Transcript Hon- és népismeret

2012-2013
5.b
,,A vidéki aki a hazáról kezd
beszélni, az előbb-utóbb a
szülőföldre lyukad ki: egy falura
és legeslegvégül egy
udvarra,onnan a konyhán át egy
kétablakos szobára, amelyben
anyja nyelvét megtanulta. Vagyis
öntudatlanul újra éli visszafelé
egy szó történetét, ízleli az ősi
pillanatot, amidőn a ház és a
haza egy dolgot jelentett. A
hazám a házam tája, amely
pillantásommal, ahogy
növekszem, egyre bővül, széles
gyűrűkben egyre távolabbi
területekre terjed, mint a hullám
a vízbe dobott kavics körül,
világot hódíthat, elérheti a
csillagokat-amikor a régi ház már
örökre elmerült.”
(Illyés Gyula: A szülőföld)
A magyar paraszti lakóházak
külső jellegzetességei
Falazat: földfalak, favázas fal, boronafal.
Tetőszerkezet: ágasos-szelemenes, szarufás.
Tetőformák: nyereg-, kontyos, sátortető.
Itt alig tartózkodtak a családtagok,
legfeljebb vendégeket
szállásoltak.
Volt egy nagy ágy, ami több
méteres dunnákkal volt leterítve.
A dunnák magassága jelezte azt,
hogy milyen gazdag a család.
Itt volt a tiszta szoba is, a
katolikusok keresztet és
szentképeket, a reformátusok
történelmi képeket és hazafias
tárgyakat raktak a falra.
Nagy területen önállóan álló, lakó- és gazdasági épületekből
kialakított épület együttes, messze a falvaktól és a
városoktól, melyhez rendszerint nagy földterület is tartozik.
Itt az emberek állat tartással és növénytermesztéssel
foglalkoznak.



Régen az emberek
nagycsaládokban éltek.
A nagycsalád tagjai: gazda,
kisfiúk, nőtlen legények,
nős férfiak, gazdasszony,
kislányok, eladó korú
lányok, menyecskék
Saját termesztésükből
éltek, állatokat
tenyésztettek.
A vetés a termőföld, szántó, kert maggal történő
beszórása. A 20. század előtt kizárólag kézzel végezték ezt a
munkát, a modern földművelésben ezt is gépesítették.
A vetést végző ember nyakába akasztott abroszból vagy
vetőzsákból, ritkábban derékra kötött kötényből végzi a
munkát, egyik kezével a zsák száját/abrosz összefogott végét
fogja, a másikkal a magokat szórja szét. Ütemesen lépve egyegy marék magot ívben elszór maga előtt. Egyes vidékeken
csak minden második lépéskor szórnak, vagyis „ugyanarra a
lábra vetnek”. Az egyenlőtlenül beszórt területeket utólag
bepergetik. Ezzel a módszerrel főként kukoricát, gabonát
vetettek, lent és kendert, takarmányfélék magvait. A 20. század
elején jelentek meg a vetőgépek.
Vetés
Vetési
táblázat
Búza vetés
Vetés
után
• Az aratás a megérett szálas
gabona; búza, árpa levágásának művelete, de
tulajdonképpen aratás a gyűjtögetett gabonafélék
betakarítása is.
• A kézi aratás szerszámai: - Az aratás eszközei:
a sarló és a kasza, melyek kialakulását
a vas feltalálása tette lehetővé. A sarló megjelenése
Európában a keltákhoz kapcsolható. Az általuk lakott
területeken a régészeti leletek szerint mindenütt, így
Magyarországon is elterjedt volt.
Aratás
Aratás előtt
Aratás után
Aratás
közben
A GYERMEK SZÜLETÉSE: HIEDELMEK ÉS
SZOKÁSOK
,,Súlyt kaptak a dolgok, és elrendeződtek.
Körben, egy középpont körül. És ez a
középpont gyerek volt. Ház: szél ellen
és eső ellen védi a gyereket. Meg kell
nézni a zsindelyeit, nehogy
becsorogjon ősszel az eső. A gerendák
között ki kell mohával tömni a
réseket, hogy a szél, meg élen majd a
hideg be ne jöhessenek. Tűz: vizet
melegíteni rajta a gyereknek, főzni és
enni, hogy legyen tej elég. Tehén,
juhok: mind ételt adnak, és az étel
fontos, mert itt a gyerek, és annak is
enni kell, sokat, minél többet, hogy
nőjön, erősödjék, piros arcú legyen, és
kacagjon.”
(Wass Albert: A funtineli boszorkány)
A HÁZASSÁGKÖTÉS SZOKÁSAI




