Transcript Eltéphetetlen kötelékeink

Eltéphetetlen kötelékeink
Nógrádi panteon
Abonyi Lajos
• Kisterenye, 1833 – Abony, 1898
• népszínműíró
• elbeszélő
• földbirtokos
• Kisterenyén született Zsarolyáni Márton Ferenc
néven.
• 1847-ben a pesti egyetemen, 1848-ban a kecskeméti
református kollégiumban folytatott bölcseleti
tanulmányokat. Itt Baksay Sándorral együtt
szerkesztette a Korány című diáklapot.
A szabadságharcban nemzetőrként vett részt.
• 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette
irodalommal foglalkozott.
• Az 1860-as évek legolvasottabb novellistája. Jókai
Mór méltó vetélytársának tartották, írásait széles
körben ismerték. Rendszeresen publikált a
Hölgyfutárban. 1867-től a Kisfaludy Társaság, 1876tól a Petőfi Társaság tagja volt. Műveiben a XIX.
századi vidék társadalmát és a népéletet mutatta be.
• Legjelentősebb regénye az 1864-ben napvilágot látott
A mi nótánk. Híres színműve A betyár kendője.
• Születésének
centenáriumán
tiszteletére emlékművet
lepleztek le a kisterenyei
Gyürky-Solymossy
Kastély parkjában, amit
Bóna Kovács Károly
készített, és az író
domborművű arcképe
díszít.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
233. o.
• Vertich József: Abonyi Lajos. Salgótarján, 1995
• http://www.elib.hu/05400/05498/05498.htm
• http://www.vendegvaro.hu/abonyi-lajos-bronzrefieje
Balassi Bálint
• Zólyom, 1554 –
Esztergom, 1594
• költő
• Élete erőszakoskodások és szerelmi kalandok
szakadatlan sorozata, miközben korának egyik
legműveltebb férfija, kilenc nyelven ír, olvas, beszél;
miközben áhítatosan vallásos, aki gyötrődve bánja
bűneit, de eszében sincs bűneivel felhagyni. Híres
táncos a mulatságokon, híres vitéz a csatatereken –
és nemcsak híres költő, hanem olyan lángelme, aki
költészetével egyenest a világszínvonal legmagasabb
régióiba emelkedik. Ő az első mindenestül európai
magyar költő.
• A Balassi-strófa a költészetében kialakult versforma,
leggyakrabban az ún. Júlia-versekben használta.
• A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden
sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az
egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll.
Nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is
megvalósul a hármas szerkesztési elv.
„Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek,
Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek;
Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek”
• A Balassák egykori birtokán,
Balassagyarmaton egy
szobrot állítottak az írónak.
Szépen faragott másfél
méter magas mészkőoszlopon
áll a derékig megmintázott
költő szobra, akit a
szobrászművész írás közben
ábrázol. A szobrot Párkányi
Raab Péter készítette 2002ben.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
19-24.
• Szabó Károly: Nógrádi panteon. Bgy., 1998 –
9., 16. o.
• http://www.literatura.hu/irok/renesz/balassi.htm
• http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo
• http://www.balassi.atw.hu/
• http://www.kozterkep.hu/~/11308/
Ferenczy Teréz
• Rimaszombat, 1823 –
Szécsény, 1853
• költőnő
• Családja szerény körülményei közt önművelés útján
tett szert irodalmi műveltségre. A költészettel
olvasmányai hatására már korán elkezdett
foglalkozni. Döntő hatást azonban pesti
tartózkodása gyakorolt rá, ahol nagybátyjának, a
híres Ferenczy István szobrásznak házában
megismerkedett néhánnyal az akkori irodalom jeles
alakjai közül. Élete azonban csakhamar tragikus
véget ért. Bátyja halála, s még inkább saját szerelmi
csalódása búskomorrá tette és öngyilkos lett.
• Verseskötete Téli csillag címmel jelent meg 1884-ben.
