Transcript HUNYADIAK

86.
A HUNYADIAK
Hunyadi János,
Hunyadi Mátyás
A 6. és a Középiskola 2.
osztályában használható
Dr. Mészáros Zoltán
A korszak királyai
• Zsigmond 1387-1437
• Habsburg (Ausztriai) Albert 1437-1439
• I. Jagelló Ulászló 1440-1444
• V. Postumus (Habsburg) László 1445-1457
• Hunyadi (Corvin) Mátyás 1458-1490
• II. Jagelló Ulászló 1490-1516
Politikai helyzet Zsigmond király
halála után
• Nem volt fiú örökös, a királyi hatalom ismét megrendült.
• A király rövid időre Zsigmond lányának férje Habsburg Albert lett.
• A főpapok és főurak - az özvegy Erzsébet királyné beleegyezésével III.Ulászló lengyel királyt hívták meg a magyar trónra,
Magyarországon I.Ulászló. A lengyel-magyar együttműködéstől
remélték a török veszély elhárítását.
• A várandós Erzsébet azonban fiúgyermeket szült, és fiát V. Lászlót
koronáztatta meg.
• I. Ulászló átvehette a hatalmat, de el kellet ismernie V. László
trónigényét.
• Az országban Jiskra, Cillei Ulrik és III. Frigyes területeket foglalt V.
László nevében.
• I. Ulászló halála után a kiskorú V. László örökölte a trónt, azonban
alkalmatlan volt az uralkodásra, és hamarosan meghalt.
A rendi állam kialakulása és
működési elve
• A rendi állam Magyarországon a patrimoniális királyságot váltotta fel.
• A királyság öröklődése helyett a rendek választottak királyt, és döntő
beleszólásuk volt a politikába, miközben a királynak is széles jogköre
maradt.
• Habsburg Albert, Zsigmond veje, új királyválasztási feltételeket
fogadott el.
• Albert, a bárók és a főpapok ellenőrzése alá került. Ez egy új
államszervezés kezdetét jelentette, amelynek a gyökerei a bárói
érdekcsoportok létrejöttéig nyúlnak vissza.
• A király és a rendek között hatalommegosztás és hatalmi egyensúly
jött létre.
• A rendi állam máshol is kifejlődött, a legismertebb példa
Lengyelország esete.
• Az új államszervezés jobban tükrözte a nemesi társadalom
erőviszonyait, de nem volt hatékony a kormányzás tekintetében.
Hunyadi János Származása és
személyisége
• 1407 körül születhetett egy Magyarországra települt
havasalföldi család tagjaként. Apja, Serbán fia Vajk.
• Vajk Zsigmond király udvari lovagja volt, aki hűsége
jutalmául Hunyadvár birtokát kapta.
• Hunyadi János nagyszerű katonai képességei már fiatal
korában megmutatkoztak.
• Jó pénzügyi érzéke volt, és ügyes politikus is volt.
• A korszerű harcászatot Észak-Itáliában (a condottiere,
zsoldosvezér típusú hadvezetés) tanulta. Emellett a huszita
harcmodort is megismerte.
• I. Ulászló idején a legtehetségesebb és lagtapasztaltabb főúr
volt.
Hunyadi-címer, bővített, 1453
A Hunyadi János harcai az
oszmánokkal, a kezdetek
• Hunyadi a tetterős és harcra alkalmas királyt
támogatta az Oszmán veszély miatt.
• Az új király erdélyi vajdává nevezi ki.
• A szélesebb körű törökellenes európai összefogás
többnyire hiányzott Európában.
• Először az Erdélyre támadó Mezid béget győzi le
1442. márc. 22-én Gyulafehérvár közelében.
(Miután Lépes György püspökkel együtt
magánhadseregük vereséget szenvedett négy nappal
az előtt).
Hunyadi János egy fametszeten
Thuróczy János
Chronica Hungarorumából
A hosszú hadárat előkészületei
1443
• I. Ulászló és az országnagyok közhangulatnak engedve
indult háborúba.
• A kedvező hírek, az ígéretek, pénzadományok miatt
optimista volt a hangulat.