Első volt az udvarlás.:A fiatalok
összeismerkedtek a fonóban, vagy más
munkák során, és megtetszettek egymásnak,
fiú legényjárás idején elment a lány házához.
Majd máskor is eljárt, és ajándékokat vitt a
lánynak(pl.:mángorló), ezt a lány is
viszonozta(pl.:hímzett zsebkendővel).
Majd szóba került a házasság, és ha a szülők
is megengedték, akkor legény édesanyja
megkérte a lányt az apjától….. Házasságot
kézfogással pecsételték meg. Házasságon a
két család és a szűkebb rokonság vett részt.
A kézfogót követte a jegyváltás. Vőlegény
becsomagolt arany vagy ezüstpénzt adott a
menyasszonynak. A lány fonta az arany
jegyinget a leendő férjének. A jegyesek
elmentek a templomba, és bejelentették
házassági szándékukat,amit a pap 3
alkalommal hirdetett ki. A fiatalok innenentől
mindig együtt mutatkoztak a faluban.
A lakodalomra a kézfogó után 3-4 héttel
került sor. Őszi betakarítás-advent kezdete.
Lakodalom előkészülete sok munkával járt.
Advent
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik
vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent
András apostol napjához (november 30.) legközelebb
eső vasárnappal – veszi kezdetét. Advent a
karácsonyra való felkészülés.
Az adventi koszorú
A koszorú az egyik legszebb adventi-karácsonyi
dísz. Az ünnep akkor igazán meghitt, ha ezt is mi
magunk készítjük el, ahogy a fát magunk díszítjük
fel.3 lila gyertyával és egy rózsaszínnel díszítjük.
Szent Miklós napja
Miklós valószínűleg 270 és
286 között született Patara
kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19
éves volt, amikor nagybátyja
(szintén Miklós myrai
püspök) pappá szentelte.
Vízkereszt
Január 6., három király napja
(Gáspár, Menyhért, Boldizsár).
► Karácsony vége, Farsang kezdete.
► Általános szokás volt a vízszentelés.
► A pap szentelt krétával az ajtók fölé
írta a 3 király kezdőbetűjét és így a
ház védett volt a villámcsapásoktól,
és a boszorkányoktól.
►
Szent Balázs




Püspökké választása után visszavonult egy magányos
hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét,
tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A
legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok
módjára engedelmeskedve neki.
316-ban egy Agricola
nevű római helytartó, Licinius császár
keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és
bíróság elé állította a püspököt, akin
az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból
álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs
hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és
siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát
tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül
lefejezték.
Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött,
a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban
pedig a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő
szentként.
Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus
egyházban ekkor végzik a balázsolást.
Gergelyjárás
Nagy (Szent) Gergely pápának mint az
egyháztanítók egyikének napján, márc. 12-én, mint
más országokban, úgy nálunk is némely vidékeken
olyanféleképen öltöznek fel a kisebb iskolás
gyermekek, mint a Három király járáskor és
«Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra
énekelni mennek, amiért apró-cseprő ajándékot
(pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak.

Pünkösd király választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi
versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás,
gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák,
küzdelmek. A legderekabb, legügyesebb legényt választották
pünkösdi királynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig
uralkodott(azaz ő parancsolt a többi legénynek. Kiváltságai közé
tartozott)
Minden lakodalomra,ünnepségre hivatalos volt, minden
kocsmában ingyen ihatott,lovát,marháját a legények őrizték,
apróbb vétségekért nem kapott büntetést.

Török basázás
Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba,
turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a
szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a
ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt
kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk
meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.
 Tavaszköszöntés
A Pünkösdhöz szorosan kapcsolódnak a virágok.
Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a
ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát,
pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a
házba a villám.
 Párválasztó
és udvarló szokások
Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak Pünkösd
ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett
csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A
lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek.
Ilyenkor szokás volt a mátkázás is. A legény annak a lánynak
küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány
viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat
küldött vissza.
Készítette: