Transcript Gazdasági fejlettségi különbségek Dél

Gazdasági fejlettségi
különbségek Dél-Ázsiában
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaságföldrajz
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Eltérő természeti adottságok a
mezőgazdaság számára

Pozitív
– India: ter. fele szántóföld
– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom”
v. „szigetek gyöngye”

Negatív:
– Elaprózott parcellák



Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld
Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása
Következmények:
– Földéhség
– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége 
mezőgazdaság fejlődésének gátja
– Trópusi monszun hatása

Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták
2
Mezőgazdaság túlzott súlya

Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből
– Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál
38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére képes
– India: fogl 60%, GDP 22%
– Kiv: Maldív-szk: GDP 9%


Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra
Növénytermesztés vezető szerepe
–
–
–
–
–

Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e
Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró
Gyapot, juta
Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek
Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)
Állatállomány számottevő
– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)
– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
3
Ipar és turizmus Dél-Ázsiában

Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:
– Nyersanyag-, energia- és tőkehiány
– Fogyatékos infrastruktúra
– Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac




Élelmiszeripar minden országban
Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar
Srí Lanka: fejlődik a vegyészet
Turizmus
– Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:


Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek
főként a fekete- és szürkegazdaságba
Bhután: beutazási korlátok
4

– Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények
Vidéki szegények felemelése
Indiában


Második zöld forradalom  mg. komoly
potenciál
Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell
csábítani
– Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási
rendszerből
– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a
termelőkkel
– Beruházások az öntözés elősegítésére
– Birtokviszonyok átalakítása
5
A városlakók és az írni-olvasni
tudók aránya közötti
összefüggés Indiában (2001)
6
A lányok helyzete DélÁzsia oktatásában


Analfabétizmus: 47%
Térségben a nők helyzete mai napig
alárendelt  lányok oktatására rányomja
bélyegét
– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag
eggyel kevesebbet
– Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a
diszkrimináció, függ szegénységtől és vallási
háttértől

Országtípusok
1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő
hozzáférés is akadályozott
2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába
történő integrációja, de alacsony szintű a
szolgáltatás
3. Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak 7a
magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon

A gazdasági fejlettség és fejlődés
területi különbségei Indiában
Indián belüli fejlettségi
különbségek, 2002
Egy főre jutó GDP (India=100%)
200 % felett
125-199 %
75-124 %
74 % alatt
Gazdasági fejlődési
különbségek, 1994–2002
GDP/fő növekedése
(1994=100%)
160 % felett
140-159 %
125-139 %
124 % alatt
8
A fejlettség és a fejlődés
összefüggése Indiában

r = 0,54
9
Népességnövekedés és gazdasági
fejlettség Indiában (2001)
10
Dél-Ázsia szegényebb országai

Nepál
– Egyik legszegényebb ország
– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik

Bhután
– Egyik legelzártabb ország
– Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása

Bangladesi gazdaság gondjai:
– Humán- és pénztőke hiánya
– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11
mió)  csekély a felhalmozás és beruházás
– Évről-évre ismétlődő természeti csapások
11
Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

Srí Lanka jobb helyzetű
– Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg.
fogl
– Magas: születéskor várható élettartam, napi
tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő

Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a
társadalmi-gazdasági viszonyokat
– Egyik legkisebb ország (300 km2)
– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó
letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps.
helyenként > 1500 fő/km2<)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták
– Magas születéskor várható élettartam
12
Jelentős különbségek
Természet
15 év Születésk Városi
Népesség Népsűrűsé
es
alattiak or várható lakosság
(mió fő, g (fő/km2) szaporodá
aránya élettartam aránya
2007)
2007
s (‰)
(%) 2005 (év) 2005 (%) 2006
2005
India
1130
344
15
32
69
29
150
1045
18
35
64
25
21
320
10
24
75
15
Nepál
29
197
21
39
63
16
Bhután
0,7
15
13
38
64
11
Banglades
Srí Lanka
Maldívszigetek
0,35
1166
24
41
68
13
30
Import értéke HDI-index
Egy főre jutó Export értéke
(ranghely,
(Mrd USD)
GNI (USD,
177
(Mrd USD)
2006
2006)
országból)
2006
2006
India
Banglades
Srí Lanka
Nepál
Bhután
Maldív-szigetek
820
450
1160
320
1430
102,73
9,26
6,37
0,75
0,25
133,42
13,84
8,90
1,85
0,40
126
137
93
138
135
2320
1,33
9,50
98
14
A három gazdasági szektor GDP-ből való
részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése
(%) 2000 – 2004
I.
II.
III.
India
22/60
27/12
51/28
Banglades
20/52
27/14
53/34
Srí Lanka
17/35
26/25
57/40
Nepál
38/93
21/-
41/-
Bhután
25/94
37/-
38/-
Maldív-szigetek
9/-
16/-
15
75/50