Transcript Építési-bontási hulladékok hasznosításának és újrafeldolgozásának

ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagok és hulladékok az építőiparban
ma és holnap
Horváth Sándor
ÉVOSZ Fenntartható Építés Munkabizottság
elnöke
Európa 2020 Stratégia
Az építőiparra vonatkozóan is három prioritás:
• Intelligens növekedés,
• Fenntartható növekedés
• Inkluzív növekedés
A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra:
•
•
•
•
Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi
modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni,
működtetni és átalakítani;
Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel,
munkaegészségüggyel és -biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel;
A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű
lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez
igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít,
A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet
kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál:
– közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energiahatékonysági céljait,
– eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt,
– megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek.
•
•
Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek;
Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt.
Célok, intézkedések a vázolt vízió eléréséhez
• Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb
szabályozással,
• A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a
magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása,
• Az innovációs képesség és teljesítmény javítása minden
területen, a termelékenység, a fenntarthatóság és a
hozzáadott érték növelése az értékteremtő lánc minden
elemében,
• Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a
termékeknél, az építési folyamatban és a
működtetésben,
• Az építési szektor globális versenypozíciójának
erősítése
Fenntartható építés:
1.
Az építmények létrehozásának és működtetésének
folyamata, amelyre jellemző
• a környezeti felelősség,
• az erőforrások hatékony felhasználása
az építmény egész életciklusában, a tervezéstől az
építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül
egészen a bontásig.
2. Kibert. C.:
„Egészséges épített környezet létesítése és felelős
fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával,
ökológiai elvek alapján.”
Előtérbe helyezés indokoltsága:
• az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből
kikerülő anyagok 50%-át,
• az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás
50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért
felelősek,
• az összes hulladék 25%-a építési anyagból
keletkezik,
• az építési szektornak jelentős a gazdasági hatása, mivel
a GDP 10%-át adja az EU-ban (Magyarországon alig
több, mint fele),
• az építési szektor közvetlenül közel 20 millió főt
foglalkoztat (közvetve 44 milliót).
• Bármelyik említett területen néhány % elmozdulás euró
milliárdokat jelent.
• A kedvező irányú elmozdulás hasznát
– a társadalom egésze,
– az épületek építtetői és használói
– és az építési szektor szereplői (kutatók, tervezők,
kivitelezők, anyaggyártók)
egyaránt kell hogy élvezzék.
A fenntartható építés
– ezen belül a hulladékgazdálkodás –
az építési szektor számára:
•
•
•
•
•
többlet feladatot jelent,
magas minőséget követel,
magasabb színvonalú tudást igényel,
innováció, kreativitás előtérbe kerül,
VERSENYKÉPESSÉG jelentősen javul.
Tudatformálás szükségessége:
•
•
•
•
•
döntéshozók szerepe,
szabályozási rendszer,
hatóságok szerepe,
építtetők, épület használók,
építési szektor szereplői
A fenntartható építés főbb területei:
•
•
•
•
•
•
•
•
az energiahatékonyság, energia takarékosság,
életciklus elemzés (LCA) építésben, üzemelésben,
zöld közbeszerzés,
a fenntartható építés kutatása, oktatása, innovációja,
műszaki tervezése,
optimális építőanyag (minőség, mennyiség)
felhasználása, anyagtakarékosság,
az építési, felújítási és bontási folyamatok hulladékának
minimalizálása,
a keletkezett hulladék újrafelhasználásának
maximalizálása,
az intelligens épületek (domotika) szinergiájának
hasznosítása.
Főbb európai szakmai szövetségek
ajánlása
FIEC (Európai Építőipari Szövetség)
Pozíciós iratok, pl.:
– A FIEC végső hozzájárulása az építőipar fenntartható
versenyképességéről szóló nyilvános konzultációhoz,
– FIEC válaszok – Zöld Könyv az EU közbeszerzési
politikájának modernizálásáról.
CEPMC (Építőanyaggyártók európai ernyőszervezete)
Pozíciós papírok:
– A fenntartható építés szabványai,
– Környezetvédelmi cimkézés,
– Javaslat a hulladék irányelvhez.
Építési hulladékok (melléktermékek) felhasználása
–
–
–
Nyersanyagként nem hasznosítható
: káros és veszélyes
Nyersanyagként újrahasznosítható
: beton, fa stb.
Nyersanyagként hasznosítható
: felesleges talaj, fémhulladék stb.
Építőanyaggyártási melléktermékek
(a fenti osztályozás szerint)
Cél: az építőanyagok felhasználásának optimalizálása
–
–
–
–
–
életciklus elemzés,
zöld közbeszerzés,
építési termékek és épületek
„környezettudatosságának” minősítése,
a szabályozási környezet javítása,
környezettudatosabbá tétele,
domotika (intelligens épületek).
Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertana
Lépések (1/2):
• Az LCC elemzés fő céljának meghatározása
• Az elemzés kezdeti területének kijelölése
• Annak meghatározása, milyen mértékű összefüggés van a
fenntarthatósági elemzés és az LCC között
• Az elemzés időszakának és a gazdasági értékelés módszereinek
kijelölése
• Kiegészítő elemzések szükségességének meghatározása
(kockázati/bizonytalansági és érzékenységi elemzések)
• Projekt és forrás követelmények meghatározása
• Az LCC-be beépítendő opciók és a figyelembe veendő
költségtényezők meghatározása
• Az LCC elemzéshez használandó költség és idő adatok
összegyűjtése
Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertana
Lépések (2/2):
• A pénzügyi paraméterek értékeinek és az elemzési periódusnak a
megerősítése
• A kockázati stratégia áttekintése és előzetes bizonytalansági
/kockázati elemzés végrehajtása
• A szükséges gazdasági értékelés elvégzése
• Részletes kockázati/bizonytalansági elemzés elvégzése (ha ez
kívánatos)
• Érzékenységi elemzés elvégzése (ha ez kívánatos)
• Az első eredmények értelmezése, bemutatása a megkívánt
formában
• A végső eredmények bemutatása a megkívánt formában és a
zárójelentés elkészítése
Szabályozási környezet javítása
• Ösztönző elemek hatékonyabbak, mint a tiltók.
• 305/2011/EU rendeletben új alapkövetelmény:
7. A természeti erőforrások fenntartható használata
Zöld közbeszerzés
Az Európai Bizottság által is elfogadott definíció
szerint a zöld közbeszerzés:
- amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat
minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait,
- az életciklus során a környezetre lehető legkisebb
hatást gyakorló megoldások keresésével,
- és előnyben részesítésével ösztönzi
- a környezetbarát technológiák elterjedését,
- a környezetbarát termékek előállítását.
Zöld közbeszerzés indokoltsága
• Ha a vásárlóerő környezetkímélő termékek,
szolgáltatások felé mozdul el, akkor közvetlen
környezetvédelmi előnyök jelentkeznek,
• A piac elmozdul ebbe az irányba,
• Követendő példa lehet a vállalati és
magánfogyasztók előtt,
• Nem növeli szükségszerűen a kiadásokat.
Életciklusra vetített költségek
(beszerzési ár + fenntartási költségek +
ártalmatlanítás költsége)
Építési termékek megmérettetése
• Kötelező: CPD  CPR
• Önkéntes:
– átláthatóság
– szakmai szövetségek (pl. ÉVOSZ) szerepe,
– környezettudatosság,
– hitelesség
Épületek környezettudatos minősítése
• USA: LEED
• UK: BREEAM
• DE: DGNB
Szabályozási környezet
(EU 27 ország felmérése)
• a hulladék irányelv  erősödött a nemzeti szabályozás,
• erőforrások minimalizálása  javítandó  TC 350
szabványai (építmények fenntarthatósága),
• önkéntesség, alulról jövő kezdeményezések
támogatása.
Intelligens épületek
Működésük során automatizálási, vezérlési és/vagy
irányítási rendszereket működtetnek
A fenntartható építés legdinamikusabban fejlődő területe.
Szoros összefüggés:
• az építési termékek környezettudatosságával,
• az életciklus elemzéssel,
• a monitoring rendszerekkel.
Intelligens épületek követelményei, előnyei:
• komfortosság, kényelem,
• gazdaságos üzemelés,
• megbízhatóság, rugalmas fejleszthetőség,
• környezettudatosság.
Építőipar és építőanyagipar krízis helyzetben
 kilábalás iránya  környezettudatosság,
fenntarthatóság