Transcript Emmer Gáborné: Modern iskolai könyvtár a gyakorlatban

Modern iskolai könyvtár a
gyakorlatban
Emmer Gáborné
főszerkesztő
Iskolakönyvtáros, Veszprém
[email protected]
Az alapelveket szabályozó jogi
háttér
• Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata ( Az
UNESCO Közgyűlése 1999 novemberében fogadta el.)
• Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres
ellátásához, napjaink információra és tudásra
alapozott társadalmában való eligazodáshoz
szükséges alapvető információt és
elképzeléseket, gondolatokat biztosít.
• Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens
tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti
képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős
állampolgárokként éljék majd életüket.
A könyvtári terület stratégiai
céljai 2008-2013 között
• A könyvtárak fejlesztése magában foglalja a
különböző típusú könyvtárak (közkönyvtárak, a
felsőoktatási könyvtárak, az országos
szakkönyvtárak, az egyéb szakkönyvtárak:
múzeumi, egyházi, orvosi, stb., és az iskolai
könyvtárak) összehangolt fejlesztési
lehetőségét.
• A hazai és nemzetközi információhoz és
tudásanyaghoz történő szabad és korlátlan
hozzáférés biztosításával a könyvtári rendszer
egésze legyen alkalmas.
Nemzeti Alaptanterv
• A Nemzeti Alaptantervről kiadott Kormányrendelet
kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a
könyvtárhasználatra nevelést.
• „A könyvtárhasználatra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse
a tanulók önálló információszerzési magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a
felnövekvő nemzedék képes legyen az információs válság
elmélyülésének megakadályozására.
• A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész
életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan
tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik
kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek,
eligazodnak, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és
felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös
tetteikben.”
• (NAT 243/2003)
A közoktatási stratégiai célok
figyelembevétele
• Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a
kulcskompetenciák fejlesztése révén.
• Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése.
• Az oktatás minőségének fejlesztése.
• A pedagógus szakma fejlődésének támogatása.
• Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák)
alkalmazásának fejlesztése.
• Az információs problémák globális és nemzetközi jellegéből
következik, hogy már ma is számos információs technológiára
alapozott könyvtárhasználatra nevelési program, lehetőség áll a
pedagógusok rendelkezésére.
• Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.
• A könyvtárhasználatra nevelési tevékenységekhez megteremtendő
pályázati források hozzásegíthetik az iskolákat a tanulás tárgyi
feltételeinek és környezetének javításához.
A könyvtárhasználatra nevelés
fogalma
• Az iskolai könyvtárhasználatra nevelés az a pedagógiai
folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük az
információszerzés módjainak megismerésére,
tapasztalataik feldolgozására.
• Az információs társadalomban a közoktatás alapintézménye
az iskola, a kultúra alapintézménye a könyvtár.
• Az iskolai könyvtár tehát egyszerre mindkét területen
szolgálja a könyvtárhasználati kultúra fejlesztését.
• Biztosítani tudja az információtechnológia gyors fejlődése
mellett az időtálló nyomtatott információhordozók
hozzáférését, így iskolai forrásközpontként - akár
multicenterként - működve a kulcskompetenciák komplex
tudássá szintetizálódását is megalapozza.
• A tudásszintetizáló feladata, szakirodalmi háttérként való
jelenléte, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztő funkciója
csak tudatosan tervezett oktatási programként érvényesülhet.
Az iskolai könyvtárak fejlesztési
stratégiája
• Pedagógiai meghatározottság
• „A pedagógiai meghatározottságot szem előtt tartva az iskolai
könyvtár az iskola más területeihez képest sajátos helyzetben
van, a pedagógiai feladatok mellett szükségszerűen ellát
könyvtárszakmai tevékenységeket is, a könyvtári információs
rendszernek is része. Ennek következtében meg kell felelnie a
szakterület speciális jogi és szakmai követelményeinek. Így tud
csak hatékony szolgáltatásokat nyújtani, korszerű – más
könyvtárban is alkalmazható – könyvtárhasználati kultúrát
közvetíteni. Végül ilyen módon válhat csak képessé a könyvtári
rendszer által nyújtott szolgáltatások fogadására és
közvetítésére. Az iskolai könyvtári stratégia kidolgozásakor
ezért figyelembe kell venni a hazai könyvtárak fejlesztési
programját és az informatikai fejlesztés lehetőségeit.”[1]
•
[1] Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája IN: Az
iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban. Budapest, KTEFlaccus.2004. 113.o.
