Transcript A_reneszansz_kolto_Balassi_Balint_masolata

A magyar nyelvű irodalom első
klasszikusa
 Életében nem jelentek meg saját művei nyomtatásban
 Versgyűjteménye és a Szép magyar komédia kéziratos
másolatban maradt ránk – „fajtalan” versek.
 Balassi költészetének jellemzői:
 reneszánsz
 petrarkista
 platonikus
 középkori és manierista vonások is
A megkomponált versgyűjtemény
 Ciklus – nem tetszőleges illetve keletkezési sorrendben
követik egymást a versek, hanem meghatározható rend
(kompozíciós elv) szerint:
 lírai önéletrajz – a kötet verseinek egymás utáni olvasása
szerelmi történetet rajzol elénk.
 A versek kéziratos másolatban maradtak ránk: Balassi
Bálint verseinek fragmentumi alakban őrizte meg a
gyűjtemény címét.
 Ez Petrarca Daloskönyvének címére emlékeztet: Rerum
vulgarium fragmenta („Olasz írások töredékei”).
 100 vers
 A versek számozása két nagyobb egységre osztja a
gyűjteményt:
 66 számozott és a 2x9 (+2 elveszett) számozatlan ének
 10 számozott és 4 számozatlan.
A kötet elrendezése
 I.1. Házassága előtt szerzett versek: 33 (+2)
 I.2. A „feleségétől való elválása után” kibujdosásáig
szerzett versek: 33-66 (+2x9)
 I.2.1. Júlia-ciklus : 25
 I.2.2. más: 3
 I.2.3. istenes: 9
 I.2.4. más: 3
 I.2.5. török bejtek: 9
 I.2.6. más: 2
 II. Celia-ciklus: 10 (+4)
Csoportosítási kísérletek
 Versei egy része elveszett, versgyűjteményét a halála után kb. 50 évvel készült
kéziratos másolat, a Balassa-kódex őrizte meg, mely csak évszázadok múlva
került elő, így sokáig nem vették észre a kötetkompozíciót.
 Verseit három csoportra osztották: istenes, szerelmes, vitézi.
 A kompozíció felismerésekor :
 Eszményi kötetkompozíció: 3x33 versből és egy bevezető énekből álló
gyűjtemény feltételezése: 33 istenes vers + 33 elegyes költemény + 33 Juliavers (de csak a két utolsó 33-as csoport és összesen tíz istenes vers készült
el).
 A tíz istenes énekből kilencet a másolók illesztettek bele a második 33-as
sorozatba, ők keverték ide a törökből fordított bejteket is.
 Az előbbi elmélet egyik változata a 2x33-as elmélet, mely csak az elkészült
verseket tartja a gyűjtemény részének.
 A két elmélet közös vonása, hogy kiemelik a második 33-as sorozatból a
kilenc istenes éneket és a kilenc bejtet, s a gyűjtemény, az ún. Maga kezével
írt könyv utolsó darabjának az Ó, én édes hazám… kezdetű búcsúverset
tekintik.
Ó, én édes hazám…
A Fragmenta-elmélet
 Az elmélet szerint Balassi maga helyezte el istenes és egyéb




verseit a második 33-as részbe, illetve párat utána, mintegy
annak jeléül, hogy az élet hogyan borítja fel a költő
kompozíciós terveit.
Ha összeszámoljuk a számozott, számozatlan és
egyszerűen csak megemlített verseket a gyűjteményben,
akkor éppen 100 verset találhatunk.
100 = a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma.
A gyűjtemény említ egy még el nem készült Balassi-művet
is (Jephtés históriája).
A 101-es számnak is lehet jelentése, hiszen a régiek babonás
vagy misztikus okokból igyekeztek kerülni a kerek
számokat (pl. az 1001 éjszaka meséi).
A Balassa-kódex számozása
 1–61. 1–61.
62–70. nincs benne a szerkezetben
71. [62.]
72. [63.]
73. [64.]
(9 számozatlan bejt...) nincs benne a szerkezetben
74. [65.]
75. [66.]
