Transcript Chile sokszínű ország

Chile sokszínű ország
• Chile különleges ország és ez nem csak bizarr földrajzi fekvésével
függ össze. A különlegességre leginkább a Villarica nevű tűzhányó a
jó példa, amelyik az ország déli részén húzódó tóvidéken található.
Chile földrajzi térképe
• Chile széltében mindössze csak 200 km-es, de 4 200 km
hosszú. Ennek a nagy kiterjedésnek köszönheti sokfajta
klímaövezetét. A legszárazabb sivatagi éghajlattól
kezdve, amely az északi országrészre jellemző, egészen
a sűrű őserdőkig, és a termékeny alföldeken át a
jéghegyek, meg gleccserek déli vidékéig minden
megtalálható ebben a Csendes-óceán parti országban.
A lakosság
• Latin-amerikai körülményekhez képest Chilében a lakosság
viszonylag egyöntetű. A társadalom erősen európai jellegű. Az
indigének, azaz indiánok a lakosság kevesebb, mint öt százalékát
teszik ki. A chileiek jobbára a városokban élnek, a lakosságnak
csaknem fele a fővárosban, Santiagóban és környékén él. A többi
latin-amerikai országhoz képest az életkörülmények viszonylag jók:
a lakosság növekedése és az életszínvonal lassan megközelíti a
nyugati ipari országokét.
Asszonyok
• Évente november 25-én Chile nagy városaiban felvonulnak az
asszonyok az utcákra. A «Nők elleni erőszak
nemzetközi
világnapján» hátrányos helyzetük miatt tiltakoznak, mindenek előtt a
gyilkosságok, az öldöklés és az erőszak ellen. A fizikai erőszak
mindenféle formája annyira elterjedt, hogy létrejött a femicidio
fogalma, „nőirtás” jelentéssel. 2009-ben 55 nőt gyilkoltak meg az
országban, akiket vagy a házastársuk, vagy az élettársuk, vagy
rokonuk, ismerősük, szomszédjuk tett el láb alól.
háziasszonytól a kisvállalkozóig
• A világgazdasági válság a chilei társadalmi viszonyokat szintén
alapjaiban rázta meg: amikor a férfiak, a családapák nem tudják
családjukat fenntartani, akkor az asszonyok összefognak, és új
gazdálkodási ötleteket dolgoznak ki.
A főváros
• Chile fővárosa Santiago de Chile öt milliós metropolisz. A
várost Pedro de Valdivia spanyol hódító alapította 1541-ben,
amelyiket az indigén bennszülöttek többször is leromboltak, de
súlyos földrengések is többször elpusztították a várost. A
látogatóknak rögtön szembeötlik a szegénység és a hivalkodó
gazdagság közötti nagy különbség.
Az elnöki palota
• A mai Chile elnöki demokrácia. Kétpártrendszere van
és a törvényhozásnak alsó és felső háza. A
változatos chilei történelem színtere volt az elnöki
palota, a főváros szívében a La Moneda téren.
katonai diktatúra – „A béke park”
nevű emlékhely
•
1973. szeptember 11-én a chilei katonaság az USA titkosszolgálatának, a CIA nek segítségével erőszakkal megdöntötte a demokratikusan megválasztott
Salvador Allende elnök hatalmát. Augusto Pinochet katonai diktatúrájának
éveiben a lakosság üldözésnek, kínzásoknak, gyilkosságoknak volt kitéve,
sokan eltűntek és szüntelen félelemben éltek az emberek. Mintegy 1000 kínzó
központ volt az országban szerteszét. Egyik ilyen hely volt a Villa Grimaldi,
Santiago város külvárosában, ahol 1974 óta 200 embert öltek meg
az egyházak szerepe a
demokráciához vezető hosszú úton
• A kormánypalota lelkésznője, Juana Albornoz tagja az
ökumenikus mozgalomnak, amelyik már a diktatúra idején
erőteljesen szorgalmazta az emberi jogokat. A puccs után nem
sokkal, 1973-ban különböző keresztyén felekezetek és a zsidó
hitközség közös békebizottságot alapítottak
világvallások
•
A chilei lakosság java része még római katolikusnak vallja magát. Hosszú időn
át Chilében a római katolikus hit államvallás volt, és nagy befolyást gyakorolt a
társadalompolitikai döntésekre. Ez a befolyása azonban már csökkent. 1990ben a demokráciával megkezdődött az egyenjogúság biztosítása az egyházak
között. Ennek értelmében az 1999-es kongresszus aláírt egy idevonatkozó
törvényt. 2008 óta pedig október 31-e, a reformáció napja, hivatalos állami
ünnep Chilében. A kormánypalotában az áhítatokat felváltva tartja egy katolikus
káplán és egy szabadegyházi prédikátornő.