Könyvtárhasználatra nevelési
program
• Könyvtári információs rendszer
• Az iskolai könyvtár nem önálló intézmény, de jól
körülhatárolható létesítmény, amely sajátos eszközeivel
hozzájárul az iskola pedagógiai programjának
megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan
beépül az iskola tevékenységének egészébe. Minden
szakterülettel együttműködik, az iskola információs
szervezetének részeként pedig különösen szoros
munkakapcsolatban áll az információs tevékenységet
folytató egységekkel.
• Az alaposan előkészített, átgondolt könyvtárhasználatra
nevelési program több iskolában egy, a jogszabályokkal
összhangban lévő, a mindennapi pedagógiai munkához
használt eszköz, iránytű.
Kulcskompetenciákkönyvtárhasználat (tevékenység- példák)
Kulcskompetencia
•
Döntési
•
•
•
•
Együttműködési
Életvezetési
Információ
Kommunikáció
•
Komplexitás kezelése
Kritikai
•
Lényegkiemelő
•
•
•
•
Narratív
Problémamegoldó
Szabálykövető
Katalógushasználati gyakorlat,
bibliográfia készítése,
Kiscsoportos munka, brainstorming
Könyvtárlátogatás, forrásfelhasználás
Minden, ami könyvtár
Kiselőadás készítése, önálló
ismeretszerzés
Könyvhasználati feladatlap, elektronikus
dokumentum használata, internetes
információ felhasználás
Bibliográfia készítése, forrásösszevetés,
kiselőadás
Referensz-kérdés, anyaggyűjtés
Kiselőadás, kiscsoportos feladatmegoldás
Referensz-kérdés, egyéni ismeretszerzés
Könyvtárlátogatás, könyvtári házirend
betartása
Könyvtári Közös Értékelési
Keretrendszer KKÉK
• A könyvtári alapkövetelmények
megfogalmazása és szakfelügyelettel
történő számonkérése elindították a
könyvtárak működési feltételeinek és
szolgáltatásainak a fejlesztését. További
nagyarányú fejlesztések kezdődtek a
könyvtári Európai Uniós pályázatokkal
Az iskolai könyvtár működését szabályozó iskolai
dokumentumok
• A dokumentumok elemzése alapján lehet pontosan megfogalmazni,
hogy a vizsgálat szempontjaihoz igazodva, milyen összefüggésben
jelenik meg a könyvtár.
• Vizsgáljuk az iskolai könyvtár megjelenését, funkcióját az iskola
alapdokumentumaiban. Különös tekintettel
• az Alapító Okiratra,
• Szervezeti és Működési Szabályzatra,
• Helyi Pedagógiai Programra és az
• Iskolai Minőségirányítási Programra.
• Ezekben tekintsük át, hogy miben épít, miben használja ki az iskola
a könyvtári szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, ezek mennyiben
szerves részei az iskolai munkának. Másrészt szempont az is, hogy
a könyvtári szolgáltatások működéséhez biztosítják-e feltételeket.
Az iskolai könyvtár működését szabályozó könyvtári
dokumentumok
Mely más a működését szabályozó dokumentummal
rendelkezik a könyvtár.
• Könyvtári működési szabályzat
• Gyűjtőköri szabályzat
• Könyvtárhasználati szabályzat
• Katalógusszerkesztési szabályzat
• Könyvtárpedagógiai program
• Könyvtárhasználati kereszttanterv
• Olvasáspedagógiai tevékenység
Ezek mennyire felelnek meg a jogszabályoknak,
szabványoknak, az adott iskolai könyvtárnak.
Személyi feltételek
• A személyi feltételek viszonyítása az iskola típusához,
nagyságához, könyvtár-pedagógiai feladataihoz. A
könyvtárban alkalmazott munkatársak besorolása,
munkaideje, munkarendje, végzettsége, munkaköri
leírás(ok). A személyi ellátottság minősége (végzettség,
szakmai felkészültség) és a rendelkezésre álló
munkaidő meghatározza a könyvtár szakmai
állapotát, szolgáltató képességét, nyitvatartási idejét,
pedagógiai aktivitását.