Celia-énekek 1–10. nincs benne a szerkezetben
„Gyermekségétől fogva
házasságáig” szerzett énekei (33+2)
Az udvari líra előtti szerelmi költészet
 12. század - Nyugat-Európa főúri udvaraiban kialakul az udvari szerelem, mely
évszázadokon keresztül hatással van az irodalomra.
 Balassi korai verseiben még nem a nyugati típusú szerelmi költészet mintájára
udvarol.
 Akrosztichon (pl. Christina, Morgai Kata, Csák Borbála) - ez a lovagi
szerelemben tapintatlanságnak minősül, titkot sért meg.
 Más is kerülhet az akrosztichonba (hosszabb szöveg, a költő neve – költői
öntudat)
 Női dalok = nők nevében írt szerelmes versek gyakoriak a középkori
irodalomban. A Balassi-gyűjtemény első részében található női dalok (pl. Csák
Borbála nevére szerzett ének) mindenképpen archaikusabb irodalmi formát
jelentenek, mint a gyűjtemény további részeiben uralkodóvá váló udvari
darabok.
 Balassi előtt nincsenek olyan magyar nyelvű versek, amelyek az udvari szerelem
jegyében íródtak volna, ezért Balassit tartjuk a magyar udvari költészet
megteremtőjének.
 Az első rész verseiben gyakran maga a szöveg sem illik a
finom udvari stílusba
 28. a Minap múlatni mentemben… kezdetű vers két
kegyessel való találkozását meséli el. Ezek a kegyesek nem
jóféle nők, egyikük így szól a férfihoz:
„...Kérdlek téged,
Melyinket vennéd inkább meg?
Melyinkért adnád több pénzed?”
 Mire az így válaszol:
„Szömölcsöt visel mellyén az;
Azki legszebb, kisebbik az.”
 (Azt mutatja, hogy az egyik nővel már volt viszonya,
emlegetése nem illik udvarló lovaghoz.)
A humanista hagyomány
 1582. Párizs – Michael
Marullus, Hyeronymus
Angerianus, Joannes
Secundus letin nyelvű
versei.
 Balassi ezekből sokat
tanult, többet magyarra
is átdolgozott.
 Tavaszversek: tavaszi nyitókép, az ifjúság kultusza,
jóbarát, vitézi társ szerepeltetése. ()
 12. Széllyel tündökleni… latin eredetije Marullus verse:
a török hódítás elől menekült Görögországból Itáliába,
egy honfitársához szól, aki szintén Itáliában talált
menedéket. Marullus arra buzdítja őt, hogy a tavasz és
a szerelem örömei között feledkezzenek meg a
hazájuk miatt érzett keserűségről.
 Balassinál: törököktől fenyegetett haza, a végvidéki
élet áll a tavaszi kép hátterében. Fontosabb szerepet
játszik a „búszerző szerelem”, ezt akarja feledni.
Szerelmi mitológia (1)
 Balassi verseiben gyakori szereplő Venus és Amor vagy
Cupido, Venus szárnyas fiacskája, a játszi szerelemisten.
 Minden szerelmi történet szálait ők bonyolítják. A
versgyűjtemény elején lévő prózai megjegyzés : „De nem
mindent hövít úgy az szerelem tüze talám mint őtet.”
(=Balassit)
 7. vers kezdete magyarázatot ad erre a szerelmi mitológia
segítségével:
„Mondják jövendölők bizonnyal énnekem,
Hogy születésemben Venus megkért engem
Arra, hogy csak magának szolgáltasson velem.”
Szerelmi mitológia (2)
 Szerelem: Cupido nyila megsebzi őt, ekkor a kegyes, azaz a
hölgy rabja lesz, s ha a hölgy megszánja őt, és viszonozza
érzelmeit, akkor a férfi szolgává lép elő.
 A rab és a szolga állapota között az a lényeges különbség,
hogy a rab nem kap jutalmat szolgálatáért, a szolga igen.
