67.

A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE

A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

Államigazgatási előzmények

   A nomád népek államszerű társadalmakban éltek, amelyek különböztek az európai államok szerkezetétől.

Ez a szerveződés nem volt alkalmas arra, hogy Európában fennmaradjon, de a magyar államszervezésben sokáig fennmaradtak elemei.

G éza fejedelem idején az egyes törzsfők megszervezték saját környezetüket (volt fegyveres kíséretük, és a birtokaikon szolgák dolgoztak)

Eseménytörténeti előzmények

       Géza felveszi a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal.

Hittérítőket kér és kap.

A bizánciak és a nyugatiak is megpróbálják átadni a kereszténységet.

Géza élre tör a magyar törzsek között is (felesége Sarolt az erdélyi gyula lánya).

A szeniorátus elve helyett a primogenitura elvét vezeti be.

István bajor feleséget kap, Gizellát.

Géza politikája rendkívül fontos, joggal tekinthetjük az államalapítás megkezdőjének.

István hatalomra jutása

     997. Géza meghal.

Koppány igényt tart a trónra (a régi rend, a szeniorátus alapján).

Háború kezdődik amelyben István német zsoldosok segítik.

Döntő győzelem, még 997-ben Szent Márton Hegyén (ma Pannonhalma), és bosszúállás (felnégyelés).

Később hasonló okokból leszámolt az erdélyi gyulával 1003-ban, és a Temesköz urával Ajtonnyal 1028 körül.

A koronázás

     A Pápa és a császár egyetértésével II. Szilveszter pápa koronát küld ill. jóváhagyja a koronázást.

A koronázás valószínű időpontja 1001. jan. 1.

Bizonyára a koronázási paláston található az egyedüli hiteles ábrázolása István Királynak Magyarország ettől kezdve királyság, és része az európai államok rendszerének.

A koronázás kialakuló rendjében az Esztergomi érsek koronázza a királyt.

A koronázási palást. Eredetileg a székesfehérvári királyi bazilika számára h ímzett miseruha volt (1031). Gallérját – vörös selyem alapon hímzés aranyfonállal – a XII. század harmadik negyedében készítették, s utólag varrták fel a palástra

Az egyetlen hitelesnek tekinthető Szent István ábrázolás

1.

Uralkodásának fő eredményei

A kereszténység bevezetése Magyarországon. Az egyházszervezet kiépítése (két érsekség és püspökségek) 2. Törvények bevezetése. (két törvénykönyv kiadása) 3. Az ország közigazgatásának megszervezése (vármegyék létrehozása).

4. A központi hatalom (királyi tanács) megalapozása.

Egyházszervezés

Két érsekséget (Esztergom és Kalocsa), és kb. még hat püspökséget hozott létre.

A szerzetesrendek (főleg a bencések), letelepedését támogatta (a pannonhalmi bencések bizonyára még Géza idején érkeztek).

Templomokat és kolostorokat építtetett Törvényekkel szabályozta a hitélet egyes kérdéseit (pl. kötelezővé tette a templombajárást vasárnap, Minden tíz falu templomot épített, büntette a vasárnapi munkát)

Csempeszkopács: Árpád-kori falusi templom

A pécsváradi bencés apátság altemploma. A XI. századi magyar egyháziépületek erőd jellegűek voltak.

A bencés kolostorok sokkal inkább a művelődés és a művészet központjai voltak.

Törvénykezés

Törvénykönyveket adott ki Ezek szabályozták a mindennapi életet Elrendelte az adók beszedését Elrendelte az adó beszedését Büntette az emberölést „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal öljék meg őt.” Védte a királyi és a magánvagyont Törvénykezése olyan sikeres volt, hogy a szentföldi zarándokok, már nem a tengeri utat választották, hanem Magyarországot.

Az ország berendezkedését is törvének szabályozták

   Az uralkodótól, nyugati minta szerint származott minden jog (kormányoz, bíráskodik, törvényeket hoz) A kormányzásban a királyi tanács segíti (tagjai a püspökök és a megyésispánok) fontos szerepe volt a Nádornak (az udvar főbírája, jövedelmének kezelője)

Az Udvar

  A király környezete, amely az államigazgatásban és mindennapjai megszervezésében segítette.