• Jogszabály: Az 1993. évi Közoktatási Törvény és
módosításai, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3.
melléklete
A könyvtár működési költségei,
fejlesztési forrásai
• A működési költségek biztosítása az intézmény
költségvetésében (állománybeszerzés, köttetés,
muzeális anyagok gondozása, eszközök
működtetéséhez szükséges feltételek,
nyomtatványok stb.)
• Fejlesztési források áttekintése: intézményi
forrás, pályázatok, alapítvány stb. Kulturális célú
pénzeszközök felhasználása.
A könyvtár elhelyezése, térkiképzése,
berendezése
• Elhelyezés alatt értjük: az intézményen belüli elhelyezés,
megközelíthetőség, megtalálhatóság és alapterület kérdéseit.
• A térkiképzés a funkcionális terek kialakítása, az állomány raktári
férőhelye, az egy tanulócsoport egyidejű foglalkoztatását biztosító
férőhelyek, a könyvtáros munkahelye kérdéskörökre terjed ki.
• A berendezés pedig a könyvtár bútorzatának, világításának,
esztétikai megjelenésének, a használatot megkönnyítő eligazító
tábláknak, feliratoknak stb. az értékelése. A berendezés értékelése:
a könyvtár rendelkezik-e a tároláshoz és a használathoz szükséges
célbútorokkal? Azok megfelelnek-e a használók életkorának,
igényeinek?
• Jogszabály, normatív szabályozó: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3.
és 7. sz. melléklete, ill. még érvényes MSz-04.203/1-81 és az MSz04.203/2-81.
Eszközi felszereltség, informatizáció
•
•
•
•
•
A különböző dokumentumok használatához szükséges eszközök,
felszerelések megléte, ezek állapota, korszerűsége, a könyvtáron kívül
hozzáférhető eszközök lehetősége
Hardver feltételek: a szolgálati és használói számítógépek száma,
korszerűsége, tárolókapacitása, konfigurációja, hálózati kapcsolatok: az
internet és intranet hozzáférhetősége; az könyvtári integrált rendszer típusa,
a különböző munkafolyamatok és szolgáltatások elektronizációjához
szükséges modulok, a helyi adatbázis készültségi foka, egyéb típusos
adatbázisok megléte, frissítése;
Működik-e könyvtári honlap (esetleg az intézményi honlap részeként),
könyvtári blog;
Hogyan tudják kitágítani a könyvtár tájékoztató és dokumentum-ellátási
szolgáltatásait az informatikai telematikai eszközök használatával és
bevonni a könyvtári információs környezet lehetőségeit a pedagógiai
modernizáció folyamataiba.
Jogszabály: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. és 7. melléklet
A könyvtári állomány vizsgálata
• A szolgáltatás és a használat a lényeg, a
vezérfonal, nem az állományadatok.
• Az állományra, szolgáltatásra vonatkozó
megállapításoknak, észrevételeknek az
eddigieknél hangsúlyosabban kell tartalmazniuk
az elektronikus lehetőségeket. 10-30% digitális
dokumentum.
• Ki kell lépni a könyvközpontú megközelítésből,
továbbá nyitni kell más közgyűjteményekkel való
együttműködések felé. (gyűjtőköri
együttműködés)
Az állomány összetétele,
fejlesztése
• Az állomány minőségi és mennyiségi
összetétele, az állomány szerkezete, a
különböző dokumentumtípusok és a
műveltségterületek állományi arányai, a
gyűjtemény fizikai állapota.
• Az iskola nevelő-oktató tevékenységének, a
helyi pedagógiai programjának, a használói,
használtatói igényeknek való megfelelés.
• Kiemelten vizsgálandó állományrészek: a
kézikönyvtár, nem nyomtatott dokumentumok, a
periodikumok, pedagógiai gyűjtemény, az
iskolatörténeti, helyismereti gyűjtemény,
tankönyv-tár.
Iskolatörténeti gyűjtemény
• E gyűjteményrész a helyi közösségen túl pótolhatatlan értéket
képvisel a teljes könyvtári rendszer számára, hiszen abban a
teljességben és esetenként egyes példányok is csak ott elérhetők.
• Az állomány megfelel-e a gyűjtőköri szabályzatban rögzített
elveknek? A dokumentum szerepe az állomány elemzésében,
összetételének alakításában.
• Az állomány gyarapításának tervszerűsége (van-e az iskola
költségvetésében tervezett, folyamatosan felhasználható beszerzési
keret, vannak-e egyéb források);
• Az iskola szükségleteinek érvényre juttatása a gyűjtemény
alakításában (állományelemzés, dezideráta, a nevelőtestület
bevonása az állomány elemzésébe, a beszerzés és kivonás
munkálataiba …).
• Megvalósul-e az állomány folyamatos felülvizsgálata, a tartalmilag
elavult, az iskola számára érdektelenné váló (tantervi változás,
szakképzési profil váltása, stb.) anyagok kivonása.
Az állomány elhelyezése, raktári
rendje
• Az állományi kihelyezés mennyire felel
meg a használói eligazodás érdekeinek, a
szakmai követelményeknek, a
könyvtárhasználat tanítási terepének (pl.:
raktári jelzetek feltüntetése). Elkülönített
állományrészek indokoltsága, a nem
nyomtatott anyagok tárolása, az
állományból kihelyezett letétek.
Az állomány nyilvántartása,
feltárása, ellenőrzése
•
•
•
•
•
•
•
A hagyományos leltárkönyvek, naprakészsége, szakmai megbízhatósága.
Elektronikus állományi nyilvántartás esetében van-e kinyomtatott
(elmentett) számítógépes állományleltár?
A kihelyezett letétek lelőhely - nyilvántartásának vezetése.
A tankönyvek nyilvántartásának módja
Az állomány feltártsága szempontjából: A katalógusok fajtái (hagyományos,
elektronikus), az állomány formai és tartalmi (szakkatalógus, tárgyszókatalógus) feltártságának készültségi foka, mélysége (analitikus feltárás), a
helyi adatbázisban feldolgozott állomány aránya.
Az állományellenőrzés időszakossága, lebonyolítása, utómunkálatai A
kihelyezett letétek tanévenkénti ellenőrzése.
Jogszabályok: a 3/1975. KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári
állomány ellenőrzéséről…, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. és 7.
melléklete, a 22/2005. (VII. 18.) számú NKÖM-rendelet a muzeális
könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával
kapcsolatos szabályokról
Könyvtári szolgáltatások
•
•
•
•
•
•
•
Az értékelés során térjünk ki az iskolai könyvtár alapfeladataira és kiegészítő
feladataira is. Fontos, hogy ezek közül milyen szolgáltatásokkal rendelkezik az iskolai
könyvtár, ezt milyen szakmai színvonalon nyújtja használóinak, mennyire rendelkezik
az ehhez szükséges eszközi, technikai feltételekkel.
Tegyük egyértelművé, hogy az iskolai könyvtár működésének egy kiemelt célja az
igényeket figyelembevevő szolgáltatás. Ezeket különösen hangsúlyozzuk, hiszen az
iskolavezetés számára is ezek az iskolai könyvtár fontosságának legmeggyőzőbb
megjelenési formái.
A könyvtárhasználat szabályai. A szolgáltatások igénybevételének módja.
Könyvtárhasználók száma, a kölcsönzés (rövid idejű, normál, tartós használatra,
könyvtárközi), helyben használat forgalma, foglalkozások, tanítási órák stb. A
használók és használat nyilvántartásai: előjegyzés, dezideráta, tartós tankönyvek
nyilvántartása, munkanapló, foglalkozási napló, statisztikai adatszolgáltatás.
Igénykutatás.
A nyitva tartás heti óraszáma megfelel-e a használói igényeknek és a könyvtáros
munkaidejének? Milyen formában teszik ezt közzé?
Az órák megtartását zavarja-e valamilyen körülmény?