Tehetséges, jó ízlésű és formakészségű költőnő volt,
erőssége a természetlíra. Gondolati líráján
felismerhető a fiatal Petőfi hatása. 1983-ban
„Ferenczy Teréz minden versei” címmel kiadták
költeményeit, elindítva a Nógrádi Irodalmi
Ritkaságok című sorozatot. Galcsik Zsolt 2008-ban
elkészítette azt az emlékkötetet, amely a
legteljesebben tárta fel munkásságát.
• Ferenczy Teréz sírja
Szécsényben található.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 132.o
• Galcsik Zsolt: "A fájdalmak leánya" : Ferenczy Teréz
élete és költészete, 1823-1853. Szécsény, 2008
• Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 –
133-154.o
• Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 – 173-175.o.
• Dr. Bódi Györgyné: Kevésbé ismert személyiségek
Nógrádban
(http://www.neogradiensis.eu/index.php?lang=hu)
Komjáthy Jenő
• Szécsény, 1858 –
Budapest, 1895
• költő
• Édesapja, Komjáthy Anzelm ügyvéd volt, jó barátja
Madách Imrének. Tanulmányait a szülőháznál
kezdte. Végül magánúton érettségizett
Esztergomban.
• Röpke Ívek címmel elindított egy irodalmi lapot, amin
Reviczky Gyulával, Gáspár Imrével, Rudnyánszky
Gyulával dolgozott.
• 1880-ban az apja rábeszélésére tanári képesítő vizsgát
tett. Balassagyarmaton kapott állást, ahol magyar, és
német nyelven tanított. Később fegyelmivel
elbocsájtották. Szellemi elszigeteltség várt rá.
• 1894-ben, még máig ki nem derített eredetű,
idegrendszeri bántalmak tünetei jelentkeztek rajta, így
kezelés re Pestre ment. Ám pár nap múlva ismeretlen
okból váratlan módon meghalt.
• Kötete, A homályból halála napján jelent meg.
Líráját 10 évvel halála után emelte ki a feledésből
egy, a tiszteletére alakult társaság, amelynek tagjai
közt van Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula.
Általuk válik Komjáthy költészete a Nyugat fontos
tájékozódási pontjává.
• A Győrfi Sándor
szobrászművész által
készített 90 cm magas
bronz mellszobor, 150 cm
magas budakalászi mészkő
talapzaton van elhelyezve
a balassagyarmati Palóc
Ligetben (1981).
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
23-24.o., 132. o.
• Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 –
157-188.o
• Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 – 175-180.o.
• http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/komjathy.htm
• http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/komjathy.html
• http://mek.oszk.hu/00700/00739/00739.htm
• http://www.youtube.com/watch?v=_tfLe-iOvMg
• http://www.kozterkep.hu/~/8292/
Madách Imre
• Alsósztregova, 1823 –
Alsósztregova, 1864
• költő, író, ügyvéd, politikus,
a Kisfaludy Társaság rendes
és a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja.
• Madách életpályáját nem ismerhetjük meg anélkül,
hogy ne járnánk körbe Balassagyarmatot vagy
Csesztvét.
• Madách 18 évesen került Balassagyarmatra, Nógrád
megye másodalispánja mellé patvaristának.
• Táblabíróként 1844-ben megcsillogtatta szónoki
tehetségét és részt vett a szabadságharc nógrádi
eseményeinek irányításában.
• Fráter Erzsébet kedvéért és Balassagyarmat
közelségéért választotta a család csesztvei birtokát.
Házassága legbékésebb időszakát élték itt.
Madáchnak Csesztve a megtestesült nyugalom volt.
• A szabadságharc leverése után Madách paróciai
birtokának erdészházában rejtette el Kossuth egykori
titkárát Rákóczy Jánost.
• Madách Tragédiájának megírásában jelentős szerepe
volt egykori feleségének Fráter Erzsébetnek, ugyanis
a női főszereplőt Évát róla mintázta. Megromlott
kapcsolatuk nélkül a mű sem születhetett volna meg.
• Madách tagja lett Nógrád megye választmányának.
• Később Nógrád megye törvényszéki táblabírái közé
választották, valamint a Nógrád megye új
közigazgatási rendszerének , illetve a megyei
költségvetést kidolgozó választmánynak is tagja lett.
