I. 1. Tringli István: Az újkor hajnala

Bevezetés

 Hagyományos korszakolás  Kora középkor 1301-ig (Árpád-ház)  Érett és kései középkor 1526-ig (vegyesházi királyok)  A korszakolás tökéletlensége  Minden történeti képződménynek saját időrendje van  Példák, köztük a bárói tisztségbe jutás  A történeti korszak egy definíciója: egy vagy több egykorú intézmény korábbi vagy későbbi időtartamhoz képest eltérően működik  Az ‘átmeneti kor’ értelmetlensége

 A két zavaros idő közötti különbség  Albert halála után a dinasztiaválasztás (Habsburg vagy Jagelló) osztja meg a politikai elitet   Két évtizeden át polgárháború Az ország maga oldja meg a maga okozta válságot  II. Lajos halála után is a trónbetöltés (a Habsburgok vagy János, erdélyi vajda) osztotta meg a közvéleményt, a döntő azonban az oszmán birodalom erőfölénye volt  Következménye az ország három részre szakítása

 1440 és 1541 között a középkori intézmények működtek  Az új a rendiség megerősödése és az újkori állam létrejötte  Summa: a korszak jelentős részben középkor, de ekkor találkozni az újkor számos jelenségével, innen ‘Az újkor hajnala’ cím  A könyv hangsúlyosan politikatörténettel foglalkozik, mégpedig a külföldit és a magyart összekapcsolva

?

 Mit nevezünk általában középkornak?

 Mit nevezünk általában újkornak?

 Kiket nevezünk báróknak 1440 és 1541 között?

I. A zavaros idők…

 (1.) A zavaros idők  A Hunyadiak kora (1440-1490)  Két, egymástól eltérő kor  Az első, az apáé a késő középkor legviharosabb ideje, „tempora disturbiorum” (kb. 1440-1462) [a másodikra itt nem tér ki TI]   Párhuzamai: Károly, II. Károly, a Zsigmond elleni lázadás 1403-ban A polgárháború jellemzői, területenként eltérő tartama  Summa: a hatalom a hatalmaskodások sora lett, politikai köntösben – a mai szemlélőnek, az egykorú megítélés Istent és/vagy a sorsot tartotta az okozónak  Eseménytörténeti példák, külföldi párhuzamok

?

 Mikor uralkodott Károly, II. Károly, Zsigmond?

 Ki volt Thuróczy János és mit írt?

 Mikor készült a műve, mikor jelent meg?

 Mit jelent Magyarország középkori történetében: egyházi méltóság, világi méltóság?

 Mi a hatalmaskodás? Melyek a ‘nagyobb hatalmaskodás’ (‘actus maioris potentiae’) esetei?

 Kiket nevezünk főpapoknak?

 Kik a familiárisok?

 Megtalálta a térképen Egert, Selmecbányát, Jászót, Szepes vármegyét, Kőszeget, Bátaszéket, Losoncot, Szamobort, a Szepességet, Erdélyt, Szlavóniát?

 Mi a ‘rózsák háborúja’ név eredete?

 Mikor uralkodott Podjebrád György?

 El tudja helyezni a 15. századi Ausztriát és Csehországot a térképen?

 (2.) Zsigmond és Albert örökségének sorsa  Zsigmond örökségét Szent István, Szent Vencel koronájának országai, és a német-római birodalom alkotják, örököse pedig Albert lett    A Habsburgok két ágra oszlása a 14. században, az ágak területei Csehországi Habsburg-Jagelló trónviszály a katolikus-huszita megoszlás mentén Ausztria, Csehország és Magyarország először közös uralkodó alatt

 Zsigmond és Albert öröksége: ha fiú, azaz örökös születik, kiskorúsága idején kilenc fős tanács igazgassa (3 magyar, 3 cseh, 2 ausztriai és egy prágai)  Erzsébet anyakirályné VI. Albert herceget akarja gyámnak  Magyarország: a közös tanács helyett a bárok a lengyel III. Ulászlót választják, aki magyar királyként IV.

   A döntésből utóbb belviszály, kettős koronázás majd polgárháború támad A birodalom választói V. Frigyes herceget akarják, aki császárként III.

A cseh korona országai ismét megoszlanak, egy részük elfogadja Utószületett Lászlót királynak

?

 Hol helyezkedik el a 15. században Luxemburg, Brandenburg, Morvaország, Szilézia, Horvátország, Stájerország, Karintia, Krajna, Tirol, Elő-Ausztria, a Tengermellék, Lengyelország, Litvánia?

