Transcript adás

Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek
szövegéből összeállított az előadáson levetített
két diasor nem tananyag,hanem segítség a
2011/12. tanév II. félévében a Közigazgatási
Büntetőjog tárgyból való felkészüléshez.
A vizsgán a 2012. évi II. törvény további
rendelkezései is kérdezhetők.
Hollán Miklós
egyetemi docens, NKE-RTK
I. diasor
Módszertan - áttekintés
Módszertan:
• jogpolitikai és
• dogmatikai megközelítés
Tagolás:
• I. Elméleti alapvetés illetve
• III. Jogforrási kérdések
• III. Felelősség
• IV. Szankciórendszer
• V. Záró gondolat - összegzés
Módszertan - áttekintés
Papp László
• javaslatai az 1968-as
Sztv. módosítására
(Papp 1987)
• 1999-es Sztv.
értékelése (Papp
1999)
Érvényesülésük (vagy
annak hiánya)
• az 1968-as Sztv.
módosításaiban
• az 1999-es Sztv.ben (annak
módosításaiban)
• az új, 2012-es Sztv.ben
I. Alapvetés: De/rekriminalizáció
Az 1970-es évek dekriminalizációja (tovább)
közelítette a szabálysértési jogot a
büntetőjoghoz:
• a különös részben új vagy kibővült hatókörű
szabálysértési tényállások:
– korábbi bűncselekmények „leadása”, illetve
– az értékhatárok módosítása
• az általános rész „büntetőjogias”
jogintézményekkel gazdagodik,
– a felelősségtan: jogos védelem, végszükség, illetve
– szankciórendszer: elzárásra átváltoztatás, önálló
elzárás (Papp 1987: 231., 233. o.)
I. Alapvetés : De/rekriminalizáció
Az 1978-as dekriminalizáció:
• csökkentette a bíróságok és növelte a
szabálysértési hatóságok munkaterhét (233.
o.), hiszen
– „a bíróság lehetőleg ne foglalkozzék jelentéktelen
ügyekkel … a felelősségre vonás természetesen
nem mellőzhető ezek miatt sem” (az 1978. évi
Btk. Indokolása)
– „az enyhébb esetek elbírálása szabálysértési
hatáskörbe került” (Papp 1987: 232. o.)
• javította a bűnügyi statisztikát (Papp László
1987: 231. o.).
I. Alapvetés : De/rekriminalizáció
Vö. 2012. évi Sztv. dekriminalizációja:
• alapvetően (jelentős) értékhatár eltolást jelent,
– Úgy tűnik nincs tényállás leadás, de annak
megfontolása is kizárt volt a 2013. évi Btk. végleges
szövege nélkül!
• az érintett tulajdon elleni szabálysértésnél az elzárás
lehetősége következtében nincs munkateher
csökkenés (átrendezés) a bíróságoknál, illetve a
rendőrségnél (vö. előkészítő eljárás)
– Az elzárás lehetőségének kiterjesztésére [23. § (1)
bek. d) pont] tekintettel egyébként összességében
munkateher növekedés is lehet a bíróságokon
• javítani fogja a bűnügyi statisztikát (ezt az indokolása
is kimondja!)
I. Alapvetés: De/rekriminalizáció
Ha a dekriminalizáció oka a
cselekménytípus
veszélyességének
csökkenése (legalábbis
a jogalkotó értékelése
szerint),
akkor az nem vonja maga
után feltétlenül a
szabálysértési
szankciórendszer
szigorítását.
Ha a dekriminalizáció oka
pusztán
• az eljárás egyszerűsítés
(a bírósági
tehercsökkentés) vagy
• statisztika javítás,
akkor annak
következménye (szinte
szükségszerűen) az
addigi szabálysértési
szankciórendszer
szigorítása (lásd IV. pont)
I. Alapvetés : De/rekriminalizáció
• „A rekriminalizáció nem volt jellemzője
jogalkotásunknak” (Papp 1987: 232. o.), de
kivétel pl.
– a közveszélyes munkakerülés (1984), illetve
– a gazdasági vesztegetés (1987).
• „Figyelemmel a […] szabálysértések
alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a
rekriminalizáció kérdése […] de lege
ferenda erőteljesebben merülhet fel”
(Papp 1987: 233. o.),
I. Alapvetés : De/rekriminalizáció
• Így is lett, a jóslat bevált:
– Állatkínzás (2004)
– A szexuális szolgáltatás igénybe vevő 18. éven aluli
(2007)
– „Életveszélyes” fenyegetés (2007),
– Az értékegybefoglalás (2009)
– Gyermek rábírása koldulásra (2009)
– Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében
való részvétel (2010)
– Elzárt területre jogosulatlanul belépés stb. (2011)
II. A jogforrási rendszer
• Az 1968. évi „szabálysértési kódex (Sztv. + R.)
létrehozásánál jogalkotó helyesen azt az elvet követte,
hogy a […] legsúlyosabb – büntetőjogi összefüggést
mutató – szabálysértési tényállásokat […] a
legmagasabb szintű jogszabály, törvény határozza meg.
Az Sztv. rendelkezései állandóbban, s emellett
garanciális szempontok is szólnak a törvényi
szabályozás mellett.”
• Az R. különös részi tényállásai az előbbinél kisebb súlyú
szabálysértéseket határozzák meg, mobilisabbá, s
módosításuk – mivel minisztertanácsi rendeletről van
szó – egyszerűbb” (Papp 1987: 235-236. o.).
II. A jogforrási rendszer
„Az 1999. évi Sztv.-ben „mindaz megtalálható, ami az
elmúlt harminc évben bevált. Ilyen például a jogi
szabályozás szintje […] a nem alapvető fontosságú
szabályokat - az egyes szabálysértések döntő
többségét - kormányrendelt tartalmazza, s végül partikuláris területi hatállyal - az önkormányzatok
rendezhetik a saját életviszonyaikat […]” (Papp 1999:
17. o.).
Az 1999. évi Sztv.. nem érvényesíti a jogtárgy szerinti
csoportosítást
• XIV. fejezet: Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a
közrend elleni szabálysértések, de
• ezen belül is tematikus párok, nem pedig jogtárgy alapú csoportok
– Magánlaksértés 139. § - Önkényes beköltözés 139/A. §
– Távoltartó határozat szabályainak megszegése 139/B. § Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése 139/C. §
II. A jogforrási rendszer
• Ágazati szemlélet maradványai az 1999. évi R.-ben
– pl. munkaügyi szabálysértések [1999. évi Sztv. VI. Fejezet].
• Azonos jogi tárgy elleni szabálysértések elkülönült
szabályozása
– Vö. Rendzavarás 1999. évi 142. § (2) bek. b) pont és és
Sportrendezvény rendjének megbontása 1999. évi R. 10/A. §
• A Sztv.-ban van enyhébb szabálysértés, mint az R.-ben
– Vö. becsületsértés [Sztv. 138. § (1) bek. „ötvenezer”], illetve
közerkölcs megsértése [R. 1. § (3) bek. „százezer”]
• Nem elzárással büntetendő szabálysértések az Sztv.ben
– pl. vallásgyakorlás jogának megsértése [150. § (1) bek.]
II. A jogforrási rendszer
• Kbtk. szabályozásában komoly szerepet játszott a
közigazgatás, különösen a törvényhatóságok
szabálysértést statuáló hatalmának korlátozása (vö. 511. §, illetve Máthé 1980: 807. o.)
• „A szabálysértést konstituáló tanácsrendeltekről sincs
jelenleg egységes nyilvántartás, és ezeket az
állampolgároknak aligha van módjuk megismerni” (Papp
1987: 235. o.)
• Ilyen nyilvántartás nem jött lére 1999-ben sem, az
önkormányzati jogalkotás felett egyedüli érdemi kontroll
lényegében az AB maradt.
II. A jogforrási rendszer
A jogforrásilag három szintű szabályozást
lényegében „másfél” szintűvé teszi a 2012. évi
Sztv., hiszen
– cselekménytípust csak törvény nyilváníthat
szabálysértéssé [1. § (1) bek.],
– a közlekedési szabálysértések esetén a Kormány – a
pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb
mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között –
rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező
mértékét [11. (3) bek.].
– Az önkormányzatok 2012. május 31-ig [?] kötelesek
hatályon kívül helyezni az önkormányzati
rendeletekben meghatározott szabálysértési
rendelkezéseket. [254. § (2) bek.]
II. A jogforrási rendszer
Ez egy huszárvágással megoldotta a Sztv. + R.
elkülönüléséből eredő fenti problémákat, hiszen
– a tényállások szabályozása kizárólagosan törvényi szinten
történik,
– a közlekedési szabálysértések kötelező szankciója pedig a
törvényi maximummal azonos vagy alacsonyabb lehet,
– az önkormányzati rendelet, mint jogforrás megszűnik,
Sőt Papp László korábbi javaslatával bizonyos mértékben
összhangban van az elzárásos szabálysértések
jogforrási kiemelése is (2012. évi Sztv.-ben XXIII.
Fejezet)
– Vö „… szabálysértést követ el” [pl. 178. §], illetve „E törvény
XXIII. Fejezetében foglalt szabálysértések miatt szabálysértési
elzárás büntetés kiszabásának is helye van” [179. § ]
II. A jogforrási rendszer
Álláspontom szerint az R. megszüntetése és betagolása az
Sztv.-be helyes (sőt már 1999-ben is indokolt lett volna).
Különösképpen üdvözlendő újítás az önkormányzatok
szabálysértési jogalkotási hatáskörének eltörlése is.
Az elzárásos szabálysértések külön kezelése azonban
jogtechnikailag és koncepcionálisan indokolatlan:
• kb. ugyanannyi karakter lenne „a szabálysértést követ el”, mint az
„elzárással büntetendő”.
• a külön fejezet a kódex rendszerével sincs összhangban, mivel
elzárás más szabálysértés esetén is kiszabható (vö. 2012. évi Sztv.
23. § (1) bek. d) pont.
Az anyagi jog különös részét nem szankció, hanem
jogtárgy szerint kell tagolni.
III. A szabálysértési felelősség
• „A szabálysértési kódexnek de lege ferenda
tartalmaznia kell a szabálysértés fogalmát”
Javaslata:
• Cselekmény, azaz tevés vagy mulasztás
• Társadalomra veszélyes (kisebb mértékben
mint a bűncselekmény)
• Felróható (szándékos vagy gondatlan) és
életkor és beszámítási képesség 251. o.
• Jogellenes (tényállásszerű és a
szabálysértést konstituáló jogszabály által
büntetendő ) (Papp 1987: 244. o.)
III. A szabálysértési felelősség
„Végre definiált a szabálysértés fogalma!”, a büntetőjoghoz
való viszonyítást „megoldja a Preambulum” (Papp 1999:
17. o.), illetve a a szubjektív elem (a bűnösség) az 5. §ból következik (29. o.).
• 1999. évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes,
tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló
cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy
önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek
elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
• Preambulum „ jogsértő magatartások[…], melyek a
bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy
veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési
normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás
működését, illetve meghatározott tevékenység vagy
foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.”
• 1999. évi Sztv. 5. § Szabálysértés miatt az vonható felelősségre,
akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a
szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos
elkövetést bünteti.
III. A szabálysértési felelősség
• 2012. évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni
rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a
társadalomra.
• (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás
veszélyes a társadalomra, amely
• a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez
szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti
Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a
természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség
nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és
• b) e törvényben meghatározott esetekben vagy ismételt
elkövetés esetén a törvény szabálysértési elzárás büntetés
kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás
alkalmazását kötelezően rendeli el. [???]
• A b) pont nem értelmezhető.
III. A szabálysértési felelősség
• 2012. évi Sztv. Preambulum „A társadalmi együttélés
általánosan elfogadott szabályait sértő vagy
veszélyeztető, a bűncselekményként történő
büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és
veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális
cselekmények ”
• Aggályok?
• szabályt nem lehet veszélyeztetni,
• a kockázat = veszélyesség,
• a kriminális az hazánkban a Btk. (vö. „Kriminalstrafrecht”
vs. „Verwaltungsstrafrecht”).
III. A szabálysértési felelősség
• A felbujtó és a segítő felelőssége
• 1968. évi I. törvény 13. § A szabálysértés
elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki mást
a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír,
úgyszintén az is, aki másnak a szabálysértés
elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
• Önálló szabályozású kódex, nincs utalás
• Részben eltérő terminológia használata
• Tekintettel a „de facto” társtettességre, az Sztv-ben
szükség lenne annak utalásszerű definíciójára (Papp
1987: 253. o.)
III. A szabálysértési felelősség
• 1999. évi Sztv. 6. § A szabálysértést elköveti az is, aki mást a
szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki
másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget
nyújt (bűnsegély).
• 31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében
értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben
(Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd,
szándékosság […] fogalmát.
• „Az Sztv.. 6. §-ában foglalt definíció egyfelől hiányos,
másfelől felesleges. Hiányos, mert nem tartalmazza a
tettességet, felesleges, mert a felbujtás és a bűnsegély
tekintetében csupán megismételni annak Btk.-beli
fogalmát és jogkövetkezményét” (Papp 1999: 43. o.)
III. A szabálysértési felelősség
• 2012. évi Sztv. 2. § (2) A szabálysértést elköveti a
felbujtó és a bűnsegéd is.
• 2012. évi Sztv. 29. § (1) A […] kísérlet, a felbujtó, a
bűnsegéd […] fogalmára [… ] a Büntető
Törvénykönyvről szóló törvény által
meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni
kell.
• A 2. § (2) már nem felesleges, de hiányos: a
társtettesség továbbra sem szerepel.
• Lopásnál a több elkövető által elvitt érték
egybefoglalásához (vö. „mindenki az egészért felel” vö.
Papp 1999: 44. o.), álláspontom szerint is törvényi
rendelkezés (és utaló definíció) kell.
IV. Szankciórendszer
• „Az 1955-től napjainkig tartó szabálysértési
kodifikáció tendenciáját tekintve – különösen
az utóbbi tíz évben – a szabálysértési
jogterület megizmosodásának irányába
mutat.” (Papp László 1987: 230. o.)
• „Figyelemmel a […] szabálysértések
alakulásának kedvezőtlen tendenciájára […]
a szabálysértési szankciórendszer
szigorítása de lege ferenda erőteljesebben
merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.).
IV. Szankciórendszer
Ezt követően érdekes módon a szabálysértési
szankciórendszer bizonyos „elerőtlenedése” jellemző,
így pl. az önálló elzárás eltörlése (1990)
Az önálló elzárás eltörlése garanciális (lényegében eljárási)
megfontolásokból eredt (Papp 1999: 18.)
Vö. 1990. évi XXII. törvény indokolása 6. §-hoz A szabálysértés, mint a
társadalomra csekély fokban veszélyes jogsértő magatartás, és az
egyes szabálysértési cselekményekért kiszabható elzárás büntetés
súlya egymással nem áll arányban. […] Az állampolgári
szabadságjogok alkotmányos védelmével összeegyeztethetetlen,
hogy államigazgatási hatóság független bírói kontroll nélkül a
személyes szabadságot súlyosan korlátozó joghátrány
alkalmazásáról döntsön.
IV. Szankciórendszer
A 2000-es éveket szankciórendszer addig soha
nem látott mértékű szigorodása jellemezte
(az 1987-es jóslat beigazolódott):
• az önálló elzárás bevezetése és hatókörének
kibővítése (1999, hatályos 2000)
• az elzárással büntetendő cselekmények
számának drasztikus növelése (2010)
• az elzárás megjelenése amúgy pénzbírsággal
büntetendő cselekmények ismételt elkövetése
esetén (2012. évi Sztv.)
IV. Szankciórendszer
• A szabálysértési szankciórendszer szigorítása
elérheti a quasi rekriminalizáció szintjét:
„Az elzárással büntetendő szabálysértés „akkor mitől
szabálysértés és nem bűncselekmény?” (Papp 1999: 18.
o.)
• A szabálysértési szankciórendszer (akár
dekriminalizációból eredő) szigorodása azonban
ma már a „garanciális következmények” miatt
nem jelent mindig bírósági tehercsökkentést,
– sőt egyes esetekben csak bonyolít (vö. 1999. évi
Sztv. 119. §), vagy
– nem egyszerűsít [vö. 2012. évi Sztv. 118. § (1) bek.].
V. Záró gondolat - összegzés
• „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának
kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése
vagy a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de
lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987:
233. o. – Kiemelés tőlem).
• Kizáró vagy megengedő a vagylagosság (OR vagy
XOR)?
Ha a szabálysértési szankciórendszer szigorítása quasi
rekriminalizáció szintjét eléri, és
a szigorított szabálysértési jog bizonyos határon túl nem
alkalmas a bíróságok tehermentesítésére (az eljárás
egyszerűsítésére),
akkor az elterelés mellett (a rekriminalizáció ellen) az
egyetlen érvnek: a „statisztika” marad.
Közigazgatási Büntetőjog
Corvinus Egyetem
2012/2013. tanév
II. diasor
1.1. A szabálysértést meghatározó
jogszabályok
• 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni
rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely
veszélyes a társadalomra.
• 11. § (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben
meghatározott egyes szabálysértések esetén a
Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és
legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés
keretei között – rendelettel megállapíthatja a
pénzbírság kötelező mértékét.
1.1. A szabálysértést meghatározó
jogszabályok
• 4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban
lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a
szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály
szerint a cselekmény már nem minősül
szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az
új jogszabályt kell alkalmazni.
• 2. § (5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget
megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet
jogszabály az elkövetés idején nem rendelt
szabálysértésként büntetni.
• (6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan
büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről
jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.
1.1. A szabálysértést meghatározó
jogszabályok
• 3. § (1) A szabálysértést meghatározó
jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel – a belföldön elkövetett
szabálysértésre kell alkalmazni.
• (2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény
előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar
állampolgár által külföldön elkövetett olyan
cselekményre, amely a szabálysértést
meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.
1.2. A szabálysértési felelősség
• A szabálysértés fogalma
• 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által
büntetni rendelt tevékenység vagy
mulasztás, amely veszélyes a
társadalomra.
1.2. A szabálysértési felelősség
• 1. § (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység
vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely
• a) a bűncselekményként történő büntetni
rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy
veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy
gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek,
valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek
személyét vagy jogait, és
• b) amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés
kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás
alkalmazását kötelezően elrendeli
1.2. A szabálysértési felelősség
• 2. § (4) Nem állapítható meg
szabálysértés, ha a tevékenység vagy a
mulasztás bűncselekményt valósít meg,
úgyszintén, ha a tevékenységre vagy
mulasztásra törvény vagy
kormányrendelet közigazgatási bírság
alkalmazását rendeli el.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható
felelősségre, akinek a cselekménye szándékos
vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést
meghatározó jogszabály csak a szándékos
elkövetést bünteti.
• 29. § (1) A szándékosság és a gondatlanság […]
fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló
törvény által meghatározottakat a
szabálysértésekre is alkalmazni kell.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 2. § (3) Kísérlet miatt akkor van helye
felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést
meghatározó jogszabály így rendelkezik.
• 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a
bűnsegéd is.
• 29. § (1) A [..] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd,
[…] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről
szóló törvény által meghatározottakat a
szabálysértésekre is alkalmazni kell.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 2. § (7) Szabálysértés miatt nem vonható
felelősségre, akivel szemben
büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
• 29. § (1) A […] a büntethetőséget kizáró
okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló
törvény által meghatározottakat a
szabálysértésekre is alkalmazni kell.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 2. § (8) A Rendőrségről szóló törvényben
felsorolt szabálysértés miatt nem vonható
felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot
folytató személy, ha jogszabályban
meghatározott feladata ellátása során
követi el a szabálysértést.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog
alapján büntető joghatóság alóli
mentességet élvező személyek
szabálysértési felelősségre vonására
nemzetközi szerződés az irányadó.
• 6. § (1) Nincs helye felelősségre
vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése
óta hat hónap eltelt (elévülés).
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 6. § (2) Az elévülés határidejének kezdő napja
az a nap, amikor a szabálysértés tényállása
megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az
ezt megvalósító cselekmény véget ér.
• (3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot
előidézésével, illetve fenntartásával vagy
kötelesség teljesítésének elmulasztásával
valósul meg, az elévülési határidő mindaddig
nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll,
illetve amíg a kötelesség nem teljesül.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• 6. § (4) Ha az elkövetéstől számított hat
hónapon belül a cselekmény miatt
büntetőeljárás indul, de a nyomozó
hatóság, az ügyész vagy a bíróság a
szabálysértési eljárás lefolytatása céljából
az ügyet átteszi a szabálysértési
hatósághoz vagy a szabálysértés miatt
eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti
elévülés az áttételt elrendelő határozatnak
a szabálysértési hatósághoz, illetve a
szabálysértés miatt eljáró bírósághoz
érkezése napjával újrakezdődik.
1.2. A szabálysértésért való
felelősség
• (5) A szabálysértés miatt az eljárás alá
vont személlyel szemben a szabálysértési
hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az
ügyészség és a bíróság által
foganatosított eljárási cselekmények az
elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás
napjával az elévülési idő újrakezdődik.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 7. § (1) A szabálysértés miatt
alkalmazható büntetések:
• a) a szabálysértési elzárás,
• b) a pénzbírság,
• c) a közérdekű munka.
• (2) A büntetések önállóan és […] egymás
mellett is kiszabhatók.
• (3) A szabálysértési elzárás mellett nem
szabható ki közérdekű munka.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 9. § (1) Szabálysértési elzárást csak
bíróság szabhat ki.
• (2) E törvény eltérő rendelkezése
hiányában a szabálysértési elzárás
legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb
tartama hatvan nap.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 10. § Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az
eljárás alá vont személy
• a) a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben
meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi
fekvőbeteg ellátásban részesülő személy,
• b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő,
tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül
nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki
folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást
igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás
alá vont személy köteles a számára meghatározott
munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem
korlátozható.
• (2) A közérdekű munka tartamát órákban kell
meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában
a közérdekű munka legkisebb mértéke hat,
legmagasabb mértéke száznyolcvan óra.
• (3) Közérdekű munka nem szabható ki abban az
esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. § a) és b)
pontjában meghatározott feltételek valamelyikének
megfelel.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 11. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege
– e törvény eltérő rendelkezése hiányában –
ötezer forint, legmagasabb összege
százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is
büntethető szabálysértések esetén
háromszázezer forint.
• (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben
meghatározott egyes szabálysértések esetén a
Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és
legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés
keretei között – rendelettel megállapíthatja a
pénzbírság kötelező mértékét.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható
intézkedések:
• a) a járművezetéstől eltiltás,
• b) az elkobzás,
• c) a kitiltás,
• d) a figyelmeztetés.
• (2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás
alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben
önállóan, egymás vagy büntetés mellett is
alkalmazhatók.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 16. § (1) Az eljárás alá vont személy
eltiltható, illetve az e törvényben
meghatározott esetben az eljárás alá vont
személyt el kell tiltani a járművezetéstől,
ha a szabálysértést engedélyhez kötött
járművezetés szabályainak
megszegésével követte el.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 16. § (2) A vezetői engedély visszaadása külön
jogszabályban meghatározott feltétel
teljesítésétől tehető függővé.
• (3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott
járműkategóriára, illetve járműfajtára is
vonatkozhat.
• (4) A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő
rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama
egy hónap, leghosszabb tartama egy év.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 18. § (1) El kell kobozni azt a dolgot:
• a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül
használtak vagy arra szántak,
• b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy
amely veszélyezteti a közbiztonságot,
• c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre,
• d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a
szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása
céljából használtak,
• e) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés
elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak
hozzájárulásával mástól kapott.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 18. § (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja
esetében
• a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a
dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona,
kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről
előzetesen tudott,
• b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az
az eljárás alá vont személyre vagy a dolog
tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban
nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene,
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 18. § (2) Az elkobzás […] akkor is
alkalmazható, ha az eljárás alá vont
személy nem vonható felelősségre.
• 18. § (5) Nincs helye elkobzás
elrendelésének, ha a cselekmény
elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az
elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.
• 18. § (4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga
az államra száll.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 19. § (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az
odautazással vagy az onnan történő távozással
összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont
személy kitiltható
– bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre
kerülő sportrendezvényről, valamint
– bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett
sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.
• (2) A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő
szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának
megakadályozása érdekében az eljárás alá vont
személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy
kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb
helyszínről.
• (3) A[…] kitiltás legrövidebb tartama hat hónap,
leghosszabb tartama két év.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor
van helye, ha a szabálysértés az elkövetés
körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől
az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
• (2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési
hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki
és felhívja az eljárás alá vont személyt arra,
hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés
elkövetésétől.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 21. § (3) Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását
lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben
meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más
intézkedést is alkalmazhat.
• (4) Ha e törvény a szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem
teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság – szabálysértési elzárás
kivételével – az e törvényben meghatározottak szerint bármely
büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat.
Amennyiben az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében ez
szükséges, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter
rendelet megalkotásával gondoskodik arról, hogy a szabálysértési
hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és
személyek az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények
alkalmazása során értékelendő szempontokat azonos módon
vegyék figyelembe.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 21. § (1) A büntetést és az intézkedést – e
törvény, vagy törvény felhatalmazásán
alapuló kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában – úgy kell
megállapítani, hogy igazodjék a
szabálysértés súlyához. Az eljárás alá
vont személy személyi körülményeit
annyiban kell figyelembe venni,
amennyiben azok a szabálysértési
hatóság vagy a bíróság rendelkezésére
álló adatokból megállapíthatóak.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 21. § (2) Büntetés kiszabásakor és az
intézkedés alkalmazásakor – e törvény,
vagy törvény felhatalmazásán alapuló
kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában – figyelembe kell venni a
szabálysértés elkövetésének időpontját
megelőző két éven belül az eljárás alá
vont személy szabálysértés miatt történt
felelősségre vonását.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 21. § (2) […] Enyhítő körülményként kell
figyelembe venni az eljárás alá vont személy
hatóságokkal való együttműködését.
• (5) A közlekedési szabálysértéssel okozott kár
kivételével elzárás, pénzbírság és közérdekű
munka alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő
körülményként kell figyelembe venni, ha az
eljárás alá vont személy a sértettnek a
szabálysértéssel okozott kárt a szabálysértési
hatóság határozatának vagy a bíróság első fokú
határozatának meghozataláig megtérítette.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése KRESZ 48.
§ (7) bekezdés - 30 000 forint
• A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél
alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A
gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a járműnek erre
a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez
tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell
csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez - a vezető
ülését kivéve - gyermekbiztonsági rendszer szerelhető be. Az első
üléshez - a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az
üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe
lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek
csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A
gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel
(pántokkal) is rögzíteni kell.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 22. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az
eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető
szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési
elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a
pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével
emelkedik.
• (2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az
eljárásban több, szabálysértési elzárással nem
büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a
pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb
pénzbírság felével emelkedik.
• 1 Elzárásos + 1 pénzbírságos?
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• 22. § (3) Ha az eljárás alá vont személyt
ugyanabban az eljárásban a közlekedési
szabálysértésekre kormányrendeletben kötelező
mértékű pénzbírsággal sújtandó több
szabálysértés miatt vonják felelősségre, az
elbírált szabálysértésekhez rendelt
legmagasabb pénzbírság mértékének felével
növelt összeget kell megállapítani, de az nem
haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez
rendelt pénzbírságok együttes összegét.
•
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• (4) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az
eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés
miatt és a közlekedési szabálysértésekre
kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű
pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják
felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet
kevesebb az elbírált szabálysértések közül a
kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű
pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt
legmagasabb pénzbírság összegénél.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
•
•
•
•
•
23. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének
időpontját megelőző hat hónapon belül
a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két
ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is
büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb
tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt
szabály az irányadó,
b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két
ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető
szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés
szabható ki,
c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen
felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető
szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés
szabható ki,
d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben
jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető
szabálysértési ügyben hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás
büntetés szabható ki.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában
meghatározott, az ismételt elkövetésre
vonatkozó rendelkezéseket nem lehet
alkalmazni, ha
• a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot
szabtak ki,
• b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII.
Fejezetben meghatározott szabálysértésnek
minősül,
• c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban
meghatározott szabálysértés miatt korábban
jogerősen elmarasztalták.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• (4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű
pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben
meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont
személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a
XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt
jogerősen felelősségre vonták, akkor
• a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó
szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű
pénzbírság kétszeresét kell kiszabni;
• b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó
szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű
pénzbírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg
a százötvenezer forintot.
• (5) A […] (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe
venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak
ki.
1.3. A szabálysértés miatt
kiszabható jogkövetkezmények
• (3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott,
engedélyhez kötött járművezetés szabályainak
megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat
hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre
vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben
meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés
szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés
miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől
eltiltást is alkalmazni kell.
• (5) A (3) […] bekezdésben meghatározott ismételt
elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor
nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés
elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.
2.1. Eljárás: Alapvetés
• Ket. 13. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:
• a) a szabálysértési eljárásra,
• Be. 337. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez
képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény
szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a
szabálysértést elbírálja.
• 37. § Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont
személy követett-e el és milyen szabálysértést, a
szabálysértési hatóságot és a bíróságot a
büntetőeljárásban hozott határozat és az abban
megállapított tényállás kivételével nem köti a más
eljárásban, így különösen a polgári vagy a fegyelmi
eljárásban hozott határozat és az abban megállapított
tényállás.
2.2. Alapelvek
• 21. A hivatalból való eljárás
• 31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben
megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési
eljárást lefolytatni.
• 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe
• 32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében
felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a
szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem
állapította meg.
• (2) A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési
hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának
bizonyítására.
• (3) A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés
elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.
• 23. Az önvádra kötelezés tilalma
• 33. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást
tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
2.2. Alapelvek
•
•
•
•
•
•
•
•
24. A védekezés joga
34. § (1) Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.
(2) A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az
eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon
védekezhessen.
25. A jogorvoslati jogosultság
35. § A szabálysértési hatóság, valamint a bíróság határozata és
intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e
törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. Az eljárás alá vont
személy a jogorvoslati jogáról írásban lemondhat.
26. A nyelvhasználat joga
36. § (1) A szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv
ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány.
(2) A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki
anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban
meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét, vagy – ha a
magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet
használhatja.
2.3. Eljárási hatály
• 30. § A szabálysértési eljárást a cselekmény
elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási
szabályai szerint kell lefolytatni.
• 251. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével – 2012. április 15-én lép
hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után
elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.
• 252. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor
folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és
azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló
1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni,
illetve végrehajtani.