Transcript Tajga

Tajga
A leghidegebb mérsékelt öv
Áttekintés a mérsékelt öv biomjairól
Övezet
Öv
Mérsékelt
övezet
Valódi
mérsékelt öv
Kevésbé
meleg
időjárás,
évszakok
megjelenése
(a sarkok felé
csökken a
hőmérséklet)
Hideg
mérsékelt öv
Hűvös
évszakok
Csapadék évi
eloszlása
Biom
Monszun:
csapadékos nyár
Babérlombú
erdők
Mediterrán:
csapadékos tél
Keménylombú
erdők
A tengerektől
távolodva csökken a
csapadék
mennyisége
•Lombhullató
erdő
•Füves puszta
•Mérsékelt övi
sivatag
Sokszor megfagy a
víz a talajban
Tajga
Évszakos erdők
Meleg
mérsékelt öv
(Szubtrópusi
öv)
Hőmérséklet
évi eloszlása
A tajga biom éghajlati jellemzői és
földrajzi elhelyezkedése
• Alacsony évi középhőmérséklet (az év
nagy részén téli az időjárás)
• Nagy az évi hőingás (nagyon hideg tél (50 C°), viszonylag melegebb nyári
hónapok (20C°))
• Kevés, el nem párolgó csapadék (hó =
fagyott víz)
Földrajzi elhelyezkedés:
Csak az északi féltekén alakult ki, a
szárazföld belsejében.
Európa, Ázsia, Észak-Amerika
D. Attenborough: Évszakos erdők 135-305
A tajga erdeinek szintezettsége
• Lombkoronaszint: sűrű, jól
záródó.
Déli területeken még
lombhullató fákkal elegyes
fenyőerdő jellemző,
északabbra már csak fenyő és
a nyírfa alkotja az erdőket.
• Cserjeszint nincs.
• Gyepszint nincs
• Jelentős a mohaszint. Itt él az
áfonya is, és a gazadag
gyökérkapcsolt gombavilág.
Ott ahol a megolvadó víz nem
tud elfolyni tőzegmohalápok
alakulnak ki.
A tajga növényzetének tűrőképessége,
alkalmazkodása, lebontó folyamatok
• A lombkoronaszint fénykedvelő, a mohaszint a nagymértékű
árnyékolás miatt árnyéktűrő.
• Hidegtűrők
• Szárazságtűrők: az év nagy részében a víz fagyott a növényvilág
számára felvehetetlen.
A hideggel, és a növényevők legelésével szemben a fenyők tűlevelében
gyanta halmozódik fel.
A hideg és a szárazság miatt a fenyők nem hullajtják le a leveleiket,
örökzöldek. (Rövid a vegetációs időszak, ez alatt nem lennének képesek
új lombozatot kialakítani.)
A hideg miatt lassúak a lebontó folyamatok, a szerves anyag
felhalmozódása oxigén hiányt alakít ki: tőzeg keletkezik.
A tajga biológiai sokszínűsége
A kedvezőtlen feltételek miatt nagyon alacsony a tajga biológiai
produkciója.
A kevés szerves anyag kis létszámú és kis fajszámú
fogyasztót tud csak eltartani.
Alacsony a biológiai sokszínűség.
Lombkoronaszint: fenyők, nyírek
Amerika
Európa, Ázsia
Balzsamfenyő
Lucfenyő
Vörösfenyő
(Európa, Ázsia)
Közönséges nyírfa
Erdei fenyő
Mohaszint
Tőzegmoha
Áfonya
Harmatfüvek
A lassú lebontó folyamatok miatt, és a lápokban uralkodó savas
kémhatás miatt nincs a talajban elég nitrogén, ezért elterjednek a
rovaremésztő növények.
Állatvilág
Siketfajd
D. Attenborough: Évszakos
erdők 700-810
Jávorszarvas
D. Attenborough: Évszakos
erdők 420-455
Keresztcsőrű fajok
D. Attenborough: Évszakos
erdők 455-525
Nyérc
Állatvilág
Grízli medve
Rozsomák
D. Attenborough:
Évszakos erdők 525-650
Farkas
Hiúz
D. Attenborough:
Évszakos erdők 335-410
Állatvilág alkalmazkodása a hideg
környezethez
• A rövid nyár miatt gyakorik a rövid életű fajok (rovarok, pl.
szúnyog).
• Bergman szabály:
Gyűjtés:
Gímszarvas, jávorszarvas élőhelye testsúlya
Barna medve alfajok testsúlyai és elterjedésük