Transcript Szabálysértési jog

(Közigazgatási büntetőjog)
Szabálysértési jog – Kisbűncselekmények,
Bagatellcselekmények büntetőjoga – Közigazgatási büntetőjog.
 Vegyes karakterű jogterület, két jogág határán áll (büntetőjog
[fogalmi rendszere, alapintézményei]– közigazgatási jog
[alkalmazott joganyag, eljárás rendje, eljáró hatóságok]).
 Szabálysértések: kisebb súlyú jogsértések, melyek a jogalkotó
szándéka szerint nem érdemelnek büntetőjogi üldözést,
kriminalizálást, viszont olyan veszélyeket hordoznak és
sérelmeket okozhatnak, melyek a társadalom intézményes
rosszallását idézhetik elő.
 Leválasztó elméletek:

 Természetjogi felfogás: a bűncselekmény az ember természettől
fogva létező jogait sérti (önmagában tilalmazott), míg a kihágás csak a
pozitív jogot sérti (az ember alkotta jog által tilalmazottak). Lásd:
letépek egy szál hóvirágot.
 Veszélyeztetési elmélet: bűntettnél a veszély absztrakt mérhető,
eredménye jelentős; míg a kihágásnál a veszély konkrétan,
mennyiségileg nem mérhető.

Leválasztó elméletek:
 Processzuális felfogás (Merkl): a közigazgatási és
igazságügyi (bírói) büntetőjog csakis a hatáskörök
megállapítása, ill. szétválasztása révén különböztethető meg
egymástól.
 Angyal Pál elméleti munkássága alapozta meg, ill. tette
lehetővé a magyar közigazgatási büntetőjog létrejöttét: a
kihágások a fennálló társadalmi rendet csekély mértékben
veszélyeztetik, ugyanakkor a közigazgatás rendjét akadályozó,
veszélyeztető cselekmények.

Kihágási büntető törvénykönyv
 1879. évi XL. törvénycikk (Kbtk.).
 A korabeli büntetőjogi kodifikáció a bűncselekmények hármas
felosztását alkalmazta: bűntettek, vétségek, kihágások.
 Kihágást (törvényhatósági) rendelettel is lehetett statuálni,
melyhez szükség volt a belügyminiszter jóváhagyására is.
 A kihágás kísérlete nem volt büntethető.
 A vétkesség foka szempontjából a gondatlanság volt az
uralkodó.

Kihágási büntető törvénykönyv
 Legfőbb szankció a pénzbüntetés volt, az elzárás max.
időtartama 2 hónap lehetett.
 A kihágások döntő többségét a közigazgatási hatóságok
bírálták el, a járásbíróságok csak a legsúlyosabb
ügyekben döntöttek.


1957. évi 17. tvr.: megszünteti a kihágásokat; azok
egy részét bűntetté, más részét szabálysértéssé
nyilvánította.
Az 1960-as évek kodifikációs munkálatai
eredményeképpen született meg az 1968. évi I.
törvény a szabálysértésekről.
 Megtartotta az új jogterület önállóságát.
 A Különös rész áttekinthetővé vált, mivel a törvénybe fel
nem vett szabálysértéseket egyetlen kormányrendeletben
foglalták össze. A helyi tanácsok statuálási joga szintén
megmaradt.
 A legfőbb szankció továbbra is a pénzbírság maradt,
elzárást 30 napig tartó időviszonylatban lehetett
megállapítani.

1968. évi I. tv. a szabálysértésekről:
 Megmaradt a vegyes közigazgatási fórumrendszer.
 A törvényben szabályozásra került az egységes szabálysértési
eljárás is.
 A törvény ugyanannál a szervnél helyezte el a nyomozói-vádlói
feladatokat, ahol magát ítélkezést is, anélkül, hogy lehetőséget
adott volna bírósági felülvizsgálatra, így az ügy nem juthatott túl
a közigazgatáson.

1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről:
 Az új törvény szerint az eljárás alá vont személy ha nem ért
egyet az ügyében hozott határozattal, halasztó hatályú kifogást
nyújthat be, mely lehetőséget ad a szabálysértési hatóságnak
arra, hogy határozatát visszavonja vagy módosítsa.
 A szabálysértési hatóság határozata ellen az eljárás alá vont
személy bírósághoz fordulhat.
 A bíróság a kifogásolt döntést teljes mértékben (jog és
ténybelileg is) felülvizsgálhatja, de az abban foglalt szankciót
nem súlyosbíthatja: a határozatot hatályában fenntarthatja,
megváltoztathatja, ill. hatályon kívül helyezheti.
 Súlyosbításnak csak akkor lehet helye, ha a bíróság bizonyítást
vesz fel, és az újonnan felmerülő tények alapján súlyosabb
minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb
büntetést kell kiszabni.

A szabálysértés fogalma:
 A bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy
veszélyeztetik a társadalom együttélési normáit.
 Akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás rendes működését.
 Meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó
jogszabályokba ütköznek.
 A szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy
mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek
nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott
joghátrány fenyegeti.
○

Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt
valósít meg.
A szabálysértési cselekmény tartalmi elemei.
 Tényállásszerűség:
○ A vizsgált cselekmény teljes mértékben kimeríti-e a jogszabályban
meghatározott szabálysértés tényállási elemeit. Elkövettük-e a
tényállásban foglalt cselekményt vagy nem? Bünteti-e jogszabály, vagy
sem a cselekményt?
 Társadalomra veszélyesség (jogellenesség): Társadalomra veszélyes
az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami,
társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy
jogait sérti vagy veszélyezteti.
○ A jogalkotó feladata meghatározni azt, hogy egy cselekmény
társadalomra veszélyes-e, ill. pönalizálandó-e.
○ A jogalkalmazó feladata eldönteni azt – a törvényes keretek figyelembe
vételével -, hogy a cselekmény az elkövetéskor veszélyes-e a
társadalomra.

A szabálysértési cselekmény tartalmi
elemei.
 Felróhatóság (bűnösség):
○ A bűnösség a jogszabályi tényállás tárgyi oldalához (cselekményhez,
eredményhez) fűződő pszichikai viszony.
○ A pszichikai viszony a tettes bűncselekményre vonatkozó érzelmi,
értelmi viszonyulásában: annak rágondolásában, vagy rágondolásának
hiányában jelentkezik.
○ A bűnösséget, mint pszichikai viszonyt, a szándékosságban, ill. a
gondatlanságban tudjuk nyomon követni.
 Szándékosság: „Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának
következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.” A
szándékosság két formáját különböztetjük meg:
- Az egyenes szándékot (dolus directus):
- Értelmi oldalán: az ok okozati kapcsolat és az eredmény előre látása
helyezkedik el, a tettes tudja, mit csinál.
- Érzelmi oldalán az előre látható cselekmény kívánása helyezkedik el. Az
elkövető egyenesen vágyik az eredmény után, tudatában megjelenik
cselekménye következménye. (Pl. késő este azért megy ki az utcára, hogy
szomszédasszonyán erőszakos közösülést kövessen el, amikor az hazafelé
tart.)
- Eshetőleges szándékot (dolus eventualis):
- Értelmi oldala ugyanúgy alakul, mint az egyenes szándéknál.
- Érzelmi oldala viszont az érdektelenségben jelenik meg, abba belenyugszik.
Nem kívánja azt, de létrejöttébe belenyugszik. (Pl. bérgyilkos lelő egy politikust,
de hogy golyója mást is megsebesíthet, azzal már nem foglalkozik, nem
érdekli.)
- A szándék intenzitása keletkezhet
- előzetes megfontolásból,
- pillanatnyi indulatból,
- a kínálkozó alkalom gyors kihasználásából.

A szabálysértési cselekmény tartalmi
elemei.
 Felróhatóság (bűnösség):
○ Gondatlanság: „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre
látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen
bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények
lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy
körültekintést elmulasztja.” A gondatlanság két formáját különböztetjük
meg:
 A tudatos gondatlanságot (luxuria):
- Értelmi oldalán: az ok okozati kapcsolat és az eredmény előre látása helyezkedik
el, a tettes tudja, mit csinál. Tisztában van a lehetséges következményekkel.
Lehet, hogy nem történik semmi. Lehetséges, hogy elköveti, megvalósul a törvényi
tényállás, ill. egy harmadik eredmény is bekövetkezhet.
- Érzelmi oldalán az előre látható cselekmény eredményének elmaradásában
bizakodik. Egyfajta könnyelműség jellemzi. (Pl. Éjszaka behajt az egyirányú
utcába, de éppen ellenkezően. Abban bízik, hogy ekkor más úgysem hajt be senki
az utcába.)
 Hanyag gondatlanságot (negligentia):
- Értelmi oldalán nem látja előre cselekménye következményeit, mivel nem tanúsítja
a tőle elvárható odafigyelést, gondosságot. Egyszerűen hiányzik az értelmi oldal,
mivel rágondolás, átgondolás, előrelátás is nem jelenik meg.
- Érzelmi oldal: amire nem gondolok, ahhoz nem lehet érzelmi viszonyom sem. (Pl.
Gödörásás közben beomlik az egyik fal és az illető munkás meghal. A mérnök
rosszul tervezi meg az épületet, és az a lakóira omlik.)
- Hivatásbeli gondatlanság (objektív gondossági kötelesség)
- Magánéletbeli gondatlanság (szubjektív gondossági kötelesség)

A szabálysértési cselekmény tartalmi
elemei:
 Szabálysértést csak jogszabály hozhat létre:
törvény, kormányrendelet, vagy
önkormányzati rendelet (saját, szűkebb
illetékességi területén).
 Új szabálysértési tényállás létrehozása csak
két módon történhet:
○ vagy a szabálysértési jogszabály kerül
módosításra (törvény, kormányrendelet, vagy
önkormányzati rendelet),
○ vagy más tényállást kitöltő jogszabályok
határozzák meg azt (lásd közlekedési
szabályok, és azok megsértése) kerettényállások.

A szabálysértési (anyagi) jog alapelvei:
 A jogterület átveszi mind a büntetőjog, mind a büntető-eljárásjog




alapelveinek egy részét (anyagi jogi, ill. eljárásjogi [ezekről a későbbiekben
lesz szó] alapelvek).
Nullum crimen sine lege – nincs bűncselekmény törvény nélkül: „…
kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít …”
Nulla poena sine lege – nincs büntetés törvény nélkül: „… s amelynek elkövetőit
az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget…”
Nullum crimen sine culpa – nincs bűncselekmény bűnösség nélkül:
„Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban
megnyilvánuló cselekmény…”; „Szabálysértés miatt az vonható felelősségre,
akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést
meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.”
A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma.
○
○
Fő szabály szerint a bűncselekményt az elkövetésekor hatályos törvény szerint kell megítélni, kivéve ha a
későbbi, elbíráláskori törvény az elkövetett cselekményt enyhébben bírálja el, vagy nem is tekinti már
bűncselekménynek.
Egyben az időbeli hatály definíciója is: „A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján
kell elbírálni. Kivétel a fő szabály alól: „Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a
cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell
alkalmazni.”
 Ne bis in idem - a kétszeres értékelés büntetőjogi tilalma, mely egyben eljárási
alapelv is: 84. § (1) e) „a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy
a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen
elbírálták;”

A törvény hatálya:
 Időbeli hatály: lásd előző diák.
 Személyi hatály:
○ A törvényt minden belföldön elkövetett szabálysértésre alkalmazni kell állampolgárságra
tekintet nélkül.
○ A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés
miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó.
○ Országgyűlési képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, ellene csak az
OGY előzetes hozzájárulásával lehet büntető-, ill. szabálysértési eljárást indítani. A
mentelmi jog felfüggesztésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána pedig a
bíróság terjeszti azt elő az OGY elnökéhez. A képviselő mentelmi jogáról az OGY dönt.
Szabálysértés esetén a mentelmi jogról a képviselő is lemondhat.
○ Az Alkotmánybíróság tagjaira az OGY-i képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.
○ Az országgyűlési biztosokra szintén a az OGY-i képviselőkre vonatkozó szabályok az
irányadók azzal az eltéréssel, hogy szabálysértési ügyben a legfőbb ügyész kéri a
mentelmi jog felfüggesztését.
○ Hivatásos bíróval, ill. ülnökkel szemben büntető-, ill. szabálysértési eljárást indítani – a
tettenérést kivéve – csak a kinevező, ill. a választásra jogosult hozzájárulásával lehet.
Szabálysértési eljárást illetően a mentelmi jogáról az ülnök és a bíró szabadon
lemondhat.
○ A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog
illeti meg. A legfőbb ügyész mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési
képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi
jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt.
○ Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi
jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.
 Területi hatály:
○ Magyar Köztársaság területe,
○ Magyar lobogó alatt működő hajó, és magyar lajstromozású repülőgép fedélzete,
○ Önkormányzati rendelettel létrehozott szabálysértések esetén a kibocsátó önkormányzat
településhatára az érvényesülési terület.

A részesek felelőssége:
 Részesek: nem valósítanak meg tényállásszerű
magatartást. Magatartásuk mindig járulékos,
szükséges hozzá egy tettesi alapcselekmény.
○ Felbujtó, aki mást szabálysértés elkövetésére
szándékosan rábír.
 Felbujtás nem állapítható meg, ha az elkövető magatartásában a
szándékos rábujtás nem ismerhető fel.
 A felbujtó magatartása lehet egyenes vagy eshetőleges szándékú
is.
 Az ő cselekménye nélkül a tettes nem valósította volna meg a
bűncselekményt. „Öld meg az öregasszonyt, így miénk lesz a
vagyona.”
○ Bűnsegéd (bűnsegély), aki szándékosan segítséget
nyújt a szabálysértés elkövetéséhez.
 Fizikai bűnsegéd (bűnsegély): minden olyan segítségnyújtás, ami nem
minősül a törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartásnak,
de előmozdítja a tettesi alapcselekmény megvalósulását. Pl. figyelő
tevékenység, az elkövető helyszínre szállítása, a bűncselekmény
eszközének elkészítése stb.
 Pszichikai bűnsegély: a tettesben a szándék már kialakult, azt csak erősíti
a pszichikai bűnsegéd. Pl. tanácsadás, figyelmeztetés, bíztatás,
szándékerősítő jelenlét stb.

A szabálysértés stádiumai:
 A bűncselekmény (szabálysértés) megvalósulási szakaszai: a
bűncselekmény elkövetésének elhatározása, az előkészület, a
kísérlet, és a befejezett bűncselekmény. Az előkészületnek a
szabálysértési jogban nincs szerepe.
○ Befejezett bűncselekmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a
különös részben található valamely teljes tényállás megvalósul.
○ Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény
elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
 Csak szándékos bűncselekménynek van kísérlete.
 Nem létezik kísérleti stádiuma: gondatlan bűncselekményeknek, a vegyes bűnösségű






cselekményeknek, a tiszta mulasztással elkövetett bűncselekményeknek és a
részegségnek.
A tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtését megkezdi.
De a bűncselekményt nem fejezi be.
Pl. mérgezett folyadék elhelyezése annak érdekében, hogy azt valaki megigya; lövés
leadása az életfontosságú szervekre, stb.
A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
Alkalmatlan kísérlet: a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni lehet, ha a
kísérletet alkalmatlan tárgyon, vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Pl. halottat
összeszurkál, teljesen ártalmatlan szerrel akar valakit megmérgezni, stb.
A kísérlet büntetendőségét a különös részi tényállások külön rögzítik.

A felelősséget kizáró okok,
büntethetőségi akadályok:
 Büntethetőséget kizáró okok: már az elkövetés pillanatában
kizárják a felelősségre vonás lehetőségét.
○
Gyermekkor: a 14. életévét be nem töltött gyermek. Még nem rendelkezik azzal a
képességgel, hogy belássa cselekménye káros következményeit. Az elkövető
születésnapján még gyermekkorúnak számít.
○ Kóros elmeállapot: az érintett személynél hiányzik az a beszámítási, belátási, értelmi,
akarati képesség, mely lehetővé tenné számára a társadalmi elvárásoknak megfelelő
viselkedés, ill. cselekvés tanúsítását. Formái a Btk. Szerint:



Elmebetegség: az idegrendszer tartósan kóros állapota, amely súlyos zavarokat okoz a magasabb idegrendszeri
működésben.
- Skizofrénia – hasadásos elmezavar. A beteg a szűkebb környezetét megváltozottnak, idegennek érzi, cselekvéseit
nem sajátjaként éli meg; úgy érzi külső erők irányítják, ill. befolyásolják. A személyiségváltozás a gondolkodás, az
affektivitás és az éntudat zavarában jelenik meg.
- Paranoia – téveszme. Akkor jön létre, mikor valakiben vélt vagy valós okból egzisztenciális fenyegetettség érzése
alakul ki. Ilyenkor a személy a környezetére gyanakvással, félelemmel, bizalmatlansággal tekint. Típusai: nagyzásos
téveszme, üldöztetési téboly, féltékenységi paranoia.
- Mániás depresszió : a személy hangulati életének súlyos, beteges szintű zavara. Az egyes mániás fázisok
sorozatosan váltják egymást: indokolatlan jókedv, eufória, gyors gondolkodás, alvásigény csökkenése – közöny,
nyomott hangulat, szorongás, érzelmi kiürülés, visszahúzódás, önmarcangolás stb.
- Bénulásos elmezavar: a központi idegrendszer vérbaj okozta szervi megbetegedése, mely bénulással,
mozgászavarokkal, szellemi élet hanyatlásával jár együtt.
Gyengeelméjűség: oka lehet genetikai, vagy a magzati élet, a születés után, vagy korai gyermekkorban bekövetkezett
károsodás folyománya. Értelmi fogyatékosság, amely nem betegség, ezért nem is gyógyítható. Formái:
- Debilitas: az érintett személy képes elvégezni a kisegítő iskolában a 8 osztályt.
- Imbecillitas: csak terápiás foglalkozásokon képesek részt venni.
- Idiotizmus: saját magukról sem tudnak gondoskodni.
Szellemi leépülés - dementia: az értelmi teljesítőképesség – különböző okokból (öregkor, betegség) történő – végleges
és folyamatos hanyatlása, leépülése. Okok lehetnek: Parkinson kór, Alzheimer kór, HIV vírus, ipari mérgek behatása.

A felelősséget kizáró okok,
büntethetőségi akadályok:
 Büntethetőséget kizáró okok: már az elkövetés pillanatában
kizárják a felelősségre vonás lehetőségét.
○
Kóros elmeállapot:



○
Kényszer:



○
Tudatzavar: olyan átmeneti kóros állapot, melyben a tudat elhomályosul, beszűkül. A személynek a külvilágról csak
homályos képzete van, ill. öntudatlan állapotban semmilyen. Előidézheti keringési rendellenesség, ill. cukorbetegség.
- Az önhibából ittas, vagy bódult személyt ha a törvényi tényállást megvalósította, úgy kell tekinteni, mintha
teljes mértékben beszámítási képessége birtokában lett volna cselekedete idején. A fenti állapotban
elkövetett cselekmény a bűnösség szempontjából szintén lehet gondatlan, vagy szándékos. Ittas állapot
jellemzői: vélt teljesítőképesség növekedés, önkontroll gyengülése, elvesztése, érzelmi hullámzás, heves
indulatkitörés, ingerlékenység, lecsökkent gátlások, agresszivitás, súlyosabb esetben öntudatvesztés.
Személyiségzavar: csak akkor minősülhet kóros elmeállapotnak, ha patológiás, kóros tüneteket mutat. Legismertebb
formája a pszichopátia: „A pszichopátia diszharmonikus személyiségfejlődés , amelyben a személyiség egyes
összetevői túlhangsúlyozódnak, uralják a karaktert, addig mások - általában a finomabb komponensek amilyen a
belátóképesség, érzelmi érzékenység, szociális érzékenység, empátia - hiányoznak.” (Belényessy Ibolya,
http://lelekmento.freeblog.hu/archives/2007/11/30/Pszichopatia/).
Abban a kérdésben, hogy a cselekmény elkövetésekor a szóban forgó személy belátási képessége hiányzott vagy
korlátozott volt, szakértő dönthet. „ Be. 101. § (2) A halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál két
szakértőt kell alkalmazni. Jogszabály más esetben is kötelezővé teheti több szakértő alkalmazását.”
Bírói gyakorlat szerint: az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatás, amelyet a különös részben meghatározott törvényi
tényállás megvalósítása érdekében a cselekményt kifejtő személlyel szemben alkalmaznak (ütlegelés, lekötözés,
bezárás, fájdalom okozása stb.). Az erőszak irányulhat közvetlenül magára a leendő elkövetőre, de akár más személyre
is annak érdekében, hogy az illető a kívánt cselekményt elkövesse.
Vis absoluta – akaratot megtörő erőszak (az ellenállás kizárt, az erőbehatás lenyűgöző).
Vis compulsiva – akaratot hajlító erőszak (az ellenállás nem kizárt).
Fenyegetés:



Olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
Pszichikai ráhatás, mely közvetlenül vagy közvetetten (hozzátartozókon keresztül) a célzott személyre irányul, benne
félelmet kelt.
Jellege: élet, egészség, testi épség, vagyoni hátrány stb. kilátásba helyezése.

A felelősséget kizáró okok,
büntethetőségi akadályok:
 Büntethetőséget kizáró okok: már az elkövetés pillanatában
kizárják a felelősségre vonás lehetőségét.
○
Tévedés:

○
Jogos védelem:


○
Saját vagy mások személye, javai, vagy a közérdek ellen közvetlenül elkövetett jogtalan támadás elhárítása.
A jogos védelemmel az elkövetőnek okozott sérelem nem lépheti túl az elkövető által előidézett, ill. vélt sérelem
nagyságát – a bírói gyakorlat alakította ki.
Végszükség:


○
A személy akkor van tévedésben, ha tudatában a valóságtól eltérő képzet alakul ki, de ő maga azt valósághűnek
gondolja, olyan magatartást tanúsít, melyet a valóságot tükröző tudatállapotban nem tenne. A tévedésnek két formáját
különböztethetjük meg:
- Ténybeli tévedést – error facti: az elkövető a különös részben megfogalmazott valamely tényállás tárgyi oldalát
tekintve tévedésben van: pl. fiatalkorú, hivatalos személy stb.). A szabálysértési jog leginkább a ténybeli tévedést
veszi figyelembe a cselekvés megítélésekor.
- Jogbeli tévedés – error iuris: a jogbeli tévedést csak kivételes esetben lehet megállapítani, az érintett személynek
alapos okának kell lennie a cselekmény elkövetésére. Nem hivatkozhat eredménnyel a jog nem tudására akkor, ha
a tőle elvárható kellő körültekintést, elővigyázatot nem tanúsította. A felelősség megállapítása függ a gondosságra
való általános kötelességtől, ill. a gondosságra vonatkozó konkrét kötelezettségtől (lásd szakmai szabályzatok).
Rokon természetű a jogos védelemmel. Feltétele, hogy a veszély előidézése a veszélyhelyzetbe került személynek ne
legyen felróható, ill. mentő cselekménye kisebb sérelmet okozzon annál, mint amilyennel a veszély fenyeget.
A végszükségi helyzetet mindig valami külső, közvetlen, másként el nem hárítható erőhatás váltja ki, mely eredhet
közvetlen emberi beavatkozásból, de természeti folyamatból is: természeti csapás, állat támadása, ember által okozott
közvetlen veszély.
Egyéb kizáró okok:





A sértett beleegyezése, lásd sportolók esete.
Hivatásbeli kötelezettség teljesítése, lásd rendőr, ill. orvos tevékenysége.
Házi fegyelmi jog gyakorlása, lásd atyai pofon, anyai fülhúzás, szobafogság, stb. esetei.
Az elkövető halála az elkövetés folyamán.
Nem vonható felelősségre a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy,
ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el, feltéve,
hogy a szabálysértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.

A felelősséget kizáró okok,
büntethetőségi akadályok:
 Büntethetőséget megszüntető okok: az elkövetés után lehetetlenítik el a
felelősségre vonást.
Az elkövető halála.
○ A magánindítvány, a jogosult feljelentésének hiánya.
○





○
Ha jogszabály úgy rendelkezik, akkor az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára
(magánindítvány) vonható felelősségre.
A magánindítványt megteheti maga a sértett, törvényes képviselője, ill. az utóbbi esetében a gyámhatóság
is. Ha a sértett meghalt, akkor hozzátartozója jogosult a rendelkezésre álló időben az esetleges
magánindítvány megtételére.
A magánindítványt attól a naptól számított 30 nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett az eljárás alá
vont személy kilétéről tudomást szerzett.
A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A magánindítvány a szabálysértési hatóság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható.
Elévülés:






Az elévülés az idő múlásához kötött következmény. Az idő előrehaladtával a tanuk emlékezete elhalványul,
a bizonyítékok elenyésznek, a bűncselekmény (szabálysértés) feledésbe merül, a büntetés aktualitása
csökken.
Szabálysértési jogban az elévülési idő alapesetben 6 hónap, de a cselekmény elkövetésétől számított 2 év
elteltével senkit sem lehet szabálysértési felelősségre vonni.
Az eljárási cselekmények közül azok, melyek az ügy megítélését előbbre viszik, félbeszakítják az elévülési
időt: pl. ügy áttétele, tartózkodási hely felkutatása, előállítás, érdemi határozat stb.
Az elévülés kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap,
amikor az azt megvalósító cselekmény véget ér.
Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő
mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll.
Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt
követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna
kötelességének.

A szabálysértés esetén alkalmazható
jogkövetkezmények:
 Céljuk, hogy a jogsértéssel arányos hátrányt
helyezzenek kilátásba:
○ Speciális prevenció: az elkövetőt visszatartsa a
jövőbeli (ismételt) normaszegéstől.
○ Általános prevenció: a társadalom többi tagját is
felszólítja a normakövetésre, „elrettenti” a deviáns,
normaszegő viselkedési módoktól.
○ A szabálysértési törvényben megfogalmazott
büntetések
 az elzárás és a
 pénzbírság;
○ A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
 járművezetéstől eltiltás,
 az elkobzás,
 a figyelmeztetés és a
 Kitiltás.

Az elzárás:
 A legsúlyosabb, alkotmányos alapjogot is korlátozó szabálysértési
szankciófajta: „55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek
joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem
lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott
okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján
megfosztani.”
 Az alkalmazhatóság garanciális alapelvei:
○ Kizárólag törvény állapíthat meg olyan tényállást, mely elzárással
(is) büntethető.
○ Mindig csak vagylagosan, a pénzbírság alternatívájaként
alkalmazható.
○ Megállapításáról csak bíróság dönthet.
 Az elzárás legrövidebb időtartama 1 nap, míg leghosszabb
időtartama 60 nap, fiatalkorú esetén 30 nap, halmazati
büntetésként felnőttkoriaknál 90 nap, míg fiatalkorúak esetén 45
nap.
 Az elzárás időtartamába egy az egyben beleszámít a
szabálysértési őrizet teljes ideje, ill. a 4 órát meghaladó előállítás
is.
 Nem lehet elzárást kiszabni:
○
○
○
○
○
fogyatékos személyre,
kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személyre,
a terhesség 4. hónapját elérő nőre,
14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülőre,
a fogyatékos, vagy folyamatos ellátást igénylő hozzátartozóját
egyedül gondozó személyre.

A pénzbírság:
 Legalacsonyabb összege 3000 Ft, legmagasabb összege






150 000 Ft. Önkormányzati rendelet 50 000 Ft-ban
állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.
Ha a pénzbírság adók módjára nem hajtható be, akkor
közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Az
elzárásnál ismertetett kivételt képező személyeknél az
‘átváltást’ nem lehet alkalmazni.
1 napi közérdekű munka = 5000 Ft.
1000-3000 Ft közötti összeg = 1 napi elzárás.
Az elzárás napjait úgy kell meghatározni, hogy a bírság
összege maradék nélkül osztható legyen az elzárás
napjainak számával.
A pénzmellékbüntetés mértékét célszerű úgy meghatározni,
hogy az elkövető a törvényes tartási kötelezettségei mellett
a maga és tartásra szoruló családtagja minimális
megélhetésének veszélyeztetése nélkül saját keresetéből,
jövedelméből – akár részletekben is – képes legyen azt
megfizetni.
A pénzbírságot kiszabó határozatban dönteni kell arról is,
hogy a bírság hány napos elzárásnak feleltethető meg.

Járművezetéstől eltiltás:
 Pénzbírság kiszabása mellett, vagy önálló intézkedésként alkalmazható.
 A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és
járműfajtára is vonatkozhat.
 Az eltiltás legrövidebb időtartama 1 hónap, leghosszabb időtartama 1 év.
 Az intézkedés akkor is alkalmazható, ha az elkövetőnek nincs
járművezetői engedélye.

Az elkobzás:
 Az elkobzás lehet büntető, ill. védelmi célzatú.
○ Védelmi célzatú, ha az elkobzás tárgya, eszköze, eredménye a közbiztonságra
veszélyes.
○ Büntető célzatú, ha az elkövető a jogsértés útján vagyoni előnyhöz jut.
 El kell kobozni a dolgot, ha
○ az, az eljárás alá vont személy tulajdona és a szabálysértés elkövetésekor
használta (pl. csempészéshez átalakított gépkocsi, pénznyerő automata), ill.
○ a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti (pl. lőszerelem, légfegyver,
gázfegyver stb.),
○ a szabálysértés útján jött létre (pl. pénzutánzat),
○ azt az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól
kapta (pénz, vagy bármely más dolog),
○ arra nézve követték el a szabálysértést, és jogszabály elkobzását kötelezővé
teszi (pl. védett növény-, vagy állatfaj).
 Az elkobzás akkor is alkalmazható, ha az elkövető nem vonható
felelősségre.
 Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll át.
 Nincs helye elkobzásnak, ha a cselekmény elkövetése óta 2 év telt el.

A figyelmeztetés:
 A hatóság rosszallását kifejező, nevelő célzatú
intézkedés, mely felhívja az elkövető figyelmét a
további hasonló cselekményektől való tartózkodásra.
 Feltételei:
○ a szabálysértés csekély súlyú,
○ a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

Kitiltás:
 A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt
a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő
szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, ill.
sportlétesítményből.
 Az elkövető meghatározott területen tartózkodása
veszélyezteti a közrendet, mivel további jogsértések,
akár bűncselekmények elkövetését teszi valószínűvé.
 Egységes, országos beléptető, ill. nyilvántartási
rendszer nélkül a szankció alkalmazása értelmetlen.

A büntetés kiszabása:
 A szabálysértési törvény a tettarányos felelősségen alapul. Az
elkövető személyisége, ill. szociális helyzete másodlagos
körülményként vehetők csak figyelembe. Az eljárás alá vont
személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni,
amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság
rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.
 Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor
figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját
megelőző 2 éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan
vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre
vonást.
 Ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság
előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják
felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított
pénzbírság felső határa a ½-vel emelhető, de nem érheti el az
egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának
együttes összegét.
 A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és
pénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső
határa a ½-re csökken, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek
a szabálysértéssel okozott kárt - a szabálysértési hatóság
határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának
meghozataláig megtérítette.

Központi szabálysértési nyilvántartás  önálló feldolgozás
tárgya.

Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények
alól:
 A szabálysértés elkövetése büntetett előéletet nem
eredményez, ugyanakkor néhány esetben a
közigazgatási anyagi jog bizonyos foglalkozások
gyakorlásához, engedélyek kiadásához
szabálysértésmentes előéletet fűz: pl. fegyvertartás,
vagyonőri tevékenység stb.
 Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól,
melyeket jogszabály a szabálysértés miatti
felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést
vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre
emelkedését követő két év után mentesül.

Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések:
 Fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a 14.
életévét betöltötte, de a 18-at még nem.
 Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet
kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy
megfelelő vagyona van.

A szabálysértés miatt eljáró hatóságok:



Községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző.
Ha a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás
indul, a jegyző - a közlekedésrendészeti és a vámszabálysértések kivételével - az egyébként
hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes
feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el.

Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül
más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a vámszabálysértések
kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
 A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott
szabálysértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.

Szabálysértési jogkörben eljáró egyéb szervek:


az egészségügyi államigazgatási szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság; a bányafelügyelet; a
munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által
kijelölt szerve; a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; az élelmiszerláncfelügyeleti szerv; a szociális hatóság.
Bíróság:


Szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el.
Elzárással is sújtható szabálysértések esetén I. fokon a helyi bíróság jár el. Az I. fokú
ítélet ellen benyújtott fellebbezéseket a megyei bíróság bírálja el.
 A szabálysértési hatóság döntései ellen benyújtott ügyészi óvást szintén a helyi
bíróság bírálja el.
 Helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárhat.

Illetékesség kérdése:
 Alapesetben az eljárás alá vont személy lakóhelye határozza meg.
 Az eljárás gyorsabb, és eredményesebb lefolytatása érdekében





lehetőség van az eljárás alá vont személy tartózkodási helyének,
munkahelyének, szolgálati helyének, az elkövetés helyének és a
cselekmény felderítésének helyének figyelembevételére is.
Ha több személy ellen járnak el, bármelyikük lakóhelye alapul
szolgálhat az illetékesség megállapításához.
Illetékességi vitában a közös felettes szerv, ennek hiányában a
felügyeletet ellátó miniszter dönt.
A szabálysértési ügyben emelt kifogás elbírálására a szabálysértési
hatóság székhelye szerinti helyi bíróság az illetékes.
Szabálysértési eljárásban az ügyész hatáskörét és illetékességét
annak a helyi bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza
meg, amelynek területén működik (Ez alól a kötöttség alól a legfőbb
ügyész, ill. a főügyész felmentést adhat.)
Áttétel:
 Ha a szabálysértési hatóság megállapítja, hogy az adott ügyben
nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, az ügyet
haladéktalanul átteszi a megfelelő közigazgatási szervhez.

Kizárás:
 Az ügyben a hatóság tagjaként, bíróként, ügyészként
nem járhat el az, aki
 - Objektív kizárási okok  az eljárás alá vont személy, védő, sértett, feljelentő, vagy ezek
képviselője, ill. hozzátartozója vett részt,
 aki tanúként vagy szakértőként vett részt.
○ Ügyészként nem vehet részt az eljárásban, aki korábban a
szabálysértési hatóság tagjaként vagy bíróként, ill. ezek
hozzátartozójaként járt el.
○ Bíróként nem vehet részt az eljárásban, aki korábban a
szabálysértési hatóság tagjaként vagy ügyészként, ill. ezek
hozzátartozójaként járt el.
 - Szubjektív kizárási ok  akitől az ügy elfogulatlan, semleges megítélése egyéb más okból
nem várható el.
 Speciális kizárási ok: nem járhat el az ügyben az a
szabálysértési hatóság sem, melynek vezetőjével
szemben a fenti kizárási okok közül bármelyik fennáll.
 A kizárás elbírálásáról a kifogásolt személy közvetlen
felettese dönt.

A szabálysértési eljárásban részt vevő
személyek:
 Az eljárás alá vont személy:
○ akivel szemben a szabálysértési eljárást
lefolytatják,
○ aki a törvény (jogszabály) különös részében
meghatározott, foglalt törvényi (jogszabályi)
tényállásokat (valószínűleg) megvalósította.
○ Jogai az eljárás során:
 Jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen
tények, bizonyítékok alapján folyik ellene az eljárás.
 Az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás
résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket,
indítványokat tehet, a hatóságtól felvilágosítást kérhet.
 Az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában
megtekintheti, azokról másolatot kérhet, készíthet.
 A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság
épületéből nem viheti ki.

A védő:
 Védő lehet:
○ kirendelés, vagy meghatalmazás alapján az ügyvéd
(ügyvédjelölt), ill. az eljárás alá vont személy nagykorú
hozzátartozója,
○ az eljárás alá vont személy törvényes képviselője.
 Nem lehet védő:
○ a sértett, a sértett hozzátartozója és képviselője,
○ aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja, bíró,
ügyész járt el,
○ aki az ügyben szakértőként, tanúként, tolmácsként vett
részt.
 A védő jogaira nézve az eljárás alá vont személy jogai az
irányadók (hiszen az ő érdekeit képviseli).

A sértett:
 Jogai a szabálysértés alá vont személyéhez hasonlóan
alakulnak. A szabálysértés folytán keletkezett kárának
megtérítését e törvényben meghatározottak szerint
kérheti.
 A sértett jogait képviselője útján is gyakorolhatja.

A bizonyítás:
 Elvek:
○ Relevancia elve: a szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése
○
○
○
○
szempontjából lényeges körülményeket köteles vizsgálni, tisztázni.
Ártatlanság vélelme: az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának
bizonyítására.
Bizonyítási teher: a felelősség bizonyítása a bíróságot és a szabálysértési
hatóságot terheli.
Védekezés szabadsága: a terhelt védekezési szabadsága nem korlátozható;
megilleti a hallgatás és a hazugság joga is. Két dolgot azonban nem tehet: más
személyhez fűződő jogait nem sértheti, ill. mást bűncselekmény elkövetésével
nem vádolhat.
Bizonyítás szabadsága: a hatóságok a bizonyítási eszközöket, ill. bizonyítékokat
egyenként és összességükben szabadon értékelik, és meggyőződésük szerint
járnak el.
 Bizonyíték mindaz a tény, adat, körülmény, amely a bizonyítási eszközből
nyerhető.
 Bizonyítás eszközei a tv. szerint: tanúvallomás, szakvélemény, tárgyi bizonyítási
eszköz, okirat, szemle, az elkövető vallomása.
 Léteznek olyan tények, melyek köztudomásúak, vagyis a hatóságoknak tudniuk
kell róluk, bizonyításuk felesleges.
○ Természeti jelenségek megfigyelésein, emberi tapasztalaton alapulnak: pl. a víz
vezeti az áramot, nappalok-éjszakák váltakozása, az egyes létfontosságú emberi
szervek elhelyezkedése, gyúlékony anyagok köre stb.
○ A hatóságuk hivatalból tudnak róluk: pl. jogszabályok, utasítások, elvi döntések,
bírósági ítéletek stb.

A bizonyítás:
 A tanúvallomás:
○ A tanú olyan információ, tény birtokában van, amelynek a
szabálysértési ügy szempontjából jelentősége lehet.
○ A tanú idézésre köteles a hatóság előtt a megjelölt időpontban,
ill. megfelelő módon (állapotban) megjelenni és vallomást tenni.
 A tanúk meghallgatása egyenként, az eljárás alá vont személy




jelenlétében történik.
Adatfelvétel: a meghallgatás előtt tisztázni kell a megjelent tanú
személyazonosságát, lakóhelyét, foglalkozását, ill. munkahelyét.
Tisztázni kell, hogy a tanú vallomástételének van-e akadálya.
- A tanúvallomást megtagadhatja az eljárás alá vont személy
hozzátartozója.
- Ugyancsak megtagadhatja a tanúvallomást az, aki magát vagy
hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével
vádolná.
- Nem tehet vallomást, aki hivatalánál, ill. foglalkozásánál fogva
titoktartásra kötelezett.
- Nem kérdezhető ki tanúként az sem, akitől nem várható e helyes,
értékelhető tanúvallomás – testi-, vagy szellemi fogyatékos egyén.
A tanút vallomása megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás
esetleges következményeire is.
A 14. életévét be nem töltött személy csak akkor lehet tanú, ha a tőle
nyerhető információ, bizonyíték másképp nem beszerezhető.