Jogszabályok: 73/2003. (V. 28.) kormányrendelet a az Országos Dokumentumellátási Rendszerről, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. melléklete, az aktuális
közoktatási és könyvtári fejlesztési stratégiák iránymutatásai
A könyvtári rendszerben való
közreműködés
• Az intézmény igénye, a könyvtári felszereltsége, a könyvtáros
szakmai tudása a könyvtári rendszer dokumentumszolgáltatásainak
(ODR, könyvtárközi kölcsönzés, központi ellátás) igénybevételére.
• A könyvtár felkészültsége a saját gyűjteményében meglévő
dokumentumok intézményen kívüli szolgáltatására.
• Más könyvtártípusokkal való kapcsolatok:
– A pedagógiai szaktájékoztatás és információszolgáltatás ismerete és
igénybevétele (OPKM, fővárosi, megyei pedagógiai intézetek
könyvtárai, pedagógusképző intézmények könyvtárai).
– Kapcsolat és együttműködés a lakóhelyi közkönyvtárral;
– Az intézmény képzési feladatainak (pl. idegen nyelvek, művészeti
nevelés stb.) szakirányának megfelelő szakkönyvtárakkal való
kapcsolat formái.
• Jogszabályok: 1997. évi CXL. Törvény, a 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet 3. melléklete, 73/2003. (V. 28.) kormányrendelet az
Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről
Könyvtár-pedagógiai,
olvasásnépszerűsítő tevékenység
• A könyvtári szakfelügyelet keretében azt kell
tanulmányozni, hogy a helyi pedagógiai programban
meghatározott nevelési-oktatási célok, folyamatok
megvalósításához megfelelőek a könyvtári
szolgáltatások, ill. az ehhez szükséges feltételek
(szaktudás, állomány, felszerelés, tájékoztató eszközök
stb.). Ilyen értelemben a könyvtár pedagógiai
tevékenységének vizsgálata és bemutatása viszonyítási
alapul szolgál a könyvtár szakmai értékeléséhez,
minősítéséhez. Mélyebb pedagógiai elemzése,
értékelése a közoktatási szakértői vizsgálat feladata.
• Ezen a témán belül hangsúlyosan kell szerepeltetni a
könyvtár népszerűsítését és az olvasás népszerűsítését
célzó tevékenységet.
Kapcsolatok, marketing, PR
• A könyvtár iskolán belüli kapcsolati hálójának (iskolavezetés, a
diákönkormányzat, szakmai munkaközösségek, az informatikai és
oktatástechnikai egységek, gazdasági részleg stb.) szerepe a
működtetésben, igénykutatásban, az iskola pedagógiai
tevékenységét segítő szolgáltatások fejlesztésében.
• A könyvtári szolgáltatások nyilvánosságának és interaktivitásának
biztosítása hagyományos és újszerű eszközök, munkaformák
alkalmazásával.
• A könyvtár iskolán kívüli kapcsolati hálója: más iskolai
könyvtárakkal, területi munkaközösségekkel, pedagógiai intézettel,
szaktanácsadóval, szakmai egyesületekkel
• Jogszabály: 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai
szolgáltatásokat ellátó intézményekről
Iskolakönyvtáros 1993-2011
Alapító főszerkesztő: dr. Tölgyesi
József
• 1993 decemberében megjelenő 1. szám
„Szerkesztői jegyzet”-ében méltán büszkén adja
hírül, hogy a megszűnt Könyv és Nevelés után
ismét van lapja az iskolai könyvtárosoknak
• „ Hitet tesz amellett, hogy a nevelés-oktatási
intézményekben az iskolai könyvtár a
pedagógiai munkának nemcsak eszköze,
hanem nélkülözhetetlen bázisa, amelyben a
könyvtárosok felelősséggel és szakmai tudással,
szívvel-lélekkel végzett tevékenysége döntő
módon befolyásolja a nevelés és oktatás
hatékonyságát, minőségét.”
Digitalizálás
•
•
•
•
•
•
•
•
16. évfolyam alatt 47 szám jelent meg
681 írás, ebből 200 tanulmány, tudósítás,
Közel 400 szerző országos merítéssel
1993-2003 közötti időszak
2004-2012 CD változat
Szerkesztőség: OKTKER Nodus Kiadó
8200 Veszprém, Bartók Béla u. 12.
www.oktker.hu
Köszönöm
a figyelmet!
Tóth Valéria:
Élmény c. műve