Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus
főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog,
összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom
ellenőrzése
27. A parlamentek működésének főbb szabályai
28. A klasszikus és speciális képviselői jogok
29. A parlamenti függetlenség intézményei (a mentelmi jog és az
összeférhetetlenség)
Forrás:
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
•Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel:
Helbing Lichtenhahn, 2008.
27. A parlamentek
működésének főbb szabályai
1. Folyamatos, ciklikus működés (1)
A) Folyamatos működés:
Triennial Acts (Anglia):
1641:
 Ha a legutóbbi parlament utolsó ülésétől számított harmadik év szeptember 10e előtt a király nem hívja újra össze, akkor – meghatározott rendben királyi
összehívás nélkül is összeül
 Nem lehet feloszlatni vagy elhalasztani az összeüléstől számított 50 napon
belül, csak ha maga is hozzájárul
1664:
 Megismétli a háromévenkénti összehívás szabályát, de kikényszerítő
mechanizmust nem fűz hozzá
1694:
 Évenkénti ülésezés, háromévente választás - vidéken állandó választási láz
1. Folyamatos, ciklikus működés (2)
B) Ciklikus működés:
Európában 3-4-5 éves mandátum
De kivételek:
 1 év: 1793-as francia alkotmány
 7 év: 1716-1911 Anglia (a 3 év túl gyakori volt, ezért 1716:
Septennial Act)
 8 év: 1768-tól Írország
(Arisztokratikus felsőházaknál többnyire nem merül fel a
megbízatási idő.)
2. A törvényjavaslatok vitája (1)
A) Törvényjavaslat tétele – ki jogosult?
 Plénum (célszerűtlen)
 Kormányzat (külön megbízás vagy általános felhatalmazás
alapján)
 Parlamenti bizottság
 Képviselői egyéni indítvány
 Népi kezdeményezés
Kivételesen: parlamenti bizottság megbízása a végleges
törvény elfogadására (utólagos plenáris tárgyalás és
szavazás nélkül) – Olaszország, Spanyolország
2. A törvényjavaslatok vitája (2)
B) Többolvasatos vita:
 Általános: az indítvány céljai, szükségessége, alapelvei
(esetleg bizottságban)
 Részletes: szakaszonként
 Zárószavazás: az egészről egyben
 Kétkamarás parlamentnél az esetleges nézeteltérések
tisztázása
2. A törvényjavaslatok vitája (3)
C) Tárgyalási szabályok:
 Két szempont: hatékony, de a kisebbség jogait védő rend
(kormánytöbbség – ellenzék)
 A parlamenti kisebbség jogai: indítványtétel, beszédjog,
szólásszabadság, stb. – biztosítandók
 Obstrukcióellenes szabályok
Quorumok:
 Részvételi: a képviselők meghatározott része legyen jelen,
különben nem határozatképes (több mint fele, Ausztria: 1/3-a)
 Határozathozatali: a jelenlévők többsége, vagy minősített
többség [pl. alkotmánymódosítás, elnöki vétó elutasítása (USA),
törvények sürgős kihirdetése – az összes képviselő többsége
(Svájc), bizonyos összeghatárt meghaladó pénzügyi törvények]
2. A törvényjavaslatok vitája (4)
D) Az obstrukció:
 A határozathozatal elhúzása, meghiúsítása – visszaélve a
beszédjoggal, indítványozási joggal
 1880: ír obstrukció (ír önkormányzati törvény vitája: név
szerinti szavazások, 500-szori felszólalás)
 1957: USA (Civil Rights Act vitája, Strom Thurmond délkarolinai szenátor: 24 óra és 18 perc hosszú beszéd)
 Elhárítása:
 USA: a szenátorok 3/5-e elhatározhatja a vita lerövidítését
 Beszédidő korlátozása, a vita idő előtti lezárása (klotűr)
