Transcript Magyarország nagy tájai

Kocsis Gáborné Lamberti Judit
környezetismeret
4. osztály
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Magyarország nagy tájai
Európa területe több részre osztható,
az égtájak szerint nevezték el a
különböző területeket. NyugatEurópa értelemszerűen a kontinens
nyugati részét jelöli. Dél-Európa a
Földközi-tenger országait. ÉszakEurópa a Skandináv-félszigetet és a
környező országokat. Közép-Európa
a kontinens szívét, Kelet-Európa
pedig a Kárpátok vonulatától keletre
található területeket, országokat.
Magyarország Európa közepén
található, a Kárpátok védelmében,
Kelet-Közép-Európában.
Területe: 93030 km2
Hazánk mai felszínét belső erők
(vetődések, vulkáni tevékenység,
gyűrődés stb.) és külső erők (hő,
jég, szél, víz stb.) kölcsönhatása
alakította ki, majd főként az utóbbi
időszakban az ember átalakító
tevékenységének (bányák, utak, gátak,
mocsarak lecsapolása stb.)
eredményeként alakult ki.
Így a tájegységeket
a szintkülönbségek
alapján három szintbe sorolhatjuk:
alföldek, dombvidékek, középhegységek.
alföld
2%
dombság
30%
68%
hegység
Magyarországon a felszíni formák
közül az alföld (0-200 m tengerszint
feletti magasság között), a dombság
(200–500 m tengerszint feletti
magasság között) és a
középhegység (500-1500 m
tengerszint feletti magasság között)
található meg.
Hazánkat felszíne alapján 6
nagytájra osztjuk:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Alföld
Kisalföld
Dunántúli-dombság
Dunántúli-középhegység
Északi-középhegység
Alpokalja
A nagytájak neve is mutatja a rá jellemző
domborzati formákat. Magyarország
legnagyobb része alacsony, sík terület
(Alföld és a Kisalföld). Egyetlen dombsági
táj található a Dunántúl déli részén
(Dunántúli-dombság). Egy közel ÉK-DNY
irányban húzódik végig az országon a
középhegységek láncolata (Északi- és a
Dunántúli-középhegység). Hazánk
legnyugatibb része az Alpok
magashegység előfutára az Alpokalja
középhegységi lankáival.
Az Alföld, a legnagyobb nagytájunk,
túlnyomó része tökéletes síkság,
amit a gazdasági művelés által a
leginkább átalakított az ember.
A löszön kialakult mezőségi talajon
gabonatermesztés, míg a
homoktalajon gyümölcs- és
szőlőtermesztés folyik.
E tájunk adja a magyar kőolaj- és
földgáztermelés 90%-át.
A Kisalföldön sok búzát, árpát, cukorrépát
és takarmánynövényt termesztenek, és
szarvasmarhát, sertést,
baromfit tenyésztenek. Ezeket tej- és
húsüzemekben, cukorgyárakban
dolgozzák fel.
A Dunántúli-dombság felszínét
patakok, folyók alakították ki. Nyugati
része hazánk legcsapadékosabb területe,
a dombokat gyakran
rét és legelő borítja, amely a
szarvasmarha-tenyésztés alapját jelenti.
A szántókon búza, kukorica,
cukorrépa, burgonya terem. Gyakori
errefelé a malom, tej- és húsüzem, a
cukorgyár. A Zalai-dombság
kőolaját a vegyipar több ágazata
hasznosítja.
A Dunántúli-középhegység fennsíkjairól,
barnakőszén, mangán, bauxit telepeiről
nevezetes. A barnakőszén kitermelése
után villamos áramot állítanak elő, a
bauxitból alumínium
készül. Az itteni gyárakban autót,
műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt
készítenek.
Az Északi-középhegység hazánk
legmagasabb és leghűvösebb tája. A sok
csapadék miatt területén sok a vízfolyás.
A hegységeket erdők borítják. A
legmagasabbak a Mátra és a Bükk, a
Mátrában található hazánk legmagasabb
pontja, a Kékes. A hegységek lábainál
bányászott lignittel és kőolajjal,
földgázzal villamos áramot állítanak elő.
A hegységek kőzeteiből építőanyag
lesz, a napsütötte déli lejtőkön szőlőt
és gyümölcsöt termesztenek. E
hegyvidéken a mezőgazdaság főként
az erdőket és a déli lejtőket
hasznosítja.
Alpokalja Magyarország egyik
legcsapadékosabb vidéke. Üde, dús fű
terem, ami kiváló táplálék az itt
tenyésztett szarvasmarhák számára.
Az alacsonyabb területeken
takarmánynövényeket termesztenek.
Gazdag gyógyvizei kiváló környezetet
biztosítanak a pihenni, túrázni, gyógyulni
vágyók számára.
Rejtvény
1.
2.
3.
4.
A Dunántúli-dombságot határoló tó.
A Zala folyó jobb partján fekvő város.
A szarvasmarha tejéből állítják elő.
Csatorna, amely a Balaton vizét vezeti
a Dunába.
5. A Mecsek legnagyobb városa.
6. A Balatonba ömlő folyó.
7. Alpokalján található helység, de egy
magas épület is lehet.
B A L A T O N
Z A L A E G E R S Z E G
S A J T
S
I Ó
P É C S
Z A L A
T O R O N Y
http://www.tananyag.almasi.hu/
Manó Magyarország