 Kik volt Albert és Lipót, a Habsburg-ágak névadói?

 Mi tartozott a stájer illetve a tiroli ághoz?

 Hol van Neszmély, Prága, Bécsújhely?

 Mikor uralkodott Szent Vencel?

 A prágai nem számít csehnek?

 Miért ült 1742-1745 között a császári trónon VII. Károly?

 Ki az a Kottanner Jánosné, mi a művének a címe?

 Kik a német-római birodalom választófejedelmei a 15. század közepén?

 (3.) Magyarország két pártra szakadása  Ulászló támogatói    A rendi érdekek érvényesítését a királyválasztással elérni akarók: a főpapok és a bárók többsége, a nem Erzsébet-párti főuraknál familiáris szolgálatot teljesítő nemesek Néhány jómódú nemes, továbbá bizonyos, a nemesség és a báróság határán álló, a Jagellókkal rokonszenvező személyek A csoportosulás vezetője Rozgonyi Simon, egri püspök, meghatározó világi alakjai a nádor Hédervári Lőrinc, a Délvidék védelméért felelős Tallóci-testvérek, Újlaki Miklós, Hunyadi János

 Erzsébet (V. László) támogatói   [a csoport eredetéről nem ír] A csoport élén az esztergomi érsek, Szécsi Dénes áll, kiemelkedő alakjai Brankovics György, Cillei Ulrich, Garai László, Jiskra  Brankovics illetve a Cilliek felemelkedése Zsigmond korában, dinasztikus kapcsolatuk  A „cseh uralom”, „huszita uralom” kifejezés helytelensége  A polgárháború eseménytörténetéből   Erzsébet és Frigyes egyezsége a bátaszéki és a szamobori ütközet

   A Cilleiek önálló politikája: megegyezés Ulászlóékkal Jiskra területe nem hódítható meg [ennek okairól később] Cesarini bíboros teljesíti három feladatát  Egyházi ügyek   Béketeremtés a magyar királyok között  A győri béke 1442-ben  Az 1444 tavaszán tartott országgyűlés Oszmánellenes háború előkészítése  Az iglói fegyverszünet

?

 Milyen rétegei vannak a nemességnek a 15. század közepén, azaz kik „a nemesség és a báróság határán álló személyek”?

 Hol van Raguza, Hunyad, Szörény, Sopron, Zólyom, Igló, Szerbia, Cilli, Ortenburg, valamint Liptó, Sáros, Zemplén vármegyék?

 Ki volt Lazarevics István?

 Melyek a Garam-vidéki bányavárosok?

 Mit jelent a vikárius?

 Mit jelent a bíboros? Milyen fajtái vannak?

 Mi a prágai compacta? Főbb ponjtai?

 Mettől meddig tartott és miért jelentős a Bázelben is ülésező zsinat?

 Mi a nádor feladata?

 (4.) Magyarország és az Oszmán Birodalom  Timur Lenk győzelme töri meg a felemelkedést 1402-ben  Az oszmán gyengülés egy következménye a tatai megállapodás bizonyos szerb várak átadásáról  A magyar-oszmán viszony három szakasza    Támadás: 1389-1396 Ütközőállamok: az 1420-as évek második feléig Közvetlen védekezés a végvárrendszer segítségével: az 1520-as évekig; az „alsó rézek” kialakítása Temesvár központtal, Pipo  Eseménytörténet: a tatai egyezség, Galambóc ostroma, Nándorfehérvár ostroma

?

 Ki volt Timur Lenk?

 Hol van Szamarkand, Ankara, Nándorfehérvár, Galambóc, Macsó, Szendrő, Temesvár, Szörény?

 Mikor és mekkora területen uralkodott Lazarevics István, Bajezid?

 Ki volt Ozorai Pipo?

 (5.) Hunyadi János  Származása, a hunyadi birtok  Familiáris szolgálata: Ozorai, Lazarevics, Csáki, Zsigmond király, Újlakiak, Tallóczi Frankó  Bárói pályája összeforr az Újlakiéval  A védelmi vonal átalakulása: Nándorfehérvártól nyugatra a Tallócziaké, a többi a nándorfehérvári bán és erdélyi vadja Újlaki-Hunyadi párosé, gyakorlatilag Hunyadié  Hunyadi 1441-1442. évi törökellenes harcai

?

 Hol van Hunyad, Bosznia, Szrebernik, Havasalföld, a Vöröstorony-szoros, Szentimre (Marosszentimre), Gyulafehérvár, Vaskapu, a Jalomiţa?

 Hány Vaskapu van?