2. A törvényjavaslatok vitája (5)
E) A nyilvánosság követelménye:
 A nyílt vita demokratikus alapkövetelmény
 Anglia: 1803 óta tudósítások az alsóházból (1840 óta
törvény szól róla)
 Később: ne csak a sajtó mehessen be, hanem a szélesebb
közönség is
 Zárt ülés: kivételes esetben, minősített többség rendelheti
el
 Ne csak az ülés, hanem a javaslatok, előkészítő anyagok,
irományok, szavazási listák is legyenek nyilvánosak
 Az elfogadott határozatot (törvényt) szabályszerűen ki kell
hirdetni (hivatalos lap, hatálybalépési szabályok – esetleg
felkészülési idő)
28. A klasszikus és speciális
képviselői jogok
1. Klasszikus képviselői jogok (1)
Általában bármely testület tagját megilletik:
A) A részvétel joga:
 Szabad megjelenés az ülésteremben, részt vehetnek a vitákon
B) Beszédjog és szólásszabadság:
 A képviselő felszólalhat és szabadon szólalhat fel
 Anglia:
 freedom of speech (a Lordok Háza 1668-ban megsemmisített egy
bírói ítéletet, amely alsóházi felszólalása miatt büntetett meg egy
képviselőt)
 Bill of Rights, 1689: a parlamentben elmondott beszéd miatt
semmilyen parlamenten kívüli szerv nem indíthat eljárást (de a
parlament felelősségre vonhatja a képviselőt)
 Európai kontinentális államok: külső hatóság is folytathat eljárást a
képviselő ellen parlamenti beszédje miatt, de csak a parlament
engedélyével
1. Klasszikus képviselői jogok (2)
C) Törvénykezdeményezési jog:
 A képviselő indítványt tehet olyan döntések
meghozatalára, amelyek a parlament hatáskörébe
tartoznak
 Már nem kizárólagos uralkodói jog, hogy
törvénytervezetet nyújtson be
D) Szavazati jog, parlamenti tisztségekre való
megválasztás joga
2. Speciális képviselői jogok (1)
Csak parlamenti képviselőket illetnek.
A) Kérdés:
 Cél: információszerzés, figyelemfelkeltés
 A képviselő kérdez – a miniszter válaszol
 Első eset: 1721 Anglia (House of Commons) – a 19. sz-ban
fejlődött ki
B) Interpelláció:
 Cél: a kormánypolitika nyilvános vitatása, bírálata
 A miniszter válaszáról – ha a képviselő nem fogadja el – a
parlament szavaz
 1830 Franciaország: egy képviselő (Maugin) magyarázatot
követelt a külügyminisztertől, s utóbb a parlament is vitát tartott
az ügyről
 Később megjelenik az európai házszabályokban
2. Speciális képviselői jogok (2)
C) Vizsgálóbizottság:
 Konkrét ügyekre
 Nem veheti át a bíróság szerepét
 (USA: szinte büntető bírósági tárgyalási jellege van)
29. A parlamenti függetlenség
intézményei (a mentelmi jog és
az összeférhetetlenség)
1. Mentelmi jog (1)
A) Cél: a parlamenti és a képviselő függetlenségének
megőrzése az illetéktelen külső befolyástól, zaklatástól
a) Sérthetetlenség (inviolabilitás):
 Képviselővel szembeni büntető eljáráshoz parlamenti
hozzájárulás kell
 Kényszercselekmény is csak így foganatosítható vele
szemben (kivéve tettenérésnél)
 A parlament megvizsgálja: nem parlamenti munkája miatt
akarják-e meghurcolni
1. Mentelmi jog (2)
b) Felelőtlenség (immunitás):
 Képviselői tevékenysége (beszédje, szavazata) miatt a
parlamenten kívül nem lehet felelősségre vonni
A mentelmi jog kialakulása:
 Anglia, Bill of Rights 1689: „A parlamenti szólásszabadságot,
vitákat és eljárásokat a Parlamenten kívül sem bíróságok, sem
más helyek nem kifogásolhatják és nem vonhatják kétségbe.”
