Transcript Talaj gyakorlati rész

TALAJ- gyakorlati
rész
Talaj színe

Meghatározását nehezíti: színlátás;
nedvesség tartalom; talaj tarkasága, dús
növényzet;

Mire lehet következtetni a színből?
- humusztartalom
- levegőzöttség
- talajvízháztartásra
- kilúgozódás erősségére
- podzolosodása
Talaj színe
MUNSELL-skála: standard színskála, a
világ összes talaját magába foglalja
 Leolvasható: uralkodó színárnyalat,
színmélység (világos-sötét árnyalatok),
színteltség (tiszta szín és a szürke
aránya)
Pl: csernozjom= fekete (csornij=fekete),
podzol talaj=hamuszürke, sárgaföld,
barnaföld, rozsdabarna erdőtalaj stb.
TALAJ SZÍNE
sötét – magas szerves anyag tartalom
kékes-szürke- anaerob viszonyok
vöröses- sok O2, sok vasoxid, jól
szellőzik
világos-fehér- meszes v. szilikátos
(SiO2)
Energia transzfer: albedó (sötét 2,5%)
világos 70-80%, hó 85%), reflexió
TALAJ SZÖVETE

Talaj szövete (textura): mechanikai
összetétele
kavics: 10-2 mm (cm)
homok: 2- 0,02mm
iszap: 0,02- 0,002 mm= 2 mikron
agyag: < 0,002 mm (tized, század
mikron)
TALAJ MECHANIKAI ÖSSZETÉTELE
(Atterberg skála)
 >2mm = kő, kőtörmelék, kavics frakció
 2,0-0,2 mm durva homokfrakció
– Vizet jól átereszti, vezeti, de nem tartja vissza, adszorpciós
képessége nincs, pórusokat levegő tölti ki
 0,2 – 0,02 mm finom homokfrakció
– A vizet jól átereszti, de elég jól meg is tartja. Vízgőz-adszorpciós
képessége gyenge.
 0,02 – 0,002 mm porfrakció
– Vízáteresztő képesség gyenge, de vízmegtartó képesség jó.
Kismértékű víz adszorpció, gyenge ionmegkötés.
Aggregátumok könnyen szétesnek

0,002 mm alatt agyagfrakció
– Áteresztés nincs, vízmegtartás jó, vízgőz- és ion adszorpció
nagy, az agyagszemcsék között jó a tapadóerő.
Talaj szerkezete
Talaj szerkezete (kötöttség, elemi
részecskék kapcsolódása): morzsás,
rögös, szemcsés, oszlopos, lemezes
1)
2)
3)
Köbös (szemcsés rögös, morzsás): szerkezeti
elemek a tér mindhárom irányába fejlettek
Hasábszerű (hasábos, oszlopos) : a szerkezeti
elemek a tér két irányába (vízszintesen) gyengén
fejlettek, függőlegesen jól fejlettek
Lemezszerű (lemezes, leveles, táblás, réteges): a
szerkezeti elemek a tér két irányába (vízszintesen)
jól fejlettek, függőlegesen gyengén fejlettek
TALAJSZERKEZET
Makro struktúra: 0,25 mm-nél
nagyobb átmérőjű részek
mennyisége
 Mikro struktúra: 0,25 – 0,001 mm
átmérőjű részecskék aránya
 Szerkezettől függ a talaj
pórusterének kialakulása, a durva és
kapilláris pórusok aránya
Pl.: agyag talaj egységnyi felületén
egységnyi idő alatt 0,087 liter levegő
megy át, homoktalajon 2,0 liter.

Különböző méretű szemcsék
elrendeződése
TALAJTÍPUSOK ÖSSZETÉTEL
ALAPJÁN

Homoktalajok
– Durva, közepes, finom

Vályogtalajok
– Homokos vályog
– Könnyű vályog
– Nehéz vályog

Agyagtalajok
– Vályogos agyag
– Közepes- és nehéz agyag.
Mésztartalom
pezsgés erősségéből következtethetünk annak
mennyiségére egy tapasztalati skála segítségével:
• nincs pezsgés
mészmentes talaj;
• halk pezsgés
• gyenge, rövid pezsgés
• erős, rövid pezsgés
• erős, tartós pezsgés, habzás
1%nál kisebb mésztartalom;
1-3%mésztartalom;
3-5% közepes mésztartalom;
5%feletti,jelentős mésztartalom
TALAJ KÉMHATÁSA

Talaj pH:
< 4,5
erősen
savanyú
4,5-5,5 savanyú
5,5-6,5
enyhén
savanyú, PO4felvét
6,5-7,5 semleges
7,5-8,2 gyengén
lúgos
8,2-9
lúgos
9<
erősen
lúgos
Jól felvehető: Zn, Mn
Rosszul felvehető: Ca,
S, Mg, N
Acidofil (savanyúság
kedvelő) hidrogén
talajok- gombák,
mohák élettere
Jól felvehető:
Mo(molibdén)
Rosszul: Fe, Mn,
Cu,sok baktériumnitrofil, bazofil talaj
TALAJHŐMÉRSÉKLET

Talaj hő-kapacitása:
1 cm³ talaj 1 ºC-os hőmérséklet
növekedéséhez szükséges érték
(nedves talaj > száraz talajok, mert a víz
fajhője nagyobb)
Talaj hőmérséklete:
napi változás: kb. 1 méterig
évszakos változás: 7,5 méter mélységig
figyelhető meg.
TALAJ ÖSSZETÉTEL

Szilárd fázis kb. 50%
– 35% ásványi rész
– 15% szerves anyag
Víz (optimális esetben kb.40%)
 Levegő (opt.kb.10%)


Talajsűrűség - kötöttség:
teljesen tömör, hézagmentesnek képzelt
egységnyi térfogatú száraz talaj tömege:
talajsúly(kg)
térfogat(m3)
TALAJ ÖSSZETÉTEL
Talaj nedvesség (optimális esetben
kb.40%):
nedves talaj(g) – szárított talaj(g) X 100
nedves talaj(g)

Talajalkotó ásványok
Kloridok: a kősó (NaCl)
elsősorban sós talajokban, vagy a talajok
felületén képződött sókivirágzásokban fordul
elő.
 Szulfidok: a talajban szinte kizárólag pirit
fordul elő (lignitporos talajjavítás alkalmával
lignittel jut a talajba)
 Szulfátok: pl.: gipsz, glaubersó a talajok
sófelhalmozódási szintjében fordul elő.
 Nitrátok: nátron-salétrom (NaNO3) olyan
talajok sókivirágzásában található, melyekben
a szerves anyagok bomlása erőteljes.

Talajalkotó ásványok

Foszfátok: Különböző ásványok alakjában
fordulnak elő. Közös forrása az apatit
(Ca5[PO4]3F). Előfordulnak lápos, erdő
redukció hatására kialakult talajokban is
(vivianit)
Borátok: szikes és sós talajokon képződött
sókivirágzásban (bórax)
 Karbonátok: leggyakoribb a kalcit (CaCO3).
Dolomit (CaMg[CO3]2) nem oldódik híg, hideg
sósavban így nem pezseg.
Szóda (Na2CO310H2O) szikes talajok
sókivirágzásaiban, vmint sófelhalmozódási
szintjeiben található.

Talajalkotó ásványok
Oxidok és oxihidrátok:
 Fe-oxidjai: leggyakrabban előforduló goethit
sárgásbarna, mérsékelt égövben.
 Mangán oxidjai: piroluzit, feketés színű,
vasásványok kisérője
 Al-oxidjai: leggyakrabban trópusi
talajokban, ill. a hazai bauxit vörös agyagán
képződött talajokban (gibbsit, böhmit)
 Szilícium oxidjai: kvarc, elsődleges
formában magmás kőzet alkotó, képződhet
másodlagos ásványként is (szilikátok mállása)
Talajalkotó ásványok
Szilikátok: A szilikátok a magmatikus kőzetek
81% - át, üledékes 37% - át alkotja. (Sziget-,
lánc-, szalag-, réteg-, vázszilikátok)

Rétegszilikátok közül agyagásványok
fordulnak elő a leggyakrabban (kaolonit,
klorit, illit, montmorillonit, vermikulit). A
talajban ritkán fordulnak elő tiszta állapotban.
TALAJOK ADSZORBEÁLT
KATIONOK ALAPJÁN

Kation adszorpció kapacitás:
– T érték= mg egyenérték/100 g talaj

Kicserélhető kationok: Ca, Mg, K, Na
– Összegük a talaj S értéke= mg/100g
talaj mértékegységben
– A hidrogén már kis mennyiségben is
megváltoztatja a talaj kémiai
tulajdonságait, ezért nem számít S
értékbe
– Telített talaj (CaCO3, Na sók) nincs
kicserélhető hidrogén, ezért T=S
értékkel.
TALAJTELÍTETTSÉG
S/Tx100- százalékban fejezi ki T és S
különbségét
 Hidrogén talajok savanyú talajok
kedvezőtlenek, mert toxikus elemek
(ólom, kadmium, higany) ionjait oldatban
tartja, így azok bekerülhetnek a
növényekbe.
 Kalcium talajok: S érték %-ában
kifejezve a kalciumtartalom 80%-nál több

TALAJTELÍTETTSÉG
Magnézium talajok: S érték %-ában
kifejezve a magnézium tartalom 30%-nál
több
 Nátrium talajok: S érték %-ában
kifejezve a nátrium tartalom 15%-nál több
(szikes talajok)

Talajok felosztása nedvességtartalmuk szerint
Száraz a talaj, ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet,
fogása száraz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik
Friss a talaj, ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a
száraztól, vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a
szín. Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott
réteg alatt, hacsak nincs hónapokig tartó szárazság.
Nyirkos a talaj, ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet
még kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy
csak igen kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot
hagy a kézen.
Nedves a talaj, ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak
igen nehezen lehet kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj
színe nem változik. A kézen nedves foltot hagy.
Sáros a talaj, ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel,
összenyomva vizet lehet kipréselni belőle. Ez a nedvességi
állapot szinte csak a talajvíz feletti talajzónában található.
Humusztartalom
meghatározása

Összes-szervesanyag = humusz
mennyiség meghatározása karbónium
tartalom alapján:
karbónium mennyiség x 1,72
Jelentősége:
Kedvezőtlen káros hatások
(nehézfémek, növény-védőszerek,
vanillin, benzoesav, egyes aldehidek)
csökkentése, a toxin anyagok
adszorbeálása által
HUMUSZ és
KÖRNYEZETVÉDELMI
KAPACITÁS

EPC (Environment Protection
Capacity)
EPC = H² x D x K
H= talajhumusz %-ban,
D = humuszréteg vastagsága %-ban
K = humuszstabilitási koefficiens
EPC = H² x D x R (R=K )
C/N
C/N = karbónium/nitrogén arány
HUMUSZMÉRLEG

Bevétel:
– Növénymaradványok a t/ha
– Szerves trágyák b t/ha

Kiadás:
– Humusz mineralizáció c t/ha a nitrogén
tartalom felhasználásával állapítható
meg (pl. 1 tonna szemterméshez – búza,
kukorica – 30 kg nitrogén szükséges)

Mérleg:
– a+b > c POZITÍV
Talaj kapcsolata különböző
tényezőkkel
Össze-
függések
jelölése
+ erős
| gyenge
–nincs