 (6.) A támadó stratégia  A keresztes eszme újjáéledése  Az 1443. évi haditerv     Tengeri és szárazföldi felvonulási utak Anyagi fedezet A téli időpont előnye, hátránya A szárazföldi haderő összetétele

?

 Hol van a Szentföld, Róma, a Dardanellák, a Morava, Krusevac, Nis, a Kunovica-hágó, Drinápoly, a Szlatica szoros, Rumélia?

 Mi a különbség a szoros és a hágó között?

 Mi a bulla?

 (7.) A váradi béke és a várnai csata  A szultáni ajánlat előnye Brankovics György illetve Ulászló számára: önálló ország, azaz az oszmán-magyar határ megszűnte  Hunyadi „sikerdíja”: Brankovics (részben Lazarevicstől örökölt) magyarországi birtokai  A magyar nemesség (=köznemesség) háborúpárti  Királyi eskü Cesariniék előtt az áprilisi országgyűlésen  Megbízólevél a drinápolyi tárgyalásokra  Nemzetközi haditerv: szárazföldi harc, tengeri blokád

 A második karamán lázadás    II. Murád szultán aláírja az előzetes békét Drinápolyban (június 12.) Brankovics és Ulászló képviselőivel, majd a karamánokkal is, végül lemond A szerb és a magyar uralkodó érdekei különválnak  Hunyadi újabb sikerdíja: a bulgáriai királyság A király megesküszik a háború megindítására Szegeden (augusztus 4.)   Brankovics és Hunyadi esküje a béke megtartására Váradon, augusztus 15.

A hadjárat a hitszegés szimbóluma lett

?

 Hol van/volt Várad, Várna, a Hellészpontosz, Anatólia, Szeged, Albánia, Karamánia, Orsova, Viddin, Nikápoly, Boszporusz, Gallipoli, Velence?

 Mikor és miért jött létre a Sárkány-rend?

 Mikor volt az első karamán lázadás?

 (8.) A király nélkül maradt ország  Ulászló halálával vége a második lengyel-magyar perszonálúniónak   Lengyelo.: az öcs, Kázmér (IV.) követi Magyaro.: halálával a belviszály alapját vesztette, a nádor közreműködésével V. László az 1445. évi ogy-en  „futottak még”:  a burgundi hercegi család (Jó Fülöp, vagy Merész Károly), mert támogatták Ulászló törökellenes politikáját   Cillei Ulrich és Brankovics György: tekintettel birtokaikra, valamelyikük megválasztásával Magyarország egy déli, délnyugati országcsoport tagja lett volna Magyar király megválasztása

  A választás feltételei   Terminus Ulászló életben létére (1445. május 30.) III. Frigyes átadja a gyermek V. Lászlót és a Szent Koronát – ha nem, a rendek választhatnak új királyt, azaz a dinasztikus öröklés és a rendi választás egyidejű érvényben tartása Az 1445. évi ogy egyéb végzéseiből  A béke fenntartása érdekében  Hét kapitány a rend fenntartására: a hatalmasoknak jogi alapot adni    A személyek és a területek társítása Csak Jiskra nem volt Ulászló-párti Erdély és Szlavónia nem került szóba, mert ott a hatalmi helyzet egyértelmű

  Az Albert utáni birtokadományok érvényesítésének elhalasztása a béke fenntartása érdekében  Garai László visszakapja a macsói bánságot Új pecsét készítése: „Magyarország közösségének pecsétje”    Oka: király híján sem királyi pecsét, a felső szintű ítélkezés azonban nem állhat meg Előképei   1385 1401 Summa: a király személyétől függetlenül létező hatalom megjelenítése  E hatalom birtokosa elméletileg az ország, gyakorlatilag kevesek

    A pecsét használata: 1445-1452 Szimbóluma: az ország jelképe, azaz hármas halmon kettős kereszt  E szimbólum egyéb alkalmazása, például pénzverés során Az uralom az országtanács kezébe kerül  Az országtanács összetétele  A (királyi) tanács összetétele Háborús események   A Nyugat-Dunántúlon (1445) A szlavóniai polgárháború (1445-1446)  Hunyadi sikertelen beavatkozása (1446)

 Hol feküdt Burgundia?

 Mikor uralkodott (Jó) Fülöp hg, (Merész) Károly hg?

 Hol van Kassa?

 Ki volt Csák Máté?

 Mi történt 1385-ben, illetve 1401-ben, azaz miért volt szükség új pecsétre?

 Mitől hiteles egy oklevél?

 Hol van Rákos mezeje?