Transcript A „Feltörekvő Óriás”

A „Feltörekvő Óriás”: DélÁzsia
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaságföldrajz
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Dél-Ázsia lehatárolása

– Kelet-India (Nyugat-India ≈
Karib-térség)
– Elő-India (Hátsó-India ≈
Délkelet-Ázsia)
Nepál Bhután
India
Maldívszigetek
Banglades
Srí Lanka
Dél-Ázsia egyéb elnevezései
a gyarmati korból

Elkülönül Ázsiától
– Indiai kőzetlemez, Himalája
elválasztó szerepe) 
szubkontinens, alkontinens 
könnyű lehatárolni
– Antropológiai (nem mongoloid),
nyelvi másság (indoeurópai)
2
– Sajátutas gazdaságpolitika
Dél-Ázsia lehatárolása

Nepál Bhután

India
Maldívszigetek
Banglades
Srí Lanka
Dél-Ázsia (6 ország):
Banglades, Bhután, India,
Nepál, Srí Lanka és a
Maldív-szigetek
Csak Ny-i irányba
nyitottabb  tágabb
(angolszász) értelmezés:
– Gyakran Pakisztán is D-Ázsia
része
– CIA The World Factbook:
Afganisztán is
– Legtágabb értelmezés 
3
ENSZ: még Irán is
Dél-Ázsia népességföldrajzi képe


Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2
Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ
20%-a), jelentős eltérések:
– India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)
 VR8
– De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)

Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett



Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldívszigetek 24‰, Nepál 21‰)
Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32%
(Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%)
Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí
Lanka 75)
4
Alacsony városodottság,
óriásvárosokkal


Alacsony városlakók
aránya: 28% (Bhután
11%)
Sok nagyváros (>Eu)
– 505 db 100 ezer feletti
– 84 db félmilliós
– 37 db milliós

Legnépesebb
városok:
– Mumbai (Bombay) 14
mó VR2.
– Dhakka 11,6 VR5.
– Delhi 11,2 VR8.
– Bangalore 6,3
– Chennai (Madras)5 4,7
– Kolkata (Kalkutta) 4,4
Policentrikus indiai
városhálózat
120
1. Viszonylag kiegyenlített
városhierarchia
%, (maximális érték = 100%)
100
1951
2. Időben is egyre
kiegyenlítettebbé válik
1971
1991
80
2006
Auerbach v.Zipfeloszlás
60
Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német
geográfus, 1913)
Rangsorban az n-edik város
népessége = a legnépesebb város ned részével (Auerbach-szabály)
40
20
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
sorrend
12
13
14
15
16
17
18
19
20
Egy indiai városhierarchia
vizsgálat eredményei
Egyetemi hallgató
Hotelférőhely
Rendezett konferencia
Kórház
Légiforgalmi kapcsolat  Komplex
(összesített)
városhierarchia?
Városhierarchia az első 20-ban
történő előfordulások száma
alapján
város
Előfordulások
száma
Mumbai, Új-Delhi
9
Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad
8
Ahmedabad, Jaipur
7
Coibatore
6
Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune
5
Thiruvananthapuram
4
Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon
3
Városhierarchia a Bennett-féle
komplex mutató alapján

A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének
nehézségei
– 9 adatsor: eltérő volumenek, mértékegységek

Megoldás: maximumhoz viszonyítás
– Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató
– Maximum = 100 %
– Százalékos részadatok összegzése
Város
xi
zi 
xmax
Összesítet %
Új-Delhi, Mumbai
700 felett
Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad
200–700
Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar
90–200
Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum,
Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi
60–90
Főbb konklúziók








India városhierarchiája átalakulóban van
Korábban kikötővárosok voltak a vezető városok
(Mumbai, Chennai, Kolkata)
Ma a belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi,
Bangalore, Hyderabad)
Mára a súlypont ÉK-re tolódott
India városhierarchiája relatíve kiegyenlített
Időben egyre kiegyenlítettebbé válik
A komplex városhierarchia erősen követi a
népességnagyságot
Az indiai városhierarchia csúcs bipoláris
Vallási sokszínűség

Hindu többség 72%
– Nepál és India 80% körül
– Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség

Muszlim 20% (szunnita ág)
– Banglades (Pakisztán) leválásának alapja
– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%
– Legtöbben Indiában 164 mió

Buddhista 1%
– Srí Lanka 77%, Bhután 75%


Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka
Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság,
demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti
11
környezet
Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség
Nemzetiség
Nyelv
India
soknemzetiségű
22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
Banglades
95 % bengáli
bengáli
Srí Lanka
75% szingaléz, 18%
tamil
szingaléz, hiv. még: tamil, angol
Nepál
soknemzetiségű: 48%
nepáli
gurkha, nevári, bhotija
Bhután
50% bhotija, 35%
nepáli, asszámi
Maldív-szigetek98% szingaléz
dzongkha
divehi (szingaléz dialektus arab
12
írásjelekkel)
Ipari forr. előtt azonos gazdasági
fejlettségi szinten Európával


Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e.
III. évezred: Harappa kultúra
Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)
– Indus középső folyásánál
– Sakktáblás alaprajz
– Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás)

Magas szintű urbanizmus
– Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés,
burkolt utak)


Világkereskedelem nagy háromszöge:
szufficit Európával szemben
Világkereskedelem kis háromszögéből
kimarad  lassú periferizálódás
13
Lemaradás India-specifikus okai
1.
Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete):
casta (portugál) = faj(ta), népcsoport
– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák
– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)
– Kaszton kívüliek (külföldiek)
2.
3.
Ipari forr. elmaradása
Angol gyarmati uralom
14
Két évszázados angol gyarmati
uralom

Gyarmatosítás hátrányai:
– Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart
nem fejlesztették
– Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe
helyezése
– Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek
előidézői

Előnyei:
– Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás,
jogrendszer
– Vasutat, utakat építettek
– Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba

Függetlenedés
– 1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar
nélkül és ipar nyersanyag nélkül
– 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán)
15
Elhibázott gazdaságpolitika a
függetlenség utáni első
évtizedekben

Vontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os gazd-i növ
≈ népnöv)
– 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, de
2,2%-os népnöv)
– Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240
kcal)

Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz
keveréke
– Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny
– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria fejlődése
átlagban duplája volt)
– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra
– Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia 16
Gazdasági modernizáció indiai útja
az 1980-as évektől – sikertörténet

1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után
7,5%
– Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő
paritáson számított GDP)
– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja
– Gazdasági növekedés alapja: jó minőségű, tőke- és tudásintenzív
iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett)
Térség
India
Gazdpol Sajátutas gazdaságpolitika
Függ
Belső piac
Fogyasztás
Szolgáltatás
High-tech
K- és DK-Ázsia
ázsiai minta követése (alacsony
árú, munkaintenzív késztermékek
exportja a fejlett világba)
Export
Beruházás
17
Ipar
Alacsony hozzáadott értékű termék

Gazdasági fellendülés
motorja


Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt)
kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül)
India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások
vezérelte gazdaságot épít (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48)
– Ipar is főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek

Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra
kerülése
– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$)
– Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek (telefonos
ügyfélszolgálat, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)

Alapja:
– „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)
– Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka

Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban
tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain
18
drain”-re

Világpiaci nyitás (1991-től)



Gazdasági fejlődés sajátja: állami
támogatásokkal szemben ért el sikereket
Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás
területeiről
Reformok:
– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok
leépítése
– Adókulcsok csökkentése
– Verseny ösztönzése
19
Indiai modell hatása

Jelentős a versenyképesség javulás (telekom.
forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők),
de:
– Ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős
– Még mindig akadozó energiaellátás, városi
közszolgáltatás
– Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb
alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok
indiai a kínai mintát követné (India 1 mrd 130 mió
lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2
dollárnál kevesebből)
20