 „Ezelőtt neki csak rabja voltam, őtet jutalom nélkül
szolgáltam,
Rabságból kivett, szolgájává tett, szolgálatom nem esik
heában,
Mert ajakát mint jó zsoldját adja, hogy én megcsókoljam,
Szerelmével ajándékoz, csak hogy tovább is szolgáljam.”
(5.4.)
Szerelmi mitológia (3)
 Sok nő – de Anna kitűnik a többiek közül (tucatnyi Anna-
vers).
 Megjelennek az udvari költészet hűbéri viszonyai is.
 A szolga és a kegyes viszonya = a hűbéres és a hűbérúr
viszonya (a hívő és az Isten kapcsolatának világi változata).
 „Mint az idvösség semmi nem egyéb az Isten színének
látásánál,
Én boldogságom is csak abban áll, ha szerelmét látom
igazsággal,
Örömre fordít, ha szólít magához édes szavával,
Boldogít, ha hozzá szorít, ölelve gyönge karjával.”
(5.3.)
„Istenhez tött keresztény buzgó
könyörgéssi”
 Az első rész vége egy bűnbánó ének:
 „Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem
terhét!”
(33.1.)
 Itt ér véget a házassága előtt szerzett énekek gyűjteménye,
„jóllehet kettő híja”.
 Akrosztichon: Balassi Balinthé
„Feleségétől való elválása után”
kibujdosásáig (25+3+9+3+9+2)
Humanista bókvers, udvari líra (Julia-versek)
 Prózai bevezető: elmondja, hogy itt a feleségétől
való elválása után szerzett énekek következnek,
melyeket jobbára ahhoz a hölgyhöz írt, akit a latin
költők mintájára álnéven (Julia) nevez meg.
 A versgyűjteménynek ebben a részében már nem
az archaikus, hanem a reneszánsz udvari költő
verseit olvashatjuk.
Az udvari szerelem lényege (1)
A hölgy rangban a költő felett áll, a hölgy hűbérúr, a
költő hűbéres, ezért a középkori trubadúrok például
„Uram”-nak (midons vagy Senher) szólítják
hölgyüket. A hölgy csak férjes asszony lehet, a költő
általában nőtlen.
2. A (hűbéres) költő (szerelmi) szolgálattal tartozik
hölgyének.
3. A hölgy ezért fizetséggel tartozik lovagjának, de a
fizetség módját és mértékét nem a lovag, hanem a
hölgy határozza meg.
1.
Az udvari szerelem lényege (2)
4. Neoplatonizmus: fontos része a szerelemtan
(szerelem = az isteni szépség és tökéletesség
iránti vágyódás).
5. Az istenség felé vezető út utolsó állomása az
ascensio, az istenséghez való emelkedés, és a vele
való azonosulás.
Balassi-strófa
 Régi magyar vers:
 izometria (minden ütem ugyanannyi szótagból áll, minden sor
ugyanannyi ütemből és minden versszak ugyanannyi sorból)
 izorímesség (mindig ugyanaz a rím: a-a-a-a stb.) volt jellemző.
 Balassi-strófa: 6a 6a 7b, 6c 6c 7b, (6d 6d 7b, stb.).
 „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az
végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember
ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves
mindennél.”
39. Hogy Juliára talála…
 1-5. versszak: üdvözlés és megszólítás: „szép
szerelmem”, „édes lelkem”, „szép Juliám”, „én szívem,
lelkem, szerelmem”, „én fejedelmem”.
 Az 5. strófa utolsó szava, a fejedelem, az udvari
szerelem terminológiájából való.
 6. versszak:
 „Juliámra hogy találék, örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték, kin ő csak elmosolyodék.”
Kolofón
 A régi magyar versekben gyakori a kolofónt, Balassi
többször alkalmazta.
 A kolofón a vers keletkezésének körülményeit meséli
el: mikor, hol és ki szerezte a verset, s milyen
alkalomból. Például 59. vers:
 „Mikor fényes bogár Szent Ivány hóban jár a nyárnak
közepében,
Ajánlván lelkemet akkor egy szép szűznek áldozatul
kezében,
Szerzém ez verseket az másfélezerben és az
nyolcvankilencben.”