A bizonyítás:
 A tanúvallomás:
 A tanúhoz kérdések intézhetők.
 Lehetőséget kell arra adni a tanúnak, hogy vallomását összefüggően, külső
hatásoktól mentesen, nyugodtan mondhassa el.
 Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, akkor a hatóságnak meg kell
kísérelnie az eltérés okának tisztázását.
 A tanú kérelmezheti, hogy személyi adatait az ügy irataitól elkülönítve, zártan kezelje
a hatóság.
 Szembesítés alkalmazása: ha a tanú(k), ill. az eljárás alá vont személy vallomása
között ellentét merül fel, a szembesítendő felek a vallomásukban mutatkozó
ellentétes állításokat egymás szemébe mondhatják. A szembesítés eredményét
jegyzőkönyvbe kell mondani. Hatósági engedéllyel a felek egymáshoz is kérdést
intézhetnek.
 Szakvélemény:
○ Ha az eljárásban valamely bizonyítást igénylő tény megállapításához,
megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a hatóság
igazságügyi szakértőt rendelhet ki.
○ A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő
hivatalból nem rendelhető ki. Szakértő kirendelése kötelező, ha azt a
sértett vagy az elkövető kéri, és a szakértő tevékenységének várható
költségét meg is előlegezi.
○ A szakértő jogai:




beletekinthet a szükséges iratokba,
az eljárási cselekményeknél jelen lehet,
az elkövetőhöz, a sértetthez és a tanúkhoz kérdést intézhet,
a neki át nem adott tárgyat is megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt vehet
belőle.

A bizonyítás:
 Szakvélemény:
○ Az elkövető és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak magát alávetni,
kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő eljárást.
 Biológiai anyagok mintavétele: vér, vizelet, haj, bőr, köröm, béltartalom, nyál stb.
 Egyedi emberi azonosítók vétele: kéz-, láb-, ujj-, homloklenyomat, fogsor minta stb.
○ A szakértő működési kereteit, kirendelését határozatba kell foglalni.
○ Ha a szakértő az idézés ellenére nem jelenik, és személyes
meghallgatása nem szükséges, akkor szakvéleménye a meghallgatáson
felolvasható.
○ Szakvélemény formái:
 Egy szakértő egy szakvéleményt ad.
 Több szakértő ad közösen előterjesztett együttes véleményt – egyetértés szükséges
közöttük.
 Több, eltérő szakághoz tartozó szakértő ad egyesített szakvéleményt – a szakértők
között eltérő vélemény is megjelenhet, de azokat külön kell megfogalmazni.
○ A szakvélemény nem foglalhat állást arról, hogy a szabálysértés
megvalósult-e, ill. az eljárás alá vont személy a történtekért felelősséggel
tartozik-e. Az ügy érdemét érintő döntésre a szakértőnek nincs
jogosultsága.
○ Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat
tartalmaz, a szakértő köteles azt megmagyarázni, illetőleg a
szakvéleményt szükség esetén kiegészíteni.
○ Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése
nem vezetett eredményre, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is
kirendelhető.

A bizonyítás:
 Tolmács:
○ A szabály az anyanyelv használata alapelvének érvényesülését
○
○
○
○
szolgálja.
A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is alkalmazandók.
A tolmács díját és költségeit az állam finanszírozza.
A tolmács tényleges igénybevétele előtt meg kell győződni arról, hogy a
kihallgatandó személy és a tolmács kellőképpen megértik-e egymást.
A kihallgatás formái különleges esetekben:
 Hallássérült esetén – jelnyelvi tolmács alkalmazása, vagy írásbeli nyilatkozat tétele.
 Siket-vak esetén – jelnyelvi tolmács alkalmazása szükséges.
 Beszédfogyatékosság esetén – írásban tehet nyilatkozatot.
 Tárgyi bizonyítási eszköz:
○ Minden olyan dolog, mely a bizonyítandó tény alátámasztására alkalmas
lehet.
○ Csoportjaik:
 Nyomhordozók: fizikai, kémiai vagy biológiai módon rögzítik a szabálysértés
elkövetésének nyomait: emberi testen, tárgyakon keletkezett nyomok – pl. DNS,
ujjlenyomat, széklet maradék, vérfolt stb.
 A szabálysértés útján jönnek létre: pl. meghamisított áru, pénzutánzat stb.
 A szabálysértés elkövetésének eszközei: pl. lőfegyver, ütőszerszám, vágószerszám,
állatcsapda, átalakított autó, szúrószerszám stb.
 Azok a tárgyak, melyekre nézve a szabálysértést elkövették: pl. védett növény, állat
példánya, eltulajdonított ingóságok stb.
○ Tárgyi bizonyítási eszközök azok a tárgyak is, melyek műszaki vagy
vegyi után képesek adatokat rögzíteni: pl. fénykép, filmfelvétel,
hangfelvétel, számítógépes jelsorozat stb.

A bizonyítás:
 Okirat:
○ Az okirat valamely tény, adat, esemény vagy nyilatkozat
○
○
○
○
○
○
megtételének igazolására alkalmas irat. Két fő formáját
különböztethetjük meg: a közokiratot és a magánokiratot.
Az okiratokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az
okirati vagy okiratszerű tárgyakra is: fénykép-, film-, hangvideofelvétel, számítógépes adatrögzítés.
Az okirat a felolvasás által válik a tárgyalás, a bizonyítás
részévé. Ezen eljárási cselekményt jegyzőkönyvben rögzíteni
kell.
Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma
ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó
szerinti felolvasására van szükség.
Ha az elkövető a kioktatás ellenére tagadja meg a vallomást,
akkor a korábbi vallomásait, nyilatkozatait rögzítő okiratokat
mégis fel lehet használni az eljárásban bizonyítási eszközként.
Ha viszont a mentességet élvező tanú tagadja meg jogosan a
tanúvallomást, úgy az ő korábbi vallomásait, nyilatkozatait
tartalmazó okiratok nem használhatók fel az eljárásban.
Ha viszont mentességgel nem rendelkezik a tanú, akkor
vallomása, ill. nyilatkozata előzetes figyelmeztetés és rendbírság
kiszabása után ismertethető, felhasználható az eljárásban.

A bizonyítás:
 Szemle:
○ Olyan eljárás, melynek során lehetővé vélik bizonyítási eszköz feltalálása,
feltárása; az elkövetés módját befolyásoló körülmények rekonstruálása.
Bizonyítási módszer, bizonyos eljárási cselekmények sorozata, melynek
során a hatósági megtekintés, ill. megfigyelés eredményét rögzítik.
○ A szemle tárgya lehet: személy, tárgy, helyszín. A szemletárgy birtokosa a
szemletárgy felmutatására kötelezhető.
○ A szemle során minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben
részletesen rögzíteni kell minden eseményt, fontosabb körülményt
(szükség esetén helyszínvázlatot, fényképfelvételeket is készíteni kell).
 Az eljárás alá vont személy (elkövető) vallomása:
○ Az eljárás alá vont személy , aki a leghitelesebben tud számot adni az általa
elkövetett cselekményről. Viszont ő az a személy is, akinek a legfontosabb
érdeke fűződik az eljárás számára kedvező végkimeneteléhez.
○ Vallomástétel:
 A meghallgatást megelőzően tisztázni kell az eljárás alá vont személy




személyazonosságát.
Tisztázni kell az eljárás alá vont személy személyi körülményeit: vagyona,
jövedelme, családi viszonyai, foglalkozása, vagyona stb. Ha ezekről nem
hajlandó nyilatkozni, azt rögzíteni kell az eljárás irataiban. Figyelmeztetni kell a
személyt arról, hogy a továbbiakban a rendelkezésre álló adatokat fogja a
hatóság figyelembe venni.
Figyelmeztetni kell a személyt arra, hogy a vallomástételt megtagadhatja,
valamint amit mond, bizonyítékként felhasználható ellene az eljárásban. A
figyelmeztetés elmaradása esetén a vallomás nem vehető figyelembe az eljárás
során. Ha az érintett személy a vallomástételt megtagadja, figyelmeztetni kell
arra, hogy ezen körülmény az eljárás lefolytatását nem akadályozza,
ugyanakkor a védekezés ezen módjáról lemond.
Lehetőséget kell adni az elkövetőnek arra, hogy vallomását összefüggően
adhassa elő, ugyanakkor lehetőség van kérdések feltételére is a meghallgatás
során.
Szembesítés is alkalmazható.

