Transcript kistigrisek

Ázsia földrajza
Az újonnan iparosodott országok
a kistigrisek
„
(Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr)
[címerükben tigris vagy sárkány szerepel]
”
Koreai-félsziget
• Természeti képe:
– Északon Jalu és Tumen folyók választják el az ázsiai
kontinenstől
– É-D irányban 850 km hosszan terül el, Sárga-tenger
és a Japán-tenger határolja
– Ősidei kőzetek építik fel, több hegységképződés
maradványai – területének 70% hegyvidék
– Folyók felszínformáló tevékenysége jelentős volt
– Éghajlat: monszun
– Természetes növénytakaró: változatos, északon
tűlevelű és lombos erdők, délen melegkedvelő
lombos erdők
Koreai-félsziget
• Története:
– A történelem során hol Kína, hol Japán gyarmata volt
– II. vh után a hidegháború egyik csataterévé vált a
Koreai-félsziget: 2 eltérő társadalmi gazdasági
berendezkedésű állam jött létre a koreai háború után
(1950-53) Békekötés a mai napig sincs, csak
fegyverszüneti egyezmény.
– Észak-Korea: sztálinista-típusú állam
(KNDK)nagyobb területű, gazdag ásványkincsekben
és a vízenergiát is jobban tudja hasznosítani
– Dél-Korea: „nyugati típusú” demokrácia: kevesebb az
energiaforrása, népességszáma 2x több, éghajlati,
domborzati adottságai kedvezőbbek a mg. számára
Koreai Köztársaság (Dél-Korea)
•
•
Gazdasági csoda rövid idő alatt: „kis tigris”
Gazdasági sikereit saját, tervszerűen irányított piacgazdasági stratégiájának és a
japán tőkeberuházásnak köszönheti
–
–
–
–
–
•
Amerikai segélyek (50-es, 60-as évek)
Alacsonyan tartott belső fogyasztás, fegyelmezett szerény munkaerő:megtakarítások
Oktatásba, kutatásba fektetett pénzek
Exportorientált gazdaságpolitika, magas védővámok
Adókedvezmények a beruházóknak
Ásványkincsekben szegény, ezért energiagazdasága importra szorul
–
–
–
–
–
–
–
Szénhidrogének: Közel-Kelet, Indonézia
Feketekőszén: Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika
Megnőtt az atomerőművek szerepe is (1/3)
Feldolgozóiparában legfontosabb helyen: elektronika és elektrotechnika (minőségben
utolérték Japánt ld. Samsung, LG): háztartási gépek, chip-gyártás, szórakoztatóelektronika,
tv-gyártás
Sikerágazatok: hajógyártás ( 2. hely a világon), autógyártás
Nehézipar: magasszínvonalú kohászat a kikötőkben (import alapanyagok)
Könnyűipar: textil- és ruházati ipar: nem bírja a versenyt Kínával, kisebb jelentőségű
Dél-Korea
• Mezőgazdaság:
– Kevés művelhető terület, kisparaszti
gazdálkodási forma
– nagyobbrészt rizst termelnek,
másodvetésként zöldségféléket vetnek,
gyümölcstermesztés, burgonya
– Ipari növények: gyapot, szója
• Ipari és kulturális központ: Szöul
Tajvan
• Kelet-kínai-tengerben fekvő sziget, mely a kontinenshez
közel helyezkedik el
• Nagy részét magas erdős hegyvidék jellemzi
• A sziget nyugati partján síkság, itt tömörül a lakosság
nagy része
• Sajátos jogi helyzetben van: Kína része, de az USA
segítségével önálló társadalmi- és gazdaságpolitikát
folytatott a hidegháború alatt és ma is (1949-ben a
kommunisták elől ide menekült Szun Jat-szen kormánya,
és Truman-doktrínának köszönhetően kialakulhatott a
„Két-Kína”. Tajvan különállását sokan nem ismerik el,
nem tagja az ENSZ-nek sem Kína tiltakozása miatt)
Tajvan gazdasága
•
NÉPESSÉG
–
Magas természetes szaporulat
–
Zsúfolt nagyvárosok, főváros: Tajpej
•
MEZŐGAZDASÁG:
•
Kevés termőföld ( intenzív mezőgazdálkodás), jelentős szerepe van a halászatnak
–
Legfőbb termény: rizs (évi 2-3 aratás)
–
Sok import élelmiszer
–
Ültetvényes kultúrák: tea, banán, ananász, cukornád
•
IPAR:
•
Szűkös természeti erőforrások, gazdasági sikerének titka:
•
–
Szorgalmas, fegyelmezett munkaerő
–
Oktatás fejlesztésére költött pénz
–
„Irányított piacgazdaság”
–
Lakossági fogyasztás visszafogása ( ebből beruházások finanszírozása)
KERESKEDELEM:
–
•
Japán mögött a 2. Ázsiában tőkekivitelben
