I.2.Hazánk növénytársulásai és talajai

Download Report

Transcript I.2.Hazánk növénytársulásai és talajai

Növénytársulásaink - Talajaink
NÖVÉNYTÁRSULÁS: állandó megjelenésű és faji összetételű
növényközösség, melynek hasonló környezeti igényű növények a tagjai
Erdős puszta
Erdőspuszta-rét (Szentendrénél)
Erdőspuszta-rét (Pomáznál, hegyoldalon)
Lombhullató erdő
Nagyvisnyó- Bükk, bükkerdő
Ócsa- láperdő
ALFÖLD – egykor nagykiterjedésű erdős puszta (tatárjuharos lösztölgyes)
Alföld – ma főként kultúrtáj
Őshonos erdők
Lucfenyő –
pusztulóban
Bakony,
Soproni-hg.,
Kőszegi-hg.
TALAJ
•
•



A földfelszín legfelső, termékeny része
Összetevői:
kőzettörmelék
humusz
talajnedvesség
Talaj kialakításban szerepet játszó tényezők
•
•
•
•
domborzat
éghajlat
élővilág
ember
Hazánk jellegzetes talajtípusai
Talajszelvények
1. mezőségi talaj, 2. barna erdőtalaj, 3. öntéstalaj, 4. szikes talaj
VÁZLAT

NÖVÉNYTÁRSULÁS: állandó megjelenésű és faji összetételű növényközösség,
melynek hasonló környezeti igényű növények a tagjai
Hazánk 2 legjellemzőbb növénytársulása
erdős puszta + lombhullató erdő
(fajokban nagyon gazdag)
ok: kontinentális, mediterrán és óceáni hatások
Alföld → egykor ligetekkel, lápokkal, mocsarakkal
tarkított nagy kiterjedésű erdős puszta
liget: füves rétekkel tarkított kisebb, ritkás erdő
mocsár: a tópusztulás 2. fázisa. (fertő, mocsár, láp)
Amikor a tónak még van apróbb víztükör felülete,
melyet vízinövények szabdalnak fel
láp: a tópusztulás 3. fázisa Ilyenkor már nincs nyílt
vízfelület, benőtték a vízinövények
• Mára a természetes növénytársulások helyét szinte teljesen
felváltották a szántóföldek
Alföld és a Kisalföld kultúrtájjá
Középhegységek, dombvidékek → erdők borítják (18-19%ban)
→ többségükben telepített erdők
→ őshonos erdők: Bakony, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység:
luc-, erdei-, vörösfenyő
→ alacsonyabb, melegebb helyeken: tölgyes
→ magasabb, hűvösebb helyeken: bükkös
→ Mecsekben megtalálhatók a mediterrán fajok ( pirítógyökér,
rozsdás gyűszűvirág, majomkosbor, lónyelvű csodabogyó)
TALAJOK
A talaj a földfelszín legfelső laza, termékeny rétege.
ÖSSZETEVŐI:
• a kőzettörmelék (a kőzetek aprózódásával, mállásával létre jött apró szemű
kőzet)
• a humusz (a talaj tápanyaga. Elhalt növényi és állati eredetű bomlástermék)
• a talajnedvesség (talajban elraktározódó csapadékvíz, mely a talajszemcsék közti
hézagokat részben kitölti)
TALAJ KIALAKULÁSÁBAN JELENTŐSÉGET JÁTSZIK:
•
•
•
•
Éghajlat (hőm., csap., páratartalom stb.)
Domborzat (módosítja az égh.-i tényezőket)
Élővilág (talajban megtelepedő élővilág is alakít pl. gombák, férgek)
Emberi tevékenységek (földművelés, ipar stb.)
Hazánk jellegzetes talajtípusai:
• mezőségi talaj (csernozjom)→ löszön képződő,
humuszban gazdag, nagyon jó minőségű, sötét színű
talaj (Bácska,Hajduság, Nagykunság, Maros-Körös köze,
Mezőföld)
• homok talajok → homokon képződő talaj (Kiskunság)
• öntéstalaj → árterek talaja (folyóvölgyek)
• réti talaj → ma gátakkal elzárt egykori árterek
humuszban gazdagabb talaja (folyóvölgyek gátjai
mögötti területein)
• szikes talaj → lecsapolt vidékek sziksóban gazdag,
humuszban szegény, gyenge minőségű talaja
• barna erdőtalaj → középhegységeink, dombvidékeink
és alföldjeink talaja
• rendzina talaj → mészkő és dolomitvidékek humuszban
gazdag, de nagyon vékony rétegű talaja