Az eljárás megindítása:

A szabálysértési eljárás feljelentés, ill. a szabálysértési hatóság észlelése vagy
tudomása alapján indulhat meg.
 Feljelentést bárki tehet szóban vagy írásban. A szóban tett feljelentést
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
 A feljelentés tartalma:
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
az ismert (?) elkövető személyi adatait (Ha a feljelentéskor az elkövető személye
ismeretlen, az eljárást ismeretlen elkövető ellen kell megindítani.),
az elkövetés helyét, idejét,
az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével (Ha
lehetőség van rá, csatolni kell a feljelentéshez a bizonyítási eszközöket is.),
a helyszínen alkalmazott intézkedéseket,
közlekedési szabálysértés esetén az elkövető nyilatkozatát a szabálysértés
elkövetésének körülményeiről, ill. saját felelősségéről,
károkozás esetén a károkozó és a károsult megnevezését, személyi adataikat, a kár
jellegét, hozzávetőleges értékét, a biztosítás számát.
A lefoglalás érdekében visszatartott dolgok megnevezését, azonosító adatait és
jegyeit, a megőrzéssel megbízott személy nevét, a megőrzés helyét.
Engedélyhez kötött jármű vezetése esetén a vezetésre feljogosító engedély számát,
típusát, kategóriáját, a jármű üzemeltetőjének adatait.
Okmányok elvétele esetén annak tényét és az átvételi elismervény sorszámát.
Kitiltást elrendelő szerv megnevezését, a határozat számát.
Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén a lőfegyver tartási engedély számát,
kiállító hatóság megnevezését, a lőfegyver jellemzőit (lásd Vhr.).
Ha a szabálysértést több személy követte el együttesen, valamennyi elkövető ellen
egy feljelentésben kell az eljárást kezdeményezni.
 Az érdemi határozatot az ügyben az eljárás megindításától (iktatás napjától)
számított 30 napon belül kell meghozni. Indokolt esetben a szabálysértési hatóság
vezetője az ügyintézési határidőt 1× 30 nappal meghosszabbíthatja. Gyermekkorú
sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az ügyintézési határidő 15 nap (1× +15
nap).


A tényállás tisztázása:
 Ha a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség
megállapítására, ill. az eljárás megszüntetésére, a tényállás
tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság
○ felhívja a feljelentőt további adatok közlésére (feljelentés
○
○
○
○
○
kiegészítés),
meghallgatja az eljárás alá vont személyt, sértettet, a feljelentőt, ill.
más lényeges információval rendelkező személyeket, tanúkat,
szakvéleményt szerez be,
meghallgatja a szakértőt vagy szaktanácsadót,
iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, ill. szerzetet be
(megkeresés),
más szerveket adatok közlésére hív fel.
 A szabálysértési hatóság indokolt esetben megkeresheti a
meghallgatni kívánt személy lakóhelye, ill. tartózkodási helye
szerinti szabálysértési hatóságot, hogy annak meghallgatását
foganatosítsa, és az arról készült jegyzőkönyvet küldje meg.
 Ha az elkövető személy lakcím adata az eljárás során ismertté
válik, megkeresés alapján az illetékes rendőri szerv a lakcímen
tartózkodás tényét ellenőrzi.

Az eljárás megszüntetése:
 Az eljáró hatóság az eljárást határozattal
megszünteti, ha
○ a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a
○
○
○
○
○
○
○
felelősségre vont személy követte el;
az eljárás adatai alapján nem állapítható meg
szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy
kiléte, illetve tartózkodási helye, melyet az eljárás
folytatásával sem garantálhat a hatóság;
az eljárás alá vont személy (elkövető) meghalt;
a felelősséget kizáró ok áll fenn;
a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban,
vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás
keretében már jogerősen elbírálták;
a cselekmény olyan kötelesség megszegésében állt,
melyet jogerős egyedi államigazgatási határozat
állapított meg;
a cselekmény elévült;
az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül
alkalmaz elkobzást.

Panasz a szabálysértési eljárásban:
 Panasz nyújtható be:
○ a ruházat, csomag és jármű átvizsgálása ellen,
○ a hatósági lefoglalás ellen,
○ a rendbírság kiszabása ellen,
○ a házkutatás ellen,
○ az eljárás megszüntetése ellen,
○ a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet
elutasító határozat ellen.
 A panaszt a határozat közlésétől számított 8 napon
belül kell szóban vagy írásban megtenni a
szabálysértési hatóságnál.
 Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak
nem ad helyt, az iratokat 3 napon belül az illetékes
ügyészségnek továbbítja.
 Az ügyész a panaszt 8 napon belül elbírálja és
○ a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy
○ a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a
szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.
Kártérítés megállapítása:
 Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság vagy a
bíróság elsőfokú határozatának meghozataláig nem téríti meg
az általa okozott kárt, a szabálysértési határozatban kötelezni
kell őt annak megtérítésére (kivéve a közlekedési
szabálysértéssel okozott kárt).
 A kár értékét a szabálysértési hatóság, ill. a bíróság a
rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.
 Az elkövető a sértettel szemben ellenköveteléssel és
beszámítási kifogással sem élhet.
 A szabálysértési hatóság határozata:

 Bevezető rész:
○ eljáró szerv megnevezése,ügy száma, tárgya.
 Rendelkező rész:
○ érdemi döntés (az eljárás alá vont személy személyi adatai,
szabálysértés megnevezése, kiszabott pénzbírság mértéke, egyéb
jogkövetkezmények),
○ a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések (a pénzbírság és kár
megfizetésének és meg nem fizetésének jogkövetkezményeit,
pénzbírság átváltoztatása esetén a közérdekű munka, ill. az elzárás
mértékét, a jogorvoslatra vonatkozó lehetőségeket – kifogás
benyújtása).

A szabálysértési hatóság határozata:
 Indoklás:
○ történeti tényállás és az azt alátámasztó bizonyítékok, a bizonyítékok
értékelése,
○ az eljárás során tett és jogorvoslat nélkül elutasított indítványok
értékelése,
○ alkalmazott jogszabályok megnevezése,
 Záró rész:
○ a határozathozatal helye, ideje,
○ értesítendő személyek és szervek neve,
○ a hatóság részéről eljáró személy neve és aláírása,
○ hivatalos bélyegző lenyomata.

A kifogás intézésének szabályai:
 Pénzbírság kiszabását, járművezetéstől eltiltást, az elkobzást, a
figyelmeztetést, a kitiltást, az okozott kárt és annak megtérítését
megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy,
törvényes képviselője, vagy védője kifogással élhet.
 Az okozott kár megtérítésére vonatkozó rendelkezésekkel
szemben a sértett is nyújthat be kifogást a szabálysértési
hatóságnál a határozat közlésétől számított 8 napon belül.
 A kifogásban elő kell adni annak okát és célját.

A kifogás intézésének szabályai:
 A kifogásban új tényt is lehet állítani, ill. új bizonyítékokra is lehet
hivatkozni.
 A kifogás alapján a szabálysértési hatóság határozatát
visszavonhatja, vagy módosíthatja.
 Ha a szabálysértési hatóság határozatát nem vonja vissza, vagy
nem módosítja, akkor az ügyet a kifogás beérkezésétől számított
8 napon belül a helyi bírósághoz teszi át.
 Az elkésett vagy a nem jogosult által benyújtott kifogást a
szabálysértési hatóság elutasítja. Ez ellen 3 napon belül az
illetékes ügyésznél panaszt lehet tenni.

Ügyészi óvás:
 A benyújtott ügyészi óvásnak a határozat végrehajtására halasztó
hatálya van.
 Az elkövető terhére tett óvásnak csak a határozat jogerőre
emelkedésétől számított 6 hónapon belül van helye.
 Ha a szabálysértési hatóság az óvásnak helyt ad, határozatát 8
napon belül hatályon kívül helyezi, vagy módosítja, melyről
értesíti az ügyészt is.
 Ha a szabálysértési hatóság az óvással nem ért egyet, akkor az
iratokat az óvással, ill. az észrevételeivel együtt az óvás
elbírálásától számított 8 napon belül megküldi – az ügyész
előzetes értesítése mellett – a helyi bíróságnak.

Ügyészi óvás:
 A bíróság egyes bíróként, az iratok alapján, 30 napon belül végzéssel dönt az
óvás felöl: az óvásnak helyt ad, vagy azt elutasítja.
 A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
 Ha a bíróság az óvásnak helyt ad, akkor a szabálysértési hatóságot az
óvásban szereplő eljárás lefolytatására kötelezi.

A végrehajtás:
 Pénzbírság:
○ A pénzbírságot, ill. egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetnie.
○ Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni.
○ Ha az elkövető a kötelezettségét nem teljesíti a szabálysértési hatóság elrendeli
a tartozás adók módjára történő behajtását.
 Közérdekű munka:
○ A pénzbírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára kell
átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezet eredményre.
○ Az elkövető köteles a jegyző által meghatározott munkát végezni, személyi
szabadsága egyébként nem korlátozható.
○ A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább 1 napon (szabadidejében
vagy pihenőnapon) díjazás nélkül végzi.
○ A közérdekű munka legrövidebb időtartama 1 nap leghosszabb időtartama 20
(halmazat esetén 30) nap. 1 nap közérdekű munkának legfeljebb 6 óra
munkavégzés felel meg.
○ Ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munkát, vagy nem tesz annak eleget,
a közérdekű munkát elzárásra kell átváltoztatni.
○ Ha az elkövető nem vállalja a közérdekű munkát, a pénzbírságot elzárásra kell
átváltoztatni.
○ Az elzárásra átváltoztatásról a helyi bíróság rendelkezik.

A végrehajtás:
 Elzárás:
○ Ha az elkövető vagy helyette más a kiszabott pénzbírságot, vagy annak
fennmaradó részét kiegyenlíti, az elzárás nem foganatosítható, ill. az
elzárást meg kell szüntetni, az elkövetőt szabadon kell bocsátani.
○ Az elzárás letöltéséről. Ill. az azonnali szabadon bocsátásról a BV
intézet haladéktalanul értesíti a bíróságot.
○ Ha az elkövető kórházi gyógykezelésre szorul, az elzárás
foganatosítását félbe kell szakítani.
 A pénzbírság, ill. az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési
hatóság, ill. a bíróság legfeljebb 6 hónapra részletfizetési kedvezményt
vagy halasztást adhat.
 Méltányossági kérelem:
○ Kérhető elzárás elengedésére, mérséklésére; pénzbírság elengedésére,
mérséklésére, járművezetéstől eltiltás mellőzésére; elkobzott dolog
visszaadása érdekében.
○ Méltányosság megadására jogosult az egyes szabálysértések esetén:




Önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetén – közigazgatási hivatal.
Más szabálysértési hatóság esetén – felügyeletet ellátó miniszter.
Ha a felügyeletet nem miniszter látja el – központi hivatal vezetője.
Elzárás esetén a méltányosságot a köztársasági elnök gyakorolja.
 A járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési
hatóság, ill. bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat
ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.

Egyes szabálysértések:
 Becsületsértés:
○ Meghatározás: „Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést
használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal
sújtható.”
○ Szabálysértési eljárás csak magánindítványra indulhat.
○ Elkövető személye: a szabálysértést bárki elkövetheti (de csak természetes
személy!).
○ Alanya: a szabálysértést bárki ellen el lehet követni (csak természetes személy
lehet!). A szabálysértést csak másik személy ellen lehet elkövetni. Az önirónia, az
önvád stb. nem szankcionálandó. A becsületsértésnek mindig konkrét személyre
kell irányulnia, az általános szidalmak, gyalázkodás nem valósítja meg a
tényállást.
○ Csak szándékosan követhető el, kísérleti stádiuma kizárt.
○ Tárgya: az emberi méltóság, az ember közösségi és egyéni elismerésének,
megbecsülésének sérelme.
○ Módja:

Az elkövetés leginkább szóban, verbálisan (vagy hasonló cselekménnyel) történhet meg,
de lehetnek tettleges esetei is (fülhúzás, orrtekerés stb.). Tettlegesség esetén a Btk.
vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni, lásd később.
 Kifejeződik a tettben a sértettel szembeni lenézés, gúny, lealacsonyító értékítélet, megvetés
és megszégyenítés.
 A kemény kritika és az indulat általi pillanatnyi szidalmak nem tekinthetők
becsületsértésnek.
○ Külön eljárási rendelkezések:
 A szabálysértési hatóság a feleket köteles meghallgatásra megidézni.
 Ha a sértett az idézés ellenére nem jelenik meg, a hatóság a távolmaradását a
magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.
 A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megpróbálja a feleket kibékíteni. Ha a
békítés nem jár sikerrel, az eljárás az általános szabályok szerint folyik tovább.

Egyes szabálysértések:

Becsületsértés:
○
Elhatárolások:



Becsületsértés vétsége: Aki mással szemben
- a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével
összefüggésben,
- nagy nyilvánosság előtt, ill.
- tettlegesen, a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el,
vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rágalmazás: Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen
tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Gyermekkel koldulás:
○
○
○
○
○
○
○
Meghatározás: „Aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, ill. házalva kéreget, 100 000
Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, ill. az elkövető és a gyermek adatairól a
gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.
Elkövető személye: a szabálysértést bárki elkövetheti. Nem szükséges a gyermek és az
elkövető között fennállnia családjogi kapcsolatnak sem. A szabálysértéshez az elkövető
eszközül használja fel a gyermekkorú személyt, aki koránál fogva nem büntethető
(gyermekkorú  14. életévét még nem töltötte be).
Alanya: a szabálysértést bárkivel szemben el lehet követni. A szabálysértést legalább egy
kívülálló, harmadik személy jelenlétében lehet elkövetni.
Csak szándékosan követhető el.
Tárgya: a gyermekkorú személy szellemi fejlődésének veszélyeztetése. A rendszeres koldulás
nem szabálysértést, hanem a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg.
Módja:



Az elkövetés leginkább szóban, verbálisan történhet meg, de lehetnek, csatlakozhatnak hozzá akár tettleges
mozdulatok is (szoknya, ruha meghúzása, a személy visszatartása, haladásának akadályozása,
lakókörnyezetében történő zaklatás).
A zaklatás következtében nem a közösség rendjét, vagy nyugalmát éri ráhatás, hanem egy az elkövető
személy által kiszemelt személy vagy csoport kerül akaratán kívül nem kívánt, kellemetlen, bántó,
félreérthető helyzetbe.
Az elkövető a gyermekkel együtt, vagy a gyermeket felbujtva valósítja meg a tényállást.

Egyes szabálysértések:

Tiltott szerencsejáték:
○ Meghatározás: „Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot
szervez, 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki közterületen vagy
nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz 100 000 Ft-ig terjedő
pénzbírsággal sújtható”
○ A dolgot amellyel, ill. amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.
○ A szabálysértést csak közterületen, vagy nyilvános helyen lehet elkövetni.
Magánházaknál szervezett tiltott szerencsejátékra nem vonatkozik.
○ Közterület: közhasználatra szolgálóminden olyan magán-, állami vagy
önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás
nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a
magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét.
○ Nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló
hely.
○ Elkövető személye: a szabálysértést bárki elkövetheti. A szabálysértés
tényállásában a törvény különbséget tesz a szervező és a résztvevő között. A t.
szerencsejátékot szervező súlyosabban szankcionálandó.
○ Csak szándékosan követhető el, és az egyszeri elkövetés elegendő a tényállás
megvalósításához.
○ Tárgya: az Állam, ill. a résztvevők számára hátrányos következményekkel,
vagyonvesztéssel járó tevékenység tiltása.
○ Szerencsejáték: minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy
vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy
bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre
válik jogosulttá.
○ A nyerés, vagy a vesztés többnyire a vakszerencsétől, a véletlentől függ.

Önálló feldolgozásra kijelölt szakaszok:
 Szabálysértési törvényből (1999. évi LXIX. tv.):
○ 68-70. §
○ 80-81. §
 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet
○ 3, 5, 6, 7, 12, 17, 18. §-ok.