Transcript 2._magyar_historiogarfia__szakirodalom

1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI
Nemzetközi
és nemzeti
historiográfiai és szakirodalmi
áttekintés
B./
A MAGYAR HISTORIOGRÁFIA
ÉS SZAKIRODALOM
ÁTTEKINTÉSE
Magyarországon a könyvtártani
(praxis) szakirodalom kiadása –
hasonlóan a nemzetközi
szakirodalomhoz – megelőzte
a könyvtártudomány elméleti
kérdéseiről szóló diskurzust.
Az első hatások Magyarországon
• Michael Denis: Einleitung in die
Bücherkunde 1777-1778.
• A Bécsi Tereziánumban tanított könyvtári
ismereteket.
• Az iskola igen kedvelt volt a magyar
arisztokrácia körében.
• Sokan közülük ennek hatására lettek
szenvedélyes könyvgyűjtők, bibliofilek.
(Széchényi Ferenc, Apponyi Antal stb.)
Toldy Ferenc: A könyvtártan kézikönyve
Csak az első rész jelent meg: A könyvtárakról címmel az
Athenaeum című folyóirat 1843-as évfolyamában
A magyarországi nagykönyvtárak
integrációjáról, együttműködéséről
Szász Károly 1869-ben kapott megbízást
Eötvös kultuszminisztertől arra, hogy a
magyarországi közkönyvtárügyet és az
országos könyvtár létrehozásának
lehetőségeit és körülményeit részleteiben
ismerje meg. 
Szász Károly: Közkönyvtáraink és az egy
országos könyvtár. – Pest : Athenaeum
Nyomda, 1871. (A Pesti Napló
különlenyomata)
Könyvtártani vonatkozású
közlemények a
Magyar Könyvszemlében (1876-)
Horváth Árpád
Néhány szó a budapesti m. k. egyetem
könyvtárának rendezése és czimtározása
ügyében (1876.)
• 1. A rendezés és czímtározás minden ágában a szakrendszert kell
keresztülvinni.
• 2. A könyvtárnak nem szabad helyhez kötve lenni, minélfogva a
könyvek signaturáikat a szakok, és nem a szekrények után kapják.
• 3. A könyvkészletnek egységes egészet kell képezni, minélfogva külön
kézikönyvtár felállítása nem engedhető meg.
• 4. A szakokon belül a könyveket, a három formatum szerint
különválasztva, betűrendben kell felállítani, minélfogva a beékelést, az
ugrószámok rendszerét kell elfogadni, nem pedig a folyó számok
rendszerét.
• 5. Háromféle czímtárra van szükség: a) czédulaczímtárra, b) bekötött
könyvekbe vezetett egyetemes betűrendes névczímtárra és c) hasonló
módon vezetett szakczímtárakra.
Barna Ferdinánd
A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos
Könyvtárának rendezéséről (1876.)
A könyvek leírásának
(katalogizálás)
kérdései
A könyvek tematikus
felosztásának
alapvetése
– 12 főosztály
– 181 alosztály
I. Enciklopédiák
II. Filológia
III. História
IV. Matematika
V. Fizika
VI. Antropológia
VII. Filozófia
VIII.Esztétika
IX. Politika
X. Medicina
XI. Jurisprudentia
XII. Theologia
SZINNYEI JÓZSEF
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR
RENDEZÉSÉRŐL
(1876.)
Az Egyetemi Könyvtár új
épületének
birtokbavétele során
alkalmazott új
szakrendről és a
feldolgozási
metódusokról.
Fraknói Vilmos
számos írása
• MKOF főfelügyelője
• MNM könyvtárának őre
• A történeti vonal
képviselője volt:
kiadástörténet,
nyomdászattörténet,
kodikológia stb.
Dolinay Gyula (1850-1915)
• Iskolai és Népkönyvtár
című folyóirata
(1878 szeptembere és
1879 júniusa között jelent
meg)
„Az iskolai és népkönyvtár
használatát be kell illeszteni
a tantervbe.”