Balassi-versek struktúrája
Két nagyobb struktúra:
 Hárompillérű kompozíció (Egy katonaének)
 Aranymetszés (aurea sectio) (Ó nagy kerek kék ég…)
Feltételezik, hogy létezik a szférák harmóniája, ami
kifejeződik a matematikai gondolkodásban. Azt hitték, a
világnak geometriai arculata van, ez egyszerű
számokban kifejezhető:
 Alberti: zenei arányok tana
 Luca Pacioli: divina proportio – az emberi test
arányviszonyai a művészetben is követendő arányok
Illusztráció Luca Pacioni De
divina proportio c. művéből
Aurea sectio (1)
 A legharmonikusabbnak tartott arányviszony
 Vitruvius:
 Álltól a hajvonalig a test 1/10 része
 A kéz csuklótól a középső ujj végéig a test 1/10 része
 A fej (álltól a koponya csúcsáig) a test 1/8 része
 Fibonacci-sor
 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987…
Aranymetszés
Belvedere-i Apolló
Fibonacci nyulai (1)
 1202-ben vizsgálta Fibonacci, hogy milyen gyorsan
szaporodnak a nyulak ideális körülmények között.
 Fibonacci gondolatkísérlete szerint egy nyúlpár a
második hónaptól képes szaporodni, és innentől fogva
a nyúlmama havonta egy hím és egy nőstény nyulat
hoz a világra.
 Az érési idő elteltével aztán ezek az utódok is
sokasodni kezdenek, és soha nem pusztulnak el,
hiszen matematikai nyulak.
 Hány pár nyúl lesz egy év múlva?
Fibonacci nyulai (2)
 Az első hónap végén párosodnak, de még csak egy pár
van.
 A második hónap végére megszületik egy új pár, így
már kettő van.
 A harmadik hónap végére az első nőstény világra hozza
a második párt. Így már három nyúlpár van a mezőn.
 4. hónap: az eredeti párnak újabb utódai lesznek, az
elsőszülött nyúlpárnak is útódai születnek, így
összesen 5 pár nyúl van.
Fibonacci-négyszög
Museum of Harmony and
Golden Ratio
58. Ó nagy kerek kék ég…
 1588. március – levél barátjának: „Ha az isten
karácsonyig éltet, azt gondolom, nagy úr leszek, ha
egyébképpen nem is, farkam után…”
 1589 telén már ez a búcsúének – Anna feleségül megy a
jóval fiatalabb Forgách Zsigmondhoz.
 Versíró helyzet: utolsó strófa – Lengyelországba
bujdosik
Megszabadulni Julia emlékétől
 Miután Juliának küldött verseire „sem izenetbe, sem
levélbe semmi választ nem vehetne”, s látván, hogy
Julia szerelmét sehogysem nem tudja felgyújtani, ezt
írja:
 „Hideg lévén kívöl, égvén penig belöl Julia szerelmétűl,
Jó hamar lovakért járván Erdély földét nem nagy fáradság
nélkül,
Ezt öszverendelém, többé nem említvén Juliát immár
versül.”
 S utána egy prózai megjegyzés: „Ez az Juliáról szerzett
énekeknek a vége.”
61. In laudem confinorum
 A végek dicsérete – Egy katonaének
 1589.
 Műfaji előzménye: Cantio de militibus pulchra (Szép
ének a katonáról) - névtelen katonaének
 Téma: a végvári vitézek életének bemutatása
 Szerkezete: hárompillérű kompozíció (1., 5. és 9.
versszakok alkotják a pilléreket), akár egy reneszánsz
épület
Hárompilléres verskompozíció
2-4. versszak
1. versszak
6-8. versszak
5. versszak
„Vitézek, mi
lehet…?”
„Ellenség
hírére…”
szónoki
kérdés
igazol,
részletez
„Ellenséget
látván…”
felelet
igei
távolról
a természet
derűs képei
lezárás
névszói
közelről
életképszerű
erkölcsi ítélet
metaforák
áldás, dicséret
derűsebb
állóképek
katonaélet =
eszmény
komorabb
állóképek
szerencsekívánat
elnyugvás
szentencia
9. versszak
piktúra
halál
szentencia
piktúra
szentencia
Cím nélküli gyűjtemény (1)
 Az erdéli asszony kezéről
 Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem
szeressen,
Csak áldott kezével, mint szép ereklyével, engem, mint
kórt illessen,
Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája, csak szinte el ne
vessen!
