Transcript Szakmai_muhely_20140219_Kozbeszerzes_Szalay_Ferenc

A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI
{
A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ
2011. ÉVI CVIII. TV. RENDELKEZÉSEI
ALAPJÁN
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
ALKALMAZÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE
-
-
-
A közbeszerzések kérdését általános bizalmatlanság övezi.
Általános tendencia, hogy az ajánlatkérők elsődlegesen
azokat a módszereket keresik, hogy milyen módon lehet
kibújni a közbeszerzési törvény szerinti eljárás alól.
A bizalmatlanság nem alaptalan, DE:
JELENTŐS KOCKÁZATOKAT REJT MAGÁBAN
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK MEGKERÜLÉSE
A
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
ALKALMAZÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE
KÖZBESZERZÉS ELMARADÁSÁNAK KOCKÁZATAI:
-
-
Bírság kiszabása.
Kizárás további pályázati lehetőségek kedvezményezetti
köréből.
Már folyósított támogatás visszaigénylése, még nem
folyósított támogatás megvonása ----- fizetési
nehézségekhez vezethet, ugyanis a megkötött szerződéseket
vagy teljesíteni kell, és így saját erőből kell pótolni a
hiányzó összeget, vagy a jóhiszemű szerződött partner
jogos kárkövetelését kell kiegyenlíteni (akár elmaradt
hasznot is).
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
ALKALMAZÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE
KÖZBESZERZÉS ELMARADÁSÁNAK KOCKÁZATAI:
-
Megkötött szerződések érvénytelensége;
Érvénytelen szerződések esetén az eredeti állapot
helyreállítása, vagy ha erre nincs lehetőség (pl. szolgáltatás
megrendelés/építési beruházás) akkor a szerződés
teljesítése, vagy kártérítés fizetése válhat esedékessé.
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
ALKALMAZÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE
MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TÁMOP PÁLYÁZATON ELNYERT
ÖSSZEGEK FELHASZNÁLÁSAKOR KÖZBESZERZÉSI
ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSÁRA?
-
Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. Tv. (a továbbiakban: Kbt.)
közbeszerzés-definíciója:
Kbt. 5. § Közbeszerzési eljárást




az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek
visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni
megadott tárgyú és
értékű beszerzések
megvalósítása érdekében (közbeszerzés).
A KBT. ALANYI HATÁLYA
(ajánlatkérőként meghatározott szervezetek)
6. § (1)
„klasszikus” (pl.: minisztérium,
bek. a)-d) Miniszterelnökség, Központi Ellátó
Főigazgatóság, állam, önkormányzat,
költségvetési szerv, közalapítvány, stb., ezek
által alapított gazdasági társaság, stb.
6. § (1)
bek. e)
a)-d)-be nem tartozó közszolgáltató [Kbt.
114. § (2) bek.], HA a)-d) meghatározó
befolyást gyakorol felette
közszolgáltatói tevékenységének biztosítása
céljából lefolytatott beszerzése során
6. § (1)
bek. f)
a)-e)-be nem tartozó szervezet
közszolgáltató tevékenységét [jogszabályon
vagy az illetékes hatóság által kiadott
közigazgatási határozaton (engedélyen)
alapuló] különleges vagy kizárólagos jog
alapján folytatja
közszolgáltatói tevékenységének biztosítása
céljából lefolytatott beszerzése során
közszolgáltatói
tevékenysége
folytatásától
eltérő célra
történő
beszerzés
esetén nem
kell alkalmazni
a törvényt
6
A KBT. ALANYI HATÁLYA
(ajánlatkérőként meghatározott szervezetek)
6. § (1) bek.  támogatásból megvalósuló beszerzés
g)
vonatkozásában
 az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó
szervezet,
 amelynek beszerzését az a)-d) pontok hatálya
alá tartozó egy vagy több szervezet többségi
részben közvetlenül támogatja vagy az Európai
Unióból származó forrásból többségi részben
közvetlenül támogatják
6. § (1) bek. •az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g)
h)
pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely
önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó
kötelezettség vagy külön jogszabály [pl ÁHT 33.
§ (8) bek.] kötelezése alapján folytat le
közbeszerzési eljárást
7
A KBT. TÁRGYI HATÁLYA
(megadott tárgyú beszerzések)
árubeszerzés
 szolgáltatás megrendelés
 építési beruházás
 építési koncesszió
 szolgáltatási koncesszió

8
ÁRUBESZERZÉS
Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya
forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog
tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg
hasznosítására vonatkozó jognak - vételi
joggal vagy anélkül történő - megszerzése az
ajánlatkérő részéről.
Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást
és üzembe helyezést is.
9
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya munka
megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről, az
alábbiak figyelembe vételével:
A Kbt-ben meghatározott munka vagy építmény
kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban
meghatározott tervezése együtt.
10
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS
Árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő
olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen
valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről
pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. (pl. oktatás, képzés,
tervezés, stb.)
11
ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ
Olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő
ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának
meghatározott időre történő átengedése vagy e jog
átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a
hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében
vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.
12
SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ
Olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján
az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát
(hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és
ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog
átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt,
ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat
teljes egészében vagy legalább jelentős részben a
nyertes ajánlattevő viseli.
Szolgáltatási koncesszió beszerzése esetén a Kbt.
III. Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazandó –
értéktől függetlenül.
13
KÖZBESZERZÉSI
ÉRTÉKHATÁROK,
BECSÜLT ÉRTÉK,
RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA
(megadott értékű beszerzések megvalósítása)




A Kbt. nem tartalmazza az értékhatárokat (ktsgvetési
törvény tartalmazza)  a Közbeszerzési Hatóságnak év
elején kell közzétenni.
Becsült értékre továbbra is részletes előírások.
A becsült érték fogalma nem változik.
Egybeszámítási kötelezettséget felváltja a részekre
bontás tilalma, és ennek szankciós jellege.
KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK - 2014
KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK + PÁLYÁZATI PÉNZEK
FELHASZNÁLÓI
Beszerzés tárgya
Közösségi rezsim
Nemzeti rezsim
árubeszerzés
39 287 460 Ft
[Kbt. 6. § (1) bek. a)]
8 000 000 Ft
60 690 330 Ft (minden
más ajánlatkérő)
szolgáltatás megrendelés
39 287 460 Ft
[Kbt. 6. § (1) bek. a)]
8 000 000 Ft
60 690 330 Ft (minden
más ajánlatkérő)
60 690 330 Ft
(speciális tárgy)
építési beruházás
1 520 483 340 Ft
15 000 000 Ft
szolgáltatási koncesszió
-
25 000 000 Ft
építési koncesszió
1 520 483 340 Ft
100 000 000 Ft
1515
BECSÜLT ÉRTÉK FOGALMA




A közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért,
illetőleg kínált
 a közbeszerzés megkezdése:
 a
közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény
feladásának időpontja,
 hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében: az
ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja
 egyéb esetben: beszerzés megkezdésének időpontja
– ha ez nem megállapítható: szerződéskötés időpontja
általános forgalmi adó nélkül számított,
a
beszerzés tárgyára vonatkozó szabályok szerint
megállapított
legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás .
16
BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS /
ÁRUBESZERZÉS
4 évi (48 havi)
nettó
ellenszolgáltatás
Határozatlan idejű
szerződés
4 év vagy annál rövidebb
időre szól
A teljes nettó
ellenszolgáltatás
4 évnél hosszabb időre
szól
4 évi (48 havi)
nettó
ellenszolgáltatás
Határozott idejű
szerződés
1717
BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS
a teljes beruházásért járó ellenértéket kell
figyelembe venni
 becsült
értékébe
be
kell
számítani
a
megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által
rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások
becsült értékét is.

18
BECSÜLT ÉRTÉK
VS.
RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FEDEZET



Becsült érték: az eljárásforma megválasztása és a tárgyi hatály
meghatározása tekintetében bír relevanciával.
 jellegénél
fogva egy prognosztizált összeg, ily módon
tulajdonképpen fiktív.
Fedezet: számszakilag kimutathatónak kell lennie, a pénzösszeg
rendelkezésre
állása
vagy
forrásmegjelölés
formájában.
[D.155/12/2007.]
 jellegénél fogva nem egy egzakt szám, hanem egy nem a Kbt.
szerinti, hanem a hétköznapi értelemben vett becsült érték,
amelyet ellenőrizhető módon kell dokumentálni.
 meghatározása
az ajánlatkérő autonóm döntése, annak
nagyságát az ajánlat által befolyásolni nem lehet. [Ítélőtábla:
3.Kf.27.451/2007/18.]
A becsült érték az, amit az ajánlatkérő fizetni akar, a fedezet pedig
annak a forrása
19
EGYBESZÁMÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG /
RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA
2013. JÚLIUS 01. ELŐTT:
Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része
alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.
(2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk
beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések
értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül
fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló
szerződések értékét.
2013. JÚLIUS 01. UTÁN:
18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának
megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.
(2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés,
vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva,
több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az
összes rész értékét kell figyelembe venni.
A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre
bontás tilalma alkalmazásához
Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy
közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok
értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték
megállapításakor és ezáltal nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a
magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint
folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat.
A részekre bontás tehát mindig a becsült érték számításával
kapcsolatban elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több
szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani nem jogsértő,
csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a becsült érték
számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze. A részekre
bontás tilalma megsértésének megállapításához nem szükséges,
hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre irányuló
szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen.
Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel
kapcsolatban több szerződés értékét egy-be kell
számítani?


műszaki-gazdasági funkcionális egység
időbeli összefüggés
MŰSZAKI-GAZDASÁGI
FUNKCIONÁLIS EGYSÉG
Lényeges, hogy mindig az adott eset egyedi
körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy
közbeszerzés fennállását.
A műszaki-gazdasági funkció
támasztják alá különösen:



egységének
fennállását
az egységes tervezés és döntés
ugyanazon ajánlatkérő személye
azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések
megkötésekor.
IDŐBELI ÖSSZEFÜGGÉS
-
-
Nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget.
Egy hosszabb idő alatt megvalósuló képzéshez kapcsolódó
képzési szolgáltatások beszerzésénél, vagy építési
beruházás megvalósításánál pl. nem bontja meg a beszerzés
egységét az sem, ha évente kerül sor szerződések
megkötésére, melyek egy időben összefüggő folyamatba
épülnek.
Ha viszont a képzés vagy az építési munkák valamilyen
okból megszakad, és évek múlva kell újabb szerződéseket
kötni a folytatásra, már nem az eredetivel egy
közbeszerzésről beszélhetünk.
IDŐBELI ÖSSZEFÜGGÉS

A Bíróság gyakorlata alapján az ajánlatkérő költségvetési
tervezésével összefüggő indokok nem törik meg egy
beszerzés funkcionális egységét.

Így például ha egy feladat elvégzésére ajánlatkérő azért köt
két egymást követő évben egy-egy szerződést, mert a később
elvégzendő részfeladatot érintően a költségvetési fedezettel
csak a második évben fog rendelkezni, ez nem ad
lehetőséget a szerződések értékének külön kezelésére.
Hogyan vizsgálható a műszakigazdasági funkció egysége?
A műszaki és gazdasági funkció egysége az adott beszerzés
tárgyával és feltételeivel összefüggésben vizsgálható
minden esetben. Nincs konkrét szabály, mindig a konkrét
beszerzés a döntő.
ÁRUBESZERZÉS
A Kbt.-t módosító törvényjavaslat indokolása alapján az
árubeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége
elsősorban abban érhető tetten, hogy az áruk egyetlen cél
megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is
hasonlóak
vagy funkciójuk betöltésére
együttesen
alkalmasak.
Pl.: különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok.
Tipikusan egy az adott területen működő gazdasági szereplő
tartana ilyen termékeket árukészletében.
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS



Egy több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor
értékelhetőek külön építési beruházásként, amennyiben
teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció
betöltésére önmagukban alkalmasak
Az építési beruházások közbeszerzésének részletes
szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §
(2) bekezdése ugyanazon építési beruházásnak minősíti az
egy építési engedélyben több szakaszra bontott
beruházást. DE:
Több engedély ugyanakkor természetesen nem zárja ki az
egy építési beruházás megvalósulását.
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS
A beszerzéseket első sorban az egy közös cél kapcsolja össze,
ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a
beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi
hasonlósága.
Pl.: több szakaszra bontott tervezői és mérnöki szolgáltatások
egységét arra tekintettel mondta ki a Bíróság, hogy azok egy
építési beruházás megvalósításához kapcsolódtak és
ugyanolyan tartalmú szolgáltatások voltak.
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS
Alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag
egységesnek, amelyek
-
-
azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak,
szerephez juthat a szükséges végzettség-képzettség is,
illetve,
tipikusan egy vállalkozó képes lehet-e a szolgáltatásokat
teljesíteni.
SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS
-
Különösen fontos a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve.
-
Különösen az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések
esetén kell figyelmet fordítani arra, hogy az utólagos
ellenőrzés során nehezen lesz alátámasztható a beszerzések
külön egységként kezelése, ha egy projekten belül ugyanazzal
a vállalkozással köt ajánlatkérő több ugyanolyan, de
legalábbis hasonló tárgyú szerződést, amelyeket nem a
szerződések összeadott becsült értéke alapján megállapított
eljárási szabályok szerint kötött meg.
RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA –
PROJEKTALAPÚ MEGKÖZLÍTÉS

A közbeszerzési jog által alkalmazott, egy közbeszerzéshez
tartozó szerződések funkcionális egységének megállapítása
körében ugyanakkor releváns lehet az a körülmény, hogy
egyes beszerzések egy projekt keretében valósulnak meg.

A Kbt.-t módosító 2013-as törvény indokolása is említést
tesz az azonos funkció, illetve cél kapcsán a projektek
jelentőségéről.

Felmerülhet különböző tárgyú beszerzések egybeszámítása
is (szolgáltatás-árubeszerzés-építés) PROJEKTSZINTEN!
RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA –
PROJEKTALAPÚ MEGKÖZLÍTÉS
Az indokolás szerint:
„Az uniós források gyorsabb és hatékonyabb
felhasználásához is hozzájárul a módosítás azáltal, hogy nem
követeli meg az eltérő projektekhez kötődő hasonló
szolgáltatások egybeszámítását – feltéve hogy sajátos
körülmények, (pl. hogy az ajánlatkérő egy időben
összevontan bonyolítja a beszerzést) nem alapozzák meg
kifejezetten a szerződések egységét.”
RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA –
PROJEKTALAPÚ MEGKÖZLÍTÉS
A Közbeszerzési Hatóság legfontosabb megállapítása:
„Amikor az ajánlatkérő olyan helyzettel szembesül, amelyben
nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy több szerződés egy
közbeszerzésnek tekintendő-e, a mérlegelés során javasolt
figyelembe vennie, hogy az Európai Unióból származó forrás
felhasználása esetén az utólagos ellenőrzések EGY PROJEKTET
és a projekten belül megvalósított közbeszerzéseket vizsgálnak
és a közbeszerzés mellőzése – az egyéb jogkövetkezmények
mellett – a támogatás teljes összegének visszafizetését vonhatja
maga után.”
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
FAJTÁI



Nyílt
Meghívásos
Tárgyalásos




Hirdetménnyel induló
Hirdetmény nélküli
Versenypárbeszéd
Keretmegállapodásos
Csak, ha a e
fejezet megengedi
35
NYÍLT ELJÁRÁS






a közbeszerzési eljárások alapja
minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet
ajánlati felhívással indul
nem lehet tárgyalni
ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz, dokumentációhoz kötve
van + ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség)
egyszakaszos eljárás
36
MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

két szakaszos eljárás
nem lehet tárgyalni

részvételi szakasz:





alkalmasság / alkalmatlanság (kvázi előminősítés)
bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be
jelentkezést
ajánlat nem tehető
AF megküldésének időpontja rögzítendő az RF-ben:
37
HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELÉVEL
INDULÓ TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
-
kétszakaszos
-
klasszikus AK-nál: előfeltételek mellett
alkalmazható
-
közszolgáltató AK-nál: alanyi jogon
alkalmazható
38
Hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás – mikor alkalmazható ?
a)
-
ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bek. b) vagy
c) pontja alapján eredménytelen volt, (feltéve, hogy a felhívás, a dokumentáció
időközben lényegesen nem változott meg);
Kizárólag érvénytelent jelentkezést / ajánlatot nyújtottak be
Minden ajánlat túl drága a fedezethez képest
b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás
természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az
ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból
szükséges;
Nem alkalmazható azonban akkor, ha megalapozza a piacképességet v. a kutatásfejlesztés
költségeit fedezi
d) ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása
nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos
eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások
és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.
Közszolgáltató ajánlatkérőnél: alanyi jogon alkalmazható!
39
HIRDETMÉNY NÉLKÜLI
TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 22
millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a
150 millió forintot (ún. „3 ajánlattevős” egyszerű eljárás)



nem kell tájékoztatni a KDB-t!
köteles biztosítani a versenyt  legalább 3 AT-t ajánlattételre
felhívni
kinek kell küldeni a felhívást?
 kkv vagy költségvetési szerv
 az alkalmassági feltételeket AK szerint feltehetőleg teljesíteni
tudja
40
HIRDETMÉNY NÉLKÜLI
TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és
kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az
ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb,
továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás
alkalmazása esetén meghiúsulna;

a közbeszerzés külképviselet számára történik
 köteles
biztosítani a versenyt köteles
ajánlattételre felhívni
legalább
3
AT-t
41
Elérhetőségek:
Dr. Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda
1061 Budapest, Andrássy út 20. II. em. 5.
Tel.: + 36 1 301 0059
E-mail: [email protected]
KÖSZÖNÖM
MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!