ADY ENDRE - Összefoglalás

I. Nyugat II. újszerűség: új stílus – sajátos összetétel, jelképrendszer – szimbólum!

III. ars poetica: magyar lét problémái + művészlét

Góg és Magóg fia vagyok én…:

szimbólumok – új: nemzeti múlt vállalása + jövő fejlődése mégis-morál: kemény, büszke, dacos akarat az értelmes élet igényére

TÉMÁI

1.

Magyarság versek : „kora arculatán gyászos magyar hibákat lát és szomorúan nézi, ami körülötte végbemegy. Szidalmazza tehetetlen nemzetét; nő elkeseredése.” együtt ő és a magyarság A magyar: „akar, de lekönyököl, nyög, sír” Versek:

A Tisza-parton A magyar Ugaron A Hortobágy poétája Nekünk Mohács kell A föl-földobott kő

2. Szerelmi költészet A.

Léda : nagy szenvedély, ellentmondásosság, lázadás, felfokozottság diszharmónia, szürkeségtől való szabadulás Versek:

Héja-nász az avaron Lédával a bálban Elbocsátó, szép üzenet

B. Csinszka : letisztult szerelem, biztonság, társ, „betegápolás”, különös varázs; nyugodtság Versek: (szándékolt egyszerűség)

Őrizem a szemed Nézz, Drágám, kincseimre De ha mégis?

3.

Hiányérzet versei : pénz szerepe, küzdelem érte, a pénz hatalom Vers

: Harc a Nagyúrral

4.

Halál : betegség – halál közelségének állandó érzése  felértékelődik az élet Vers:

Párisban járt az Ősz

5. Istenes versek : tépett, beteg lélek nyugalomra, békére vágyik nem vallásos, de megvan benne a hitre való törekvés Isten=szimbólum, kapaszkodó a nihillel szemben „Hiszek hitetlenül Istenben” Versek:

Álmom: az Isten A Sion-hegy alatt

6. Kuruc versek : magyarság-versek rokonai; magányos, lázadó ember keserűsége; elszántság, helytállás hangsúlyozása Vers:

Sípja régi babonának

7. Forradalmi versek : elnyomott szegénység iránti szánalom és az elnyomók gyűlölete a magyar nyomorúság oka: a polg. forr. elmaradása munkásság mozgalmainak felélénkülése -- remény Vers:

Rohanunk a forradalomba

8. Világháborús versek : értelmetlen öldöklés, ezért emberi természeténél fogva tiltakozik ellene célja: átmenteni a humánus értékeket Versek:

Emlékezés egy nyár-éjszakára Az eltévedt lovas Ember az embertelenségben Mag hó alatt

Látomássorozat formájában idézi fel a költő a háború kitörését, amely az élet rendjét a visszájára fordította.

Emlékezés egy nyár-éjszakára Kétféle szerelem ellentétére épülő vers, az igaz szerelemnek örülő párok és a boldogtalanságot tükröző pár ellentétére, akik „átveszik a terepet”.

Lédával a bálban A magyar nyomorúság jelképe a vers, a kiábrándító valóság és a lehetőségek ki nem használásának együttes bemutatásával.

A magyar Ugaron A visszahúzó erők ellenére a költő hisz egy új, győztes forradalomban.

Rohanunk a forradalomba

A versben a költő megtagadja a szerelmet, megírja, hogy csak önmagát imádta, érzései a szerelemben nem voltak igazak.

Elbocsátó, szép üzenet Az embert megalázó, érzéketlen, közönyös hatalom elleni állandó küzdelemről szól a vers, amelyet életünk végéig folytatni kell, még akkor is, ha esetleg „mindhiába”.

Harc a Nagyúrral A haza iránt érzett hűség verse, a költő nem tud hazájától elszakadni, törvényszerűen visszahúzza a föld.

A föl-földobott kő A halálsejtelem verse, a költő találkozik a halállal, de ez csak számára jelent rémületet, a környezet érzéketlen marad.

Párisban járt az Ősz

Ady szimbólumot használ szerelmük jellemzésére, amely vergődés, egymás bántása és gyötrelmes út után a halálba jut.

Héja-nász az avaron A költő gyermeki emlékei alapján keres valakit, aki hitet adna neki, de a vers végén a lélek mégis magára marad.

A Sion-hegy alatt A költő kéri Istent, hogy ostorozza a magyar népet, hisz sorscsapások nélkül elpusztulna a nemzet. A magyart szolgafajta, akaratgyenge népnek tartja.

Nekünk Mohács kell

Az emberiség történelmi útvesztésének szimbóluma a vers.

A háború szörnyűségével az emberiség eltévedt, jövője céltalan.

Az eltévedt lovas Az öregedő férfi szerelmi vallomása a vers. Az egymáshoz való ragaszkodás, féltés, társra találás verse.

Őrizem a szemed