Transcript 1. Talajföldrajz

TALAJFÖLDRAJZ
Zentai Zoltán
Ajánlott irodalom:
• Stefanovits P. (1992): Talajtan- Mezőgazda kiadó
• Keveiné Bárány I. (1993): Talajföldrajz- Nemzeti tankönyvkiadó
• Borssy Z. (1993): általános természetföldrajz, 5. fejezet: Kerényi A.: A
Föld talajai- pp. 676-725. Nemzeti tankönyvkiadó
• Major I. (1987): Mindennapi termőföldünk- Mezőgazdasági Kiadó
• Füleky Gy. (1988): A talaj- Gondolat zsebkönyvek sorozat – Gondolat
kiadó
• Szendrei G. (1998): Talajtan – Egyetemi jegyzet ELTE Eötvös Kiadó, Bp.
• Imre J. (1998): Termőföldünk – Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp.
• http://www.taki.iif.hu/talajmuzeum/
A talaj meghatározásai:
•
A Föld legkülső szilárd burka, amely a növények
termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a
termékenysége, vagyis, hogy kellő időben és a
szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket
vízzel és tápanyaggal.
• A szilárd kéreg felső részének élettel áthatott és
szerves anyagokkal keveredő mállásterméke.
• A talaj olyan természetes képződmény, amely a
helyi klíma, a növényi és állati szervezetek, a kőzetek
összetétele és szerkezete, a helyi domborzat,
valamint a terület fejlődési kora közötti
kölcsönhatások jellemeznek. (Dokucsajev)
A talajfizikai megközelítése:
Olyan háromfázisú polidiszperz rendszer, amelyben
a három fázist a szilárd alkotók valamint a szilárd
részecskék közötti hézagokat kitöltő levegő és víz
képezi. Polidiszperz rendszer azért, mer a 2 mm
szemcseátmérőjű homoktól a kolloidális méretű
agyagszemcsékig különböző nagyságú szilárd
részecskék, folyadékrészecskék és levegőbuborékok
vannak benne szétosztva (diszpergálva).
A fizikai aprózódás és a kémiai mállás, valamint szerves
anyagok humuszképző biogén átalakulásának hatására az
alapkőzeten létrejött különböző finomságú laza
fedőréteg, amely függőleges metszetében (profil)
szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint
egymástól eltérő szintekre (horizontokra) tagolódik.
Legjelentősebb tulajdonsága a termékenysége amit
elsősorban a humusz biztosít. Olyan dinamikai rendszer,
amely az exogén hatásokkal szemben egyensúlyra
törekszik. A lito-, hidro-, bio-, és atmoszféra határán,
illetve azok kölcsönhatásában jön létre, összefoglalóan
pedoszférának nevezzük. (Ganssen)
Négy szféra határán, találkozási zónájában jön létre:
• Litoszféra
• Hidroszféra
• Atmoszféra
• Bioszféra
Önálló szférának szféra:
PEDOSZFÉRA
A talajjal foglalkozó tudomány a
talajtan
ÁLTALÁNOS TALAJTAN:
• Talajminerológia
• Talajfizika
• Talajkémia
• Talajkolloidika
• Talajbiológia
• Talajgenetika
• Talajföldrajz
ALKALMAZOTT TALAJTAN:
• Talajművelés
• Talajvédelem
• Mechanikai talajjavítás
• Kémiai talajjavítás
• Trágyázás talajtani alapjai
• Öntözés talajtani alapjai
• Talajtérképezés
• Talajminősítés
Segéd tudományai:
• Geológia
• Ásványtan
• Agrometeorológia
• Mikrobiológia
• Növényföldrajz
• Geomorfológia
• Agrokémia
• Földműveléstan
• Növénytermesztéstan
A talajszelvény:
• A talajok vertikálisan nem homogén összetételűek,
szín, kötöttség, humusztartalom, kőzettartalom, és
kémiai összetétel alapján különböző talajszintek
különülnek el. Ezek a talajszintek (horizontok)
többnyire külsőre is jól elkülönülnek egymástól,
ezek adják a talaj morfológiai tulajdonságát.
• A talajszintek természetes sorrendjét a felszíntől a
mállást szenvedett alapkőzetig talajszelvénynek
vagy talajprofilnak nevezzük!!!
Természetes feltárások falán.
Kutatógödör falában (pedon)
Talajfúróval vett fúrómag:
A talajszelvényben szabad szemmel is jól elkülöníthető
„rétegeket” horizontokat figyelhetünk meg.
•Eltérő szín
•Eltérő szemcseméret
•Eltérő szerkezet
Más tulajdonságok csak
labor vizsgálatokkal
mutathatóak ki:
•Eltérő ásványi összetétel
•Eltérő humusztartalom
•Eltérő nedvességtartalom
•Eltérő pH
•Eltérő biológiai aktivitás
•stb.
• Az egyes „rétegek” vagy horizontok más néven
genetikai talajszintek.
– Az eltérő genetikai talajszintek nem az eltérő geológiai
felépítésből és nem is a különböző üledék
felhalmozódási körülményekből fakadnak.
– HANEM A TALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK
EREDMÉNYE.
Ezért a genetikai szintekből kiolvasható a talaj
kialakulásának az egész története!!!
• A genetikai szintek vastagsága lehet néhány cm és
lehet néhány m is.
• A szintek közötti határ lehet éles és lehet
elmosódott
• A talajszintek jelölése „A”; „B”;”C”;és „D” betűkkel
történik felülről lefelé.
Felhalmozódási v. Kilúgozódási szint
Akkumulációs v.
Illuviális szint
A hazai hagyományos tagolásnál az erdőtalajokat: Három fő szintre (A, B,
C) tagoljuk, s a fejlett talajoknál ezeket további alhorizontokra különítjük.
Alapkőzet
Ágyazati
kőzet
A0
A
A1
A2
B1
B
C
D
B2
B3
•Az A0 szint a biológiailag aktív tevékenység színtere,
lehullott avartakaró és a lebontó szervezetek
tevékenységének a zónája.
•Az A1 szint a humuszban gazdag sötét színű kilúgozási
alszint.
• Az A2 alszint a maximális kilúgozódási, eluviális szint.
•B1 szint az A1, és az A2 szintekből bemosódott anyagok
felhalmozódásának szintje.
•B2 a maximális felhalmozódás szintje, iluviális Al- és
Fe- oxidok feldusulása illetve az A horizontból
bemosódott agyagásványok szintje.
•B3 szint az ásványi mállástermékek szintje, agyag- és
agyagásvány-feldúsulás.
•C a talajképző kőzet felső mállott zónája.
•D az ágyazati kőzetet, csak speciális esetekben
különítjük el ha a talajképződés a felette elhelyezkedő
más kőzeten megy végbe, de a folyamatra ez a
kőzetréteg is hatást gyakorol.
• Az egyes genetikai talajszintek nem mindig
különíthetőek el élesen.
• Időnként egyes szintek