Transcript A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete

A világgazdaság kialakulása
és jelenlegi térszerkezete
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaság- és társadalomföldrajz
Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező
2013/2014, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Gazdaság- és
társadalomföldrajz




BME QA.2.227
Péntek 14.00–17.15, szombat 9.30–12.45
Összesen 3 alkalom
Számonkérés: szóbeli vizsga
– Az órák anyagából tételsor alapján


A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott
Felhasználható irodalom
– Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. –
Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok
közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. NGM, Budapest pp. 329–363.
– Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg2
Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93.
A világgazdaság
meghatározása, főbb
jellegzetességei
3
A világgazdaság
főbb elméleti
kérdései

A Föld országainak GDP-je
(vásárlóerőparitáson), 2015.
Forrás: Worldmapper
Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség
– Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $
– Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $





Információs társadalom (internet)  karavánutak
(Poszt)modern  tradicionális prekapitalista
szerkezetek
Békés együttélés helyett konfliktusok
Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén
jött létre
Modern világgazdaság megjelenése vitatott:
– XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések
– XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus
nemzetgazdaságának kialakulásakor
4
A világgazdaság főbb elméleti
kérdései

Országonként eltérő hatékonysági előnyök 
nemzetgazdaságok specializációja 
világméretű munkamegosztás kölcsönös
függőség
– De függés mértéke, munkamegosztás előnye nem
egyenlő

Több szereplős rendszer
– Nemzetgazdaságok
– Transznacionális vállalatok (tnc)
– Integrációs szervezetek
5
A világgazdaság főbb elméleti
kérdései

Világgazdaság > a nemzetgazdaságok
összessége
– Erőforrások hatékonyabb felhasználása
– Globális problémák csak e szinten oldhatók meg
(egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés
merül fel)
– Világgazdasági folyamatok meghatározzák a
nemzetgazdaságiakat


Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok
közötti külgazdasági kapcsolatok
Világgazdaság < világrendszer: etnikai,
kulturális, katonai kapcsolatrendszer is
6
A világgazdaság főbb elméleti
kérdései

Egyetemesség
– Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha
százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe)


Szerves egészet alkot
Szerves egész
– Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis

Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és
periféria (történelmileg változó formájú, de
újratermelődő)
– Világgazdaság meghatározott struktúrája több dimenzióban:
gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi
forgalmát
7
A világgazdasági centrum–
periféra viszony főbb jellemzői
8
A világgazdaság főbb
elméleti kérdései

Centrum–periféria
viszonyrendszer
– Wallerstein: új elméleti
rendszer – a társadalmigazdasági struktúra szélső
alkotóelemei elemei, ill.
köztük kialakult viszony
– Már a világgazdaság
(klasszikus kapitalizmus
előtt) kialakulása előtt
létezett
– De viszonyrendszer
kiteljesedése csak később
9
Centrum


Fejlettsége: kor élvonalában
Fejlődése autonóm és szerves
– Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből
népesség belső motiváltságából ered
– Természeti és társadalmi törvények felismerése  új
erők magukhoz ragadása  szükségletek
kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják
10
Periféria




Centrum fejlettségi szintjétől elmarad
Nem szerves autonóm pályán mozognak
Fejlődésük más viszonyok között kialakult
(fejlettebb) rendszer átvételén alapul 
mintakövetés
Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni,
egész rendszert dinamizálni?
11
Centrum–Periféria

Centrum erőfölénye fejlettségi eltérésből fakad
– Érdeke a aszimmetrikus függés kiépítése (pl. katonai,
asszimiláció, cserekapcsolatok)

Periféria: elmaradott struktúra  függő helyzet,
aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása
– Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva

Nem predesztináció
– Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el
– Sok perifériának sikerült felzárkóznia

Leszakadás koronként más és más következményekkel
– Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó
– J. Friedman: a gazdasági növekedés elméletét regionális keretbe
12
helyezte
Centrum–Periféria

Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben
kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és
vonzáskörük kapcsolata
– Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón
országgal az élén
– Félperiféria: belső peremen
– Periféria: külső peremen


Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de
aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági
nagytérség
Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya
is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is
13
Világ gazdaságföldrajzi tagolódása

Klasszikus: 5 kontinens
– Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia

Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység
– Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél)

Világgazdasági erőterek: 3 egység
– Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet

Kultúrrégiók
Világgazdasági
helyzet
Centrum
Félperiféria
Periféria
Világgazdasági erőterek
Nem
Amerika
Európa-Afrika
Távol-Kelet
egyértelmű
Ausztrália  Kelet-Ázsia
Észak-Amerika Európa
Latin-Amerika Iszlám Világ
Délkelet-Ázsia
14
Trópusi Afrika Dél-Ázsia
Észak- és
Belső-Ázsia