• Madách segédkezett a Nógrád megye népeihez
intézett felhívás megszövegezésében, amely többek
között a teljes jogegyenlőséget, a robot, a dézsma és a
papi tized eltörlését, a községek önkéntes
újraszervezését, az egyenlő közteherviselést hirdette.
• Csesztvén a Madách
emlékmúzeum udvarán,
áll Vígh Tamás szobra.
A fej szobor egy 40x40
centis gránithasábon van
elhelyezve ami másfél
méter magas.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
8-101. o.
• Szabó Károly: Nógrádi panteon. Bgy., 1998 –
37-39. o.
• http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Ma
dach.htm
• http://www.nograd.net/irodalom/madach/eletrajz/h
ttp://mno.hu/grund/a-kastely-ahogy-madach-imrelathatta-1135306
Mikszáth Kálmán
• Szklabonya, 1847 –
Budapest, 1910
• író,
országgyűlési képviselő
• Pesten jogot tanult. Balassagyarmaton megyei
szolgálatban állt.
• Itt ismerte meg és vette feleségül Mauks Ilonát
titokban.
• Pesten, majd Szegeden újságírással foglalkozott.
• Megírta novelláit, amit “Tót atyafiak és a Jó palócok”
címen adtak ki.
• Egyszerre népszerű íróvá vált. A Kisfaludy Társaság és
a Tudományos Akadémia tagja lett, országgyűlési
képviselőnek választották.
• 1904-ben vásárolta meg Szontágh Pál örökösétől a
horpácsi birtokot. Célja az volt, hogy élete végén
visszatérjen szülőföldjére, szeretett „jó palócai közé”.
• Az a tény, hogy a 19. század végén és a 20. század
elején a magyar nemzeti kultúra öt jeles alakja került
szoros kapcsolatba Horpáccsal, a falut a magyar
irodalomtörténet egyik megszentelt helyévé teszi.
• 1999 óta látható az épület előtt a karos lócán
üldögélő Mikszáth-szobor. Az író alakját ifj. Szabó
István formázta meg.
• A kastély parkja természetvédelmi terület, ahol
megtalálható Mikszáth feleségének Mauks Ilonának
és a birtok korábbi tulajdonosának, Szontágh Pálnak
a szobra is.
• „Mert a szobrok nem annak készülnek, akit
ábrázolnak, hanem a jövő generációnak, akinek a
szoborban meg van adva a minta, melyhez
hasonlítsanak.”
(Mikszáth)
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992
• Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat,
1998 – 89-129.o
• http://www.literatura.hu/irok/real/mikszath.htm
• http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mi
kszath.htm
• http://www.nograd.net/irodalom/mikszath/
• http://mikszathkalman.hu/mikszath-hekyszinek-akarpat-medenceben/
• http://epa.oszk.hu/00000/00001/00201/pdf/ITK_E
PA00001_1956_04_423-430.pdf
• http://www.nemzetigeografia.hu/node/442
Mauks Ilona Mária
• Mohora, 1855 –
Horpács, 1926
• Mikszáth Kálmán felesége, Mauks Mátyás
balassagyarmati szolgabíró, ügyvéd, földbirtokos
egyik leánya.
• 1873-ban lépett Pesten házasságra Mikszáth
Kálmánnal, amit az apja ellenzett. Házasságuk férje
írói sikertelenségei és súlyos anyagi gondjai miatt
rövidesen felbomlott. 1882-ben azonban rögtön az
első írói sikerek után újra összeházasodtak. Második
házasságuk példásan boldog volt. Három gyermekük:
Kálmán, Albert és János született.
• 1910 májusában özvegyen maradt.
• Férje halála után Horpácson írta meg
visszaemlékezéseit, amely a balassagyarmati társasági
életről ad érdekes képet.
• 71 éves korában halt meg Horpácson. Sírhelye
Horpácson a templom melletti temetőben van.
• Mohorán az egykori
Mauks-kúria – ma
gyógyszertár előtt áll
Mauks Ilona szobra,
Párkányi Raab Péter
2003-ban készült
alkotása.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992
• Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 –
109-129.o
• http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/mauks.html
• http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/10564.
htm
• http://epa.oszk.hu/00000/00001/00259/pdf/itk_EPA000
01_1968_06_692-693.pdf
• http://www.kozterkep.hu/~/10521/mauks_ilona_horpacs
_ifj_szabo_istvan_2006.html
• http://wikimapia.org/13187737/hu/Mauksk%C3%BAria-Miksz%C3%A1theml%C3%A9kh%C3%A1z
Petőfi Sándor
• Kiskőrös, 1823 –
Segesvár, 1849 ?
• költő
• Költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet
egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja.
• Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből mintegy
nyolcszázötven maradt ránk.
• Szlovák családból származott, de mégis magyarnak
vallotta magát.
• Petőfi Sándor életének egy-egy szakasza Nógrád
megyéhez kötődik.
• 1845 június 11-én érkezett Salgóra, ahol megírta
Salgó című költeményét. A Juhász család házában
szállt meg. A kertben állt sokáig az a vén körtefa,
ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház
falán, 2006-ban pedig felavatták a költő mellszobrát.
• Petőfi másik emléke a Petőfi Sándor emléktábla, ami
egy vulkanikus eredetű sziklán található Salgón.
• 1845-ben a romos Somoskői várat látogatta meg. Úti
jegyzékében írt a várról és a hozzá tartozó
környékről.
„Amint lejöttünk a várból a faluba, egy paraszt
asszony hítt bennünket, s ott … jól tartott édes és
aludttejjel.” A parasztház ahol Petőfi enni kapott
azonos azzal a csonka kontyos fakunyhóval amely a
vár aljában található.”
• Ez a mai Petőfi
kunyhó,
amelyet minden
várlátogatónak
szintén illik
megtekinteni.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
10., 216., 224. o.
• http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Pet
ofi.htm
• http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm
• http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo
• http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/
• http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Irodalom/Pet
ofi_Nogradban.htm
Szabó István
• Bakonyszentkirály, 1801 –
Kazár, 1892
• műfordító, pap
• Földművelő református családban születet, de korán
árvaságra jutott.
• A pápai református kollégiumban, majd Rozsnyón
tanult. 1826-ban szentelték pappá. Papi
pályafutását Karancskeszin kezdte el.
• Műfordító, hellenista tudós, az MTA és a Kisfaludy
Társaság tagja volt.
• Szabó István fordította le elsőként görögről magyarra
Homérosz két halhatatlan művét: az Odüsszeiát és
az Iliászt. Lefordította többek közt Aiszóposz meséit
is.
• 1837-ben a Karancs vidéki palóc nyelvről írt a
Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban. 36 évet
töltött Kazáron, és itt is halt meg 91 éves korában.
• Fekete Alfréd: A tudós hellenista emlékére című
versében emlékszik meg erről a nagyszerű emberről.
• Szabó István Kazáron
van eltemetve.
• 1995. augusztus 20-án
a plébánia udvarán
került felállításra a
tudós pap mellszobra,
Molnár Péter
szobrászművész
alkotása.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
146.o.
• www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei
/Kazar/pages/Kazari_evszazadok/008_literator.htm
• http://kazar.hu/latnivalok.html
• http://www.utazzitthon.hu/kazar_szabo_istvanszobor.html
• http://neta.itthon.hu/site/upload/2008/09/Szabo%2
0Istvan%20tudos%20pap%20mellszobra%20a%20Pl
ebanis%20elott1.JPG
Szontágh Pál
• Szécsény, 1820 –
Horpács, 1904
• költő, képviselő,
a reformkori Nógrád
vármegyei nemesi
ellenzék egyik vezetője
• Eperjesen, Losoncon és Budapesten járt iskolába.
• 1840-ben Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzője,
1842-1848-ig a szécsényi járás szolgabírája lett.
• 1848 áprilisában Bécsbe került a Magyar
Külügyminisztériumba. A szabadságharc leverése
után börtönbe került, ahonnan csak 1850-ben
szabadult.