Cím nélküli gyűjtemény (2)
 Az maga elméjének gyors voltáról az szerelem
miatt
 Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új
vers, mint sok hangya,
Arra, mert szüvemben gerjedez szüntelen szerelmed
tüzes lángja,
Szózatod búm verő vigasságtételnek gyönyörű édes
hangja.
Cím nélküli gyűjtemény (3)
 Az Celia bánatjáról
 Mint szép liliomszál, ha félbe metszve áll, fejét földhöz
bocsátja,
Celia szép feje úgy áll lefiggesztve, mert vagyon nagy
bánatja,
Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy
mint tavasz harmatja.
Cím nélküli gyűjtemény (4)
 Bánja, hogy hajnalban kell az szerelmesétől
elmenni
 Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek, harmaton ha
nap felkél,
Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad reggel,
hogy elmúlt éfél,
Újul zöld bokor is, de nekem akkor is dolgom csak
gond, bú, veszél.
Cím nélküli gyűjtemény (5)
 Fulviáról
 Lettovább Juliát, s letinkább Celiát ez ideig szerettem,
Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már
búcsút vettem,
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén
meggerjedtem.
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (1)
 Âlem çiçegi derer isen bir güle degmez,
Sohbette güzel olmaz iken bir pula degmez.
 Interpretatio quam in Iuliam retorsit:
 Ez széles világon mennyi virág vagyon, mindaz sem ér
egy rózsát,
Az oly vendégség is, kiben egy kegyes sincs, mindaz
sem ér egy bapkát,
Én is minden szűznél, ki ez világon él, feljebb tartom
Juliát.
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (2)
 Bana geda diyenler, devletli hanim yok mudur?
Yoksa ben âdem degil miyim, ya canim yok mudur?
 Interpretatio cum ornatu:
 Ti, kik szegénységet én szememre vettek, én hiszem,
azt tudjátok,
Hogy a vidám szemű s vékony szemöldökű kegyes
rabja nem vagyok;
S hogy ember sem vagyok, s lelkem is egy szál sincs,
talán azt alítjátok?
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (3)
 Yine ebrularin kurmuş kemani,
Atar gamzin oku, canim nişani,
Yoluna komuşum ben cism i cani,
Sever dilber beni, ben dâhi ani.
 Ismét felvetette szemöldök íjébe szép szemének
idegét,
 Kiből tüzes nyilat szívemre ő bocsát, lővén, mint feltett
jegyét;
De bár vesszen fejem, tudom, szeret engem, szinte
mint én személyét.
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (4)
 Nigâra sende hatm olmuş güzellik, tazelik, terlik,
Beni bu gam bucaginda koyasin, bu mudur erlik?
 Tebenned, Julia, mind világ csudája épen megtetszik:
szépség,
Ékesség, édesség, eszesség, szelédség, udvari
gyönyörűség;
De hogy búmban így hadsz, s csak még ingyen sem
szánsz, az-e a jó emberség?
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (5)
 Beni cevriyle öldürse demem ol yâra kanlidir,
Helâl olsun ana kanim güzel [...] kanlidir.
 Ha nagy haragjában megöl is Julia, mégsem mondom
gyilkosnak,
Azért mert csak őtet, senki nem egyebet vallok én
asszonyomnak,
Mint örökös úr bír lelkemmel, ha rá sír, hogy véget
nem vet búmnak.
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (6)
 Dedim ol şah güzele: var m’ola bir mah bedeli?
Gül gibi güldü, dedi kim: ya ne sandin be deli?
 Egykor szép Juliát látván, hogy ő magát szép tükörébe
nézné,
Kérdém: E világra ily szépséget másra Isten vallyon
adott-é?
Mosolyga s felele: Ily szép ki lehetne, mond,
megbolondultál-é?