Könyvet a népnek! In: Az
iskolai és népkönyvtárak
kérdése (1879)
„Iskolai- és népkönyvtár alatt a
népiskolák mellett felállított
könyvgyűjtemény értendő,
mely úgy a kisebb, mint a
serdülő gyermekeknek és a
népnek alkalmas olvasni
valókat foglaljon magában.”
A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ
KÖNYVTÁRAK RÉSZLETES
SZÁMBAVÉTELE
György Aladár: Magyarország köz- és
magánkönyvtárai 1885-ben. – Bp. : Országos
Statisztikai Hivatal, 1886.
„Világszerte általános tendencia, hogy a
kölcsönkönyvtárakból, a kaszinói és egyleti
könyvtárakból, valamint a népkönyvtárakból
sorra fejlődnek ki a nyilvános könyvtárak,
ám hazánkban ez a folyamat csupán kezdeti
stádiumban van.”
Az összeírás legfontosabb
adatai
Könyvtárak
száma
Könyvek
száma
Olvasók
száma
Használt
kötetek száma
Nyilvános
44
1.192.144
86.098
149.897
Hatósági
76
180.924
5.792
10.132
Tanintézeti
555
1.726.662
52.829
237.565
Egyházi hatóságok
könyvtárai
313
1.370.012
3.220
26.294
Egyesületek és
társulatok könyvtárai
335
404.773
25.306
132.978
77
423.721
5.189
75.843
Közkönyvtárak
összesen
1.400
5.298.236
178.434
632.709
Magánkönyvtárak
1.001
2.334.138
-
-
2.401
7.632.374
178.434
632.709
Könyvtártípus
Kölcsönkönyvtárak
MIND
ÖSSZESEN
Kudora Károly (1851-1916) : Könyvtártan
1893.
• Munkahelye a Budapesti Egyetemi Könyvtár volt;
• Könyvtártani összefoglalója nem tudományos, hanem
népszerűsítő céllal készült;
A kötet tartalma:
• könyvtártörténet, (írás, nyomdászat stb.);
• a könyvre vonatkozó általános ismeretek;
• a könyvek állagvédelme;
• könyvtártani (=könyvtártudományi) ismeretek: raktározás,
feldolgozás; katalógusok; olvasók kiszolgálása
• könyvtártudományi bibliográfia: magyar és idegen nyelvű
szakirodalom (jelentős az angol nyelvű anyag);
• a hazai könyvtári helyzet elemzése;
• saját könyvtárpolitikai elvei;
• a könyvtárosok munkája, hivatása.
Gyalui Farkas (1866-1952)
• 1891 óta dolgozott a kolozsvári egyetemi könyvtárban.
• 1897 tavaszán-nyarán Wlassics Gyula miniszternek
köszönhetően állami ösztöndíjból több hónapos európai körutat
tett Németország, Svájc, Franciaország, Belgium, Hollandia és
Ausztria jelentős könyvtárainak, illetve a könyvtártudomány
külföldi eredményeinek megismerésére. 
• Külföldi közkönyvtárakról. 1. köt. Kolozsvár : Ajtai, 1900.
• 1901. kinevezték a kolozsvári egyetem könyvtártudományok
magántanárává,
• 1918-19-ben próbálja menteni a könyvtár román tulajdonba
vételét.  eredménytelenül.
• 1918-1926-ig ő irányította az egyetemi könyvtár munkáját.
• 1926-ban – etnikai okok miatt – nyugdíjazták .
KÖNYVTÁRTANI MŰVEI
1. A nyomdatermékek köteles példányai. Kolozsvár
: Minerva, 1897.
2. Külföldi közkönyvtárakról : Tanulmány
Németország, Svájc, Franciaország, Anglia,
Hollandia, Belgium és Ausztria nevezetesebb
közkönyvtárairól. Kolozsvár : Ajtai, 1900.
3. A könyvtári tudományok célja és feladata
Magyarországon. Kolozsvár : Ellenzék Ny.,
1903.
4. Legkedvesebb könyveim. Budapest : Singer és
Wolfner, 1902.
5. A magyar könyvtárak jövőjéről. Budapest :
Franklin, 1904.
