Transcript KIRÁLYI VÁRMEGYE - Jogtörténet.sze.hu

Az államfő a középkori
alkotmánytörténetben
A király jogállása
A középkori állam igazgatása
- Az előadás egyszerűsített vázlata a jogtortenet.sze.hu oldalra -
A magyarság társadalmi szerveződésének
kezdetei és a magyar nomád állam
•
•
•
•
a nomád állammodell
a törzsszövetség és a fejedelemség
fejedelem és kísérete
a kalandozások és a honfoglalás
A törzs - törzsszövetség
• a társadalom alapegységei (kiscsalád; nagycsalád;
nemzetségek; törzsek)
• A nemzetségek szerveződése életre hívja a törzset –
fiktív vérrokonság
• Hadi demokrácia – katonai szerveződés
Törzsfői funkció: örökletesség lép a rátermettség helyébe
Katonai stáb → fejedelmi/királyi kíséret
• A vérségi igazgatás helyébe a katonai-politikai
adminisztráció lép!
Fejedelem és a kíséret
• Az állam kialakulása előtt a katonai erő a különböző
kíséretekben tömörül.
• Társadalom:
a társadalmak élén a törzsi nemzetségi arisztokrácia áll,
a középréteget zömmel a katonai kíséret fegyveres elemei
képezik,
alsó rétegét pedig a nemzetségek népe és a meghódítottak
alkotják.
• A meggazdagodott kíséret tag, ha később a fejedelem vagy más
rangú vezetője szolgálatában „hivatalt” kap, megindul a
nemessé válás útján.
Törzsszövetség 800-850.
• a nomád fejedelemség modellje és ismérvei
• A törzsfők közös vezetése → „egy fő alatti lét”
fejedelemség
• Két „király”:
kende/kündü – szakrális uralkodó nagyfejedelem
gyula – tényleges/katonai vezető
+ karcha/horka – bírói funkció
Uruszág – gyepű-gyepűelve
• Törzsfői centrumok – törzsi államok: kíséret
– hadviselés/diplomácia/igazgatás/bíráskodás
központjai
• Törzsfő/úr → uruszág – uraság – ország
• Törzsek szállásai:
gyepű: természetes akadály, mocsaras, erdős vidék
gyepűelve: gyepűk előtti lakatlan terület/ lövőkőrök védik
A magyar királyság kialakulása (980-11.sz.)
Géza fejedelemsége és I. Szent István uralkodása
• a keresztény állam megteremtése
• a király a magyar alkotmánytörténetben
• a királyi vármegye és várispánság
A patrimoniális monarchia
• Fejedelmi hatalom
• Magánjogi természetű
• Állam földje feletti tulajdon
• Királyi földbirtokszervezet
• Királyi magángazdaság → kir. vármegyerendszer
• Földbirtokra települő királyi hatalom
• Itt felépülő egyszerű államüzem
Személyes hatalomgyakorlás
Kizárólagosságra törekvés:
Személyesen, vagy hívei/apparátusa segítségével
Egyedüli törvényhozó
Birtoktömeg megszerzése
Legfőbb bíró és kormányzó
Közfeladatok-kormányzati teendők ellátása
magánjogi eszközökkel
Az egyházi hatalom
• Teokratikus állameszme: az uralkodó az egyház feje, a klérus
tagja, egyházi javadalmakat tölt be;
• Egyházkormányzati jogok:
Szervezője – egyházmegyék/monostorok, stb.
Egyház pénzügyi kérdéseinek rendezése
Törvénykezés
Zsinati részvétel - tvhozás
Dei gratia – vicarius Dei
Főkegyúri jog
Királyi tetszvényjog – placetum regium jog (1404. Zsigmond)
Hűbéri modell – magyar változat
• Nyugati minta
• Tisztségek nem jártak javadalmazással
• Hűség NEM az adománybirtokhoz hanem a kíséretben
való részvételhez kötődik
• Hiányzik a szerződéses meghatározottság:
Szolgáltatások egyensúlya
Kölcsönös hűség
Szabadság
Királyi udvartartás
• Királyi kíséret
• Királyi tanács
• Tisztviselők:
Országos: nádorispán, országbíró, vajda, horvát
bán
Udvari méltóságok
Székváros – központok – várak, megyék
Államfő a középkorban
• Monarchia:
Örökös
Választási
1946. február 1-ig;
Személyében szimbolizálja az államot
Király/fejedelem
Kormányzó – a király helyettesítése
A király jogkörei – Személyes felségjogok
•
•
•
•
•
•
Majestas
Sérthetetlenség
Felelőtlenség
Apostoli jelző
Magyar király címeinek viselése
Udvartartás, speciális tisztesség, ünnepek, stb.
A király jogkörei – Uralmi felségjogok
•
•
•
•
•
•
•
Legfelsőbb szabályok megalkotása
Országgyűléssel kapcsolatos jogkörök
Bírói hatalom
Főfelügyeleti jog – Kinevezési jog
Pénzügyi jogosítványok
Legfőbb hadúr
Nemesítés
A király jogkörei – Hatalom korlátai
•
•
•
•
•
•
Hitlevél
Koronázási eskü – kölcsönös eskü
Választási feltételek - capitulatiók
Törvények
Ország szokásai
Rendi közigazgatás – nemesi vármegye
Hatalom megszerzése - Trónbetöltés
• Jogcím az uralkodásra:
Vérségi elv – a szent királyok vére
Senioratus
Primogenitúra
Utódkijelölés
Alkalmassági elv – idoneitas
Választás-elve – Rákosi végzés 1505.
Hatalom megszerzése – A koronázás
• Koronázási ordó – szigorú szertartásrend:
Világi támogatottság megjelenítése
Isteni kegyelem megszerzése
Koronázási jelvények
Szereplők
Helyszínek
Királyné koronázása
A király helyettesítése
•
•
•
•
•
•
A királyi család tagjai
Alkalmi megbízottak
A Helytartó
A Kormányzó
Az erdélyi fejedelem
A vezérlő fejdelem
A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE - KIRÁLYI VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG – NEMESI VÁRMEGYE –
VÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG
• A megye: az egyetlen központi államhatalom és a sok
ezernyi helyi közösség között szükség van egyféle
típusú, de véges számú közvetítő tényezőre.
• A vérségi nemzetség szerkezete a 11. század folyamán
összeroppant.
• Az új társadalomszervező elv a területiség lett.
• A vérségi nemzetségek a 11. század folyamán
elvesztették társadalomszervező funkcióikat.
• Nemesi nemzetségek továbbélése
A területiség elve
• A nemzetség helyébe a település lépett,
amelyet az állam mint együtt élő (olykor egyes
tagjaiban akár még vérrokon) egyedek
összességét határozta meg.
• Az új társadalomszervező elv – a területiség
– Magyarországon a várispánságban és a
vármegyében realizálódott.
• A latin források mindkét intézményt
comitatusnak nevezték; mögötte valójában
kétféle intézmény húzódik meg.
A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG
• A várszervezetet azért hogy a megyétől
megkülönböztethessük, várispánságnak hívjuk.
• „A várnak a megyéje.”
• A várispánság: István király ( és utódai) a királyi birtokok
jelentős részét a várakhoz csatolták.
• A várak voltak az újonnan kialakuló területi
intézményrendszer központjai.
• A várba ültette be István a maga emberét, akit latinul
comesnak, magyarul ispánnak (vagy a comes civitatis
tükörfordításaként várispánnak) neveztek.
COMES
• A várispán a király megbízásából járt el a
király magánbirtokain.
• A különböző feladatok ellátásához tisztségviselőkre volt
szüksége, így pl.
- az igazságszolgáltatást végző és a helyettesi feladatokat
ellátó udvarispánra (curialis comes),
- a vár ügyeit gondozó várnagyra (maior castri),
- a hadügyeket felügyelő hadnagyra (maior exercitus)
A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG
• A várhoz tehát nem egy tömbben, hanem a vár
közelében és nemritkán attól tekintélyes távolságra
fekvő különféle birtokok, ingatlanok tartoztak.
• A várispánság a várhoz rendelt, tarka összevisszaságban
elhelyezkedő királyi birtokok összessége.
• A király magánbirtokait fogta át,
azokat a földeket, amelyek felett a király mint földesúr
magánjogi fennhatóságot gyakorolt.
A KIRÁLYI VÁRMEGYE
• A vármegye egyetlen összefüggő területi tömböt alkotott.
A vármegye területén döntően a király magánbirtokai terültek el,
• A vármegye az államigazgatás szerve, amelyet Szent István
korában, illetve az utána következő két évszázadban a
király testesített meg.
• A vármegyének sem külön vezetője, sem önálló tisztikara nem
volt.
• A király egyazon vezető réteg révén kormányozta
magánbirtokait (a várispánságot) és az állami közigazgatási
egységet (a vármegyét).
VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
• A megye területén többféle tulajdonú föld feküdt – nagy része
persze annak is királyi kézen volt –,
a várispánság birtokállományát viszont kizárólag királyi (a királyi várhoz
kapcsolt) ingatlanok tették ki.
• A megye összefüggő területre terjedt ki,
a várispánság pedig szórt birtokokat – nemritkán enklávékat – foglalt
magában.
• Ha egy várat a király központnak jelölt ki és körülhatárolta
területét, akkor megyét (vármegyét) hozott létre,
amennyiben viszont kijelölte, hogy mely települések és népek
szolgálják e várat, akkor várszervezetet alkotott.
HATÁRVÁRMEGYE, HATÁRVÁRISPÁNSÁG
• Határvármegyének (confinium),
amelyeknek az ország határaival érintkező területén
a megyéével azonos néven emlegetett várispánság
működött (pl. Nyitra, Újvár stb.).
• A határvárispánságot (marchia), várispánságok,
amelyek várai az országhatárokhoz közeli helyeken
létesültek,
határvédő funkcióval,
ugyanakkor viszont – ellentétben a várispánságok
többségével – nem szerveződött körülöttük vármegye.
Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális
monarchia felbomlása (14. század)
•
•
•
•
birtokadományozási politika
trónöröklés és trónharcok
kiskirályok és tartományúri hatalom
a királyi tekintély romlása