A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban Készítette: Borsos Ildikó Diplomás Ápoló Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet Csecsemő- és gyermekosztály Magasvérnyomás fogalma a WHO megfogalmazásában „ Normálisnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapodása.
Download ReportTranscript A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban Készítette: Borsos Ildikó Diplomás Ápoló Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet Csecsemő- és gyermekosztály Magasvérnyomás fogalma a WHO megfogalmazásában „ Normálisnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapodása.
A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban Készítette: Borsos Ildikó Diplomás Ápoló Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet Csecsemő- és gyermekosztály Magasvérnyomás fogalma a WHO megfogalmazásában „ Normálisnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapodása alapján a 135/90 Hgmm, az új mértékrendszer szerint pedig a 16/11 kilopascal (kPa) körüli vérnyomást szokás tekinteni. A tört első száma a szív összehúzódásakor (systole), a második szám a szív elernyedésekor (dyastole) fennálló értéket mutatja. Az e feletti értéket magasvérnyomásnak, hypertoniának minősítik”. A hypertonia felosztása 1. Elsődleges – Primer hypertonia A hypertonia oka és eredete ismeretlen, a vérnyomás emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem lehet kimutatni. Másodlagos – Secunder hypertonia Másodlagos hypertonia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A hypertonia felosztása 2. Terhességi hypertonia Terhesség alatt magas vérnyomásnak a 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb értéket tekintjük, ha a fenti értéket 6 óránál nagyobb különbséggel két alkalommal észleljük. Gyermekkori hypertonia A fiatalkori hypertonia gyakrabban észlelhető kisebb születési súly esetén, a családban halmozottan jelentkező magasvérnyomású betegek gyermekei körében, azonban az esetek közel 80%-ában renális eredet igazolható. A hypertonia epidemiológiája • Fejlett országokban népbetegségnek számít, • A szív – és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője, • Évente közel 5000 magyar ember hal meg ebben a betegségben, • Mortalitás - 65 éves kortól nagy mértékben megemelkedik. • A hypertonia incidenciája rohamosan emelkedik évről évre. Hypertonia jellemző tünetei 1. Központi idegrendszeri tünetek • • • • • • • • • • • Tarkótáji feszülés – fejtető irányába sugárzik Feszülő érzés a nyakban Fülzúgás Fejfájás ébredéskor jelentkezik Szédülés Syncope Látási zavarok Végtagzsibbadás Gyengeségérzet Orrvérzés Tudatállapot megváltozása Vizsgálat Célja: – Felmérni, hogy a magasvérnyomásban szenvedő betegek milyen táplálkozási szokásokkal rendelkeznek valamint milyen fő rizikótényezők játszanak még szerepet a betegség kialakulásában. Probléma: – Miért fordul elő gyakrabban a magasvérnyomásbetegség az elhízott betegeknél? – Miért alakul ki magasvérnyomás azoknál a személyeknél, akik ételeiket túl sózzák? – Miért gyakoribb a hypertonia előfordulása azoknál, akik inaktív életet élnek? – Miért alakul ki hypertonia azoknál a személyeknél, akik valamely károsszenvedélynek hódolnak? Vizsgálat helye Vizsgálat helye: • Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet • Fekvőbeteg osztályai • Kórház dolgozói között • Szegedi iskolaorvosi és családorvosi ellátás keretében A vizsgálat ideje: 2005. június-október között. Elemszám: – Felnőtt: 400/274 (68,5%) – Gyermek: 430/391 (97,75%) Vizsgálat módja Minta kiválasztása: véletlenszerű, részvétel önkéntes és név nélküli. Módja: Kérdőív formájában – többnyire zárt kérdéseket tartalmazott • Gyermek:15-18 éves korosztály (Fiú 225 Lány 166/fő) • Felnőtt:20-70 éves korosztály (Férfi 46 Nő 228/fő) Részei: 5 részből tevődik össze 1. Általános (testméretek) 2. Táplálkozásra vonatkozó 3. Testmozgás 4. Stressz 5. Káros szenvedélyek Hypertonia aránya a vizsgált populációban Hypertoniás betegek aránya 22% 25% 16% 20% 15% 10% 5% 2,40% 5% 0% Fiú Lány Férfi Nő 1. Feltételezem, hogy a megkérdezettek közül a túlsúllyal rendelkező egyének esetében magasabb a magasvérnyomás előfordulásának száma, mint azoknál, akik ideális testsúllyal rendelkeznek. Obesitas aránya felnőtt korban Obesitas aránya gyermekkorban 40% 38% 40% 30% 20% 10% 1% 10% I. fokú 17% 0% 0% 0% Fiú Lány 35% 34% 28% 30% II. fokú 20% III. fokú 10% 15% II. fokú elhízás 7% 3% 0% Férfi I. fokú elhízás Nő III. fokú elhízás Obesitas aránya hypertoniás betegek körében Obesitas hypertoniás gyermekeknél és felnőtteknél 100% I. fokú 50% II. fokú III. fokú 0% Fiú Lány Férfi Nő 2. Feltételezem, hogy a betegség kialakulása nagyrészt összefügg a só túlzott fogyasztásával. 31% 40% 21% 30% 9% Sós ételeket részesíti előnyben 4% 20% 10% Ha lehet, még tesz rá sót 0% Fiú Lány Sós ételek fogyasztásának aránya hypertoniás gyerm ekeknél 100% 50% Sós ételeket részesíti előnyben 100% 64% 0% 27% 0% Fiú Lány Ha lehet, még tesz rá sót Feltételezem, hogy a betegség kialakulása nagyrészt összefügg a só túlzott fogyasztásával. Sós ételek fogyasztásának aránya felnőtt populációban 50% 40% 30% 20% 10% 0% 46% 42% 38% 35% Férf i 19%20% Nő Nem Néha Mindig megsózom az megsózom az ételt ételt Sós ételek fogyasztásának aránya magasvérnyomásban szenvedő felnőtt betegeknél Sós ételeket részesíti előnyben 100% 90% 50% 24% 10% 43% 0% Férfi Nő Ha lehet, még tesz rá sót 3. Feltételezem, hogy szoros összefüggés mutatható ki a testmozgás hiánya és a magasvérnyomás között. 100% 80% Csak a testnevelésórán 60% 40% Iskola után is tornázik 20% 0% Fiú Lány Fiú 15 éves Lány 16 éves Fiú Lány 17 éves Fiú Lány 18 éves Rendszeres testmozgás hypertoniás gyermekeknél Csak testnevelés órán 80% 60% 64% 40% 36% 50% 20% 0% Fiú Lány 50% Iskola után is tornázik Feltételezem, hogy szoros összefüggés mutatható ki a testmozgás hiánya és a magasvérnyomás mögött. Rendszeres sportolás férfiak és nők körében 50% 40% Nem 30% 20% 10% 0% Cs ak keves et és azt is ritkán Igen Férfi Nő Renszeres testmozgás hypertoniás felnőtteknél Nem 80% 80% 60% Csak keveset és azt is ritkán 57% 40% 10% 20% Igen 10% 19% 24% 0% Férfi Nő 4. Feltételezem, hogy a mindennapi életünkben egyre fokozottabban megjelenő stressz nagyban szerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában. Sterssz helyzet gyakorisága gyermek korban Kor 15 16 17 18 Nem 29% 25% 20% 15% Igen, minden héten 1x - 2x 47% 45% 41% 69% Igen, minden nap 24% 34% 39% 15% Stressz helyzet gyakorisága felnőttkorban Férfi Nő Nem 30% 18% Igen, heti egy alkalommal 22% 25% Igen, hetente többször is. 48% 57% 5. Feltételezem, hogy a magasvérnyomásban szenvedő betegek nagyobb része alkalmaz valamilyen élvezeti szert. Dohányzás és alkoholfogyasztás mértéke gyermekkorban 100,0% Dohányzás 50,0% Alkoholfogyasztás Gyermekek: • Dohányzás: 40% • Alkoholfogyasztás: 89,5% 0,0% Fiú Lány Kávé-, alkoholfogyasztás és dohányzás mértéke felnőttkorban 100,0% Kávé fogyasztás 50,0% Dohányzás Alkoholfogyasztás 0,0% Férfi Nő Felnőttek: • Kávé fogyasztás: 75% • Dohányzás: 38,5% • Alkoholfogyasztás: 14% Szakmai javaslat 1. Elsődleges megelőzés 1. Rizikótényezők felmérése a lakosság és családon belöl, 2. Testsúly ideális szintre való csökkentése, 3. Fizikai aktivitás növelése, 4. Só – és zsírszegény , rostdús táplálék fogyasztása, 5. Na bevitel napi 2,3 g-ra, a konyhasóbevitelt napi 6 g-ra csökkenteni, Szakmai javaslat 2. 6. Megfelelő kalcium-, magnézium és káliumbevitel fenntartása, 7. Káros szenvedélyek csökkentése, mellőzése – alkoholfogyasztás mérséklése, dohányzás teljes abbahagyása, 8. Stresszoldó technikák elsajátítása, 9. Ismeretterjesztő – és szűrő programok megszervezése iskolák és lakosság részére, tájékoztatás, ismeretek felmérése. 10.Közös együttműködés kialakítása a családdal, háziorvosi szolgálatokkal, szakemberek bevonásával – dietetikus, gyógytornász-,és más civil szervezetekkel. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET