Transcript ppt

Európai alkotmány- és
integrációtörténet 2
A modernkori angol alkotmányfejlődés (a XVII.
századi sarkalatos törvények, a kabineti
kormányzás, a király és a parlament viszonya: az
alkotmányos és a parlamentáris monarchia)
1. A Stuart abszolutizmus Angliában
2. A monarchia bukása és Cromwell diktatúrája
3. A restauráció korszaka Angliába
4. A parlamentáris monarchia modellje (Anglia)
Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet.
Budapest: Osiris, 2003.
1. A Stuart abszolutizmus Angliában
1. Előzmények: a Tudor-korszak
(1485-1603)
15. sz. második fele: „rózsák harca”
 VIII. Henrik
 Gyarmatosítás, posztógyártás,
kereskedelem – Európa legfejlettebb
állama
 Központosítás – abszolutizmus
 Court of Request, Star Chamber, High
Court of Admirality, Északi Tanács, Walesi
Tanács, Privy Council

2. Stuart-abszolutizmus (1)
I. Jakab (1603-25) és I. Károly (1625-1649) idején
felbukkanó társadalmi változások: erősödő nemesi
középosztály és városi polgárság
 Abszolút kormányzás:
 A parlament visszaszorítása (1603-1640: mindössze
4,5 évig ülésezett, 9-szer ült össze
 A király prerogatívák alapján kormányoz, a Privy
Councilra támaszkodva

◦ Különbíróságokkal igyekszik megtörni az ellenzéket (High
Commission, Star Chamber)
◦ Törvénytelen bevételnövelő eszközök – parlamenti
jóváhagyás nélkül:
◦ Hajópénz (1634), monopóliumok értékesítése,
kényszerkölcsönök, erdőbírságok, elítéltek vagyonának
elkobzása, stb.
2. Stuart-abszolutizmus (2)
Ellenállás:
A) Parlament (a House of Commons-t a 15. sz. óta
vagyoni cenzus alapján választották):
 Csak a parlamentnek van joga új vagy különös állami
bevételek megszavazására
 A törvényhozás parlamenti jog, a törvények a királyt
is kötik
 1604: a parlament kizárólagosan jogosult választási
vitákban dönteni
 1604: a hazaárulás és béketörés kivételével az alsóház
kizárólagosan jogosult bíráskodni a House of
Commons tagjainak büntető ügyeiben
2. Stuart-abszolutizmus (3)
1628: Petition of Right: sérelmek felsorolása és
szembeállítása korábbi törvényekkel, alkotmányos
dokumentumokkal:
 Tilos törvénytelen adókat, kényszerkölcsönöket,
kényszeradományokat szedni
 Tilos a törvénytelen bebörtönzés, letartóztatás,
birtokelkobzás (csak törvényes bíróság dönthet)
 Tilos a katonaság kényszerbeszállásolása
 Tilos a hadijog illetéktelen alkalmazása
Király: „Legyen igazság, ahogy kívánták.”
2. Stuart-abszolutizmus (4)
B) Common law bíróságok:
 Az évszázados jog alapján ítélkező rendes bíróságok
joggyakorlata az alkotmány érvényesülésének
garanciája
 Edward Coke bíró: a király prerogatívákból származó
joga nem korlátlan, az általa felállított különbíróságok
nem állnak a c.l. bíróságok fölött („rule of law”)
A királyi hatalom azonban nem hátrál (1629):
 Ellenzék vezetőinek letartóztatása
 House of Commons feloszlatása, tagjainak
bebörtönzése felségsértésért, lázadás szervezéséért
3. Alkotmányos válság és
polgárháború (1)
A) „Rövid parlament”:
 1640 márciusában I. Károly összehívja a parlamentet (a skót felkelés
miatt pénz kell)
 A House of Commons azonban petíciót akar benyújtani a háború
ellen
 A király feloszlatja, ellenzéki vezetőit letartóztatja
B) „Hosszú parlament” (1640-1660):
 Kényszerűségből újra összehívja, a H. of C. eredményei:
 A Star Chamber által önkényesen elítélt politikai foglyok szabadon
engedése
 A király legfőbb tanácsadóinak vád alá helyezése
 Hajópénz eltörlése
 Királyi különbíróságok megszüntetése
 Egyház feletti ellenőrzés átvétele
3. Alkotmányos válság és
polgárháború (2)
Triennial Act (1641):
 Ha az utolsó parlament utolsó ülésétől számított harmadik év
szept. 10-e előtt a király nem hívja össze újra a parlamentet, akkor
is össze fog ülni, meghatározott eljárási rendben:
 A király mulasztása esetén a felsőház elnöke, a lordpecsétőr és
Anglia Nagy Pecsétjének minden egyes és összes mindenkori
meghatalmazottja összehívja a parlamentet
 Ha ezek elmulasztanák, akkor a főnemesek közül 12 hívhatja össze
 Ha ezek is elmulasztanák, akkor spontán választói gyűlések
választhatnak követeket a következő márciusra
A parlamentet csak saját jóváhagyásával lehet feloszlatni ill. elnapolni
összeülésétől számított 50 napon belül.
Cél: ne alakulhasson ki ismét olyan helyzet, hogy a parlament
évtizedekig nem ülésezik.
3. Alkotmányos válság és
polgárháború (3)
A) Grand Remonstrance (Nagy Tiltakozás) 1641:
 Mintegy 200 pontban sorolja fel az alsóház (kis többséggel
elfogadott határozatban), hogy a katolikusok milyen
kedvezményeket kaptak a királytól, hogy bizonyos korrupt állami
tanácsadók idegen államok zsoldjába szegődve befolyásolták a
királyt
 A király bebörtönözné a H. of C. vezetőit, de azok elmenekülnek (a
király is elhagyja Londont)
B) Polgárháború:
 A H. of C. további követelései (hadsereg feletti kontroll átvétele,
egyházi reform) 1642-ben nyílt fegyveres konfliktushoz vezetnek a
királyhoz és a parlamenthez hű katonai erők között
 Az alsóház a következő években valóságos parlamenti kormányzást
folytat, fokozatosan ellenőrzése alá vonva a kormányzás minden
ágát.
2. A monarchia bukása és Cromwell
diktatúrája
1. A „csonka parlament” (16471653) (1)
Előzmények:
 A polgárháború kezdete óta eredménytelen tárgyalások az
uralkodó és a parlament között
 A király nem hajlandó lemondani ősi prerogatíváiról (anglikán
egyház és hadsereg feletti ellenőrzés, minisztereinek szabad
kiválasztása)
Az irányítás azonban átcsúszik a hadsereg kezébe:
 1647 július: megszállja Londont, az alsóházból elűzi a presbiteriánus
képviselőket (akik az újnemességre és a felsőpolgárságra
támaszkodva megegyezést kerestek a királlyal)
 1648: 140 képviselő letartóztatása (507 tagú alsóházból 60 ún.
independens – a középrétegek és a parasztság képviselői – marad)
 A királyt 1647-ben letartóztatják, s a csonka parlament halálra ítéli,
1649-ben kivégzik
1. A „csonka parlament” (16471653) (2)
A csonka parlament működése:
A) Alsóházi határozatok:
Népszuverenitás kimondása: „A nép az Úr szándéka
szerint minden igaz hatalom forrása… és… akiket a nép
választott meg és akik a népet képviselik… a legfőbb
hatalom letéteményesei”
A Lordok Háza és a király kiiktatása a törvényhozásból
– az alsóház szuverenitása: „bármi iktattassék is
törvénybe… a parlamentben összegyűlt alsóházi tagok
által, az törvény erejével bír, és kötelező a nemzet minden
tagjára nézve, még akkor is, ha a király vagy a főrendi
ház nem járult hozzá”
1. A „csonka parlament” (16471653) (3)
B) A királyi hatalom eltörlése:
 „a királyi tisztséget ebben az országban nem viselheti és nem
gyakorolhatja egyetlen ember sem egyszemélyi módon”
 „a nemzet… saját képviselői vagy nemzeti gyülekezetei tanácsa
által kormányoztassék”
 „minden rendű és rangú ember… engedelmeskedni tartozik ezen
ország kormányának, mivel minden hatalom ezen ország jelenlegi
és soron következő képviselőiben ölt testet, és csakis őbennük”
A VH gyakorlását a (jórészt a) parlament tagjaiból választott
Államtanácsra bízzák
 A legfontosabb ügyeket parlamenti rendeletekkel
szabályozzák

2. Cromwell katonai diktatúrája – az
Instrument of Government (1653) (1)
1653-ra a hadsereg teljesen saját kezébe
veszi a hatalmat:
 Oliver Cromwell egyszemélyi katonai
diktatúrát alakít ki
 A régi parlamentet szétkergeti, majd újat
hív össze („kis parlament” – 140 fő) –
tagjait a hadsereg vezetői és az
independens gyűlések által összeállított
listák vezetőiből jelölték ki

2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of
Government (1653) (2)

Az új kormányzati rendszert a hadsereg vezetői által
megszövegezett „Instrument of Government” c.
„kormányzati okirattal” igyekezett megszilárdítani:

Lordprotektorátus: a legfőbb hatalom gyakorlója, a
kormányzat vezetője a lordprotektor:
A parlamenttel együtt a legfőbb törvényhozó
Hozzájárulása kell a parlament döntéseihez
Kegyelmezési jog
Katonaság vezetője
Az őt segítő Tanács véleményét kikérve irányítja a
külügyeket, üzen hadat, köt békét





2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of
Government (1653) (3)
Tanács:
 Az alapokmányban meghatározott 7 személy (utóbb a
parlament jelöltjei közül a Tanács és a lordprotektor választ
további tagokat)
 A lordprotektor halála esetén megválasztja utódját
 Parlamenti szünet idején hozzájárulása kell bizonyos
tisztviselők kinevezéséhez
Parlament:
 400 választott képviselő (a Tanács jogosult a
megválasztottakat „alkalmatlannak” minősíteni és a
mandátumtól elzárni)
 A lordprotektorral elvben együtt gyakorolt TH
 Minden harmadik évben összehívandó, 5 hónapon belül nem
napolható el, nem oszlatható fel
2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of
Government (1653) (4)
Adómegszavazási jog – de veszélyhelyzet idején a
lordprotektor és a Tanács korlátlan felhatalmazással
bír a pénzügyek intézésére, törvényt és törvényerejű
rendeletet is hozhatnak
 Bizonyos főtisztviselők megválasztásához a parlament
hozzájárulása szükséges

Summa:
 A választottak általi kormányzás, a népszuverenitás
elve visszaszorul
 A lordprotektor végrehajtó hatalma domináns,
lényeges kérdésekben rendeletekkel kormányoz
3. A katonai diktatúra vége




Cromwell konfliktusba kerül a parlamenttel,
amely maga is alkotmányozni akart:
Humble Petition and Advice – Alázatos
kérelem és tanács: legyen második kamara
(„Other House”), Cromwell jelölje ki
utódját, legyen király
Cromwell elutasítja, a parlamentet feloszlatja
Halála (1658) után kijelölt utódját, fiát a
hadsereg rövid idő után eltávolítja (1659)
3. A restauráció korszaka Angliában
1. A visszaállított királyság közjogi
jellemzői
Cromwell halála után katonai diktatúra összeomlik, 1660 májusában visszatér
II. Károly, akit királlyá koronáznak
KORAI ALKOTMÁNYOS MONARCHIA:





A törvényhozás és az adóztatás kérdéseiben a parlamentnek elsőbbsége
van az uralkodóval szemben
Az uralkodó nem bíráskodhat a common law bíróságok megkerülésével
Visszanyeri jogait a Lordok Háza
A király ellenőrzi a kormányzati kiadásokat, a hadsereget, tengerészetet,
hadat üzen, békét köt, irányítja a külkapcsolatokat
A forradalom alatt elkobzott királyi, egyházi javakat visszaadják
A Parlament – bíróságok – helyi közigazgatási autonómia szervei
EGYENSÚLYT képeznek a királyi hatalommal szemben
2. A korai alkotmányos monarchia eszméi
(Clarendon koncepciója)
Clarendon (a király első minisztere):
 A törvényhozás a parlament feladata, a kormányzás irányát azonban
a király az általa összeállított Titkos Tanácson (Privy Council)
keresztül határozza meg
 A kormányzásban a király a parlament által megszavazott pénzügyi
forrásoktól függ
 A parlament súlyos esetekben jogi eljárást (impeachment) folytathat
le az uralkodó tanácsadóival (minisztereivel) szemben, de nem
szabhatja meg, hogy kik legyenek a király miniszterei, s nem
szólhatnak bele a konkrét kormányzati döntésekbe
 A törvények alkalmazása a bíróságok feladata.
(A parlament és az uralkodó viszonya dinamikus: az előbbi igyekszik
ellenőrzése alá vonni a hadsereget és a külpolitika irányítását.)
3. Habeas Corpus Act (1679)








„Vedd a fogoly testét!”
Eredetileg igazgatási irat annak megjelölésére, hogy a fogva tartottat
mely bíróság elé kell állítani
A 17. században jogi garanciává fejlesztették:
A letartóztatott által vagy az ő érdekében más által írásban
előterjesztett kérelem esetén a lordkancellár vagy más illetékes
bíró parancsot (habeas corpust) bocsát ki
Ahhoz címezve, aki a letartóztatottat fogva tartja (pl. sheriff,
börtönőr, tisztviselő)
Tartalma egy parancs: a foglyot 3 napon belül a letartóztatás
idejének és okának megjelölése mellett állítsa bíró elé s a
továbbiakban a bíróság határozatához tartsa magát
A bírósághoz szállítás (és visszaszállítás) költségei a fogva tartottat
terhelik; a határidő a bíróság távolságától függően lehet több is
(max. 20 nap)
A Habeas Corpus Act csak állami veszély idején függeszthető fel,
parlamenti határozattal
4. A toryk és whigek elkülönülése

Tory párt: földbirtokosok érdekeit
képviselő anglikán, konzervatív párt a
House of Commonsban

Whig párt: arisztokratikus vezetésű, de
más vallásúakat is tömörítő liberális párt

Két és fél évszázadig ezek határozzák meg
az angol parlamenti politizálást.
5. A dicsőséges forradalom (1)






II. Károly után II. (Stuart) Jakab ismét abszolutizálni
igyekszik a királyi hatalmat
A konfliktus vallási kérdésen élesedik ki (a parlament
az anglikánokat védi, az uralkodó udvarában viszont a
katolikusok érdekeit igyekszik előmozdítani)
A Lordok Háza egyes örökletes tagjai Jakab vejéhez,
Orániai Vilmoshoz fordulnak, beavatkozást kérve
Vilmos 1688-ban partra száll, II. Jakab pedig
Franciaországba menekül
Helyreállíttatik a törvényes hatalomgyakorlás, a
parlament döntő szerepet játszik
Három törvényi pilléren nyugszik:
5. A dicsőséges forradalom (2)
A) Bill of Rights (1689): a királyi hatalom alkotmányos kereteinek
meghatározása

II. Jakab bűneinek felsorolása

A trón megüresedésének deklarálása

Orániai Vilmos királlyá nyilvánítása, aki esküvel erősíti meg a királyság
régi és elvitathatatlan jogait és szabadságait:






A törvények felfüggesztése parlamenti jóváhagyás nélkül törvénytelen
A korona előjog alapján nem szedhet adót
Az alattvalók petíciót nyújthatnak be a királyhoz
Békeidőben hadsereg csak parlamenti hozzájárulással tartható
A parlamenti felszólalások tárgyában semmilyen parlamenten kívüli
hatóság nem kezdeményezhet felelősségre vonást
Tilosak a túlzott mértékű óvadékok, bírságok
(Leglényegesebb: áttételesen világossá teszi, hogy a trón betöltése közvetlenül
a parlament, közvetve pedig a törvényhozást megválasztó nép döntésén
alapul.)
5. A dicsőséges forradalom (3)
B) Triennial Act („Hároméves törvény”)
1694:
 Előzmény 1641 (egy-egy hároméves
periódusban legalább 50 napos parlamenti
ülésszakot kell tartni)
 Most: nemcsak ülésszakot, de parlamenti
választásokat is kell tartani háromévente (a
király nem tarthatja meg hosszabb ideig a
számára kedvező összetételű H. of C-t)
 Utóbb (1715) hét évre módosítják
(Septennial Act)
5. A dicsőséges forradalom (4)
C) Act of Settlement (Trónöröklési törvény, 1701):
 Mivel a Bill of Rights-ban meghatározott trónöröklési rend
megszakadt, új rendre van szükség:
 A parlament a Hannover-házra ruházza az uralkodói
tisztséget
 Trónra csak anglikán személy kerülhet
 A király csak a parlament beleegyezésével hagyhatja el Angliát
 A kormányzati döntések jórésze a Titkos Tanácsban születik –
az egyetértő tanácstagok kötelesek aláírni!
 Külföldi személy nem viselhet magas állami tisztséget és nem
lehet képviselő
 A bírák megbízatása addig tart, amíg „jól viselik magukat”
(quamdiu se bene gesserint) – egyébként a parlament két
házának előterjesztésére elmozdíthatók
 Az alsóház általi vádeljárás (impeachment) alól az uralkodó
nem mentesíthet senkit
4. A parlamentáris monarchia
modellje (Anglia)
1. Az alkotmányos monarchia
továbbfejlődése (1)
A) A parlamentáris monarchia
kialakulásának előfeltételei a 17. századi
fejlődéssel már adottak:
 A király hatalma a parlamenttől ered (nem
isteni, nem korlátlan)
 A parlament feltételeket is szab, korlátokhoz
köti az uralomgyakorlást
 A TH rendszeresen, évente összeül
 Benne három egyenrangú elem: uralkodó –
Lordok Háza – House of C.
 (King-in-Parliament)
1. Az alkotmányos monarchia
továbbfejlődése (2)
B) Fokozatos fejlődés:
 A hatalmi súlypont áthelyeződik a koronáról
a parlamentre, elsősorban az alsóházra
(polgári réteg képviseletére)
 A kormányforma is parlamentárissá válik: az
uralkodó már nem közvetlenül, hanem
miniszterei útján kormányoz
 A minisztereket a parlamenti erőviszonyokat
is figyelembe véve nevezi ki
1. Az alkotmányos monarchia
továbbfejlődése (3)
C) Konkrét lépések:
 1742: a parlamenti többség bizalmatlanságát
érezve Sir Robert Walpole miniszterelnök
lemond
 Walpole, majd később William Pitt (1756-61,
1766-68) idején a miniszterelnök már
kiemelt szerepű („prime minister”), nem
primus inter pares
 A királyt elvileg vétójog illeti, de ezt 1707 óta
nem gyakorolja!
2. Az angol parlamentáris monarchia
modellje (1)
A 18. század vége. Főbb sajátosságai:

A kormány (kabinettanács) politikai felelősséggel tartozik a
parlamentnek (Lord North kormánya 1782-ben, egy sikeresnek
ígérkező bizalmatlansági szavazást megelőzve lemond) – a kormány
tartósan csak a parlamenti többségre támaszkodva kormányozhat

A miniszterek kollektíve felelősek: jogsértés esetén a Lordok Háza
ítélkezett már régebb óta (egyéni felelősség); most azonban a
„rossz kormányzásért” is felel a kormány egésze, politikai
értelemben (kollektív felelősség)

A király csak elvben szabad a miniszterelnök kiválasztásánál – a
gyakorlatban olyat kénytelen választani, ki mögött parlamenti
többség áll
3. Az angol parlamentáris monarchia
modellje (2)
Újfajta egyensúly a hatalmi tényezők között:






Nemcsak a parlament tud korlátokat állítani a kormánynak
(uralkokodónak), hanem fordítva is:
Parlamentfeloszlatási jog
A parlament összetételének befolyásolása (alsóház – választási
városok, Lordok Háza – „peer”-ek kinevezése)
Vétójog: 1707 óta nem gyakorolják, de elvben lehetséges (King-inParliament, de a parlament megtagadhatja a korona szükségleteinek
megszavazását, az adókat éppúgy, mint a személyes szükségletek
fedezését [civillista])
A kormányzás a hivatásos politikusok kezébe kerül, a király
érdemben már nem befolyásolja
Kialakul viszont és megerősödik a miniszteri felelősség