• A lengyel rendek,a pápa és a Magyarországra menekült
szerb fejedelem,Brankovics György pénzküldeménye.
• A szultán Kis-Ázsiában háborúzott
• A pápai diplomácia visszafogta a Habsburgokat a
magyarországi betörésektől.
• A 18 éves I.Ulászló is táborba szállt.
• Fővezérnek Hunyadi Jánost nevezte ki, a szultán székhelyét,
Drinápolyt vették célba, azaz a Török Birodalom európai
központját.
A „hosszú hadjárat” kezdete és
lefolyásának körülményei
• Budáról mintegy 20 ezer fős magyar és lengyel katonákból
álló sereg indult el.
• Útközben 10 ezres szerb-bosnyák sereg csatlakozott.
• Sikerrel kecsegtetett az is, hogy Hunyadi elképzeléseinek
megfelelően a hadjáratot télre tervezték, amikor a török
főerők nem tudtak jól hadakozni.
• A török terjeszkedés megállításában különösen érdekelt
Velence nem vett részt a Kis-Ázsia és a Balkán-félsziget
közötti tengerszorosok (Boszporusz,Dardanellák)
elzárásában, azaz a szultáni sereg elszigetelésében.
• A szultán visszaérkezhetett Európába, elsáncolhatta
kormányzati központját.
• Hunyadi erre nem számított, és visszafordult.
A hosszú hadjárat harcai és
eredményei
• A „hosszú hadjárat” 1443 októberétől 1444 január végéig tartott.
• Hunyadi serege a Morava mentén (Nišnél) szétverte az egyesített európai török
erőket, elfoglalta Szófiát.
• Ezután viszont a tél beállta, az élelmiszerhiány, a törökök által eltorlaszolt
hegyszorosok és a táborban kitört lópestis visszavonulásra kényszerítették a
keresztényeket.
• A győzelmes hadjáratott azért sem lehetett folytatni, mert a szultán szilárdan tartotta
Drinápolyt.
• Hunyadi katonai teljesítménye a maga korában kitűnő volt. Ritka a
hadtörténelemben, hogy egy hadsereg oda-vissza megtesz 2000 km-t a túlerőben
levő ellenség területén, s eközben egyetlen csatát sem veszít.
• A mérleghez tartozik,hogy Hunyadiék egyetlen török erősséget sem foglaltak el
véglegesen.
• Szerbia ismét független állammá vált.
• A szultán hajlott a méltányos békére.
Hunyadi János baláni hadjáratai
A várnai csatavesztés előzményei
• Magyarország békét kötött a törökökkel 1444
augusztusában Nagyváradon. (Váradi béke)
• A budai országgyűlésen részt vevő országnagyok a pápai
legátus jelenlétében felesküdtek az újabb török elleni
háborúra.
• Hunyadi János és Ulászló király 20 ezer fős sereg élén
szeptember 22-én átlépte a déli határt. Ezzel megszegték a
békét.
• A békében érdekelt szerb fejedelem megnehezítette
Hunyadi számára a felderítést.
A várnai csatavesztés
• Hunyadi úgy gondolta, hogy a Kis-Ázsiában hadakozó
szultáni sereggel nem kell számolnia.
• A Dardanellákhoz felvonult 24 keresztény hajó (pápai,
velencei és burgundiai harcosok) nem tudták
magakadályozni a szultáni átkelést.
• II.Murad (Murat), egyesülve európai seregeivel, többszörös
túlerővel sietett Hunyadi ellen.
• Hunyadi a Balkán-hegység hágóit kikerülve a Fekete-tenger
partvidékén nyomult előre.
• 1444. november 10-én,Váránál a szultáni haderő vereséget
mért a keresztény seregere.
• A király eltűnt, a legújabb kutatások szerint nem a csatában,
hanem utána halt meg. (De ennek nincs jelentősége a
további fejlemények szempontjából.)
A várnai csata térkép
A magyarok
krónikája.
Szerkesztette: Glatz
Ferenc.
Officina Nova,
Budapest, 1995, 172.
oldal.
Hunyadi János a kormányzó
• Magyarországon nem volt szokásos kormányzót választani.
• V. László támogatói továbbra is királyi jogcímre hivatkozva
terjeszkedtek. Ez sértette más magyar nagyurak érdekeit,
mert egyre csökkent a még megszerzhető királyi várak,
uradalmak száma, ezért akartak kormányzót választani.
• Az 1446-os országgyűlésen Hunyadi Jánost az országtanács
által ellenőrzött kormányzóvá válaszották.
• A tényleges hatalmat így Hunyadi és a híveiből álló
országtanács gyakorolta, a kiskorú király hatalmát elvben
elismerve.
• A jelentős erőforrásokkal rendelkező Hunyadi az ország
egységének megteremtésére törekszik.
A Rigómezei vereség:
• 1448-ban Hunyadi az albán Szkander béggel lépett
szövetségre a török ellen. 30 ezer főnyi sereggel
(amelyet saját katonái és havasföldi segédcsapatok
alkottak) benyomult Szerbia terültére.
• II. Murád meg tudta akadályozni az albánok és a
keresztények egyesülését, s Hunyadi seregét idő előtt
kényszerítette ütközetre.
• A szerbiai Rigómezőn (szerbül Kosovo polje, albánul
Fushë Kosovë ) 1448.október 16-18-án lezajlott csatában
Hunyadi serege a többszörös túlerővel szemben
vereséget szenvedett.
• „Kasno Janko na Kosovo stiže” (Hunyadi János mint
Janko Sibinjanin jelentős helyet foglal el a szerb
néphagyományban)
A Nándorfehérvári győzelem
előzményei
• III. Frigyes német-római császárt, a király gyámját, a birodalmi urak
rákényszerítették V. László kiadására,
• Hunyadi lemondott a kormányzóságról (1453.január 1.)
• V. László elfoglalta a trónt.
• A „törekvő” főúr azonban fontos tényező maradt: kinevezték országos
főkapitánynak.
• 1453.május 29-én II. (Hódító) Mehmed szultán elfoglalta
Konstantinápolyt, s ezzel beteljesedett Bizánc sorsa (amely csak
ország nélküli főváros volta).
• Mehmed ezután meghódította Szerbia déli részét, Nándorfehérvár
ostromára készült.
• A védekezésben Hunyadi Jánosnak meghatározó szerep jutott.
A nándorfehérvári csata / diadal
• Az oszmánok a szultánnal július 4-én érkeztek és körbezásták a várat, a
folyón láncos hajókkal.
• Szilágyi Mihály a vár védője csak a felmentő sereg érkezésében
reménykedhetett.
• Hunyadi 14-ére tudta áttörni a láncos hajók blokádját. Ettől kezdve élelem,
hadianyag juthatott be, sebesültek pedig ki a várból.
• Az oszmánok továbbra is túlerőben voltak, egyre közelebb ahhoz, hogy
ágyúikkal szétverjék a falakat.
• Közben megérkezett a ferences Kapisztrán János, rosszult felszerelt
seregével.
• 21-én az oszmánok le akartak számolni a támadó keresztesekkel, de
gyenge őrizettel hagyták ott az ágyúikat.
• Hunyadi János kitört, legyilkolták az ágyúknál lévő katonákat, az oszmán
sereg ellen fordítva tüzeltek, majd elrontották őket, hogy ne lehessen velük
ostromolni tovább a várost.
• A szultán 22-én hagyta el a csata színhelyét (a táborában betegségek is
felütötték a fejüket)
• A győzelmet részben a szerencse, részben a jó helyzetfelismerés hozta.
A nándorfehérvári csata
A nándorfehérvári győzelem
következményei
• A keresztény világ reménykedni kezdett a törökök
megállításában (déli harangszó)
• Az oszmánok nem tudták megszerezni
„Magyarország kulcsát”, a Magyarország elleni
döntő támadás elhalasztódott.
• Hunyadi a pestisjárvány áldozata lett.
• Hunyadi halála ürt hagyott maga után.
• A bárói érdekcsoportok erőviszonyai
átrendeződnek.
Hatalmi harc a Cilleiek és a
Hunyadiak között
• Hunyadi László lett a Hunyadi család feje, s apja után az ő kezére
szálltak a királyi várak is.
• V. László csökkenteni akarta a Hunyadi-párt befolyását, ezért
kinevezte rokonát, Cillei Ulrikot főkapitánynak. Rá akarta szorítani
Hunyadi Lászlót arra, hogy visszaadja a királyi erősségeket, és
jövedelemeket, melyekkel a Cilleiek rendelkeztek volna.
• A Cillei-párt le akart szmolni Hunyadi Lászlóval.
• Hunyadi László Cilleit a királlyal együtt Nándorfehérvár várába
csalta, s tisztázatlan körülmények között egy vitában megöleték
Ulrikot, a királyt pedig foglyul ejtette.
• Később mindezt a szabadon engedett V.László megtorolta: ígérete
ellenére elfogatta a két Hunyadit. Felségsértés címen Hunyadi Lászlót
Budán kivégeztette (1457.március 16.)
• Az ifjabb fiút, Mátyást pedig Prágában fogságba vetette.
Mátyás hatalomra jutása
• V.László 1457 késő őszén pestisben meghalt.
• A királyi támaszukat vesztett Habsburgbarát urak
ekkor egyezkedésre kényszerültek az országban
legnagyobb erőt képviselő Hunyadi párttal
• Megállapodást kötöttek a kisebbik Hunyadi fiú,
Mátyás trónra ültetéséről.
• A köznemesség is kiállt Mátyás mellett.
• Az országgyűlés 1458 januárjában királlyá
választotta Mátyást
Személyes hatalmának kiépítése
• Mátyás az őt trónra segítő egyezséget nem tartotta be.
• Leváltotta a nádort,Garai Lászlót,s eltávolította a hatalomból a
nyers katonaembert, Szilágyi Mihályt.
• A déli végekre küldte nagybátyját, ahol a később török
fogságba esett és kivégezték, mert nem árulta el
Nándorfehérvár sebezhető pontjait.
• A tisztségviselők sorainak átrendezésekor nagy jövőjű
családok tűntek föl, pl. a Szapolyaiak és a Báthoryak.
• Hatalmának korai szakaszában megszabadult mindenkitől aki
irányítani akarta.
A koronázás
• Mátyás sokáig küzdött a szent korona megszerzéséért,
végül a korban szokásos szerződéssel jutott birtokába.
• III. Frigyes hajlandó volt kiszolgáltatni a Szent
Koronát Mátyásnak. A korona átadása fejében
azonban 80 ezer aranyat kért, a magyar király fiú
örökös nélküli halála esetén igényt formált a magyar
trónra.
• Az alku 1463-ben köttetett
• Mátyást 1464-ben a törvényeknek megfelelően, a
Szent Koronával megkoronázták.
Az államigazgatás Mátyás korában
• Mátyás a napi ügyek intézésére egy szűkebb királyi
tanácsot alakított, üléseire szívesen hívott meg
alacsonyabb származású szakértőket.
• Az országgyűléseken meg kellett nyerni a
köznemességet, amely az adók megajánlását ekkora
már szinte kizárólagos jogának tekintette, és a
katonáskodásból is jelentős részt vállalt. Így legtöbb
követelésüket törvénybe foglalták.
• A király átszervezte a kancellária és a bíróság
hivatalait. A bíráskodásba igyekezett csökkenteni a
rendek szerepét. Személynököt (personalis) nevezett
ki, a királyi személyes jelenlét helyettesítésére.
Pénz- és adóügy politika
• Mátyás a kincstartóság élére egy budai polgárt (Ernuszt
Jánost) nevezett ki. Az új hivatal visszafogta a kincstári
bevételekkel való visszaéléseket.
• Az adószedés rendszere megváltozott. A király a háztartások
(a házakat jelölő füstnyílások, füstök) szerint vetette ki a
kincstári adót (ez a füstpénz).
• Bevezette a háztartásonként beszedendő rendkívüli hadiadót
1468-tól (évente akár kétszer is beszedte), ebből pénzelte a
költséges háborúkat.
• A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a
jobbágyaktól, hogy együttes összegük évi egy forintra
rúgott. A pénzügyi reformok eredménnyel jártak. Mátyás
éves bevételét 500 ezer és 700 ezer forint közötti összegre
becsülik.
Magyarország gazdasága Mátyás
idejében
• Elsősorban az adókból (királyi kincstár adója, rendkívüli hadiadó),
valamint a sójövedelemből, a pénzverő- és bányakamrák hasznából és
a vámokból töltötte föl kincstárát.
• Viszonylag kisebb bevételt hoztak a városok, a szászok, a zsidók és az
erdélyi románok adói.
• A külkereskedelem Mátyás korában kevés hasznot hozott. Így nem a
határ menti, hanem a központi fekvésű városok gazdagsága lendült
fel.
• A magyarok elsősorban mezőgazdasági árukat tudtak eladni
külföldön. Ez kedvezett a mezővárosi fejlődésnek.
• A alföldi állattenyésztő mezővárosok száma ugrásszerűen megnőtt, a
dombos vidékek szőlőműveléssel foglalkozó mezővárosai is
virágzásnak indultak.
Katonapolitikai intézkedések
• A zsoldos „Fekete Sereget” hozta létre. Hhalála után
nevezik így.(Az elnevezés eredete a mai napig vitatott.)
• Mátyás az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost
fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló
sereg létszáma akár 15-20 ezerre is emelekedhetett.
• A sereg 4 fegyvernemből állt: nehéz- és könnyűlovasság
(huszárok),gyalogosok,tüzérség.
• A fekete sereg fönntartása sokba került volt (egy
lovaskatona havi zsoldja 3,egy gyalogosé 2 forint volt).
Oszmán ellenes politikája:
• Aktív védelem, a déli határok biztosítása.
1. Erődítések (kialakította a második magyar
végvárrendszert).
2. Fegyveres harcok
• Gyakori hadjáratok Szerbiába
• 1463-ban elfoglalta Jajce (Jajca) várát.
• 1476-ban bevette Szabácsot.
• A határ menti török betörést 1479-ben
Kenyérmezőnél Mátyás híres hadvezére,Kinizsi
Pál győztes ütközetben hárította el.
A kenyérmezei csata
• Zsibód mellett 1479. okt. 13.
• Az addigi legjelentősebb győzelem az oszmánok felett.
• Egyre gyakoribbak lettek a portyázó támadások oszmán részről
főleg a krími tatárok meghódítása után.
• Az oszmányok Szabácstól (Šabac) indultak.
• A magyar seregben nagy számban képviseltették magukat a
szerb hűbéresek (Vuk Brankovics)
• A csata délután kezdődött, és az elején az oszmánok voltak
fölényben.
• Ali bég meghátrált, Isza Bég pedig meghalt, a vezető nélkül
maradt oszmán hadak káoszba süllyedtek.
• Ez után kifosztották az oszmán tábort.
• Ez után Kinizsi Szerbiában többször megveri Ali béget.
• 1481-ben Becsénél úkabb győzelem.
• Az oszmánok átmenetileg felfüggesztették a rablóhadjáratokat.
Cseh politikája
• Mátyás a német-római császári cím elnyerését tűzte ki céljául. Elsőre
a cseh koronát akarta megszerezni, hogy választófejedelem legyen.
• 1466-ban a pápa kiközösítette az egyházból a huszita vallású (kelyhes)
Podjebrád Györgyöt (Mátyás egykori apósát), akit a cseh rendek
időközben királyukká választottak.
• 1469-ben Mátyást cseh királlyá választották.
• Csehországi hadjárata során Mátyást 1469-ben a katolikus cseh
rendek királlyá választották, ellenkirálya a Podjebrád György utóda a
lengyel király fia, Jagello Ulászló lett.
• 1474. Sziléziai hadjárat (a lengyel a cseh és a császár szövetsége
ellen)
• 1479-ben egyeztek meg. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi
címet, Mátyásé lett Szilézia, Morvaország, Lausitz.
• 1471-ben meghal Podjebrád, de a Cseh rendek inkább Ulászlót
választják királynak (Kázmér lengyel király fiát)
Az osztrák háborúk:
• Mátyás megfékezésére a Habsburg- és a Jagello-ház szövetségre
lépett egymással.
• 1477. Mátyás Ausztria elleni indít háborút, rákényszerítette.
• 1477. dec. Gmunden-korneuburgi béke. Mátyás visszaadja a
területeket, de III. Frigyest neki adja a cseh királyi címet (és a
választófejedelmit), és hadikárpótlást fizet.
• Az elkövetkező években a csehekkel és e lengyelekkel is békét köt.
• Ausztriával kiújul a konfliktus.
• 1479-től megpróbáltatja elfogadtatni törvénytelen fiát Jánost.
• 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, ettől kezdve haláláig itt tartotta
székhelyét.
• Utolsó éveiben betegségek kínozzák.
• Bécs elfoglalása után, életének hátralevő éveiben minden addiginál
többet költött építkezésekre és könyvekre. A legkiválóbb firenzei
könyvfestő műhelyekből rendelt igen értékes kódexeket.
Dinasztikus politikája
• Mátyás király euurópai elfogadottsága csekély volt.
• Első felesége Podjebrad Katalin volt, de gyermekágyban
(1464. feb.) és a csecsemő fia is.
• Második feleséget sokáig (12 év) nem talált magának.
• 1476-ban Aragóniai Beatrix lett a második felesége.
Ekkoriban Aragónia és a Nápolyi Kettős Királyság egy
kézben összpontosult, jelentős földközi-tengeri hatalom
volt.
• Beatrix kezdetben jó választásnak tűnt, politikai és
dinasztikus szempontból is.
• Azonban nem lett közös gyermekük, azaz törvényes utód, és
a királyné később részt vett a Magyarországra akkoriban
jellemző intrikákban.
• Mátyás dinasztikus politikája összességében sikertelen volt.
Az egyik legismertebb és legszebb corvinaportré a Marlianus-kódexből.
Mátyás fején babérkoszorú, akár a római
császárok ábrázolásain
Marlianus kódex
Bibliotheca Corviniana.
Szerkesztette: Csapodi CsabaCsapodiné Gárdonyi Klára.
Magyar Helikon - Corvina, Budapest,
1981, 88. kép.
Volterra, Bibliotheca Guarnacci
Corvin János
• Corvin János 1473-ban született egy bécsi
polgárlánytól (Edelpeck Borbála)
• Nagy vagyonnal rendelkezett, nagyanyja, Szilágyi
Erzsébet, végrendeletileg reá hagyományozta a
Hunyadi-vagyont (30 várat birtokolt).
• 1480-as évektől Mátyás mindent megtett Corvin
János uódlása érdekében:
• Tisztségeket ruházott rá, állandóan szerepeltette
maga mellett, megeskette a főpapokat és a főurakat,
hogy őt válasszák királlyá.
Mátyás és a rendek
• Nem kérdőjelezte meg a király és a rendek közötti hatalommegosztás
kialakult rendszerét, de mindig élt a rendi kormányzás adta
lehetőségekkel, kijátszva egymás ellen a rendek különböző
csoportjait.
• Mindvégig fontos döntéshozó szerv maradt a királyi tanács, de az
országgyűlés jogait sem csorbította, bár igyekezett azt minél ritkábban
összehívni (gyakran több évre megszavaztatta az adókat.)
• Megmaradt a megyék szerepe. A király elismerte a városok
önkormányzatát, a királyi városok jogát az országgyűlési képviseletre,
de megjelenésüket nem szorgalmazta.
• A rendi kormányzás kereteit biztosították az 1486-ban kiadott
törvényei. Pontosan szabályozták a rendi tisztségviselők, a nádor
jogkörét, a rendi intézmények működését.
• A nádor bíráskodási jogát a törvény erősítette,s „hivatalosan” is ő lett
a király helyettese, az ország főkapitánya.
Mátyás és a kultúra
• Művelt, művészeteket kedvelő uralkodó volt. A tudást és műveltséget sokra
tartotta. A kultúra, a művészetek pártolására sokat költött, ezzel saját
renoméját emelte.
• Királlyá koronázása után politikai megfontolásból fordult az ókori görögrómai művészet hagyományait felelevenítő reneszánsz művészet felé.
Humanista módra eszményítette az ókori görög-római tudósokat.
• Szerette a könyveket, s maga is sokat olvasott. Könyvekkel, tudósokkal,
művészekkel vette magát körül. Budai palotájában folyamatosan fejlesztette
könyvtárát.
• Mátyás uralkodói hatalmát reneszánsz épületekkel, szobrokkal,
festményekkel, könyvtárával hirdette, pl. Visegrádon pompás palotát
építtetett, ahol nyaranta tartózkodott.
• 1467-ben Pozsonyban egyetemet alapított.
• A király körül olyan nagy egyéniségek működtek,mint Vitéz János,a
humanista tudós, Thuróczy János a magyar, Antonio Bonfini az olasz
történetíró.
A humanizmus és a reneszánsz
• A reneszánsz, latin-itáliai-francia szó (re nascio – rennaisance –
ujjászületés).
• Az ókori eszményeket, stílust, életfelfogást tekintették mércének.
• Az antik kultúra újjáélesztésére törekedtek, klasszikus mintákat, stílust
követtek. Ez főleg a képzőművészetre vonatkozik. A harmóniát és a
szépséget keresték.
• A Humanizmus az embert központba helyező világnézet.
• A megnevezés studia humanitatisból jön (a hét szabad művészet közül
az a három amely a nyelvvel foglalkozott, grammatica, rhetorica,
dialectica)
• Latin nyelvű világi műveltségre törekedtek
• Egyesek nyitottabbak voltak a polgári rend, az ókori szerzők
műveiben felfedező új szellemi irányzatok iránt, noha a többség
elfogadta a fennálló rendet.
• Hívei voltak az egyháznak, de a földi életet is fontosnak tartották, az
emberi egyéniséget, annak szabad fejlődését, értékelték az emberi
kiváncsiságot, a tudományt, az erényeket (pl. a bátorságot,
A humanizmus és reneszánsz
Magyarországon
• Magyarország volt az első Itálián kívüli terület, ahol
megjelent, ebben a királynak volt döntő szerepe.
• A mozgalom elterjedéséhez a 15. század közepén
hozzájárult Gutenberg találmánya, a
könyvnyomtatás. Magyarországon az első nyomdát,
Hess András 1473-ban állította fel, miután Mátyás
király Budára hívta.
• A magyarországi könyvnyomtatás kezdeteiből
mindössze fél tucat nyomtatvány maradt fenn.
• A király firenzei miniátorokat, szobrászokat
foglalkoztatott.
Mátyás és Beatrix
Sötétzöld jáspis alapon selymes fényű fehér márvány domborművek. Egy Lombard művész
alkotása.
Janus Pannonius (1434-1472)
• Janus Pannonius az első európai hírű, reneszánsz magyarországi költő.
• Az akkori szokás szerint Csezmiczei Jánosnak nevezték. Humanista
szokás szerint választott „művésznevet”.
• Költészetét csak azok tudják élvezni, akik tökéletesen értik a latint, és
ismerik a klasszikus latinitás irodalmát, szokásait.
• Ő hívta fel a király figyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira.
• Általa rendelt a király portrét a festő Mantegnától, és alapította meg
gyűjteményét, amelyet elsősorban Bonfini írásaiból ismerünk.
• Janus Pannonius a király elleni 1471-es összeesküvés részese volt,
kegyvesztett lett, és menekülés közben hunyt el.
A Corvinák
• Létrehozta a Bibliottheca Corvinianat, ez a magyarországi
reneszánsz legjelentősebb, világhírű könyvészeti
gyűteménye.
• A gyűjtés első szakasza 1472-ig tartott. Firenzében
vásároltatott könyveket, ott nagyban, másolóműhelyekben
„gyártották” az egyszerűbb kivitelű, eladásra szánt köteteket
(kódexeket).
• Nagyon jellegzetes a címlapok díszítée (ún. fehér
indafonatos díszítés).
• A gyűjtemény fejlődésének második szakaszában fontos
szerepe volt Taddeo Ugeletónak, a Corvina
"könyvtárosának" . Javaslatára a király görög nyelvű
kódexeket is gyűjtött, és minden corvinát egységes címerrel
láttak el.
A Corvinák sorsa Mátyás után
• A könyvtár II. Ulászlóé lett, ő elajándékozta a könyvtár egyes darabjait az udvarban
megforduló diplomatáknak, humanistáknak. Így menekült meg a a gyűjtemény egy
része a pusztulástól.
• Buda eleste után, a palota kincseit, velük együtt a kódexeket is gályára rakták és
Konstantinápolyba szállították.
• Nagy részük már útközben elpusztulhatott, elkallódhatott, és kevés kivétellel a
maradék is az enyészeté lett az évszázadok alatt.
• Többnyire csak olyan kódexek maradtak fenn, amelyek még II. Ulászló és II. Lajos
uralkodása alatt elkerültek Budáról.
• Ma 216 fennmaradt hiteles corvinát tartanak nyilván a világ nagy gyűjteményeiben,
• A Magyar gyűjtemények 53 corvinát őriznek, közülük 35-öt az Országos Széchényi
Könyvtár.
• Magyarországon rőfeszítéseket tesznek, hogy minél több megmaradt példányt
felkutassanak.
• 1990-ben 131-et láthatott a közönség Országos Széchényi Könyvtár kiállításán.
A Mátyásról szóló legendák
• Mátyás királyról a legtöbben először a mesében hallanak,
mint Mátyásról az igazságosról.
• Mátyás sokat tett saját hírnevéért.
1. történetírókat alkalmazott akik visszavezették családját az
ókori római patríciusok közé.
2. Építkezett és neves művészeket alkalmazott.
3. Költők mecénása volt.
4. Könyveket vásárolt.
• Mindez dinasztikus politikáját is szolgálta.
• Másrészt halála után nem sokkal zavaros időszak kezdődik,
és Mátyás korára mint békeidőkre emlékezhettek vissza.
• Sok róla szóló történet keletről származik, és egy bölcset ill.
furfangos hőst helyére tették Mátyás királyt a történetbe.
A budai vár Mátyás idejében (rekonstrukció)
IV. Béla kezdett építkezésekbe, azóta kedvelt királyi székhely, az Anjouk is
megerősítették. Mátyás is Budán építkezett a legtöbbet (a palota keleti szárnyán két
épületrészt emelt (ezek közül az egyik befejezetlen), és egy függőkertet épített.
Életműve:
•
•
•
•
•
•
•
1490 húsvétján hunyt el váratlanul
Rendet, jó pénzt, a békés kereskedés lehetőségét teremtette meg.
Állandó hadsereget épített ki.
Kiépített végvári láncolat második vonalát.
Elhozta Magyarországra a reneszánszot (művelődés, művészet).
A túladóztatott ország gazdasága és lakossága azonban kimerült.
A polgárság sem erősödött meg, nem tudta felvenni a versenyt a
külföldi iparosokkal, kereskedőkkel. Nem lehetett a királyi hatalom
számottevő partnere a nemességgel szemben.
• Mátyás király halála után visszaállt az uralkodása kezdetén jellemező
állapot, a főurak érdekcsoportjainak kezébe került a hatalom.
• Életművéről még nem mondható ki a végső szó, ugyanis az eddig
használt forrásokat komolyabb forráskritikának kell alávetni, és újabb
forrásokat is bevonni.
Felhasznált irodalom
•
•
•
•
Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007.
Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za
udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán)
Szabó Péter – Závodszki Géza: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. (3.
kiadás)
Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.
Képek:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
A Hunyadi címer:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:HunedorIoan1453.jpg&filetimestamp=20071106215842
Hunyadi János: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:John_Hunyadi_-_Johannes_de_Thurocz__Chronica_Hungarorum,_Brno_1488.jpg&filetimestamp=20060621114447
Hunyadi balkáni hadjáratai: http://nemzethir.gportal.hu/gindex.php?pg=17718993&nid=5694990
A várnai csata: http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index1253.html
A nándorfehérvári csata: http://crowland.uw.hu/images/csata/nandorfehervar.html
Marlianus kódex: http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index1401.html
Mátyás és Beatrix: http://dunaharasztima.hu/?p=8706
A Budai vár Mátyás idejében:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:M%C3%A1ty%C3%A1s_budai_v%C3%A1ra.jpg&filetimestamp=2011
0820121747