Transcript Dr. Tamaga Ferenc, MBFH

Dr. Tamaga Ferenc
Elnökhelyettes, főosztályvezető
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL
Visegrád, 2012. november 22.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság
Kovács Pál államtitkár
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Budapesti
Bányakapitányság
Miskolci
Bányakapitányság
Szolnoki
Bányakapitányság
Pécsi
Bányakapitányság
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
Eötvös Loránd
Geofiz ikai
Intézet
Magyar Állami
Földtani Intézet
Veszprémi
Bányakapitányság
MBFH - MFGI Együttműködési keretmegállapodások
Munkavédelmi
Információs Szolgálat
 koncessziós feladatok
 ásványi nyersanyag potenciál felmérése
 bányamérési feladatok
 zagytározók, bezárt bányászati hulladékkezelők,
földtani veszélyforrások felmérése
 adattári, nyilvántartási, térinformatikai szolgáltatások

Bt. 43. § (3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete
keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban
meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi,
építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyongazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket
gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a
bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső
külszíni részére terjed ki.

Külön jogszabály alapján munkaügyi és szabálysértési
hatóság hatásköröket is gyakorol.
ÚJ SZABÁLYSÉRTÉSI TÖRVÉNY





2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről.
Hatályba lép: 2012. április 15.
Fő célja: a szabálysértési eljárás hatékonyabbá és
gyorsabbá tétele.
Kettős szankcionálás megszüntetése: közigazgatási eljárás
hatálya alá tartozó igazgatási jellegű cselekmények a
törvény hatálya alól kikerülnek.
A bányafelügyelet szabálysértési hatósági jogköre
megszűnik.
Szabálysértési tényállások közigazgatási szankcióvá alakítása a
bányatörvényben – már hatályos tényállások
A munka egészséges és biztonságos végzésére vagy annak
ellenőrzésére vonatkozó szabályok megszegése.
 A foglalkozási megbetegedéssel vagy munkabalesettel kapcsolatos
bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesítése.
 A munkavédelmi képviselő a munkavédelemre vonatkozó szabályban
biztosított jogainak gyakorlásában való akadályozás.
 Súlyos
üzemzavarral, valamint bányászati munkabalesettel
kapcsolatos
azonnali
bejelentési
munkáltató
kötelezettség
megszegése.

Szabálysértési tényállások közigazgatási szankcióvá alakítása a
bányatörvényben - már hatályos tényállások
 Tűzvédelmi szabályok megsértése.
 Nyomástartó berendezés vagy tartály jogellenes üzemben tartása.
 Földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és
gáztermék vezeték biztonsági övezetére vonatkozó szabályok
megsértése.
 Feloldó szabály
A biztonsági övezet ingatlantulajdonos által történő megsértése esetén.
A bírság akkor alkalmazható, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője, haszonélvezője) a földgáz,
a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezeték tulajdonosát vagy
üzemeltetőjét a jogellenes állapot megszüntetésében akadályozza
BÁNYATÖRVÉNY TERVEZETT KIEGÉSZÍTÉSE
 Bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó villamos biztonsági
szabályokkal kapcsolatos szabályszegés.
 A felelős műszaki vezetőre és helyettesére vonatkozó szankció.
 Polgári robbantási tevékenységre vonatkozó szabályok
megszegésével kapcsolatos tényállás.
 A bányászati hulladékok kezelését végző illetékes személy
feladatainak elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók.
 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó
berendezések használatbavétele bejelentésének elmulasztásával
kapcsolatos esetkörök.

Bányatörvény végrehajtási rendelete
Közigazgatási szankciók
beépítésével egyidejűleg a bírság
mértékének növelése a visszatartó erő: első körben 500 ezer
forintig, második alkalommal egymillió forintig.
Nyomvonal jellegű létesítmények biztonsági övezet belüli
feltárás céljából végzett földmunkákra vonatkozó szabályok
szigorítása: a földmunkák beruházó vagy építtető által
megbízott irányító személy, illetve az üzemeltető szakmai
felügyelete mellett történjen.









A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről
szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása.
Az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.)
KHEM rendelet módosítása
Hites bányamérőről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosítása
Bányatérképekről szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet módosítása
12/2004. (II. 13.) GKM rendelet módosítása (jelentős munkakörök)
Súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló 89/2003. (XII.
16.) GKM rendelet új miniszteri rendelettel történő kiváltása
Felelős műszaki vezetőről és helyetteséről szóló 25/1994. (X. 14.) GKM
rendelet új miniszteri rendelettel történő kiváltása.
Célkitermelőhelyekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések szigorítása
A Föld Alatti Bányászati Biztonsági Szabályzat hamarosan kihirdetésre
kerülhet
 Cseppfolyó
propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban
vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és
hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM
rendelet kiváltása új miniszteri rendelettel.
 Célkitermelőhelyekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések
szigorítása.
 A Földalatti Bányászati Biztonsági
kihirdetésre kerülhet.
Szabályzat hamarosan

A kapcsolat évek óta kifogástalan és gyümölcsöző.


Szállítóvezetéki Szakági Bizottság
Elosztóvezeték Szakági Bizottság
 Szállítói, illetve elosztói engedélyesek minőségbiztosítási
rendszerének
jóváhagyására, ellenőrzésére kidolgozott
kérdéslista összeállítása (DWGV mintára).
 Továbbképzési
tematika
javaslat
kidolgozása
a
földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős
munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és
gyakorlatról szóló
12/2004. (II. 13.) GKM rendelet
végrehajtása érdekében.
 Számtalan szakmai állásfoglalás.
 Mindezek az MBFH honlapján megtalálhatók.
 Jogszabálytervezetek
véleményezése,
részvétel
az
előkészítésben.
Bejelentés helyett engedély: csak olyan személy
alkalmazható, akinek a tevékenységét a
bányafelügyelet engedélyezte, és a nyilvántartásban
szerepel
 A felelős műszaki vezető a bányavállalkozó
képviselőjének minősül
 Felhatalmazás a felelős műszaki vezetőre vonatkozó
szabályok miniszteri rendeletben történő új alapokra
helyezése érdekében

Nyersanyag-csoport
Szénhidrogének
Bányatelkek
db
km2
Kutatási területek
km2
db
216
4 868,86
44
57 408,89
76
413,76
40
1830,03
Bauxit
30
38,04
4
6,39
Egyéb érc (Mn, színesfém)
10
92,72
17
590,98
40
130,76
21
597,37
54
26,91
25
146,07
Építő- és díszítőkő
187
54,42
77
195,24
Kavics, homok
683
242,66
136
211,50
Agyag
113
35,86
6
5,59
32
25,19
2
1,41
1069
385,03
246
559,82
1401
5 798,41
351
60 396,10
Szén, lignit
Ércek összesen
Ásványbányászati nyersanyag
Tőzeg
Nemfémes nyersanyagok
összesen
Mindösszesen
Bányák száma termelési volumen szerinti bontásban
Termelési
volumen
m3/év
Kavics és homok
Kő
kitermelőhelyek kitermelőhelyek
száma db
száma db
Összesen
Kitermelést végző
bányák száma
összesen
545
141
686
Nem termel
183
30
213
Munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint
Év/megoszlás
Összesen
Súlyos összesen
Halálos
Ebből
Csonkulásos
2010.
175
0
0
1
Kiemelendő, hogy a 2012. évben a
bányászat baleseti statisztikája már
most nagyon romló képet mutat az
eddig bekövetkezett 4 halálos baleset
miatt!
2011.
153
2
1
0
Előző év %-a
- 12
+200
+100
- 100
Szakágazat
Szénbányászat
Uránérc-bányászat
Fémtartalmú ércek bányászata
Egyéb szilárdásvány-bányászat
Kőolaj- és földgázbányászat
Szállítóvezeték építés, üzemeltetés
Gázelosztó-vezeték ép., üzemeltetés és PB
gázellátás
Föld alatti gáztároló üzemeltetés
Bányászati módszert alkalmazó
tevékenység
Geotermikus energia hasznosítása
Egyéb
Összesen:
2008.
126
3
34
26
15
2009.
91
0
30
28
5
2010.
63
5
39
30
3
2011.
67
0
36
15
15
13
4
13
4
8
8
6
7*
1
5
0
0
12
35
2
2
3
241
1
10
217
0
14
175
0
7
153
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAVÉDELEM
15 összevont közös
ellenőrzés
Bányakapitányság
46 komplex ellenőrzést,
431 üzemi célellenőrzést, továbbá
1312 eseti ellenőrzést tartottak.
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
Kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi
Szakigazgatási szerve
[Munkavédelmi felügyelőségek]
KÜLSZÍNI BÁNYÁSZAT
 A külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenységet folytatók több mint 90%a továbbra is mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyeknél a kockázatok
alakulása a földalatti bányákénál kedvezőbb, azonban a kis termelési
volumen, és árbevétel miatt a kiadással járó jogszabályi kötelezettségek
betartása több esetben jelentős terhet jelent.
 A munkaeszközök műszaki színvonala – a munkáltató pénzügyi helyzetének
megfelelően – nagyon változó. A jelenlegi recessziós időszakban a
vállalkozások igen kis hányada tud fejleszteni, azok közül is inkább a nagy
múltú, tőkeerősebb cégek, amelyek a piacon is stabilabbak. A kisebb termelő
kapacitással rendelkező bányavállalkozók egy részénél a munkaeszközök,
elsősorban a rakodó és anyagmozgatógépek elavultak, nem megfelelő
műszaki biztonsági állapotuk miatt több esetben intézkedni kellett.
A kőolaj- és földgáz-bányászat, földalatti gáztárolás,
szénhidrogén szállítás és elosztás, és a PB töltő üzemek
 magas műszaki színvonal, korszerű technológia
 munkavédelmi irányítási rendszer,
 tanúsított minőségbiztosítási rendszerek,
 csővezeték építésénél alvállalkozók igénybevétele
(szakmai ismeretek hiánya, a fegyelmezetlenség, a
szabályoktól eltérő munkavégzés).


A polgári robbanóanyag gyártás és felhasználás terén a megfelelő
színvonalú munkavédelmi helyzet ellenére 2011. évben egy súlyos
üzemzavar történt, amelynek oka robbanóanyag nem szándékolt
felrobbanása volt. A termékselejt megsemmisítést végző dolgozó az
üzemzavar során balesetben megsérült, nem azonosítható tárgyat dobott
a termékselejt égetéssel történő megsemmisítésére szolgáló
vashengerbe (égetőtér), amely után 15 másodperc elteltével az abban
felhalmozott anyag felrobbant.

A súlyos üzemzavart közvetett módon az
okozta, hogy a dolgozó jogosulatlanul és
nem a vonatkozó jogszabályi
előírásoknak megfelelően végezte a
robbanóanyag a megsemmisítését.
A táblázat adatait diagramon ábrázolva az alábbi eloszlást kapjuk
 Együttműködés célja:
 A hatásköri összeütközések elkerülése.
 A felügyeleti tevékenységek hatékony
 Az egységes jogalkalmazás.
 A bányafelügyelet 2009.
ellátása.
év óta az OMMF (jelenleg: a Nemzeti
Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság)
regionális felügyelőségei részvételével közös ellenőrzéseket végzett.
 A kiválasztott bányászati munkahelyek műszaki-biztonsági,
munkaegészségügyi vizsgálata
A két hatóság hatáskörének értelmezése,
a hatáskörök egyértelműsítése
a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
szóló 1996. évi XXXI. törvény,
a bányászatról szóló1993. évi XLVIII. törvény (Bt.),
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kvtv),
az e törvények alapján kiadott egyes Kormány rendeletek, illetve
Biztonsági Szabályzatok előírásai alapján.
A HAZAI SZABÁLYOZÁS ALAPJA
 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló
1996. december 9-i 96/82/EK IRÁNYELVE, az
ezt módosító 2003. december 16-i
2003/105/EK IRÁNYELV, 2015-től
alkalmazandó a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének
kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi
irányelv
KATASZTRÓFAVÉDELEM HATÁSKÖRE
Kivétel a kivételben:
„ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és
feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas
bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi
vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön
jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű
veszélyes anyag jelen van,”
 Jelenleg a
Kvtv. a földalatti gáztárolók esetére kivételt nem tesz és a
következő irányelv (2012/18/EU IRÁNYELVE) pedig
egyértelműen, külön nevesítve is a hatálya alá vonja ezeket a
létesítményeket.
A Magyar Energia Hivatal és a Magyar Bányászati és Földtani
Hivatal egyeztetést tartott a Get. szerint engedélyköteles
tevékenységek és a Bt. szerinti gázüzemi tevékenységek
kiszervezésével kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről.
 A MEH a kiszervezéssel kapcsolatban a működési engedélyek és
egyedi kiszervezést engedélyező határozatokban rendelkezik.
 A bányafelügyelet a gázüzemi tevékenységek kiszervezése esetén a
konkrét tevékenységet végző személyt (vállalkozást) vizsgálja,
hogy a személyi és tárgyi feltételek tekintetében a kiszervezendő
tevékenység végzésére alkalmas-e.