A kultúra
•
Chilében sok a kulturális mestermű. Az 1889-ben született Gabriela
Mistral költőnő nemzeti hősnek számít. Az iskolás gyerekek között
mindenki ismeri és el tudja szavalni a költőnő verseiből valamelyiket.
A költőnő 1945-ben a világon ötödikként megkapta a női irodalmi
Nobel-díjat. Egy építkezésen látható a képe ezen a reklámplakáton
Santiagóban
oktatás
•
A
képzési
rendszer
világosan
bizonyítja
a
szembetűnő
egyenlőtlenségeket a chilei társadalomban. Akinek van pénze, az jó
képzést tud biztosítani magának. A nagy tömeg esély nélkül marad. A
háromszintes iskolarendszer ingyenes, de az állami iskolákban a
tanítás szintje messze alatta marad a fizetős privát iskolákénak .
Az ifjúság esélyei
•
A legszegényebb tíz fiatal közül négyen megszakítják tanulásukat Chilében.
Egyházi és nem állami szervezeteknek az a törekvése, hogy helyzetükön
javítsanak. Ennek a szociális munkának nagy hagyománya van Chilében. Pedro
Alberto Hurtado, akit 2005-ben szentté avattak, már az 1940-es években
alapított szociális
intézményeket,
ahol
a
hajléktalan
fiatalok
új
életlehetőségekhez jutottak. 1968-ban érkezett Chilébe Karolina Meyer
misszionáriusnő. 1990-ben létrejött a Cristo Vive Ökumenikus Alapítvány, ahol
kertészetet, esztergályos munkát tanulhatnak a fiatalok, illetve vendéglátó
szakmunkásokat képeznek ki a hajléktalan fiatalokból..
Drága gyógyszerek helyett
gyógynövények
•
•
A chilei egészségügyi és társadalombiztosítási, valamint nyugdíjrendszer
hasonló szervezettségű mint az oktatásügy: piacorientált, individualista és
szolidaritás nélküli.
A képen az asszonyok buzgón keverik a reumakrémet: a kanalak a
pléhedényekhez ütődnek és fűszeres illat terjeng mindenfelé, kámforé és
csaláné. «Mi olyan szegények vagyunk, hogy nem futja orvosra és drága
gyógyszerekre» - mondja Lucia Salgado, a Mapucsók Purén Gyülekezetéből
származó egyik női résztvevője ennek a gyógynövénykészítő tanfolyamnak.
A gazdaság
•
•
Chile hagyományosan agrár állam, de a réz és a nyersanyag kitermelése is
jelentős bevételi forrás a gazdaság számára. A San Antonió-i kikötő a
legfontosabb árukirakodó hely. Itt mutatkozik meg a globalizációs és a
hagyományos gazdaság közötti különbség:
A kikötőben ott vannak a kis halászhajók. A halászok küzdenek a
létfenntartásért: a multinacionális hajóóriások (ún. trawlerek) viszont kiürítik a
tengert.
Salétrom, réz és más
természeti kincsek
•
Az ásványi kincsek mindig is meghatározó jelentőségűek voltak Chilében. A
szomszédos Peruval és Bolíviával folytatott ún. salétromháború (1879-1884)
megnyerése serkentette a gazdaságot. A Santa Laura és Humberstone egykori
ipari létesítmények romjai még ma is az egykori elit jólétéről tanúskodnak.
Mapucho
•
A mapucso indiánok képezik az indigén lakosság legnagyobb csoportját.
