Transcript PLATÓN (i.e. 427-347)

PLATÓN
(i.e. 427-347)
ÉLETE
arisztokratacsaládban született
Kora híres politikusai között több
rokona (pl. Kritiász)
Fiatalkoréban verseket és tragédiákat
irt, aztán rátalált az igazi mesterre:
Szókratészre
Politikai pályára készült, de ki kellett
ábrándulnia- legnagyobb csalódás:
Szókratész kivégzése (399)
Művei
A perről és a halála előtti órákról:
Szókratész védőbeszéde, a Kritón és a
Phaidón c. dialógusokban olvashatunk
A politika kérdésein való elmélkedés
végigkísérte életét – két legterjedelmesebb
művét (az Állam és a Törvények) és egy
dialógust (az Államférfi) szentelt kizárólag
ennek a témának
fiatalkori dialógusok témája: az
erénykülönböző fajtáinak vizsgálata
Az erényekről
Az erények egysége (vajon egy létezik-e
vagy több
Tanítható-e egyáltalán az erkölcs (miért
vannak akkor kiváló embereknek hitvány
gyermekei?)
Szókratikus, aporetikus dialógusok:
Lakhész – a bátorság erényről
Lüszisz- barátság
Kharmidész- önmérséklet
Prótagorász – az erény taníthatósága
A dialógus műfaja
Párbeszédes forma- szinte
mindegyikben főszerepet játszik
Szókratész, aki beszélgetőpartnereit
kérdezgeti, véleményük következetes
végiggondolására késztetve őket,
feltárva álláspontjuk ellentmondásait
Szókratész kérdéseivel a gondolatok
megszületésében segédkezett
Szókratész és Platón
Probléma mester és tanítvány
gondolatainak pontos elkülönítését,
mert a mester nem írta le őket
Számára a filozofálás életmód volt,
egyszerű emberekkel folytatott
beszélgetésekben
Nem a tudás birtoklása, hanem arra
való törekvés, a bölcsesség szeretete
Szókratész bölcsessége
Egyedüli bölcsessége abban áll, hogy
tudja magáról azt, hogy nem tud,
mondja a Védőbeszéd Szókratész
A filozofálás kezdete annak
felismerését jelenti, hogy nem tudunk
valamit
Ha valamiről azt hisszük, hogy tudjuk,
azt nem vizsgáljuk meg közelebbről
Az Akadémia
i.e. 388-ban Platón saját filozófiai
iskolát alapított
Középső alkotói korszakának
dialógusai ekkor keletkeztek: az
Állam, a Lakoma, a Phaidón –
ezekben fejti ki az ideák tanát, amely
filozófiájának központi része
Az Akadémia
Az Akadémián folyó munka
módszere
Írott művei arról tudósítanak, hogyan
bölcselkedtek az Akadémia nyílt
foglalkozásain. Valószínűleg létezett
egy belső tanítványi kör, ahol olyan
magasabbrendű princípiumokról esett
szó, amelyet megfelelő képzettség
nélkül nem lehetett felfogni
Időskori művek
Főleg ismeretelméleti kérdésekkel
foglalkozik:
Thaitétoszban a tudás mibenlétével, a
Szofistában a legáltalánosabb fogalmak (a
létező, nem-létező, azonos, különböző,
mozgás, nyugalom) egymáshoz való
viszonyaival, illetve a fogalommeghatározás diairetikus (felosztásos)
módszerével
Lakoma
Apollodóroszt kérlelik barátai – jómódú
athéni üzletemberek – mesélné el, mi
történt a találkozón, ahol, Szókratész,
Agathón a költő és mások szólottak a
szerelemről – Erószra a szerelem istenére
esett a választásuk
Phaidrosz: Erósz nagy jótevője az
embereknek- amit ugyanis csak a szerelem
tud kifejleszteni, a szégyenkezés rút dolgok
miatt meg a nagy és szép tettekre
törekvés, az az ember legértékesebb
tulajdonsága
Lakoma 2
Pauszaniasz: miként kétféle Aphrodité
létezik, úgy az ő kísérője Erósz is kétféleegy égi és egy közönséges
- az utóbbi az átlagemberek szerelmének
serkentője, azoké, akik nem válogatnak
férfi és nő között; akik szerelmesük testét
jobban szeretik, mint lelkét; akik csak
célratörők a szerelemben, s nem törődnek
vele, hogy szépen teszik-e vagy sem
Lakoma 3
Igazi dicséretre viszont a másik Erósz
méltó, az égi- akit ez mozgat az belső
tartalomra, emberi érettségre figyelemmel
válogat, és kerüli a féktelenséget a
szerelemben
Ahol barbárok az urak, ahol zsarnokság
van, nem is kedvelik az ilyen szerelmet,
csakúgy nem, mint a filozófiát
Ami fiúszerelmet illeti, az sem önmagában
szép vagy rút, hanem aszerint, hogy
szépen vagy rútul csinálják
Erüximakhosz, az orvos
Saját művészete szempontjából méltatta
az isten tevékenységét: Ő is különbséget