A királyi udvarhoz birtok is tartozott (a várbirtok és udvarbirtok) Az várbirtok (várszervezet), és a szolgák akik művelték élén várispán állt, várjobbágyak és várnépek igényeit elégítette ki, akik a királyt védték.

Az udvarbirtok élén az udvarispán állt és a király valamint az udvar igényeit (étel, ital) látták el.

A vármegyék megszervezése

Az államigazgatás keretein belül kijelölte a megyék illetékességét.

A vármegyéket a várakból irányították a királyhoz hű, általa kinevezett megyésispánok.

Köteles volt a király parancsára hadba vezetni a vár fegyvereseit/nemeseit. A megye területén, a kisebb ügyekben a megyésispán bíráskodott, ő kezelte a vármegye jövedelmeit.

A társadalom István király idejében

 A társadalom két részre oszlott 1.

Szabadok (csak a törvényeket kellett betarataniuk, egyébként azt tettek amit akartak) 2.

Szolgák (felettük az uraik rendelkeztek) A szabadoknak különböző kategóriái voltak: 1. Urak – A királytól kapott birtokokkal rendelkező réteg 2. Vitézek – katonáskodó emberek (sokszor külföldiek), kisebb birtokkal.

3. Nincstelenek – Vagyontalanok, de szabadok 4. Vendégek (hospesek) – betelepült parasztok.

Más földjét művelő, külföldről

A gazdaság István király idején

    Nagyon keveset tudni róla.

Az ország átalakulóban volt, István törvényei alapjaiban alakították át a társadalmat.

A szerzetesek magukkal hozták az írásbeliséget, és az egyes nyugaton ismert mesterségeket.

Vélhetően a kereskedelem is felpezsdült, a biztos utvonalak miatt.

A királyság kormányzása

   A Szent István-kori kormányzás vezető testülete a püspökökből és megyésispánokból álló királyi tanács volt.

A királyi döntéseket a tanácsban vitatták meg, és véglegesítették.

Az ispánok közül a legtekintélyesebb főember a nádor volt, aki gyakran helyettesítette a királyt igazságszolgáltatási ügyekben.

István király uralmának eseménytörténete

             997 és 1038 között uralkodott 997. Győzelem Koppány felett 1002. Sógora II. Henrik bajor herceg lesz a német-római császár 1003. Győzelem az erdélyi gyula felett 1009 előtt, az első vármegyék létrehozása 1010 előtt a győri és kalocsai egyházmegyék létrehozása 1015 1018 háború a lengyelekkel, az észak-nyugati területekért.

1019 A zalavári apátság alapítása 1028 körül Csanád vezér vezetésével legyőzik Ajtonyt 1031 II. Konrád németrómai császár sikertelen hadjárata 1031 Imre herceg halála 1032. Orseollo Pétert jelöli ki utódjának 1038. aug. 15. István meghal

Székesfehérvár, Szent István-szarkofág (XI. század vége) repülő angyal emeli a halott lelkét csecsemőként a magasba

István király hagyatéka

1.

2.

3.

4.

5.

Az államalapítás A magyarok helyének megtalálása Európában.

Része van abban, hogy a középkorban Szent királyok nemzetségének nevezték az Árpád házat 1083 ben Szentté avatták Ma is az egyik legfontosabb személye Magyarország történetének, ma is ünneppel emlékeznek rá.

A megoldatlan kérdés a királyi cím öröksége

 István királynak több gyermeke született, de egyik fia sem élte túl, Imre (Henrik) a trón várományosa vadászatban hal meg, ez veszélyt jelentett az egész életművére.

 Halála után hosszas rendezetlen évek következtek, csak I. András (Endre) idejében csillapodik a helyzet, de csak Szent László idejében válik ismét stabillá a királyság.

Felhasznált irodalom

  Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007.

Rade Mihalj čić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: 1.

2.

3.

4.

5.

A koronázási lepel: http://www.nemzetijelkepek.hu/pictures/koronazasi_palast.jpg

Szent István ábrázolása a paláston: http://xoomer.virgilio.it/terembura/korona/korona10.html

Csempeszkopács: http://magyarbarangolo.blogspot.com/2009/10/csempeszkopacs-es-vasszecseny.html

A pécsváradi bencés apátság altemploma: http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon2/2404.jpg

Székesfehérvár, Szent István-szarkofág http://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/muveszettortenet/4he t/index4.html