Transcript Hazánk élővilága és talajai 2015.11.03. FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor Hazánk növénytársulásai 1. Erdős puszta - Alföldön 2.

Hazánk élővilága és
talajai
2015.11.03.
FÖLDRAJZ
Készítette: Koleszár Gábor
1
Hazánk növénytársulásai
1. Erdős puszta - Alföldön
2. Lombhullató erdő –
középhegységekben,
dombvidékeken.
Az ország területének mindössze 910%-át borítják.
2
A hazánkat érő három éghajlati hatás miatt,
fajokban gazdagok és változatosak.
Az erdős puszták maradványai a
Duna-Tisza közén:
- homokpusztai gyepek,
- nyáras borókások,
- pusztai tölgyesek,
- árvalányhajas rétek,
Folyópartokon:
- fűz-nyár ligeterdők,
- szil-kőris-tölgy ligeterdők.
A természetes növénytársulások helyén ma
már nagyrészt szántóföldek találhatók.
3
A középhegységek és a dombvidékek nagy
részét ma is erdők borítják. (Az ország
18-19 %-a. Legkeveseb Békésben,
legtöbb Nógrádban.)
Többségük telepített.
Őshonos erdők csak a Bakonyban, a
Soproni- és a Kőszegi-hegységben
találhatók: luc-, erdei-, és vörösfenyők.
Az alacsonyabb, melegebb szárazabb
régiókban tölgyesek, gazdag
aljnövényzettel,
a magasabb hűvösebb részeken bükkösök.
4
5
Hazánk talajföldrajza
Hazánk legnagyobb természeti kincse a
változatos és gazdagon termő talaja. A
talajalakító tényezők kölcsönösen hatnak
egymásra.
Ezek az:





alapkőzet
domborzat
éghajlat
vízrajz
növényzet
Ennek megfelelően hazánkban a két
legjellemzőbb talajtípus a mezőségiés a barna erdőtalaj.
6
7
Hazánk talajai
1. Mezőségi talaj
Hazánk, de a világ legtermékenyebb
talajtípusa. Elsősorban löszön alakul
ki Bácskában, a Mezőföldön, a
Hajdúságban, a Körös-Maros
közén. Mezőségi talajok még a
Dunántúl egyes részein is
előfordulnak.
8
2. Barna erdőtalaj
Uralkodó a középhegységekben és a
domborvidékeken. Általában
füves vagy vegyes aljnövényzetű
erdők alatt alakult ki.
Előfordulása:
• Északi-középhegység nagy része
• Dunántúli-középhegység É-i előtere
• Ny és D-Dunántúl
9
3. Szürke erdőtalaj
A fakó erdőtalajok a csapadékosabb
nyugati országrészben alakultak ki,
az Alpokalján, a Zalai
dombságon.
10
4. Rendzina talaj
A mészkő és dolomit területeken alakult
ki. Elfüvesedett erdők alatt, csapadékos
éghajlat hatására képződött. A vékony
termőréteg humuszban gazdag,
morzsalékos szerkezetű, feketésbarna,
barnásfekete. Termőképessége csekély,
mert könnyen kiszárad.
Előfordulása:
Aggtelek környéke
Bükk
Budai-Pilisi hg.
Gerecse, Vértes, Bakony
Mecsek.
11
5. Öntés és láptalajok
A gyakori elöntések miatt a növényzet
nem nagyon tudott hatni a nyers
öntésfelszínre, így akadályozódott a
talajképződés menete.
Az öntéstalajok jellege a hordaléktól
függ. A Duna mentén meszesek, a
Tisza környékén általában mészben
szegények az öntésföldek.
Előfordulás: Hanság, Körös vidék.
12
6. Réti talajok
Ahova az ár ritkán jutott el ott
megindul az öntéstalajok réti
talajokba való átmenete.
Magas ártereken, feltöltött
mocsarak területén, pl.
folyópartjaink magasabb
partrészein fordul elő.
13
7. Homoktalaj
A homoktalajok anyagát a szél fújta
ki a folyók hordalékából. Durvább
és finomabb homokra
osztályozódott, de a kémhatása is
különböző.
Homokbuckás vidékeinken, pl. a
Kiskunsági Nemzeti Park
területén, Nyírségben.
14
8. Szikes talajok
A szikes talajok gyenge termőképességűek.
Többnyire az Alföldön találhatók a mezőségi
talajoknál alacsonyabb, a réti talajoknál valamivel
magasabb szinten, ahol kedvezőtlen hidrológiai
viszonyok alakultak ki.
Szerkezetük és sótartalmuk alapján három szikest
különböztetünk meg:
- A mésztelen szikes (szolonyec)
- A meszes-sós (szoloncsák)
- Meszes-szikes (szoloncsákos szolonyecek)
Előfordulásuk: Tisza-mentén és a Tiszántúlon, a
Duna árterén, a Duna-Tisza közén
a buckaközi laposokban
15
Talajerózió
A talaj lehordását, pusztulását
talajeróziónak nevezzük.
16
Mit tehetünk a talaj védelméért
•
•
•
•
•
•
erdősítés
teraszok létesítése
keresztbe szántás
talajerő pótlása (trágyázás)
vetésforgó alkalmazása
talajszennyezés, hulladéklerakás
megszűntetése
• mezőgazdaságban a túlzott
vegyszerezés csökkentése
17