tett a kétféle Erósz között, de hozzátette:
ez a nagyhatalmú nemcsak az emberek
lelkében él, hanem úgyszólván mindenben,
ami létezik. Ezen felismerésen alapul az
orvoslás tudománya, amely a testek
természetében rejlő összhangot igyekszik
helyreállítani, kedvében járva annak, ami a
testben jó és egészséges, küzdve a rossz
és a beteg ellen
Erüximakhosz, az orvos 2
Az egyik, a nemes Erósz, az emberi
derekasságot alakítja, az egészséget
szolgálja, a másik, a közönséges meg
az érzéki vágyakat; ezekkel óvatosan
kell bánni, hogy ahol élnek ilyennel,
az gyönyörűséget szerezzen, de
féktelenségre ne vezessen
Arisztophanész, a komédiaíró:
képzeletbeli mitikus történet- hajdanán
három nem volt (férfi, nő, kétnemű)
- gömbölyű, kétszer annyi testrésze volt,
két nemi szerv is
Fellázadtak az áldozatot váró istenek ellen
– Zeusz úgy döntött, hogy kétfelé vág
minden embert-büntetésül
Így kettő lett az egyből- s az egyik fél
csillapíthatatlan vággyal kereste a maga
másikat- a szerelmi vágy gyógyítja a
kettévágás sebeit
Arisztophanész 2
Ettől kezdve, ha valaki rátalál arra,
akit mint társat keres, csodálatos
mámorba repíti őket a barátság és
szerelem. Ezek soha többé nem
karnak elválni, pedig nem is tudják mit
akarnak egymástól. Igazában a
teljesség vágyát és keresését hívjuk
Erósznak.
Agathón következett…
Bölcs Erósz, bölcs költő; akit ő
megérint, az költőivé lesz akkor is, ha
korábban múzsátlan élt. Embernek
békét ad, tengernek sima tükröt.
Szókratész következett
Gondban van, mondja ironikus modorában_
egészen megrendült a sok szép szó és fordulat
hallatán
Ő csak az igazságot keresi
Ki Hát Erósz? – a szerelem, de tisztázni kell, hogy
kinek-minek a szerelme. Ha a szép szerelme,
akkor vágyik a szépre, akkor aligha lehet
birtokában a szépnek, és mert a jó és a szép
lényegileg ugyanaz, azért a jónak is híjával van.
Erósz nem szép, de nem is rút, nem jó de nem is
rossz. Ebből következően viszont isten sem lehet.
A szerelem daimón
Nem is isten, de nagyhatalmú
daimón. A daimónok középlények:
istenek és emberek között foglalnak
helyet. Hatalmuk abban rejlik, hogy
közvetítenek kettejük között minden
elgondolható tekintetben, egésszé
téve így a mindenséget.
A mantineai asszony története
Erósz daimónian kettős természetének
allegóriája
Aphrodité születésének örömére lakomát
csaptak az istenek. Porosz, a megtestesült
leleményesség nektártól elnehezült fejjel
ledőlt egy kicsit Zeuz kertjében, Penia, a
csupa rongy kéregető meg, hogy
gyermeket szerezzen az alvótól,
melléfeküdt, és megfogant benne Erósz.
Erósz
A fiú örökölte szülei eltérő
tulajdonságait: örökké szűkölködik és
elhanyagolt, de a szépet és a jót
keresi szüntelen, s magasabbra tör.
Középen van a bölcsesség és
ostobaság között is, a bölcselőkhöz
hasonlatosan, akik se nem bölcsek,
se nem ostobák, akik filozofálva
törekednek a bölcsességre. Így Erósz
barátja a bölcsességnek is.
Lakoma öszefoglalás
Az öt beszéd egymásra és egymásba
épül- a korábbi motívuma témává
bontakozik a következőben
A központi szólam: az emberben a
kultúrateremtés démona működik
AZ ÁLLAM
I könyv: igazságosság fogalmának
vizsgálata- híres szofistával vitázik
Szókratész – minden államban az számít
igazságosnak, ami az uralkodó rétegnek
hasznos
A politikai filozófia alapvető kérdésével
foglalkozik: az állam legitimációjának
problémájával – szükséges-e az állam, az
uralom, a kényszer elve –miért nem él
inkább az ember az „uralomnélküliség” –
an-arkhia állapotában?
Állam /2
Platón szerint az ember jellemzője, hogy nem
autark (önmagának elégséges) hanem sok
mindenre szüksége van, ezért társul másokkal
Első állam pár emberből – majd felduzzadt- terület
szűk lesz – hódítás – háború- így szükség lesz
őrökre, akik rendet tartanak és katonáskodnak- ez
hozza magával egyik ember uralmát a másik
felettA feladatuk ellátásához szükséges jellem
neveléssel (testi és lelki) alakítható ki (mesék,
zenék…)- legjobbak kiválasztása- ők lesznek a
vezetők