FERENCZI ZOLTÁN
1899-1925 között a budapesti
Egyetemi Könyvtár igazgatója
A könyvtártan alapvonalai
Bp. : MKOF, 1903.
• 1900 és 1902 közötti könyvtárnoki
tanfolyamon tartott könyvtártani
előadásai alapján készült kézikönyv.
• 1. rész: a könyvtár épülete és
berendezése
• 2. rész: a könyvtár kezelése (a könyvek
beszerzése, leltárba vétele, katalógusok,
kölcsönzés, az olvasóterem
használatával kapcsolatos munkák,
adminisztráció, állományvédelem stb.
NEMÉNYI IMRE
Az ifjúsági könyvtárak és ifjúsági
olvasmányok a nevelés
szolgálatában. Bp.: Lampel, 1902.
1. A pedagógusok és a szülők feladatai az
olvasmányok kiválasztásában
2. A jó olvasmány ismérvei
3. Az életkor figyelembevétele az olvasmányok
kiválasztásánál
4. Az illusztráció igényessége
5. Az iskolai könyvtárak kezelésével kapcsolatos
ismeretek
A SZÁZADFORDULÓ
KÖZKÖNYVTÁRI
ELLÁTÁSÁNAK VITÁIT
TÜKRÖZŐ SZAKIRODALOM
Szabó Ervin
Emlékirat községi nyilvános könyvtár
létesítéséről Budapesten.
In: Városi Szemle, 1910. 6. sz. 446-490. p.
Könyvtárszervezési, könyvtárellátási kérdésekkel foglalkozik;
public library modell.
Hármas megoldást javasolt:
1. specializálás és munkamegosztás (a központi ún.
reference library és a kerületi fiókkönyvtárak között),
2. kooperáció más könyvtárakkal (a város kisebb, egyesületi
intézményeivel az „adok, hogy adj!” jelszó jegyében),
3. kooperáció a határos (agglomeráció) községekkel
(mintegy 30 település 200-250 000 lakosáról volt szó)
Pénzügyi és politikai okok miatt csak szerényebb formában
(5 fiókkal működő központi könyvtár, nem új épületben)
valósultak meg elképzelései.
A MÚZEUMOK ÉS
KÖNYVTÁRAK ORSZÁGOS
TANÁCSÁNAK
MEGHATÁROZÓ
SZEMÉLYISÉGEI
Wlassics Gyula
Ferenczi Zoltán
Gulyás Pál
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének
a közkönyvtári ellátási kérdéseiről szóló szakirodalma
1.
Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő,
1907. Centralizált ellátási modell: "valami olyan ez, mint a városi középponti
könyvtár mellett ugyanennek a fiókkönyvtárai. „
2.
Wlassics Gyula: Emlékirat a közkönyvtárak ügyének fokozottabb fejlesztése
érdekében (Apponyi Albert vkm-hez) In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő,
1909. A, B és C típusú könyvtárak létrehozása.
3.
Gulyás Pál: .A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Bp.,
MKOT, 1909.
Gyakorlati jellegű kézikönyv (a népkönyvtárügy fejlődése, a
népkönyvtárak feladatáról és típusairól, a népkönyvtárak szervezésével
kapcsolatos ismeretek, a népkönyvtárosokkal szemben támasztott
követelmények, gazdálkodási kérdések, épületek és berendezés, az
állomány gondozása, védelme, a könyvek egészségtana, leltározás,
czímtározás, könyvtár katalógus fajai, a könyvanyag fölállítása
(raktározása) és beköttetése, könyvtári állományellenőrzés, könyvtár
használata (olvasóterem, kikölcsönzés, a forgalom fokozása).
KÉT KÖZKÖNYVTÁRI
FELFOGÁS ÜTKÖZÉSE A
NAGY NYILVÁNOSSÁG
ELŐTT
1. Szabó Ervin előadásában a
paternalista-nevelő könyvtárral
szemben új könyvtári ideálképet
vázolt fel: a következetesen liberális
polgári könyvtárét . "Nem tartozik a
föladatai közé, hogy a "hazafiságot"; a
"vallást"; a "nemzeti eszmét" stb, védelmezze,
terjessze...", hanem az ismeretátadás.
