Transcript A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

A perifériák helyzete a
világgazdaság történetében
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaságföldrajz
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Világgazdaság
fejlődéstörténete
I.
Világgazdaság előtörténete: merkantil
világkereskedelem és a világpiac kialakulása,
szakaszai
A.
B.
1450–1640: „hosszú XVI. század”
1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora
II. 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora
III. 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora
IV. 1945-től: multipoláris (tripoláris)
világgazdaság
A.
B.
1945–1990: politikailag bipoláris világrend,
kéttípusú világgazdaság
1990-től: egytípusú világgazdaság
2
I. Világgazdaság előtörténete:
merkantil világkereskedelem és a
világpiac kialakulása
1. Világkereskedelem „nagy háromszöge”
–
–
Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de
selyemút helyett tengeren
Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt
Amerikából elrabolt nemesfémekkel
finanszírozta
2. Világkereskedelem „kis háromszöge”
– Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett
a) Afrika  Újvilág: rabszolgák
b) Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és
gyarmatáruk
c) Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért
3
Periféria-típusok a merkantilizmus
idején

Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két
tényező
– Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége,
szervezettsége
– Centrum hatalmak érdeke, céljai

Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején
– Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de
egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára
– Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás:
rabszolga-kereskedelem

Közös:
– Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak
– Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést
– Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása
4
II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke
dominanciája

Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett
centrum–periféria viszonyban)
1. Periféria gazdaságokból  centrumba: olcsó munkaerővel
nyersanyag, élelmiszer  periféria: primer szektor átalakul
(élelmezési válság)
2. Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek 
periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy,
szekunder szektor kialakulása akadályozott

Periféria paradoxonja
–
–

Miközben erőforráshiánnyal küszködött
Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását
Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok
5
erőfölényét biztosította
Ipari kapitalizmus a perifériákon

Trópusi Afrika
– Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a
nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807) 
összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”
– Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják
– Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrumperiféria viszony erősödik
– Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer
szektor centrum országoknak megfelelő termékei

Dél-Ázsia
– Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása
– A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar,
manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele
6
III. A monopolkapitalizmus
kora

XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok:
tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése 
kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus
– Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került
előtérbe

Centrum = gyarmatosító hatalmak
– Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a
monopoltőke számára
– Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak 
imperialista gyarmatbir
7
Gyarmatok és gyarmattartók
1914-ben


NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína,
OMM, Dánia, Norv, USA, Olo
NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450
8
mió fő)  de „elkényelmesedik”
XX. század eleje: Periféria
viszonylag jobb helyzete a
világválság idején



1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési
válság)
1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik
Országonként eltérő válaszok a válságra
– Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%)
– Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%)
– Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a
súlya (+0,4–2,1%)
9
IV. Gyarmati rendszer vége a
klasszikus hidegháború
időszakában

Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati
rsz. összeomlása
– 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött
be)
– Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok
multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok –
nemzetköziesedése, globalizálódása
– Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági
függőség dominanciája

Nemzetközi szervezetek a Periférián is
10
Mélyülő fejlettségi szakadék az
1970-es évektől

1970-es évek: 2
olajárrobbanás  strukturális
válság (nem konjunkturális)
– Fejletlen országok (3. világ),
„Szegény Dél” leszakadása (kiv.
kőolajexportáló országok)
– Periféria: súlyos eladósodás
Az összes bruttó külföldi
adósság a GDP %-ában
Adatforrás: Világbank

Világgazd erősen
polarizálódott a gazdasági
fejlettség szempontjából,
térszerkezet törésvonalai
– É–D: csak gazdasági
– Ny–K: gazdasági és politikai
(Periféria megosztott: kapitalista
vagy szocialista, később el nem
kötelezettek mozgalma is) 11
A Periféria gazdasági
elmaradottságának általános
érvényű okai
1.
2.
3.
Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai
függőség
Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres
jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás
Kétarcú gazdaság és társadalom
– Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem
integrált gazdaság
– Duális jellegű, heterogén társadalom
12
XX. század: modern és
tradicionális szektor együttléte a
Periférián


Periféria fejlődése koncentrált jellegű
Modern szektor
– Korszerű technika
– Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be +
előállított termékek ott adhatók el
– Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek,
közig, eü, okt fejlesztése
– Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a
társadalom hagyományos talapzatát

Tradicionális szektor
– Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit
– Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni
(enklávé jellegű)  duális szerkezet

Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs
autonóm fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása
– Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva
13
W. Rostow:
unilineáris
fejlődéselmélete

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete:
– Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális
társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség
 modern fogyasztói társ
– De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari
forradalom) mások a feltételek

Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják
14
I. Wallerstein:
centrum–
periféria

Periféria:
– Centrum fejlettségi szintjétől elmarad
– Nem szerves autonóm pályán mozognak
– Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb)
rendszer átvételén alapul  mintakövetés
– Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész
rendszert dinamizálni?
15
Szegénység ördögi
köre

G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését
gátló visszacsatolási mechanizmusok:
– Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs
növekedés  szegénység
– Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai
robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség 
szegénység
– Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök 
forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás 
szegénység
– Szegénység  nyersanyagexport  romló
16
cserearányok  szegénység
Perifériák egyéb földrajzi
elnevezései

Elnevezések
– „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív
– Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb
növekedés mint a fejletteké
– 3. világ – hidegháború
17