Kutatásra fordított pénzek megtérültek: hajógyártásban világ 4., számítástechnikai termékek világ 3., műszáltermelésben 2. a világon
Hongkong (Hsziangkang)
• Kína az ópiumháború(1841) következtében volt
kénytelen „bérbeadni” a briteknek
• Funkciója sokáig a közvetítői kereskedelem volt (tea,
porcelán, selyem – ópium)
• 1949-ben sok kínai menekült: toronyházas környezet
ekkor kezd kialakulni, próbálták a tengerpartot töltéssel
növelni
• Kínához 1997-ben került vissza, de garantálnia kellett,
hogy társadalmi-gazdasági berendezkedését 50 évig
nem változtatja meg
Hongkong gazdasága
• Hagyományos ipara: textilgyártás
• Műanyagáruk, játékok, órák,
szórakoztatóelektronika
• Elektromos és elektronikus termékek
gyártása
• Tranzitkereskedelmének fő irányai: USA,
Japán, Tajvan
• Pénzügyi központ: 3. legfontosabb
Ázsiában (Tokió, Szingapúr előzi meg)
Szingapúr
•
Maláj-félsziget csücskén helyezkedik el
•
Brit Kelet-indiai Társaság alapította a 19. sz elején
•
Fontos hajózási útvonalon fekszik!: védett mélyvízű kikötője miatt stratégiai fontosságot kapott, Japán a 2. vh-ban
elfoglalta, majd 1945-ben brit koronagyarmat lett, később csatlakozott a Malajziához, ahonnan 1965-ben kilépett azóta független állam
•
Városállam!, mely több szigeten helyezkedik el
•
Vegyes etnikai összetételű állam (77% kínai!, többiek: maláj, indiai)
•
Fejlett szociális ellátórendszer a gazdasasági fejlettségnek köszönhetően ( A világ leggazdagabb államai közé
tartozik)
•
Gazdasági fejlődés üteme szédületes ( liberális gazdaságpolitika, adókedvezmények, szakképzett munkaerő,
magas szintű infrastruktúra miatt)
•
1990 óta tőkekivitele is jelentős (Kínába, Indonéziába, Vietnámba)
•
Jelentős pénzügyi központ Ázsiában
•
Feldolgozóipara fejlett, szolgáltató szektor (főleg pénzügyi) jelentős
•
Elektronika vezető ágazat iparában, csúcstechnológia fejlesztésére iszonyatos összegeket költöttek
•
Kikötője jelenleg a világon a legnagyobb áruforgalmat bonyolítja le! Kikötőkben kőolajfinomítás, és arra vegyipar
települt (világ 3. finomításban)
•
Fontos még: ónkohászat, kaucsukgyártás, jármű-, hajógyártás, textil- és élelmiszeripar
A gazdasági csoda folyamata a
kistigrisek országaiban
•
Többé-kevésbé a Japán példát követték:
– 1950-es évek: önellátásra törekedtek, importhelyettesítő ipart
fejlesztettek
– 1960-as évek: exportsikerek: először textilipar, később a magas
élőmunkaigényes, olcsó tömegárukat gyártották
– 1970-es évek: nehézipar kibontakozása (kohászat, vegyipar,
gépgyártás) technológia Japánból érkezett. Kőolajárrobbanás hatását
atomerőművek építésével enyhítették. Eredmény: hajóépítésben a 2. a
világon Japán mögött, műszál, híradástechnikai cikkek gyártásában is
óriások
– 1980-as évek: Japánban lefutott termékek gyártása mellett önálló
kutató-fejlesztő tevékenység kezdődik, betörtek a csúcstecnológiai
piacra
– 1990-es évek tőkekivitel kezdődik a térségben (Kínába, Vietnámba)
Újonnan iparosodó országok
A második és harmadik hullám
Újonnan iparosodó országok
= a második és a harmadik hullám
• DK-Ázsia 4 állama:
-Malajzia
-Thaiföld
-Fülöp-szigetek
-Indonézia
• Kis késéssel követik a „kis tigrisek”
fejlődési útját
THAIFÖLD (SZIÁM)
Indokínai-fsz középső részén, Thai-öböl partján, Maláj-fsz-re is átnyúlik
Államforma: királyság, a térség legstabilabb állama, (63 millió fő)
Gazdasági növekedésének üteme magas
Mezőgazdaság: természetes növényzet irtásával sok termőföld
Fő termény:rizs (Föld 6.legnagyobb), ananász (konzervként Föld 1.),
banán, kókusz, juta (textilnövény), jelentős halászat (garnélarák),
faexport
Bányászat: legjelentősebb bevétel: RUBIN, ZAFÍR!!!,
energiahordozókból import
Ipar húzóágazatai exportra termelnek: elektronikai cikkek, integrált
áramkörök, számtech. egységek gyártása
Jó turisztikai adottságok, Bangkok DK-Ázsia legnagyobb
idegenforgalmi központja (gyermekprostitúció!)
