Transcript Radnóti Miklós eclogái

Radnóti Miklós eclogái
Az ecloga műfajának továbbélése
Radnóti költészetében
1. Bevezetés
a) tragikus sorsa
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1909-1944
Édesanyja, ikertestvére halála (apja halálakor tudja meg)
Zsidó származás(áttért a katolikus hitre)
A numerus clausus miatt Szegeden végez( magyarfrancia szak, irodalomtörténeti doktorátus)
Tanári állást nem kap
Munkaszolgálat (1940-től háromszor)
A költészet és felesége, Gyarmati Fanni iránti szerelme
élteti
Bor, Lager Heidenau, 1944
Bori notesz
Abda, 1944
b) költészete
• Első két verseskötete idilleket(természet,
szerelem) és elégiákat tartalmaz
• Rímtelen, expresszionista szabadversek,
szürreális képalkotás
• Lírai megújulás: halálsejtelem+ klasszicizálódó
formavilág= Újhold című kötete, 1935
• Járkálj csak, halálraítélt!- haláltudat
• Tajtékos ég, 1946: posztumusz kötet
• Orpheusz nyomában: műfordítások
2. Tárgyalás
a) eclogák
• Klasszikus műfaji konvenciók: Theokritosz bukolikái,
Vergilius eclogái= párbeszédes pásztorköltemény;
természeti idill és polgárháborús válság ellentéte
• 1937: Vergilius kilencedik eclogáját fordította le
• 1938: a Meredek út című kötetében jelent meg az első
eclogája
• Később Előhangot is írt az eclogákhoz Száll a tavasz
címmel
• Tíz helyett hetet írt, a hatodik hiányzik
• A műfaj alkalmas az idillikus életérzés, a boldogságvágy
és a tragikus haláltudat, a lét fenyegetettségének
kifejezésére
• Verselése időmértékes, gyakori sorfajta a hexameter
b) Első ecloga
• A Vergiliustól idézett mottó hangsúlyozza az
ecloga vergiliusi jellegét (a világ romlásáról szól)
• Költő- pásztor dialógus: spanyol polgárháború,
Federigo Garcia Lorca és József Attila tragikus
sorsa
• A példák előrevetítik Radnóti végzetét
• A halál rettenetét az alkotás belső kényszere
oldja fel
• Tölgyfa-hasonlat: ars poeticája marad haláláig=
a beteljesedő sors elkerülhetetlensége+ az írás
kényszere
c) Második ecloga (csak említsd
meg!)
• Repülő- költő dialógusa
• A háború, az elgépiesedett világ
értékpusztítása
• A szabadságát elvesztett ember
kiszolgáltatottságának fájdalma
• A költő ír, még ha nincs is értelme, a
repülő pedig újra és újra felszáll (vágy,
parancs)
d) Harmadik ecloga (csak röviden!)
• Drámai monológ, a Pásztori Múzsa (Beck
Judit) megszólításával
• Városi, kávéházi környezet, látszólagos
béke, biztonság- a lélek azonban
nyugtalan
• Vágyak (költészet,természet, szerelem) és
a fenyegető valóság ellentéte
e) Negyedik ecloga
• Eltávolodik a vergiliusi mintától
• Szenvedélyes szabadságvágy- haláltudat
• Költő- Hang dialógus: belső vita, küzdelem=
érdemes volt-e megszületni, érdemes-e élni
• A Költő reménytelen ,lemondó-a Hang biztatja,
felidézi élete szép pillanatait
• A közeledő halál nem ijesztő, szabaddá teszi
• Legfontosabb gondolata: írni mindhalálig, a
legreménytelenebb helyzetben is
f) Ötödik ecloga( röviden!)
• Barátja, Bálint György emlékére írta
• Drámai monológ
• Töredék, képtelen írni az eltűnt barátról
g) Hetedik ecloga
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A heidenaui táborban írta
A hitvesi költészet egy szép darabja
Gyarmati Fannihoz ír, beszámol a fogolytábor viszonyairól
Elmarad a párbeszéd, Fanni elérhetetlen távolságban van
A vergiliusi forma bukolikus idillje hiányzik, felváltotta az elégikus
számvetés
A munkatábor valósága, a tapasztalat- az álmok, emlékek
ellentétére épül a vers
A fogolytársak az álomban, a virrasztó költő az emlékekben és a
versírásban keresi a szabadulást
Életben tartó erő: szerelem, költészet- megőrzi emberségét a
rettenetes körülmények ellenére
Hexameter
A nosztalgikus emlékezés nem enyhíti a költő szenvedését, csak az
otthon iránti vágyát fokozza
h) Nyolcadik ecloga (röviden!)
•
•
•
•
Heidenauban írta
Utolsó eclogája
Költő- próféta dialógus
A költő prófétai haraggal fordul a romlott
világgal szemben
3. Befejezés
• Radnóti utolsó éveiben vált igazán nagy
költővé
• Versei nemcsak a kiszolgáltatott ember
szenvedéseiről , hanem az élet
szépségéről és az emberi méltóság
megőrzéséről is szólnak