A gyűjtemény rendezése A gyarapítás során felhalmozott állomány holt anyag marad rendezés és feltárás nélkül.

A rendezés tevékenységei: a dokumentumok különböző szempontok szerinti csoportosítása a visszakereshetőséghez szükséges megkülönböztető jelrendszerek kidolgozása és alkalmazása a kialakított rend fenntartása a gyűjtemény védelem, állagmegóvás + biztonság az állománynak, mint könyvtári vagyonnak az ellenőrzése

A gyűjtemény rendezése

Gyűjteményrészek kialakítása Gyűjtőkör: egységes, pontosan körülhatárolt gyűjteményt eredményez, de ez nem zárja ki a gyűjtemény részekre bontását (részgyűjtemények) Gyűjtemény: legnagyobb hányad, törzsgyűjtemény + kisebb részgyűjtemények / különgyűjtemények / állománytestek Az egységes állomány részekre való osztásának szempontjai lehet: dokumentumtípusok (tárolás, állagmegőrzés, bibl. leírás, katalógusszerkesztés, használat módja miatt pl. AV dok.) tematikus gyűjtemények, szakrészlegek ( egy témához minden dok. típ.) a dokumentum használata alapján prézens (gyakori használat, kis példányszám- segédkönyvtári apparátus, adatbázisok) és kölcsönzési gyűjtemény hagyatéki különgyűjtemények (gyűjtemény eredet, provienciája )

A gyűjtemény rendezése

A könyvtári raktározás története A változások az információhordozó és a mennyiség függvénye régen: „fejben”, tartalmi csoportosítás tekercs, táblák, szekrény, pultok (láncos kódex), teremkönyvtár (Eger, Pécs, Zirc, Keszthely) A visszakeresést lehetővé tevő jelzet: helyhez kötött: M II 3 szakrendi (tematikus) mechanikus (pl. számsorrend, nagyság szerint) Jelzet = a könyv helyének tömör, jelszerű kifejezése Lehet: tiszta kevert

A gyűjtemény rendezése

Raktározási rendszerek Mechanikus raktározás: sima numerus kurrens nagyságrendi elhelyezés (A123, B…) ugrószámos numerus currens: méretcsoporthoz rendel számtartományt Probléma: többkötetes művek 1157/1, 1157/2… időszaki kiadványok egyes címek valamennyi kötete egy jelzet Előnyei: teljes helykihasználás, nincs szükség átrendezésre könnyű az egyedi raktári jelzet alapján a kikeresés és a visszaosztás Hátrány: kiszolgálás lassú, közvetett

A gyűjtemény rendezése

Raktározási rendszerek 2. Rendszerező raktározás 2.1 Szakrendi, tematikus elhelyezés legismertebb: az ETO 10 főosztály + további bontás (három számjegy) a visszakeresés eszköze a szakjelzet A szakjelzet jellemzői: nem lehetnek azonosak az állomány nyilvántartási számmal alkalmas legyen a szakterület további tagolására csoporttípusú ( állományellenőrzéshez nem használható fel) Forrása: Könyvtári raktározási táblázatok 186 témakörnek van külön jelzete, + Cutter szám 510 A 10 kiemelkedő írók önálló C számot kapnak pl. Ady A 25, Babits B 11)

A gyűjtemény rendezése

Raktári rendszerek A szakrendi elhelyezés előnyei: a könyvtáros gyorsan tud könyvet ajánlani, akkor is, ha a könyv nincs a helyén, talál más hasonlót a könyvtáros/olvasó egy-egy kérdés teljes irodalmát látja maga előtt az állomány katalógus nélkül is használható Hátránya: helyveszteség, időnként át kell rendezni több témát felölelő könyv csak egy helyre tehető a polcon nehéz a visszaosztás nehéz a rendet fenntartani a szakrend megváltozása esetén az egész könyvtárat át kell jelzetelni pl. 400- - 802, 803 stb.

A gyűjtemény rendezése

Raktári rendszerek 2.2 Betűrendes elhelyezés - szépirodalom 2.3 Időrendi (kronológia) elhelyezés: inkább másodlagos elv régi nyomtatványok, kézirat, időszaki kiadványok, szakkönyvtárak 2.4 Földrajzi (helyrendi) rendezés: inkább másodlagos helyismereti gyűjtemény, térképtár, iskolai értesítők, úti jelentések, könyvtárismertetetők, szabványok 2.5 Nyelvi elrendezés: latin-görög napjainkban: vegyes anyanyelvű lakosság esetén 2.6 Egyes személyekhez kapcsolódó csoportok, ún. fondok Jogi személyek, közreadók publikációi 2.7 Tematikus állománycsoportok, kiemelések: alkalmi állandó (olvasói csoport: családi, gyermekrészlegek, műfaj, téma szerint, színcsík, piktogramok)

A gyűjtemény rendezése

Raktári jelzet A raktári jelzet az az azonosító elem, amely a bibliográfiai leírásban a dokumentum raktári helyére utal.