 USA, Alkotmány, 1787: „A hazaárulás, súlyos bűncselekmény
vagy békebontás eseteit kivéve szenátorokat és képviselőket a
Kongresszus adott házának ülésszakán való részvétel tartama
alatt, valamint oda- és visszamenetele során nem lehet
letartóztatni; a Kongresszus házaiban tartott beszéd vagy vita
miatt más helyen sem vonhatók felelősségre.”
 (1507. évi 12: tc.: salvus conductus – „oltalomjog” kiterjesztése
az országgyűlés tagjaira: az országgyűlés tartama alatt nincsen
bíráskodás; az országgyűlés munkáját akadályozó személyesen
idézhető az országgyűlésbe és ott is vonható felelősségre)
2. Az összeférhetetlenség (1)
Inkompabilitás: a belső függetlenség biztosítása – a
képviselői megbízatás idején bizonyos tevékenységek nem
folytathatók, bizonyos tisztségek, állások nem tölthetők be,
nehogy rendeltetésellenesen használják fel a képviselői
állással járó jogokat.
A) Hivatali:
 Bizonyos tisztségek nem tölthetők be
 Anglia, 17. sz.: alsóházi képviselők közül kizárták az
ügyvédeket, sheriffeket, 1641-ben a papokat, bírákat,
vámszedőket; tilos bármely ajándék elfogadása
 Máshol: a VH bizonyos tisztségeiből kizárják a képviselőt
 Kétkamarás rendszerben nem lehet egyszerre mindkét ház
tagja
2. Az összeférhetetlenség (2)
B) Gazdasági:
 A VH ne tudja anyagi előnyökkel, gazdasági pozíciókkal
„megvásárolni” ill. „megjutalmazni” a képviselők szavazatait
 Ne legyen koncentrálható a politikai és a gazdasági hatalom
 Nemzeti bankok, állami vállalatok tisztviselői nem lehetnek
képviselők
C) „Kijárási” (közbenjárási):
 A képviselő nem érvényesítheti befolyását anyagi előnyért valaki
másnak az érdekében
D) Méltatlansági:
 Pl. bűncselekmény miatt elítélték – nem lehet képviselő
A végrehajtó hatalom ellenőrzése
(a kormányalakítás lehetséges
módozatai, a kormány szervezeti
felépítésének és működésének
típusai, az interpellációs jog, a
miniszteri felelősség típusai)
A kormányalakítás módozatai
1. A parlament szerepe (1)
A) Egyik modell: nincs szerepe:
 az államfő kinevezi a kormányt, de a parlament nem
szavaz, csak ha rögtön ki akarja fejezni bizalmatlanságát
B) Invesztitúra (beiktatási) szavazás:
 Az államfő által kinevezett kormány hivatalba lép, de utána
be kell mutatkoznia a parlamentnek, amely szavaz róla
(bizalmi szavazás)
 Írország, Olaszország, Luxemburg, Svédország
 Milyen többség kell? (Az összes képviselőé? A jelenlévőké?)
