Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia

dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected]

Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) , levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

Világgazdaság fejlődéstörténete

I.

Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai A. 1450–1640: „hosszú XVI. század” B. 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora II.

III.

1880–1945: A monopolkapitalizmus kora IV.

1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság A. 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság B. 1990-től: egytípusú világgazdaság 3

1. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása

1.

2.

– – Világkereskedelem „nagy háromszöge” Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta  ezt Világkereskedelem „kis háromszöge” – Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett a) Afrika  Újvilág: rabszolgák b) Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk c) Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért 4

Periféria-típusok a merkantilizmus idején

   Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező – Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége – Centrum hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején – Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára – Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös: – Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak – Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést – Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása 5

2. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája

   Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban) 1. Periféria gazdaságokból  nyersanyag, élelmiszer  centrumba: olcsó munkaerővel periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság) 2. Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek  periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott – – Periféria paradoxonja Miközben erőforráshiánnyal küszködött Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok erőfölényét biztosította 66

Ipari kapitalizmus a perifériákon

  Trópusi Afrika – Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807)  összetört a világkereskedelem „kis háromszöge” – Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják – Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrum periféria viszony erősödik – Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia – Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása – A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele 77

3. A monopolkapitalizmus kora

  XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus – Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak – Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára – Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir 88

Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben

  NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2 , 450 99 mió fő)  de „elkényelmesedik”

  

XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején

1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra – Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) – Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%) – Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

4. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában

  Gyarmatok: politikai függetlenség  rsz. összeomlása gyarmati – 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) – Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása – Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is

Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől

Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank   1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) – Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) – Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai – É–D: csak gazdasági – Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is)

A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai

1.

Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség 2.

Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás 3.

Kétarcú gazdaság és társadalom – Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság – Duális jellegű, heterogén társadalom

   

XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián

Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor – Korszerű technika – Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el – Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése – Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor – Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit – Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű)  duális szerkezet Függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés



W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete: – Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ – De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek

Szegénység ördögi köre

 G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: – Szegénység  növekedés  nem jut a beruházásokra  szegénység nincs – Szegénység  robbanás  szegénység iskolázatlanság  demográfiai nyílt és lappangó munkanélküliség  – Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység – Szegénység  cserearányok  nyersanyagexport  szegénység romló

Perifériák egyéb földrajzi elnevezései

 Elnevezések – „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív – Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké – 3. világ – hidegháború

A leszakadó periféria: Trópusi Afrika

Trópusi Afrika fogalma

      Trópusi-Afrika egyéb elnevezései – Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) – Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) – Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői – Szahara elválasztó szerepe – Negrid lakosság többsége – Inkább keresztény (nem mindenhol) Északi határa vitatott: – Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km 2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika

  

Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság

Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia – De: D-Ázs: komoly fejlődés – Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%) – Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás – Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) – Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek – Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása – Belső területek: elzártság – Túlnépesedés – Belpolitika: békés v. konfliktusok

Sajátos, elsősorban Trópusi Afrikára jellemző térségspecifikus okok

1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége”

 Trópusi környezet bőkezűsége  nem kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek – Nem volt szükség ruházkodásra – Tartós hajlékra – Termények raktározására – I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése

2. Külső kapcsolatok hiánya

    Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Felfedezés – XV–XVI. sz.: partvidék – XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai: – Szahara (max. néhány karavánút) – Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) – Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok – Forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  ezer nyelv több mint

3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya

   Eke helyett kapa, szúróbot – Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek – Hagyományos kapás égető-vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is

4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai

  XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben – Eleinte (portugál) felfedezőutazók – Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók – XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  emberveszteség  több tíz milliós hatalmas területek elnéptelenedése – XIX. sz.: Gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása

4. Gyarmatosítók pusztításai

    XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) – Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer felbomlása, de még rosszabb helyzet

5. Ésszerűtlen államhatárok

   1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás: – Függőség – Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) – Mesterséges határok viszályok  vallási, nyelvi és törzsi Fegyveres konfliktusok – Gazdasági elnyomorodás – Háborús menekültek

Nem jut a termelés bővítésére

   Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek, helyette: – Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer, ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) – Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés – Állami adósságok törlesztése – Alapvető infrastruktúra megteremtése – Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: – E lmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól)

Alulurbanizált kultúrrégió

     Legnépesebb ország: Nigéria Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: – Lagos (Nigéria): WR11 (~10,4 mó) – Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4)

A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

Dél-Ázsia lehatárolása

Maldív szigetek Nepál Bhután India Banglades Srí Lanka     Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból – Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib térség) – Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb – Gyakran Pakisztán is is – Legtágabb értelmezés   tágabb (angolszász) értelmezés: – CIA The World Factbook: Afganisztán ENSZ: még Irán is 31

Dél-Ázsia népességföldrajzi képe

      Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő ( VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: – India túlsúlya 1,2 mrd (85%)   VR2, Banglades 150 mió (11%) VR8 – De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 – Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km 2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) 32

Alacsony városodottság, óriásvárosokkal

   Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) – 505 db 100 ezer feletti – 84 db félmilliós – 37 db milliós Legnépesebb városok: – Mumbai (Bombay) 14 mó VR2.

– Dhakka 11,6 VR5.

– Delhi 11,2 VR8.

– Bangalore 6,3 – (Chennai) Madras 4,7 – Kolkata (Kalkutta) 4,4

Vallási sokszínűség

     Hindu többség 72% – Nepál és India 80% körül – Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) – Banglades (Pakisztán) leválásának alapja – Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% – Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% – Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 34

Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív szigetek Nemzetiség soknemzetiségű 95 % bengáli bengáli Nyelv 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 35

Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával

    Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) – Indus középső folyásánál – Sakktáblás alaprajz – Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus – Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge 36 – Szufficit Európával szemben

Lemaradás India-specifikus okai

1.

2.

3.

Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport – 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák – Érinthetetlenek (páriák, dalitok) – Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 37

Két évszázados angol gyarmati uralom

  Gyarmatosítás hátrányai: – Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették – Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése – Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: – Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer – Vasutat, utakat építettek – Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba 38

  

Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben

Gyarmatosítás következményei – India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül – Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés – Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv nincs növ.

– 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  1,3% – Családtervezés nehézkessége   értékterm/fő: de értékterm/fő: csak elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke – Importhelyettesítés  – Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) befelé fordulás – Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra – Külföldi befektetések gátlása   nincs verseny nincs külföldi technológia 39

Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet

  1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett – India az ezredfordulón a világ 4.

legnagyobb gazdaság a (vásárlóerő paritáson számított GDP) – GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja – Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: – B első piactól (mint exporttól) – F ogyasztástól (mint a beruházástól) – S zolgáltatásoktól (mint az ipartól) – H igh-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől)

Gazdasági fellendülés motorja

    Alapja: – „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) – Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése – Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek – Könyvelés – Eü. s zolgáltatások – Újságírói munka – Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re  41

Világpiaci nyitás (1991-től)

    Gazdasági fejlődés sajátja: á llami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: – Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése – Adókulcsok csökkentése – Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) – De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős – Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás  42

Indiai modell hatása

   Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) – Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné – India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből  43

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára

   Pozitív – India: ter. fele szántóföld – Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  v. „szigetek gyöngye” „trópusi paradicsom” Negatív: – Elaprózott parcellák    Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: – Földéhség – Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja – Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták

Mezőgazdaság túlzott súlya

      India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe – India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés – Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró – Gyapot, juta – Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek – Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő – Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) – Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

Vidéki szegények felemelése

  Második zöld forradalom  potenciál mg. komoly Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani – Állami ellenőrzés kivonása rendszer ből a termék elosztási – Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel – Beruházások az öntözés elősegítésére – Birtokviszonyok átalakítása  47

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)

 48

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában

    Analfabétizmus (47%) – Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét L ányok oktatásai helyzetét meghatározza: – Alapvető diszkrimináció – Szegénység – Vallási háttér Országtípusok 1. Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) 2. Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de a lacsony szintű a szolgáltatás (Ba nglades , In dia ) 3. Csak a magasabb szintű oktatásba n, munkaerőpiacon hátrány Mald ív-szigetek ) (Srí L anka ,  49

Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002

Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125-199 % 75-124 % 74 % alatt

Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002

GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett 140-159 % 125-139 % 124 % alatt

A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában

 r = 0,54  52

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

 53

Dél-Ázsia szegényebb országai

   Nepál – Egyik legszegényebb ország – Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután – Egyik legelzártabb ország – Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: – Humán- és pénztőke hiánya – Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  mió)  csekély a felhalmozás és beruházás – Évről-évre ismétlődő természeti csapások 11  54

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

  Srí Lanka jobb helyzetű – Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl – Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat – Egyik legkisebb ország (300 km letelepedésre  helyenként > 1500 fő/km 2 <) 2 ) – Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó egyik legsűrűbben lakott ország (néps. – Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták – Magas születéskor várható élettartam  55

Ipar, turizmus

     Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: – Nyersanyag-, energia- és tőkehiány – Fogyatékos infrastruktúra – Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus – Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:  Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  főként a fekete- és szürkegazdaságba bevételek  Bhután: beutazási korlátok  56 – Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények

Jelentős különbségek

India Banglades Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűsé g (fő/km 2007 2 ) Természet es szaporodá s (‰) 2005 15 év alattiak aránya (%) 2005 Születésk or várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 1130 344 15 32 69 29 150 1045 18 35 64 25 Srí Lanka 21 320 10 24 75 15 Nepál 29 197 21 39 63 16 Bhután 0,7 15 13 38 64 11 Maldív szigetek 0,35 1166 24 41 68 57 30

India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 820 450 1160 320 1430 2320 102,73 9,26 6,37 0,75 0,25 1,33 133,42 13,84 8,90 1,85 0,40 9,50 126 137 93 138 135

India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I.

22/60 20/52 17/35 38/93 25/94 9/ II.

27/12 27/14 26/25 21/ 37/ 16/ III.

51/28 53/34 57/40 41/ 38/  59 75/50