Ázsia északi és déli perifériái

dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected]

Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

2

Dél-Ázsia lehatárolása

Maldív szigetek Nepál Bhután

India

Banglades Srí Lanka     Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból – Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib térség) – Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb – Gyakran Pakisztán is is – Legtágabb értelmezés   tágabb (angolszász) értelmezés: – CIA The World Factbook: Afganisztán ENSZ: még Irán is 3

Dél-Ázsia népességföldrajzi képe

      Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: – India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 – De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 – Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km 2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) 4

Alacsony városodottság, óriásvárosokkal

   Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) – 505 db 100 ezer feletti – 84 db félmilliós – 37 db milliós Legnépesebb városok: – Mumbai (Bombay) 14 mó VR2.

– Dhakka 11,6 VR5.

– Delhi 11,2 VR8.

– Bangalore 6,3 – (Chennai) Madras 4,7 – Kolkata (Kalkutta) 4,4 555

Vallási sokszínűség

     Hindu többség 72% – Nepál és India 80% körül – Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) – Banglades (Pakisztán) leválásának alapja – Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% – Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% – Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 6

Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

India Banglades Srí Lanka Nemzetiség soknemzetiségű 95 % bengáli bengáli Nyelv 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál Bhután soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 7

Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával

    Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) – Indus középső folyásánál – Sakktáblás alaprajz – Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus – Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge 8 – Szufficit Európával szemben

Lemaradás India-specifikus okai

1.

2.

3.

Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport – 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák – Érinthetetlenek (páriák, dalitok) – Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 9

Két évszázados angol gyarmati uralom

  Gyarmatosítás hátrányai: – Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették – Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése – Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: – Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer – Vasutat, utakat építettek – Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba 10

  

Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben

Gyarmatosítás következményei – India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül – Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés – Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv nincs növ.

– 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  1,3% – Családtervezés nehézkessége   értékterm/fő: de értékterm/fő: csak elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke – Importhelyettesítés  – Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) befelé fordulás – Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra – Külföldi befektetések gátlása   nincs verseny nincs külföldi technológia 11

Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet

  1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett – India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) – GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja – Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: – Belső piactól (mint exporttól) – Fogyasztástól (mint a beruházástól) – Szolgáltatásoktól (mint az ipartól) – High-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől) 12

Gazdasági fellendülés motorja

    Alapja: – „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) – Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése – Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek – Könyvelés – Eü. szolgáltatások – Újságírói munka – Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re  13

Világpiaci nyitás (1991-től)

    Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: – Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése – Adókulcsok csökkentése – Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) – De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős – Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás  14

Indiai modell hatása

   Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) – Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné – India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből  15

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

16

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára

   Pozitív – India: ter. fele szántóföld – Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  v. „szigetek gyöngye” „trópusi paradicsom” Negatív: – Elaprózott parcellák    Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: – Földéhség – Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja – Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták

Mezőgazdaság túlzott súlya

      India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe – India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés – Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró – Gyapot, juta – Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek – Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő – Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) – Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

Vidéki szegények felemelése

  Második zöld forradalom  potenciál mg. komoly Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani – Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből – Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel – Beruházások az öntözés elősegítésére – Birtokviszonyok átalakítása  19

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)

 20

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában

    Analfabétizmus (47%) – Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: – Alapvető diszkrimináció – Szegénység – Vallási háttér Országtípusok 1. Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) 2. Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás (Banglades, India) 3. Csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon hátrány (Srí Lanka, Maldív-szigetek)  21

Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002

Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125-199 % 75-124 % 74 % alatt

Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002

GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett 140-159 % 125-139 % 124 % alatt

A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában

 r = 0,54  24

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

 25

Dél-Ázsia szegényebb országai

   Nepál – Egyik legszegényebb ország – Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután – Egyik legelzártabb ország – Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: – Humán- és pénztőke hiánya – Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  mió)  csekély a felhalmozás és beruházás – Évről-évre ismétlődő természeti csapások 11  26

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

  Srí Lanka jobb helyzetű – Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl – Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat – Egyik legkisebb ország (300 km letelepedésre  helyenként > 1500 fő/km 2 <) 2 ) – Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó egyik legsűrűbben lakott ország (néps. – Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták – Magas születéskor várható élettartam  27

Ipar, turizmus

     Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: – Nyersanyag-, energia- és tőkehiány – Fogyatékos infrastruktúra – Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus – Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:  Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  főként a fekete- és szürkegazdaságba bevételek  Bhután: beutazási korlátok  28 – Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények

Jelentős különbségek

India Banglades Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűsé g (fő/km 2007 2 ) Természet es szaporodá s (‰) 2005 15 év alattiak aránya (%) 2005 Születésk or várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 1130 344 15 32 69 29 150 1045 18 35 64 25 Srí Lanka 21 320 10 24 75 15 Nepál 29 197 21 39 63 16 Bhután 0,7 15 13 38 64 11 Maldív szigetek 0,35 1166 24 41 68 29 30

India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 820 450 1160 320 1430 2320 102,73 9,26 6,37 0,75 0,25 1,33 133,42 13,84 8,90 1,85 0,40 9,50 126 137 93 138 135

India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I.

22/60 20/52 17/35 38/93 25/94 9/ II.

27/12 27/14 26/25 21/ 37/ 16/ III.

51/28 53/34 57/40 41/ 38/  31 75/50

Szibéria társadalmi–gazdasági helyzete

Szibéria területi lehatárolása

   Legszűkebb értelemben – Hét szövetségi körzet egyike: Szibéria Természetföldrajzi értelemben – K: Jakutföld (Szaha) – – Ny: Jamali Nyenyec és Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni oblasztyok Történelmi társadalomföldrajzi Szibéria – Oroszország ázsiai része – Észak-Ázsia Uráli, Szibériai, Távol-Keleti szövetségi körzetek

Régi gazdasági körzetek Szibériában

    Részben: Urál – Uráli SzK Ny-i része Nyugat-Szibéria – Uráli SzK K-i része – Szibériai SzK Nyi-része Kelet-Szibéria – Szibériai SzK K-i része (Szovjet-/Orosz-)Távol-Kelet – Távol-Keleti SzK

Szibéria elnevezése

   Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a) Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a) Elnevezés (Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben) – Mongolul: nyugodt területek – Népekről    Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba) Szabír nép Akkanat (Nyugat-Szibéra utolsó sámánja): Sibirga nép

Történelem

    Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok) XIII. sz.: mongol hódítás (Mongol Birodalom része) Szibériai Kánság XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé – Kereskedők, kozákok letelepedése – Cári hadsereg erődjei – XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan – Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők – II. Miklós, 1891–1905: traszszibériai vasút – XX. sz.: ásványkincsbányászat (gazdag vagyon) – SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)

Népességföldrajz

   Alacsony népsűrűség (3 fő/km 2 ) – Ny-ról K felé csökken Sokszínű nemzetiségi összetétel – Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német – Mongol, török népek (burját, jakut, szibériai tatár) – 1 mió kínai – 55 ezer szahalini koreai Sokszínű vallási összetétel – Ortodox keresztény – Iszlám – Tibeti buddhizmus – 70 ezer zsidó (Birobidzsán) – Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)

Urbanizáció

Függetlenségi törekvések

    Politikai autonómiáért mozgalom XIX. sz. közepétől ered – Szibériai származású szentpétervári egyetemisták – 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve – Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól – Szabadság és a magántulajdon igénye (USA mintájára új állam megteremtése) Felerősödött az orosz polgárháború idején

Bányászat

    Különösen gazdag ásványkincsekben – Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém – Negyedidőszaki eljegesedés – Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent) Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki Rossz éghajlat nem volt vonzó – Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése

Mezőgazdaság

      Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat – Búza, árpa, rizs, burgonya – Juh, szarvasmarha Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak – Korlátozott mezőgazdaság Tundra: rénszarvastartás – Őslakosok 10 ezer éves hagyományai Egyik legnagyobb erdőterület a Földön – Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt – De: gyorsabban vágják ki, mint amilyen mértékben megújulni képes Ohotszi-tenger: Föld 2-3. legfontosabb halászterülete – Probléma: extrém hideg, erős árapály – Szibéria: világtermelés 10%-a – SZU szétesése után visszaesett

Ipar

     1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult II. vh.: különösen gyors fejlődés SZU szétesése: hanyatlás 3 óriási gyár Nyugat-Szibériában, több a Bajkál tó körül Közlekedés – Több város nem érhető el közúton sem Európából, sem Ázsiából – Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok – Legjobban a légi közlekedésen keresztül érhetők el a vasútmenti városok is

Gazdasági körzetek

   Nyugat-Szibéria – 2,4 mió km2, 15 mió fő – Energiatermelés (4 nagy kőolajmező, Kuznyecki-medence szén Kelet-Szibéria – 4,1 mió km2, 9,1 mió fő – Nincs összefüggő ipari körzet, termelés egy-egy nagyvárosban – Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia – Nehézgépgyártás, vegyipar Távol-Kelet – 6,2 mió km2, 7,5 mió – Kitermelő ipar, Reménybeli nyersanyagelőfordulások – Városok inkább a tengerparton

Szibéria tervezett stratégiai infrastrukturális hálózatai

    Kőolajvezeték Gázvezeték Vasútvonal Közúti határátkelő