2. A paternalista könyvtár elvei: Tóth
Rezső fejtette ki: "Mi igenis
irányítani akarjuk, hogy a magyar
nép mit olvasson és miben
gyönyörködjék!"
KÁPLÁNY Géza
Könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése,
1-2. köt. (1943)
1. a könyvtárak rendezésére és használatára
vonatkozó általános tudnivalók,
2. a Dewey-féle decimális osztályozó
rendszer
A BIBLIOGRÁFIAI VONAL
A bibliográfia elméleti kérdéseivel majd
csak a 20. sz. elejétől foglalkozik a
magyar szakirodalom, de bibliográfiák
már jóval korábban is megjelennek.
RETROSPEKTÍV NEMZETI
BIBLIOGRÁFIAI PRODUKTUMOK
1.
2.
3.
4.
5.
Czvittinger Dávid: Specimen Hungarie Literatae (1711) :
biobibliográfia
Bod Péter: Magyar Athenas (1766): biobibliográfia
Sándor István: Magyar Könyvesház (1803): A művek
megjelenésének kronológiája
Szabó Károly: RMK (1879-1898) 1-2. köt+ Szabó Károly
- Hellebrandt Árpád: RMK (1896-1898) 3/1-2. köt. : az
1711 előtti Hungarica anyag számbavétele
Petrik et al. ciklusok (1712-1920)
A MAGYARORSZÁGI
KÖNYVTÁRI,
KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI
SZAKSAJTÓ A 1918-IG
Az indulási év 1876 –
Közreadója: a MNM Könyvtára
Főként könyv- és
könyvtártörténettel és
bibliográfiai kérdésekkel
foglalkozik.
A századfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban
jelennek meg benne könyvtártani, könyvtárelméleti
kérdések és a külföldi könyvári gyakorlat módszeres
bemutatása.
A századfordulót követő években a közkönyvtári ellátás
kérdéseivel foglalkozó írások sora jelenik meg a
folyóiratban.
Múzeumi és Könyvtári Értesítő
1907-1918.
• A Múzeumok és Könyvtárak Országos
Tanácsának folyóirata
• Szerkesztője: Mihalik József
• Mint hivatalos közlöny, a tanulmányok
és módszertani jellegű írások mellett a
közreadó testület jelentéseit és
állásfoglalásait adta közre.
Népmívelés (későbbiekben:
Népművelés) 1906-1918.
• A népművelési mozgalom
részének tartott közkönyvtári
ellátás kérdései.
• Népkönyvtárak kérdései.
• A népiskolai
könyvtárak,ifjúsági
könyvtárak.
• Az olvasás értéke, haszna,
szükségessége.
• Az olvasás és a gyermek, az
iskola kapcsolata.
KÖNYVTÁRI SZEMLE
1913-1918., majd 1934-1935.
• Szerkesztője: formálisan Kőhalmi Béla,
de valójában Szabó Ervin.
• Témája: a modern nyilvános könyvtárügy.
• A második ciklus sokkal
eredménytelenebb.
1945 UTÁN
HOGYAN ÉPÜLJÖN FEL AZ ÚJ
MAGYAR KÖNYVTÁRI RENDSZER?
(PRAXIS FELŐLI MEGKÖZELÍTÉS)
1945-1948 között
Polgári demokratikus értékrend mentén
szerveződjék
Külön a közkönyvtári irányítás (szoros
együttműködésben az Országos Szabad
Művelődési Mozgalommal)
Külön a tudományos kollekciók
irányítása
1952. évi minisztertanácsi határozat +
1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelet
1. A magyar könyvtárügy egységes rendszer.
2. Csak a rendszer egésze képes a differenciált
igények kielégítésére  kooperáció
3. A magyar könyvtári rendszer hálózati elven
történő rendszerbe foglalása.
4. A könyv és könyvtár művelődéspolitikai
jelentőségének korszerű megfogalmazása,
társadalmi funkcióinak meghatározása, az
állami és tömegszervezeti könyvtáraink
helyének kijelölése művelődéspolitikában.
