Transcript Szegénykultúra és etnicizálódás 1. (Farkas Zsombor)

I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás
Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ
2012. április 18-19-20.
május 16-17-18.
A modul témái
1. A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények;
Szegénység, cigányság – kultúra (?)
(elmélet és gyakorlat)
2. Fogyasztás, családmodell, gyerekvállalás, munka
(elmélet és gyakorlat)
3. Cigányok elleni diszkrimináció, kriminalizálás a gyakorlatban
(elmélet és gyakorlat)
2
A szegénység jellemzői és cigányokkal
kapcsolatos tények
1.
Szegénység és cigányság „régen”
A „szegénység” aránya a népességen belül 1910–1980
Forrás: Ferge Zsuzsa (1986) A szegénység alakulása Magyarországon
3
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
„’A cseléd a gazda parancsait tisztelettel
és megadással fogadni tartozik,
kifejezések és cselekvények, 4eretén
kívül más személyek között sértőnek
tekintetnek – a gazda irányában nem
támasztják az a vélelmet, hogy a
cselédet becsületében érinteni
szándékozott volna ’ – rögzítette az
1907-es cselédtörvény 45.§-a, hogy
úrra, szolgára nem egyazon értékek
érvényesek.” (Tausz Katalin, 1984)
„… 13 évesen elkezdtem
dolgozni. Ennyi idős voltam,
amikor először mentem el
summásnak… Gyerekként
félrészért dolgoztam, aki egész
részt kapott a férfiak között,
annak már aratni, kaszálni jól
kellett tudni. 120 kiló búza,
meg ellátás volt a félrész
havonta. Ebben volt 4 kiló
szalonna, bab, krumpli… Ötös
tálból ettünk, közösen…”
(Evellei László
visszaemlékezése, 2010)
„Ezek a kémények, mint szegénység-adta különlegesség merednek ki a
rétből, törekvő füvek és száradó giz-gaz közül, alattuk emberek laknak.
»Lakható domb« - gondolom fanyarul, ahogy járok a dombtetőn, mely a
napszámosok házának teteje is egyben, meg a szomszéd cigányoké. Mert
cigányok és magyarok egymás mellett és egyformán a föld alatt laknak itt.”
(Szabó Zoltán, 1937)
4
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Barlanglakások, barlanglakók száma hevesi és borsodi községekben
(1930-as évek közepe)
Forrás: Szabó Zoltán, Cifra nyomorúság, 1937.
5
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
6
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
„Mindennap kordéval hordták ki
a dögöt… Nappal szó sem
lehetett róla, rálövöldöztek, ha
egy cigányt megláttak az
uradalom területén… De ha
hideg volt, a csősz is fázott…A
legrosszabb idő kedvezett a
cigányoknak, s ebből egész
télen nem volt hiány. Derékig
érő hófúvásban törték át
magukat, hogy megközelítsék a
döggödröt. Csordában mentek,
mint a farkasok, így
könnyebben kikaparták
körömmel a fagyos hantot, ami
alatt az életet adó dögök
hevertek.”
(Lakatos Menyhért)
„Ezek a dánosi cigányok – meg a
fajtájuk – a fejlődés során
valamiképp visszamaradtak, s ma
egy középfajt alkotnak az ember és
az állat között, de nem olyat, mint a
majom, a mely hozzájuk képest
szelíd és jámbor, hanem
emberformában olyat, mint a farkas
és a sakál, a mely vérengző és
kegyetlen… „ (Budapesti Hírlap,
1908. Idézi: Dupcsik 2009., ill
Pomogyi 1995)
„Mi, kérem, szegkovácsok vagyunk. De a mi
időnkben nincs szükség a munkánkra –
panaszkodnak interjúalanyai Móricz
Zsigmondnak 1932-ben. – Egész napi
munkával nem tudunk többet keresni egy
pengőnél. Nincs építkezés, nem veszik már a
jó vasszögeket.” (Idézi: Dupcsik 2009)
7
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
2. Szegénység, cigányság az államszocializmusban
•
1945. földosztás (cigányok kimaradnak, legfeljebb 1-2 holdat kapnak);
•
1940-50-es évek: cigányok cselédházakba, uradalmi épületkbe költöznek;
•
1960 után kollektivizálás hatására elköltözés a falvakból, kistelepülések
népességfogyása;
•
Aprófalvak központi elsorvasztása – Országos Településhálózat-fejlesztési
Terv (1971) – „koncentrált decentralizáció”;
•
Kétirányú demográfiai folyamatok – el-és bevándorlások (eltérő okok);
szegények aprófalvakba húzódása (1970-es évek elejétől);
•
„Elsődleges” és „másodlagos” lakáspiac - gettósodás folyamata, „csonka
helyi társadalom”
8
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
•
MSZMP KB határozata (1961) „A cigány lakosság helyzetének
megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról”
„Fokozatosan el kell érni, hogy a cigányok a lakosság
többi részétől nem elkülönítetten állandó lakóhelyeken
települjenek, állandó munkához jussanak, egészségügyi
körülményeik javuljanak és emelkedjék kulturális
színvonaluk” (Politikai Bizottság határozata)
•
200 ezresre becsült cigány népesség megoszlása: 30% letelepedett, 30%
„beilleszkedésben lévő”, 40% „be nem illeszkedett”.
•
Szegénység nincs, „teljes foglalkoztatás” (alkotmány); „szociális
szempontból nem megfelelő”
•
Kemény István (1971) – a szegénység létezik, cigány kutatás
9
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
3. Szegénység, cigányság a rendszerváltás után
„A magyar társadalom legégetőbb problémájának az
egyenlőtlenségek minden területet átfogó, parttalan, messze nem
eléggé felismert, és eddig nem kezelt növekedését látom…”
(Ferge Zsuzsa, 2005)
•
Jövedelmi - társadalmi egyenlőtlenségek növekedése;
•
Területi és társadalmi egyenlőtlenségek összefüggései;
•
A kirekesztés és a gettósodás felerősödő folyamatai;
•
Veszélyeztetett csoportok (pl. gyerekesek, cigányok).
10
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Kereső nők aránya a gyerekek száma szerint, LHH és nem LHH
kistérségek, 2005-2008
70
62
60
60
51
50
45
40
1 gyerekes
28
30
2 gyerekes
3-x gyerekes
20
13
10
0
Nem LHH
LHH
Forrás: MTA GyeP, LFS adatok másodelemzése
11
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Az összes gyerek és a szegény gyerekek megoszlása lakóhely
szerint, 2008, %
100
18
28
80
46
46
16
21
60
sűrűn lakott terület
40
közbenső terület
25
29
66
ritkán lakott terület
51
20
25
29
összes gyerek
szegény gyerek
0
EU 25
összes gyerek
szegény gyerek
Magyarország
Forrás: Eurostat (ÉB Jelentés, 2010)
12
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Háztartások aránya, akik nagy nehézségek árán tudnak megélni,
2006, 2010, %
30
25
20
15
10
5
0
NyugatKözépKözép-Mo.
Dunántúl
Dunántúl
ÉszakAlföld
DélMo.
Dél-Alföld Észak-Mo.
Dunántúl
összesen
EU 15
EU 27
2006
9.8
14.5
15.5
16.2
17.0
17.7
20.1
15.8
7.0
9.6
2010
17.7
24.7
28.6
22.4
19.5
28.8
26.0
24.4
7.8
9.9
Forrás: KSH, Eurostat
13
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó személyek jellemzői (gyerekes
háztartásokban élők között), 2009
21.2
1.6
42.4
7
56
71.8
Község
Város
Budapest
Foglalkoztatott nélküli
Egykeresős
Többkeresős
4.5
41.4
54.1
Forrás: Gyerekmonitor, 2009
Nem roma
Roma
Nt/nv
14
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
15
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya,
0-17 évesek arányában, 2010, %
Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép
16
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
4. Összegzés
•
Szegénység – kirekesztődés
•
szegénység – munkanélküliség – társadalmi kirekesztődés – fogyasztásban
megvalósuló kirekesztődés. Szegénység nélkül is ki lehet rekesztődni a
társadalomból, ill. szegényen is integrálódhatnak az egyének. (Tony Atkinson)
•
kirekesztődés – relatív depriváció: a társadalmilag elfogadott értékrendnek való
megfelelés hiánya. Egyes csoportok nem rendelkeznek azokkal az
erőforrásokkal, amelyek szükségesek a társadalmi részvételhez, a társadalmi
tagsághoz. (Peter Townsend)
„A javak és esélyek igazságos elosztása, illetve újraelosztása nyilván
szükséges, de nem elégséges feltétel. Az embereknek nemcsak egyenlőbb
létfeltételekre van igényük, hanem annak elismerésére is, hogy mindenkit
egyenlő tisztelet illet, hogy senki emberi méltósága nem sérthető.”
(Ferge, 2000)
•
Párhuzamok – különbségek: „régen és most”; szegények és
cigányok;város és vidék;
17
A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények
Szempontok a feldolgozáshoz
1. Melyik korból származhat/ melyik korról szólhat a szöveg? Miből lehet erre
következtetni?
2. Milyen párhuzamok és különbségek érzékelhetők a szövegben leírt és a
ma tapasztalt szegénység jellemzői, formái között?
3. Cigányokról vagy nem cigányokról szól a szöveg? Miből lehet erre
következtetni?
4. Vannak-e a szövegben, és ha igen, melyek azok a jellegzetességek,
amelyek inkább a nem cigány szegényekre vagy éppen a cigány
szegényekre jellemzőek (akár ma)?
18