MALAJZIA
2 országrészből áll (Maláj-fsz d-i része, Borneó szigetének
é-i része)
Alkotmányos monarchia, szövetségi állam (24 millió fő)
Főváros: Kuala Lumpur
Mezőgazdaság: rizs (földek ¼-én), kaucsuk>nyersgumi
exportja (Föld 3.)
Ipar: ónérc bányászat visszaesett, kőolaj-kitermelés
jelentős, gumi feldolgozás (abroncs, gumikesztyű, cipő),
Külföldi befektetők: elektronika, elektrotechnika fejlődése
dinamikus
2 fontos szolgáltatási ágazat: pénzügyi és tőzsdei szektor,
idegenforgalom gyors fejlődésbe kezdett
INDONÉZIA
Maláj-szigetvilághoz tartozó szigeteken helyezkedik el, Ázsia 3. legnagyobb
állama
Népessége: Föld 4. legnépesebb országa (217 millió fő)
Nagy népsűrűség: Jáván, Balin, Mandurán (=lakosság 60%)
Mezőgazdasága: exportra termel: kókusz, kávé (Föld 3.), dohány, kaucsuk,
fűszerek, olajpálma, tea, cukornád, rizs (Föld 3.termesztője), halászat
jelentős szerepű, sok erdőség (terület 60%-a erdő)
Ipar (GDP 40%-a),
exportösztönző gazdaságpolitika,
bányászat (kőolaj, földgáz),
feldolgozóipar gyors fejlődése
Textilipar
Fa-és papíripar
Gépgyártás
Elektronika, elektrotechnika
Fontos közlekedési csomópont a fővárosa Jakarta (repülőtér)
FÜLÖP-SZIGETEK
Rendkívül gyors népességnövekedés (81 millió fő)
Mezőgazdaság: keresők 50%-át foglalkoztatja, (GDP 20%a), legfontosabb növénye a rizs, fontos szerepű
halászat, exportcikkek: kókusz (kopra, kókuszolaj),
ananász-export,
Ipar:
bányászat: rézérc, nemesfém,
Energiahordozókban szegény (import)
Textilipar, konfekciógyártás
Elektronika: félvezetők, távközlési berendezések
Főváros: Manila
BRUNEI
Államforma: abszolút királyság
Borneó-szigetének é-i részén fekszik
Világ egyik leggazdagabb állama,
köszönhetően a kőolajnak
Feldolgozóipar egyetlen ágazata:
kőolajfinomítás (textil- és élelmiszeripar
most kezd fejlődni)
Infrastruktúra fejlesztésre sokat költenek
Közös jellemzőik:
Egy-két évtizedes lemaradásban vannak Tajvan és Dél-Korea mögött
Területük és népességük jóval nagyobbak, természeti erőforrásokban
jóval gazdagabbak
Népességük gyorsan gyarapszik, eloszlása egyenlőtlen (kínai
kisebbség szerepe jelentős a modernizációban)
Településhálózat:egyenlőtlen fejlődés,
fővárosok=óriásvárosok(hatalmas agglomerációk)
Mezőgazdaságuk:a lakosság jelentős részét foglalkoztatja
fakitermelés, rizstermelés, ültetvényes gazdálkodás: nyersgumi,
pálmaolaj, kókuszdió, ananász
Iparuk: bányászat:kőolaj- és földgázkivitel (Malajzia, Indonézia), ércek:
ónérc (Indonézia, Malajzia, Thaiföld)
Jelentős idegenforgalom: Thaiföld
ASEAN= Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége