Transcript Spanyolország, Portugália, Görögország

Spanyolország, Portugália,
Görögország
Spanyolország
Népesség: 40 077
100 fő
Terület: 499 542
km2
Unióba való
csatlakozás: 1986
Tájai
Pireneusok
Sierra Nevada
Mezeta
Kasztíliai-választóhegység
Aragón-medence
Andalúzia
Ebro-folyó
Mezőgazdaság
Északon a kisbirtok, délen a nagybirtok az
uralkodó.
a gyenge minőségű talaj, a fejletlen agrotechnika
és a gépesítés alacsony foka
A mezőgazdaság az éghajlathoz alkalmazkodik.
Az óceáni éghajlatú északnyugati tájak szántóin
gabonaféléket termesztenek, szarvasmarhát
tenyésztenek.
A Mezeta száraz kontinentális éghajlatú területén
rövid tenyészidejű növényeket (búza, árpa, bab)
Jellegzetes növények: szőlő, olajfa, mandula,
szelídgesztenye.
Öntözéses gazdálkodás a mediterrán
éghajlaton Andalúzia területén.
Huertákban déligyümölcsöket,
zöldségféléket, szőlőt és olajbogyót
termesztenek.
A partvidékeken halászat jellemző.
Innen származik a merinói juh, a legjobb
minőségű gyapjút adó juhfajta.
Az állattenyésztés sajátos ága a
bikatenyésztés
Ipar:
Dél-Európa ásványkincsekben leggazdagabb országa.
Jelentős ásványkincsek: higany, kálisó, uránérc,
színesfémérc.
Hazai vasérc- és feketekőszén mezői alapozták meg az
észak-atlanti iparvidéken a vaskohászatot, az acélgyártást
és a gépipart.
Az energiahordozók legnagyobb részét importálják.
Ebrón,Tajón és a Pireneusok folyóin vízerőművek
működnek.
A textilipar központja Barcelona, katalán főváros
Autógyártás: üzemei Fiat-, Renault-, Volkswagen-licencek
alapján dolgoznak.
Az utóbbi időben a gazdasági növekedést az
idegenforgalom adta.
Bilbao: gépgyártás, vegyipar
Sevilla, Valencia
Portugália
Erőforrások szűkösek
Kivitel: textíl, ruha, halkonzerv, hal,
gyümölcs, zöldség
Paratölgy->parafa->dugó
Porto: kikötő
Fővárosa: Lisszabon
Görögország
Uniós csatlakozás:
1981. január 1.
Terület:
131 990 km²
Népesség:
11 244 118 fő
Természetföldrajza
Görögország a Balkán-fsz. déli részén fekvő,
tipikus mediterrán ország.
Erősen tagolt partvonal
A tenger alá süllyedt hegységek csúcsai alkotják
ma a félszigetek és szigetek jelentős részét.
Az ország legnagyobb része hegyvidék.
Öreg röghegység nyúlik be északról az országba.
Itt található a kristályos kőzetekből álló
Olümposz.
Nyugati partvidékén a Pindosz-hg. határolja az
országot.
A partvidéken és a szigeteken mediterrán, a
belső területeken kontinentális az éghajlat
Görögország az EU elmaradottabb
országai közé tartozik.
A gazdaság húzóágazata a szolgáltatás.
A szolgáltatás fő összetevői: az
idegenforgalom és a külkereskedelem,
amelyeknek alapja a bérfuvarozást
lebonyolító, világviszonylatban is jelentős
tengeri kereskedelmi flotta.
A behozatal főbb tételei a gépek, a hajók,
egyéb járművek, hús.
A kivitelé pedig a kőolajfinomítványok,
gyümölcs, élelmi-szer.
Görögország az iparosodó társadalmak
sorába lépett. Meglehetősen gazdag
természeti kincsekben.
A bauxit termelés -Minősége nagyon jó,
timföld-tartalma 50-60%-os.
A bauxitot részben hazai üzemekben
dolgozzák fel a lelőhelyek közelében,
jelentős hányadát viszont Oroszországba,
illetve Németországba exportálják.
Hagyományosan kiemelkedő jelentőségű a
hajógyártás
Mezőgazdaság
Az ország területének 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület.
A száraz déli és keleti területeken nem ritka a hosszú ugaroltatás, egy-egy
aratás után 4-5 évig pihentetik a földet
Gyakran alkalmazzák a teraszos művelést.
A II. világháború óta gyors ütemben fejlődött a mezőgazdasági termelés.
A hagyományos ágak közül az állattenyésztés és a gyümölcstermelés
erősítette meg szerepét
a mezőgazdaság színvonala még mindig alacsony.
A búza, az olajfa és a szőlő játsszák a táplálkozásban a főszerepet.
A búza után az árpa és a kukorica következik.
A gabonatermelés súlypontja az ország északi részére esik.
Az állattenyésztésben a hegyvidékek gyér legelőit is hasznosító juh és
kecske, valamint a főleg teherhordásra használt szamár és öszvér
jelentős.
Halászata ma már a hazai fogyasztást sem elégíti ki, mert a Földközitenger halállománya vízszennyezés és a túlhalászás miatt erőteljesen
lecsökkent.