Évszázadokon át
elkeseredetten ellenálltak a különböző hódítóknak és
küzdöttek saját és sajátos kultúrájuk, valamint hagyományaik megtartásáért.
Infrastruktúra és
megaprojektek
• A környezetvédők tiltakozása ellenére 1991-ben elkezdtek
kiépíteni a Bió Bió folyón egy nagy projektet. Ez leginkább a
mapuchókat érintette, akik évszázadok óta a folyó mellett éltek
és emiatt kitelepítésre kényszerültek.
Keserű gyümölcsök
•
Chile gazdagságát hagyományosan a földművelés adja. Articsóka, avokádó,
zöld spárga, citrom – láthatjuk, Chile gyümölcs-, és zöldségtermelő ország,
legalább is az ország középső része. Minden utcasarkon kiskereskedők árulják
áruikat. A neves csendes-óceáni ország Latin-Amerika nagy gyümölcskiszállító
vidékévé vált. Ha valaki nálunk télen friss almát vagy szőlőt vásárol, az nagy
valószínűséggel chilei behozatalt tesz asztalára.
Bevándorlás és migráció
•
A gyarmatosítás óta Chile a bevándorlók országa lett. A spanyol hódítókat a
19. században az angolok, az írek és a német üzletemberek követték. Hivatalos
adatok szerint Chile összlakosságának 1,8 százaléka külföldön született.
Kétharmaduk Dél-Amerikából származik, főleg a szegényebb Peruból és
Bolíviából költöznek át a gazdag Chilébe. Észak-Chilében van Iquique
kikötővárosa, amelyik a legtöbb bevándorló célállomása.
Hány kenyeretek van?
•
A kenyérsütő kemence Lotában a világimanap 2011-es témájához jó példa és
illusztráció. Van elég mindenki számára, csak igazságosan kell elosztani . A
kenyér megosztása a Jézus Krisztusba vetett reménység és a szolidaritás jele»
- mondják a chilei világimanapi bizottság tagjai. A kenyér jelenti Chilében a fő
táplálékot. Egyik étkezésből sem hiányozhat. «
Meditációs kép
•
Norma Ulloa 77 éves egyszerű parasztasszony Copiulemuból volt az, aki
készítette a faliszőnyeget, amely a 2011-es világimanap címlapja lett. Élénk
színekkel dolgozta ki a «Hány kenyeretek van?» témáját, a chilei élet
sajátosságaira vonatkoztatva. A kép központi részében az ötezer ember
megvendégelése van. Az éhes emberek türelmesen várakoznak a kenyérből és
halból nekik jutó részre, amit a tanítványok összegyűjtöttek. «Mindnyájan ettek
és jól laktak» - beszéli el az Újszövetség.
A chilei női világimanapi
bizottság
•
A képen látható asszonyok a 2011-es chilei világimanapi előkészítő bizottság tagjai,
Vannak közöttük Üdvhadsereg tisztek, római katolikusok, metodisták, lutheránusok,
mennoniták és presbiteriánus asszonyok, valamint a pünkösdi egyházból is. Földrajzi
és anyagi okoknál fogva a Világimanapi Bizottság Chilében regionális
szervezetekben működik. A mai chilei világimanapi mozgalom állandóan bővül és
még fiatal. De a gyökerei visszanyúlnak az 1929-es esztendőre, amikor is Chile az
első 33 országhoz tartozott, ahol a világimanapot ünnepelni kezdték.
Béke legyen veled!
•
A chilei asszonyok a világimanapi istentiszteleten az országukban uralkodó
visszásságokat, szociális különbségeket nyíltan előtárják, és kérik Isten bocsánatát
bűneikre. De magasztalják is Istent országuk szépségéért és kérdezik magukat, meg
minket a 2010-es földrengés-katasztrófa nyomán: «Hány kenyered van Neked?».
«Mit tudsz te megosztani a másikkal?» Válaszuk világos: Ha mindenki a maga
részét hozzá tudja tenni és megosztja kenyerét, ha adottságainkat, képességeinket és
tehetségünket felhasználjuk, hasznosítjuk, akkor meg tudjuk változtatni a világot,
létrejön a remény, amely arról az életről szól, amelyben nem lát senki szükséget.