Fajtái: formai szempontból a műhöz való viszonya szerint a polchoz való viszony szerint tiszta 62221 kevert A 21 egyedi –egyetlen mű/pld –mechanikus tárolásnál csoportos – rendszerező tárolásnál helyhez kötött helyhez nem kötött – egymáshoz viszonyított helyzet

A gyűjtemény rendezése

Raktári jelzet A raktári jelzetet felkell tüntetni: dokumentumon katalóguscédulákon ( számítógépes rekord) egyedi nyilvántartásban (leltárkönyv) Helye: gerinc + a címlap verziójára nyomtatott tulajdonbélyegző fölé katalóguscédula bal felső sarka Közkönyvtárakban előfordul részlegek, különgyűjtemények külön jelölése, pl. OT, S

A gyűjtemény rendezése

A tárolás terei A hozzáférés alapján: zárt raktár szabadpolcos terek 1. Zárt 1.1 Jellemzői: jó térkihasználás nagyon biztonságos, de nehézkes 1.2 Állománya: különleges értékű, használók köre korlátozott nem forgalmi anyag (letét, fölöspéldány) ritkán keresett anyag speciális tárolást igénylő dokumentumok különleges alakú dokumentumok csak helyben használható állomány

1.3 Zárt raktár fajtái: törzsraktár kézi raktár letéti raktár fölöspéldány raktár különgyűjtemények raktára ömlesztett anyag raktára külső (kisegítő) raktár tároló raktár

A gyűjtemény rendezése

A tárolás terei

A gyűjtemény rendezése

A tárolás terei 2. Szabadpolcos terek Az olvasók közvetlenül hozzáférhetnek az állományhoz.

2.1 Kialakulása: 1890 Cleveland 1894 Anglia 2.1 Jellemzői: kevésbé biztonságos helyigényes olvasóbarát ( jó világítás, közlekedés, feliratok) 2.2 Állománya: legkeresettebb állományrészek övezetekre tagozódik –minden övezethez speciális berendezés pl. gyermekrészleg, kézikönyvtár, OT A használóhoz igazodó könyvtár: kiismeri magát az olvasó jó feliratok elegendő alapterület praktikus állványzat jó technikai felszereltség

A gyűjtemény rendezése

A tárolás A könyvtári állomány önálló egységei, az állománytestek összes állomány szabadpolcra helyezhető állomány kölcsönzési állomány belső raktári állomány helybeli olvasásra szánt (prezens állomány) ténylegesen szabadpolcon lévő állomány kiegészítő raktárban lévő állomány segéd könyvtári állomány olvasótermi állomány

A gyűjtemény rendezése

A tárolás A könyvtári állomány önálló egységei, az állománytestek teljes állomány kölcsönzési állomány prézens állomány letéti állomány külön gyűjtemények belső raktárban lévő állomány szabadpolcos állomány szolgálati segéd könyvtári állomány olvasótermi állomány kiegészítő raktárban ténylegesen a szabadpolcon (a szaggatott vonal csupán raktározási kettőséget jelent)

A gyűjtemény rendezése

A tárolás eszközei 1. Állványok, könyvállványok polc – állvány- utcák/folyosók – főutca/ főfolyosó /lásd kép/ Polc: pfm., mélység, magasság, állíthatóság Anyaga: fa, fém Elhelyezés: függ attól, hogy zárt vagy szabadpolcos rész tömörraktár Egyéb: téka, papucs: puha fedelű, vékony füzetek, kották, különlenyomatok Folyóirat-állványok Hanglemeztartó állványok

A gyűjtemény rendezése

A raktár elrendezése

folyosó

1,50 – 0,60 1,00

folyosó

egyes állvány 0,75 – 0,90 1,25 – 1,35 állványsor iker állvány szakasz 1,00 – 1,20

A gyűjtemény rendezése

A tárolás eszközei 2. Szekrények: kisnyomtatványok függőtasakos szekrényekben plakátok térképek, metszetek, diafilmek lapos fiókos szekrényben mikrodokumentumok, videodokumentumok dobozban, fiókban értékes dokumentumok páncélszekrényben A szállításeszközei: kézi - könyvtári kocsi gépi - lift, futószalag, robot!

A gyűjtemény rendezése

A raktári rend biztosítása Fontos: a rosszul visszaosztott dokumentum kiesik a forgalomból!

1. Raktári nyilvántartás: cédula vagy számítógépes 2. Eligazító feliratok szabadpolc raktár 3. Az állomány mozgatása: keresett a szabadpolcra 4. A rend megőrzése: őrjegy: szabadpolc zárt raktárban is folyamatos visszaosztás esetleges költözés: csomagolva, ládákban megőrizve a dokumentumok eredeti sorrendjét

A gyűjtemény rendezése

A raktári rend biztosítása

Raktári nyilvántartás

: a dokumentumok tárolási rendjét tükrözi, annyi csoportra bomlik, ahány gyűjteményegysége van a könyvtárnak számítógépes nyilvántartásnál: jelölni, mely részlegbe tartozik, ill. hol található a dokumentum A raktári lap adatai: a raktári jel, a dokumentum adatai, leltári szám, ár vagy becsérték, a kötés módja, a dok. állapota, beszerzés forrása Folyamatos gondozást igényel – általában a feldolgozó könyvtáros, osztály feladata