 Többkamarás rendszerek: főszabályként az alsóházban van
a szavazás, de szimmetrikus bikamerális rendszerekben
mindkét házban (Olaszország, Románia)
1. A parlament szerepe (2)
C) Parlament által választott
miniszterelnök/kormány:
 Az államfő által felkért kormány nem lép ideiglenesen
sem hivatalba, csak ha az országgyűlés megválasztja
 Németország: Bonni Alaptörvény (Weimari
Köztársaság hibájának orvoslása)
 Hasonló: Szlovénia, Magyarország
 A kormányfő személyéről szóló szavazás az egész
kormányra vonatkozik
 Egyes rendszerekben egyúttal a kormány programjáról
is (pl. Portugália)
2. Az államfő szerepe (1)
A) Parlamentáris rendszerekben:
Főszabályként csak formális közreműködés
(kinevezési jog)
 Célja: legitimáció (az uralkodó általi kinevezés
hagyománya, hatalommegosztás)
Kivételesen érdemi szerep:
 Ha nem egyértelmű a többség (többféle lehetséges
koalíció) – meg kell találni a megfelelő jelöltet
(közvetítő szerep)
2. Az államfő szerepe (2)
B) Prezidenciális, félprezidenciális rendszerekben:
 USA: közvetlenül választott elnök, aki egyszemélyben
kormányfő is – nincs szükség elnöki felkérésre,
parlamenti hozzájárulásra
 Franciaország: van külön elnök és kormányfő, s az
elnök tekintettel van a parlamenti erőviszonyokra (a
többségi pártból jelöl ki kormányfőt, olykor olyan
„jelentéktelen” személyt, akitől lojalitást várhat)
 Posztszovjet félelnöki rendszerek (Oroszország,
Ukrajna, Fehéroroszország): az elnök nagymértékben
szabad a kormány összeállításánál
3. A kormányalakítás folyamata
1. Az új parlament megválasztása
2. Az államfő (vagy megbízottja: informateur ) kipuhatolja a
koalíciós lehetőségeket
3. A miniszterelnök „megtalálása” - felkérése (tipikusan a győztes
párt vezetője, de ez függhet a várható koalíciótól)
4. Kormányalakítási tárgyalások (a felkért személy tárgyal a
pártvezetőkkel)
 Kétpólusú rendszerekben 1-2 hét
 Van, ahol a kormányprogramról is egyeztetnek (pl. Németország,
Finnország, Portugália) – 20-30 nap
 Sokpárti koalícióknál akár több hónap (Olaszország, Belgium,
Hollandia – utóbbinál 208 nap a „csúcs”)
A kormány szervezeti
felépítésének és működésének
típusai
1. Monokratikus kormány
 Elnöki rendszerek sajátossága
 Nincsenek miniszterek – a szakreszortok vezetői csak
„tanácsadói” az elnöknek
 A „kormányülések” csak informális találkozók (nincs
közös testületi felelősség)
 Az elnöki hatalomnak időbeli korlát: pl. USA: egymás
után max. két ciklus
 (Dél-Amerika: egyes miniszterek az alkotmány alapján
határozatokat hozhatnak egyedül vagy a többi
„miniszterrel” tanácsban – relativizálják az elnök
hatalmát)
2. Kabinetkormányzás (1)





A kormány testület, az összes miniszterek kollégiuma
Vezetője a miniszterelnök
A kormány legitimációját a parlamenti többség adja
A miniszterek lehetnek egyúttal parlamenti képviselők is
A miniszternek általános helyettese az államtitkár
Nagy-Britannia:
 A miniszterelnök szerepe kiemelt
 A királytól kérheti az alsóház feloszlatását
 Javaslatot tesz a főbb hivatalnokok személyére
 A kabinet csak egyes miniszterekből áll (politikai tervezés,
államigazgatás irányítása, törvénykezdeményezési jog)
2. Kabinetkormányzás (2)
Németország:
 A kormányfő itt is kiemelt (kancellár) – a kormányzás politikai
irányvonalát ő határozza meg
 Ennek alá van rendelve a többi tárcavezető (saját felelősséggel
irányítanak)
 Konstruktív bizalmatlansági indítvány (a kancellárral szemben)
Olaszország, Ausztria:
 Erős miniszterelnök (politikai irányító)
 De egyes miniszterekkel szemben is benyújtható bizalmatlansági
indítvány
Skandinávia, Benelux államok:
 A miniszterelnök szerepe nem olyan kiemelt – sok testületi döntés
Franciaország:
 A kormány a parlament és az elnök közé ékelődik
 Az elnök rendszerint maga vezeti a kormányüléseket
3. Kollegiális kormányzás
 A kormány tagjai jogilag egyenrangúak
 Minden fontos kérdést a kormány testületileg dönt el
 Svájc: Bundesrat (7 tag), évente rotációs rendszerben
jár körbe a vezetői tisztség
 Kötelező szolidaritás
 Szakreszortok, departmentek – bizonyos területen
rájuk hárul a döntés
(Az interpellációs jog
A miniszteri felelősség típusai)