AZ 1950-ES ÉVEK KÖZEPÉTŐL
KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
FOGALMI ÉRTELMEZÉSÉNEK
KÍSÉRLETEI
Miért pont az 1950-es évek
közepén?
1.
2.
3.
4.
1950-ben megindult az egyetemi szintű könyvtáros
képzés.
1953-ban megalakult az Országos Könyvtárügyi
Tanács, amelynek egyik fő feladata lett a
könyvtártudományi kutatások szorgalmazása.
1954 márciusában márciusában az I. Nyelv- és
Irodalomtudományok Osztálya keretében életre hívta
a Könyvtártudományi Főbizottságot s ezzel a
bibliográfiai, írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó- és
könyvtártörténeti, könyvtártani és dokumentációs
kutatás irányítását szervezett formában akadémiai
feladattá tette.
Jogszabályi megerősítés: az 1956. évi 5. sz.
törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott
rendeletek tartalmazták a könyvtártudomány
művelésének követelményeit.
A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI
VARJAS BÉLA: A könyvtártudomány elvi alapja
és rendszere (Magyar Könyvszemle,1955)
A könyvtártudomány két szegmense:
1. Könyvtörténet:
•
•
könyvismeret, (könyvkiadás, -termelés és -forgalmazás története,
bibliográfiatörténet)
könyvtárismeret, (könyvtártörténet, könyvtáros képzés története,
könyvtárügy története)
2. Könyvtártan:
• a könyv, a dokumentum előállításával és terjesztésével kapcsolatos
ismeretek.
• a bibliográfia elméleti kérdései
• könyvtárelmélet (a könyvtár fogalma, típusai, gyűjteményszervezés,
könyvtári funkciók, olvasószolgálat, olvasáslélektan, könyvtártudományi
kutatások, könyvtárközi együttműködés, könyvtárigazgatás
• a könyvtárépítészet, könyvtárberendezés, a könyvtárosok képzése.
• Könyvtárügy: könyvtárpolitika, könyvtárügyi szervezetek,
könyvtárhálózatok, jogszabályalkotás stb.
1. KOVÁCS MÁTÉ (1906-1972)
1.
2.
3.
Könyvtártudomány a szocialista
tudománypolitikában című
tanulmánya (1961).
Az oktatási reform és a könyvtárak
című tanulmánya (1961): a
különböző könyvtáraknak a
kultúrában, elsősorban az
oktatásban és a tudományokban
játszott szerepét.
A könyvtáros képzés új képzési
rendszerének kidolgozása,
bevezetése.
KÖNYVTÁRTUDOMÁNY-ELMÉLETI
FELFOGÁSÁNAK ALAPJAI
• A könyvtártudomány az írásos-nyomtatásos
közlésmód társadalmi folyamatának része.
• Az írás, a könyv és a könyvtári kultúra hogyan tölti be
társadalmilag meghatározott funkcióját a társadalom
különböző tevékenységi területein?
• Hogyan juttatja el különböző területekre - tudomány,
kutatás, művelődés, oktatás, nevelés stb. - a
szükséges információkat, ismereteket?
• Ebben az értelemben a könyvtártudomány a
legszorosabb kapcsolatban a szociológiával, a
kommunikációelmélettel, az írás és olvasás
történetével, valamint annak szociológiai vetületével
mutat legközelebbi rokonságot.
Az írásos-nyomtatásos közlésmód
tárgykörei:
1. az írásos-nyomtatásos kommunikáció megjelenési
formái: írásművek, kiadványok, nyomtatványok,
2. az írásos-nyomtatásos kommunikáció tevékenységi
körei: a szerzői és szerkesztői tevékenység, a
könyvkiadás, a könyvnyomtatás, sokszorosítás,
könyvkereskedelem és könyvterjesztés, könyvgyűjtés és
bibliofília, könyvtári munkafolyamatok, bibliográfiai
és dokumentációs tevékenység,
3. az írásos-nyomtatásos kommunikáció intézményei:
kiadó, nyomda, könyvkereskedés, könyvtárak.
A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY KUTATÁSI
TÁRGYKÖREI
 az írás és olvasáskultúra: a könyv- és könyvtári kultúra
társadalmi alapjai és összefüggései, társadalmi szükségletek
és igények, társadalmi hatás;
 írásos-nyomtatásos közlésmód és más kommunikációs
rendszerek kapcsolata;
 az olvasás és olvastatás pedagógiai, pszichológiai és
szociológiai problémái;
 könyvkultúra, ezen belül könyvkiadás, időszaki sajtó és
kiadványszerkesztés, nyomdászat, tipográfia és
könyvművészet, papírismeret, könyv- és lapterjesztés,
 a kiadványok rendszerezése és tartalmi feltárása: bibliográfia,
dokumentáció;
 a könyvtári kultúra: magán- és közkönyvtárak, a könyvtárban
lévő információk társadalmi felhasználása, könyvtárügy,
könyvtári munkafolyamatok, könyvtártan.
KOVÁCS Máté (szerk.)
Könyv és könyvtár a
magyar társadalom életében
1-2. köt.
1. köt. az államalapítástól 1848-ig. (1963)
http://www.mek.oszk.hu/06700/06770/index.phtml
2. köt. 1849-1945-ig (1970)
http://www.mek.oszk.hu/06800/06832/index.phtml
3. köt. ?
Sallai István-Sebestyén
Géza
A könyvtáros kézikönyve
(1. kiad. 1956.; 2. kiad. 1965.)
A könyvtártudomány
fogalmának értelmezése:
elmélet, gyakorlat és
történet.
A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRI,
KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZAKSAJTÓ
1945-TŐL NAPJAINKIG
1. KÖNYVTÁRÜGYI SZEMLE
1950-1951
• Összesen kilenc száma jelent meg.
• Első száma még kizárólag szovjet közlemények
magyar fordítását tartalmazta; ez mindvégig
megmaradt.
• A későbbi füzetekben már eredeti írások, magyar
publikációk is helyet kaptak.
• A szabványosítás, a műszaki könyvtárak, a
könyvtári jogalkotás, a szakkönyvtárak.
• Recenziók, hírek stb.
• Egyértelműen a szakkönyvtárak közlönye
funkcióját igyekezett betölteni.
A KÖNYVTÁROS CÍMŰ FOLYÓIRAT
• 1951-1952: Könyvbarát :
Könyvtárosok és könyvterjesztők havi
folyóirata.
• 1953-1954-ben A Könyvtáros 
• 1955-ben A Könyv 
• 1956-tól A Könyvtáros 
• 1964-től Könyvtáros – 1992-ben
megszűnt.
A KÖNYVTÁRI FIGYELŐ
1955-1957. Könyvtári tájékoztató (külföldi
lapszemle, könyvtártudományi referáló
folyóirat)
1958- Könyvtári Figyelő (KMK - OKDT)
1962-től már önálló írások is megjelentek
benne  a referáló lap funkcióját átvette a
KDSZ.
TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI
TÁJÉKOZTATÁS
• 1954-1963. Műszaki Könyvtárosok
Tájékoztatója (OMK)
• 1963-tól Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás (OMKDK)
KÖNYVTÁRI
LEVELEZŐ/LAP
• 1989- KIKIKSZ FOLYÓIRATA
KÖNYV, KÖNYVTÁR,
KÖNYVTÁROS
• 1992 decemberében - több havi
szünet után - a Könyvtáros utódaként
indult meg a Könyv, Könyvtár,
Könyvtáros .
ISKOLAI KÖNYVTÁRI
FOLYÓIRATOK
KÖNYV ÉS NEVELÉS
• 1959- Iskolai Könyvtárosok
Tájékoztatója
• 1966-tól 1987-ig OPKM-MM
• Újraindulás: 1999.
• 2005- EKEN
Iskolakönyvtáros
1994Könyvtárhasználattan
1999-2002 (?)
Public Library csata 1968-ban
• Sallai István: Közművelődési
könyvtárügyünk fejlődési iránya
(Előterjesztés az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs
Tanács 1968. évi június 19-i
békéscsabai ülésére)