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (7)
 Kimseler görmüş degildir tenden canin gittigin,
Illâ ben gözümle gördüm, işte canimdir giden.
 Mikoron kirepül lélek beteg testbül, soha senki nem
látta;
De az én szerelmem, ki olyan, mint lelkem, hogy
fejemet elhadta,
Most szemem jól látta, de vélni sem tudta, hogy magát
másnak adta.
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (8)
 Dilber demiş ki: mail olanlar belâmüze
Lâyik midir ki kail olalar cefamüze?
 Egykor szép Julia magába így szóla, mond: Kik engem
szeretnek,
Egyaránt való jót méltó-é, hogy azok mind fejenként
vegyenek?
Nem, mert nem igazság, hanem a boldogság adassék
már csak ennek.
Valahány török bejt, kit magyar
nyelvre fordítottak (9)
 I benim gül yüzlü yârim, dünyami zindan eyleme,
Áşigini tepeleyip kan üstüne kan eyleme.
Vakit olur rakîp gelir, düzersiniz sohbetini,
Sakin ki sensin ol vakti, kollari divan eyleme.
 Rózsa színű lelkem, én édes szerelmem, ne kösd meg
világomat,
Szánj engem, rabodat, ki tűröm kínodat, nézd, kérlek,
nyavalyámat,
Más ölében ne dülj, hanem inkább megölj, hogysem
úgy többíts búmat!
Istenes versek (1)
 Régi költők: hitigazságok, dogmák – közösségi,
gyülekezeti ének T/1.
 Balassi: személyes vallásosság, mindenható, de
emberarcú isten E/1.
 Minden életszakaszában írt istenes verset, főleg
válságos életszakaszban. (pl. mikor Júlia visszautasítja)
 Ez a vallási érték nem szerepel a reneszánszban sehol,
csak Balassinál.
Istenes versek (2)
 Istenes verseiben őszintén
 bevallja bűneit
 elismeri, hogy vétkes
 bűnei megbocsátását kéri, de imádkozik, alkudozik
Istennel.
 Műveiben megszólal a zsoltárok sajátos hangneme,
kifejezései az Ószövetség szövegeivel rokoníthatók.
33. Kiben bűne bocsánatáért
könyörgett
 Ifjú kori műveit zárja le a daloskönyvben. Előtte -
gyermekkorától a házasságáig tartó időszak versei.
 Életszakaszt záró vers: bűnbánás, gyónás – tisztán akar
házasságot kötni.
 Szimmetrikus szerkezet:
 I. rész: 1 - 5 – lelki válság, „gyónás”
 II. rész: 6 – 10 – könyörgés a bocsánatért (követel)
 III. rész: 11 - 15 – saját lélekhez is szól, Isten
megkegyelmezett, hangsúlyozza Istenbe vetett bizalmát
33. Kiben bűne bocsánatáért
könyörgett
 Ifjú kori műveit zárja le a daloskönyvben. Előtte -
gyermekkorától a házasságáig tartó időszak versei.
 Életszakaszt záró vers: bűnbánás, gyónás – tisztán akar
házasságot kötni.
 Szimmetrikus szerkezet:
 I. rész: 1 - 5 – lelki válság, „gyónás”
 II. rész: 6 – 10 – könyörgés a bocsánatért (követel)
 III. rész: 11 - 15 – saját lélekhez is szól, Isten
megkegyelmezett, hangsúlyozza Istenbe vetett bizalmát
Adj már csendességet
 1591 körül, Lengyelország.
 Hatás:
 Felszólító módú igesor: adj, ódd, őrizd, hadd, ébreszd,
gerjeszd, teljesíts, nyisd, tedd (A – T)
 Szerkezet:
 I. rész: 1 - 2. versszak – epikus felvezetésű alaphelyzet
múlttal való leszámolás
 alkudozás Istennel: lelki békét a szenvedő embernek
 II. rész: 3 - 6. versszak – belső vita: nagy a bűne, de
Istennek meg kell bocsátania
 III. rész: 7 - 8. versszak – halálvágy motívuma (unikum)