• Szülei neki adták a Horpácsi birtokukat.
• 1853-ban az országgyűlés képviselőjének
választották.
• Életének egyik fontos vonulata Madách Imrével
kötött barátsága volt, aki többször is meglátogatta őt
a Horpácsi birtokon. Madách a racionális
gondolkodású ügyvédről mintázta Lucifer alakját Az
ember tragédiájában.
• Szontágh Pál nem alapított családot.
• Horpácson halt meg. Halála után birtokát Mikszáth
Kálmán vásárolta meg.
• Szécsényben utcát
neveztek el róla és
emléktáblát készítettek
tiszteletére.
• A horpácsi
kastélyparkban áll
Szontágh Pál
mellszobra, ifj. Szabó
István alkotása.
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992
• Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 - 170.o.
• Dr. Bódi Györgyné: Kevésbé ismert személyiségek Nógrádban
(http://neogradiensis.eu)
• http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/
Horpacs/pages/007_szontagh_pal.htm
• https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:IWcWyl5oBAJ:epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_
133136.pdf+Szont%C3%A1gh+P%C3%A1l+sz%C3%A9cs%C3%A9ny&hl
=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESgF0iDx1v4fwjtDfY_3HM_uklRuv6zKA_DU7LOqzckQyT2JSSYyPOPcA6X3yYQRdYQXu18J2uQ
ziPyyTCL8jVammebr_3xql4NdGg8snysJ5j06ghd_KVplmM7dNfIL40
YwXj&sig=AHIEtbQuXHTHqCz2yiJQo3C970MLKVU1zQ
Veres Pálné, Beniczky Hermin
• Lázi, 1815 –
Váchartyán, 1895
• az Országos Nőképző
Egyesület alapítója
• Fiatal lányként elveszítette mindkét szülőjét, s
ezután nagyapja nevelte. 1839-ben férjhez ment
Nógrád vármegye főjegyzőjéhez, Veres Pálhoz. Két
gyermekük közül a fiú néhány napos korában
meghalt.
• Leányát Madách Imre és Szontágh Pál tanította.
• Egyetlen leányának a legjobb nevelést akarta adni,
ezért kezdett el foglalkozni pedagógiával
• Közzétette Felhívás a nők érdekében című
tanulmányát a Hon című lapban.
• 1868-ban jött létre az Országos Nőképző Egyesület.
Fő célkitűzésként a lányok, asszonyok tanulásának
segítését, illetve a vagyontalan nők számára a
kenyérkereső pályák megnyitásának lehetőségét
fogalmazták meg.
• 1869-ben Deák Ferenc támogatásával keltette életre
első nőnevelő intézetét, amely a nők szellemi
fejlődésének lehetőségét tűzte ki céljául.
• Halála után nem sokkal bekövetkezett álma, az
egyetemek kapui megnyíltak a nők előtt.
• Emlékezetét őrzi Kertész Erzsébet Zöldfa utcza 38.
című ifjúsági regénye.
„ Veres Pálné az első, aki mert, s akinek sikerült, amit
akart. Aki mint első lépett ki a küzdelemre a magyar
nők magasabb kiképzésének kérdésében. Hogy jutott
eszébe, még akkor, mikor a nemzet legkiválóbb szellemei
is ötödrendű dolognak tartották az ilyet? Sőt, ha
felmerült a kérdés akadémice, még amellett is
disputáltak, hogy talán jó se lenne, ha a nők többet
tudnának, mint amennyit tudnak. Maga b. Eötvös
József is azt tartotta: inkább a népet kell emelni
bizonyos nívóra, a parasztasszony tudjon inkább
harisnyát kötni, mint az úriasszony – filozofálni.”
(Mikszáth)
• Veres Pálné
síremléke
Vanyarcon
• Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 –
255-257.o
• M. Bagossy Éva: Veres Pálné. Budapest, 1996
• Balogh Zoltán: Vanyarc. Horpács, 1994
• http://hirnok.wordpress.com/2009/06/21/verespalne-beniczky-hermin/
• http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/1
6671.htm
Készítette: GiTár hírók csapata
Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola