Transcript Közbeszerzés modul 13. tétel

13. tétel
Alaphelyzet:
• Egy költségvetési szerv jön létre, amelyre kiterjed a
közbeszerzési törvény alanyi hatálya, mivel klasszikus
ajánlatkérőnek minősül. Az ajánlatkérő Öntől kér
tanácsot arra vonatkozóan, hogy általánosságban
milyen kötelezettségek terhelik. Ismert előtte, hogy az
adott évben számos közbeszerzési eljárást fog kiírni.
Arra is kíváncsi az ajánlatkérő, hogy miképpen kell a
döntési folyamatot kialakítania, van-e valamely erre
vonatkozó előírás. Szintén érdekli, hogy a saját
emberével le tudja-e folytatni az eljárásokat, milyen
szakértelmet kell biztosítania az eljárásokhoz.
Kérdések
• Ismertesse
az
ajánlatkérővel,
hogy
milyen
kötelezettségek terhelik, hogyan készülhet fel
megfelelően a közbeszerzési eljárások lebonyolítására!
• Ajánlatkérő arra vonatkozóan is tájékoztatását kéri,
hogy a megindítani tervezett építési beruházás iránti
közbeszerzési eljárásában miként járjon el, ha nem
kizárólag csak az ajánlati ár alapján kívánja kiválasztani
a nyertest.
• Milyen részszempontokat, módszereket javasol, és
miként állapítja meg a súlyszámokat, hogy ne legyen
kénytelen a drágább ajánlatot benyújtóval szerződést
kötni?
Információtartalom vázlata:
•
•
•
•
Bejelentkezési kötelezettség
Közbeszerzési szabályzat készítése
Közbeszerzési terv készítése
Szakértelem biztosítása, bíráló bizottság
felállítása
• Összességében
legelőnyösebb
ajánlat
értékelési
szempontja,
részszempontok,
módszerek,
értékelési
ponttartomány,
súlyszám
Bejelentkezési kötelezettség
A Kbt. 21. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérők - kivéve a 6. § (1) bekezdés g)-h)
pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek a Kbt. hatálya alá tartozásukról, valamint
adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni a Kbt.
hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül.
A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők
nyilvántartása), és azt a honlapján (www.kozbeszerzes.hu) közzéteszi, továbbá a
nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az
Európai Bizottság részére.
Amennyiben az érintett szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
vagy az érintett szervezet a Kbt. hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési
Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti.
A Kbt. 141. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke
kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását ha az
érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget a
törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve
bejelentési kötelezettségének.
Közbeszerzési szabályzat készítése
A Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni
a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső
ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az
eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét
és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a
vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell
határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt,
személyeket, vagy testületeket.
Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, a fentieknek
megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az
abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak,
legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően
kell meghatároznia az előbbi bekezdésben foglaltakat.
Közbeszerzési terv készítése
•
•
•
•
•
A Kbt. V. Fejezet (A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok), „A közzététel, adatszolgáltatás
és közbeszerzési tervezés szabályai” 31. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési
Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel
valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet,
valamint annak módosítását (módosításait) a terv vagy a terv módosításának elfogadását követően
haladéktalanul. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv
honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott ajánlatkérők kivéve a XIV. Fejezet szerint eljáró ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az
ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves
összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre
tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A
közbeszerzési terv nyilvános.
A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben
szintén megfelelően szerepeltetni kell.
A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás
lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő
közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is
lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült
fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás
felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.
Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére
feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.
Szakértelem biztosítása, bíráló
bizottság felállítása
A Kbt. 22. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a
dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más
szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont
személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti,
közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.
Az ajánlatkérő az előbbi bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező,
legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [67-70. §] megadását
követő - 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására. A bírálóbizottság írásbeli
szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési
eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági
munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok
indokolással ellátott bírálati lapjai.
Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a
bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag
tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi
döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.
Összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési
szempontja, részszempontok, módszerek, értékelési
ponttartomány, súlyszám 1.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles
meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az
ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles
meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló
részszempontokat; részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont
tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az
ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó
és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; azt a módszert
(módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot.
A fentiekben foglaltakat az eljárást megindító felhívásban kell megadni [adható pontszám alsó és
felső határát és a módszert az egyéb információk körében] azzal, hogy a módszer
(módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A módszerekről, az
ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít: (A Közbeszerzési Hatóság
útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható
módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ 2012. évi 61. szám; 2012. június 1.))
Összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési
szempontja, részszempontok, módszerek, értékelési
ponttartomány, súlyszám 2.
Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton (alszemponton)
kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást
megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre
és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad,
valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem
lehet.
A részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. § (1)
bekezdése szerinti alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a
közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson
kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és
fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és
műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a
részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek
foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges
jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
Összegezve:
Klasszikus ajánlatkérő kötelezettségei a fentiek alapján tehát:
• a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni kell a Kbt. hatálya alá kerülésről, illetve a változásról (Kbt. 21. §
- fentiek alapján!)
• Közbeszerzési szabályzatot kell készíteni (Kbt. 22. § - fentiek alapján!)
• Közbeszerzési tervet kell készíteni (Kbt. 31-33. § - fentiek alapján!)
•
Eljárásairól éves statisztikai összegezést kell készíteni (92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet alapján!)
A Rendelet 12. fejezet (Éves statisztikai összegezések) 36. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az éves
beszerzéseiről a rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles
készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a
Hatóságnak. A Hatóság az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján
elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig
megküldi az Európai Bizottságnak. Ha az ajánlatkérő a tárgyévet követő év május 31. napjáig nem
küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Hatóság elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés
harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi
meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni. Az éves
statisztikai összegezés mintáját (klasszikus ajánlatkérő esetén) a Rendelet 11. számú melléklete
tartalmazza. Az éves statisztikai összegezést a Kbt. 31. §-a szerint kell közzétenni (saját honlapján, ha
honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a
fenntartó honlapján közzétenni).
Összegezve:
•
A döntési folyamatok kialakítására a Kbt. 22. §-a alapján (fent részletezettek
szerint) a közbeszerzési szabályzatot kell az ajánlatkérőnek kialakítania.
Amennyiben a Kbt. 22. §-ban előírt szakértelemmel - a közbeszerzés tárgya szerinti,
közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelem - rendelkezik a saját embere, úgy az
eljárás lefolytatását azok bevonásával meg tudja tenni.
•
Amennyiben az ajánlatkérő értékelés során nem kizárólag csak az ajánlati ár
alapján kívánja kiválasztani a nyertest, úgy értékelés módjának a Kbt. 71. § (2)
bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása
módszer ajánlott (fentiek alapján). Részszempontnak meg kell jelölni az
ellenszolgáltatás mértékét (Kbt. 71. § (4) bekezdés b) pontja), továbbá olyan
szempontokat (pl.: teljesítés határideje, jótállás stb.), amelyek az ajánlatkérő
számára kiemelten fontosak ezért értékelésükkel az ajánlatkérő számára kedvezőbb
ajánlatok érkezhetnek.
•
Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő ne legyen kénytelen a drágább ajánlatot
benyújtóval szerződést kötni, javasolt az ellenszolgáltatás mértéke részszempont
súlyszámának magasabb érékben történő meghatározása a többi részszemponthoz
képest.