Transcript 2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat KASSA felé V Tornyosnémet i A Miskolc SK M15 felé Parassapuszta V M2 Duna M86 Eger M8 Veszprém IV Lelle ZÁGRÁB felé M8 M44 Békéscsaba Szeged Szekszárd Kaposvár V/A ARAD, KOLOZSVÁR felé ARAD felé M5 M9 Letenye RO Kiskunfélegyhá za M6 M7 M70 M4 Szolnok Kecskemét Zalaegerszeg Bszgyörgy V M4 Székesfehérvár Rábafüzes Nagykanizsa Debrecen M0 Dunaújváros LJUBJANA, TRIESZT felé M35 BUDAPEST M81 Szombathely GRÁC felé Tatabánya Nyíregyháza Polgár M3 Vác M1 M3 Emőd Füzesabony Sopron SLO M30 M25 Győr M9 LVOV, KIJEV felé Tisza POZSON Y, PRÁGA IV BÉCS felé Mohács Röszke BELGRÁD felé HR Ilocska M56 M56 SZARAJEV Ó felé V/C M43 IV Baja Pécs UA X/A YU Nagylak TEMESVÁR, BUKAREST felé Masz keverőüzemek V Helsinki folyosók autópálya autóút épülő autóút 11,5 t tengelyterhelésre méretezett úthálózat fejlesztése ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT 2007.

2015-re javasolt
gyorsforgalmi úthálózat
KASSA
felé
V
Tornyosnémet
i
A
Miskolc
SK
M15
felé
Parassapuszta
V
M2
Duna
M86
Eger
M8
Veszprém
IV
Lelle
ZÁGRÁB
felé
M8
M44
Békéscsaba
Szeged
Szekszárd
Kaposvár
V/A
ARAD,
KOLOZSVÁR
felé
ARAD
felé
M5
M9
Letenye
RO
Kiskunfélegyhá
za
M6
M7
M70
M4
Szolnok
Kecskemét
Zalaegerszeg
Bszgyörgy
V
M4
Székesfehérvár
Rábafüzes
Nagykanizsa
Debrecen
M0
Dunaújváros
LJUBJANA,
TRIESZT
felé
M35
BUDAPEST
M81
Szombathely
GRÁC
felé
Tatabánya
Nyíregyháza
Polgár
M3
Vác
M1
M3
Emőd
Füzesabony
Sopron
SLO
M30
M25
Győr
M9
LVOV, KIJEV
felé
Tisza
POZSON
Y,
PRÁGA IV
BÉCS felé
Mohács
Röszke
BELGRÁD
felé
HR
Ilocska
M56
M56
SZARAJEV
Ó felé
V/C
M43
IV
Baja
Pécs
UA
X/A
YU
Nagylak TEMESVÁR,
BUKAREST
felé
Masz keverőüzemek
V Helsinki folyosók
autópálya
autóút
épülő autóút
11,5 t tengelyterhelésre méretezett úthálózat fejlesztése
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
2007. SZEPTEMBER
≤ 120 t/h
120 t – 240 t/h
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
ÁTALAKÍTÁSA I. ÜTEM
2007. DECEMBER
≤ 120 t/h
120 t – 240 t/h
KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
ÁTALAKÍTÁSA II. ÜTEM
2008. (2007-es tervezet)
ÚJ
≤ 120 t/h
KÖLTÖZÉS
KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA
120 t – 240 t/h
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
ÁTALAKÍTÁSA II. ÜTEM
2008. (megvalósult)
ÚJ
≤ 120 t/h
KÖLTÖZÉS
KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA
120 t – 240 t/h
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
ÁTALAKÍTÁSA SORÁN ELADHATÓ
GÉPEK (2007-es tervezet)
≤ 120 t/h
120 t – 240 t/h
ELADÁSRA SZÁNT KEVERŐK
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
ÁTALAKÍTÁSA SORÁN ELADHATÓ
GÉPEK (2008-as állapot)
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≤ 120 t/h
ELADOTT
KEVERŐK
ELADÁSRA SZÁNT KEVERŐK
120 t – 240 t/h
ELADÁS ALATT KEVERŐK
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
2008. október
≤ 120 t/h
120 t – 240 t/h
AUTÓPÁLYAÉPÍTÉS
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
2009. január
≤ 120 t/h
KEVERŐÜZEM
BEZÁRÁSA
ELADÁSRA SZÁNT KEVERŐK
120 t – 240 t/h
AUTÓPÁLYAÉPÍTÉS
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
TERÜLETI LEFEDETTSÉGE
2009. januártól
≤ 120 t/h
120 t – 240 t/h
65 KM-ES VONZÁSKÖRZET
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT
TERÜLETI LEFEDETTSÉGE
2009-TŐL (2007-es tervezet)
≤ 120 t/h
120 t – 240 t/h
65 KM-ES VONZÁSKÖRZET
ÓRATELJESÍTMÉNY:
≥ 240 t/h
Útépítő vállalatok gazdasági helyzetének
alakulása 2006-2008
90,00%
80,00%
70,00%
60,00%
Tőkeerősség
50,00%
Eladósodottság foka
Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS)
Eszközarányos jövedelmezőség (ROA)
40,00%
30,00%
20,00%
10,00%
0,00%
2006 Átlag
2007 Átlag
2008 Átlag
Útépítő cégek likviditásának alakulása 2006-2008
Likviditás I.
1,80
1,60
1,40
1,20
1,00
Likviditás I.
0,80
0,60
0,40
0,20
0,00
2006 Átlag
2007 Átlag
2008 Átlag
2006
2007
2008
Innovációs
ráfordítások
(eHUF)
Fontosabb témák
112.000
Nem hazai szabályozásnak megfelelő aszfaltréteg kifejlesztése
Pályaszerkezetek leromlásának modelljei
Nagy modulusú aszfaltok viselkedése
Nagy teljesítményű szemcsés alaprétegek fejlesztése
87.000
Aszfalt kopóréteg tapadási tulajdonságainak meghatározása
Különböző teherbírásmérési módszerek összehasonlítása
Helyszíni újrahasznosítási rendszer kialakítása
A beton fagyállósági vizsgálatainak összehasonlitása, a
távolsági tényező előrejelzése frissbetonon 1
101.000
Zajcsökkentő aszfaltréteg kifejlesztése
Hátralévő élettartam meghatározási eljárás gyakorlati validálása
A beton fagyállósági vizsgálatainak összehasonlitása, a
távolsági tényező előrejelzése frissbetonon 2
AB-11 jelű aszfaltkeverék tömöríthetőségi vizsgálata,
laboratóriumi eredmények ellenőrzése helyszíni beépítéssel
Forgalom (eFt)
Létszám (fő)
Aszfalttermelés (t)
2006
111.439.522
3.143
1.987.309
2007
62.016.589
2.601
1.015.292
2008
75.599.456
1.680
999.517
2009 terv
85.450.000
1.540
1.400.000
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
Bankgaranciák mértéke
A közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők kötelezően
előírják az ajánlattevők részére biztosítékként a teljesítési,
jótállási és szavatossági biztosíték vállalását, és egyben
meghatározzák e biztosítékok összegét is, mely összegek
az ajánlati árhoz viszonyítva igen túlzó mértékűek. A
biztosíték bankgarancia formájában történő teljesítésére
pedig az ajánlatkérők gyakorlata szerint igen elterjedt a
feltétel nélküli bankgarancia megkövetelése, amely már
eleve ellentétes a bankgarancia jótállásra, szavatossági
helyreállítási költségekre vonatkozó céljával.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
Pénzügyi alkalmasság feltételei
Az ajánlatkérő köteles az ajánlati vagy részvételi
felhívásban előírni:
Az elmúlt 3 év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója
benyújtásával annak igazolását, hogy az ajánlattevő
mérleg szerinti eredménye a közbeszerzést megelőző 3
évből legalább 2 évben pozitív volt.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
A legalább 3 éves számviteli beszámoló benyújtására
kötelezés már önmagában is hátrányos, mert kizárja a
közbeszerzésből azokat a vállalkozásokat, melyek 3 éven
belül alakultak, és tevékenységüket ezen időpontot
követően kezdenék meg. Ez az előírás egyértelműen a
közbeszerzési alapelvek közül sérti az esélyegyenlőség és
egyenlő bánásmód alapelvét.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
A pozitív mérleg szerinti eredmény legalább 2 évben
történő elvárása viszont alapvetően kizárja a közbeszerzési
eljárásokban való részvételből azon vállalkozásokat,
melyek ugyan eredményesen működnek, de esetleges
nagyobb saját beruházás, fejlesztés, vagy akár
osztalékfizetés miatt a mérleg szerinti eredményük –
egyébként a számviteli törvény szerinti rendelkezés miatt –
„0” eredményű, amely ugye már nem pozitív, viszont nem
is veszteséges a működésük, tehát megállapítható a
„társadalmi hasznosságuk”.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
Anyagi fedezet rendelkezésre állása ajánlatkérői
oldalon
A közbeszerzési törvény 2009. áprilisi módosítása végre
visszaállította azt az előírást, miszerint az ajánlatkérő csak
akkor tehet közzé ajánlati felhívást, ha rendelkezik a
szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra
vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az
anyagi fedezet a rendelkezésére áll.
Ez az előremutató, a körbetartozások megszűntetését
segítő rendelkezés viszont a Kbt. újabb módosításával
2009. november 1. hatállyal hatályon kívül helyezésre
került, tehát ezen időponttól kezdődően újra indíthat
közbeszerzési eljárást az az ajánlatkérő is, aki nem
rendelkezik a szerződés kifizetéséhez szükséges anyagi
fedezettel.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
Kivitelezői nyilvántartás és a közbeszerzés kapcsolata
Az Építési törvény és a Kivitelezési kormányrendelet
előírja, hogy az építőipari kivitelező kivitelezési
tevékenységet csak akkor folytathat, ha az építőipari
kivitelezői névjegyzékben szerepel és nyilvántartási
számmal rendelkezik. A nyilvántartás nyilvános! Az
építőipari kivitelezői nyilvántartás olyan adatokat is
tartalmazhat (referenciák, felelős műszaki vezető,
szakképzett alkalmazottak), amelyeket az ajánlatkérők
alkalmassági megfelelésként írnak elő.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
Célszerű lenne a nyilvános nyilvántartás adatait
felhasználva a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni,
mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők oldaláról. Amely
ajánlattevő rendelkezik olyan építőipari nyilvántartási
adatokkal, melyből megállapítható az alkalmassága
(referenciák, felelős műszaki vezető, telephely, stb.), ez
esetben az adatokat az ajánlatkérő ellenőrizné a
közhitelesnek nyilvánított építőipari nyilvántartásból, s nem
kellene minden ajánlathoz ezeket a feltételeket igazolni.
Ezáltal biztosítható lenne az alkalmassági feltételek
előírásának „kordában tartása”, azaz nem lehetne
személyre szabott közbeszerzési eljárásokat kiírni.
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
Az irreálisan alacsony – magas ajánlati ár
megállapítása
Egyetértünk azon megállapítással, hogy az építőipari
kivitelezés területén rendkívül negatív hatással van a
vállalkozások közti versenyre, valamint a költségvetési
bevételekre a kirívóan alacsony árakon felvállalt munka.
Ennek ellenére aggályosnak tartjuk a Közbeszerzési
rendelet azon rendelkezését, miszerint „az ajánlatkérő a
költségvetési kiírást a ....... Kamara által közzétett
elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program
segítségével köteles összeállítani.”
A közbeszerzés és a válság kapcsolata
A hivatkozott költségvetési kiírási program a kivitelező
vállalkozások, de az ajánlatkérők előtt is ismeretlen, annak
összeállításában kivitelező vállalkozások nem vettek részt,
s félő, hogy abban nem is érvényesülnek az egyes
kivitelezési alágazatok specialitásai.
A
közbeszerzési
törvény
alapelvi
és
tételes
rendelkezéseivel ellentétesnek tartjuk azt a rendelkezést is,
hogy az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat köteles
megküldeni egy, a közbeszerzési eljárásban egyébként
semmilyen pozícióban nem szereplő fél, a Kamara részére
értékelésre, amely majd jogosult lesz megállapítani, hogy
az
adott
ajánlat
ellenszolgáltatást
tartalmazó
résszempontja alacsony vagy magas-e. Tisztázatlan a
kamarai állásfoglalás szerepe is az ajánlatkérői döntés
meghozatala szempontjából.
Konklúzió
• A válságot befolyásolni nem tudjuk.
• Alkalmazkodni próbálunk a kialakult helyzethez.
• KÖLTSÉGET KELL CSÖKKENTENI!
• Tevékenységek fenntarthatóságát meg kell vizsgálni!
• Beruházásokat el kell halasztani!
• A szervezetet át kell alakítani!
• Az élőmunka költségeit csökkenteni kell!
• ELBOCSÁTÁSOK
• ÖSSZEVONÁSOK
• Stb.
• Meg kell hagyni a visszaépülés lehetőségét!
• Törzskart meg kell őrizni!
• Innovációt nem kell feladni!
Az anyag összeállításáért köszönet illeti:
Dr. Németh Ágnes
Fövényi Gábor