Transcript A villamosenergia-rendszer alapfogalmai

Készítette: Tuncsik Martin
2/14E
Mindennapi eszközeink előállításához és
használatához főleg villamos energia
szükséges.
A villamos energiát gazdaságosan nagy
teljesítményű erőművekben lehet előállítani.
Az erőművek helyét sok szempont
figyelembevételével határozzák meg.
A nagyfeszültségű hálózatok feladata:
• Villamos energia szállítása
• Erőművek együttműködése
• Villamos energia elosztása
• Egyes országok villamosenergia-rendszerei
közötti kapcsolat és kooperáció
előállítására átvitelére
A villamos energia előállítására,
átvitelére és
elosztására használt berendezések összessége.





Rendeltetés szerint
Feszültségszint szerint
Áramnem szerint
Frekvencia szerint
Alakzat szerint
Főelosztó-hálózat:
Elosztóhálózat:
Fogyasztói
hálózat:
Országos
alaphálózat:
A
nagy
erőműveket
állomásokat
nagyfeszültségű
hurkolt
Rendeltetése
A
Az
főelosztó
országos
hálózatra
energiahálózat
aésvillamosenergia
csatlakozó
utolsó
szállítása
állomások
láncszeme
az aza
hálózattal kötik össze, ez az un. országos alaphálózat. Ez teszi
alaphálózati
elosztóhálózat
fogyasztói
csomópontoktól
táppontjai,
amelyreamelyek
valamennyi
a
főbba kisebb
lehetővé
a nagyhálózat,
villamos
teljesítmények
szállítását.
Az
alaphálózatra
csatlakoznak
az országos
alállomások,
amelyek a
körzetekben
körzeteket,
kisfogyasztó
pl.:
lévő
csatlakozik.
falvakat
elosztóhálózatok
látják
A fogyasztói
el energiával.
hálózat
főelosztó hálózat táppontjai. Az itt használatos
táppontjaihoz.
Feszültségszintek:
sugaras,
néha220
hurkolt
A kV
tápponti
20
kV,
kiépítésű.
10
alállomások
kV.
általában
feszültségszintek:
és 400
kV.
A nagyfeszültségű
hálózattal
létrejövő
erőművi,
állomási
kapcsolatok hozzák létre a
a körzetek
Feszültségszint:
fogyasztói
400/230V.
súlypontjában
villamosenergia-rendszert. A vezetékhálózat különböző
helyezkednek el. A feszültségszint: 35 kV, 120
feszültségű szakaszainak összekapcsolása, az egyes szakaszok
kV.bekapcsolása, az energiaelosztás, a hálózat megfelelő
ki-,
helyein telepített alállomások feladata. Az alállomásokon
transzformátorok és megfelelő kapcsoló-berendezések
üzemelnek.



Törpefeszültség: 30, 60 és 120V
egyenfeszültség, 12, 25 és 50V váltakozó
feszültség
Kisfeszültség: a fázisvezetők egymás közötti
feszültsége 50-1000V, valamint a vezetők
földhöz viszonyított feszültsége nem
nagyobb, mint 600V
Nagyfeszültség: névleges feszültsége 1000Vnál nagyobb


Egyenáram: ma már egyre ritkábban
használják, mivel szállítása nagy vezetőkeresztmetszetet igényel, a feszültség
változtatása pedig költséges
Váltakozó áram: a feszültség növelése, majd
csökkentése olcsó, szállítása háromfázisú
rendszerben lényegesen kisebb
keresztmetszettel oldható meg
A váltakozó feszültség fontos jellemzője a
frekvencia. Ezesetben az egy másodperc alatt
keletkező szinuszhullámok számát jelenti. Jele:
f, mértékegysége: Hz (Hertz).
Európában egységesen 50Hz (±0,5Hz) a
hálózati frekvencia.






Sugaras hálózat
Gyűrűs hálózat
Íves hálózat
Körvezeték
Párhuzamos vezeték
Hurkolt hálózat
Egyik végéről táplált, esetleg többszörösen elágazó,
nyitott vezetékrendszer, amelynek minden
fogyasztójához az áram csak egy irányból, egy úton
juthat el.
Létesítése egyszerű és olcsó, könnyen áttekinthető
és a hibás vezetékszakasz megállapítása,
leválasztása a legegyszerűbb.
Hátránya, hogy a tápponthoz közeli tartós hibák,
illetve a táppont tartós hibái esetén a vezetéken át
a teljes fogyasztói területen megszűnik az
energiaellátás.
Két sugaras vezetékből álló hálózat, melynek
fővezetékei egy táppont azonos gyűjtősínéről
indulnak és kapcsolókészülék közbeiktatásával
egy pontban találkoznak.
Olyan sugarasan üzemelő vezetékpár, melyek
fővezetékei különböző táppont gyűjtősíneiről
indulva egy pontban találkoznak.
Olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból
kiindulva az összes fogyasztó érintése után
visszatér a táppontba. A körvezeték kialakítható
két táppontból indítva is. Az egyes fogyasztói
gyűjtősíneket összekötő vezetékszakaszokról
további leágazások nincsenek. A körvezetékre
csatlakozó fogyasztó üzemszerűen mindig két
irányból kap táplálást, ami az energiaellátás
minőségét és biztonságát növeli. Hátránya a
nagyobb beruházási költség, valamint a
táppontok kiesése az összes fogyasztót érinti.
Nagy fontosságú csomópontokat vagy
üzemeket köt össze két vagy több vezetéken
keresztül. Ilyen lehet például a kétrendszerű
távvezeték vagy két párhuzamosan lefektetett
kábel. Ezek egymás tartalékául szolgálnak.
A vezetékek egymással összekapcsolt,
bonyolult, zárt rendszert alkotnak. A vezetékek
több csomópontot és fogyasztói táppontot
kötnek össze, ezért ez a hálózat a
legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz
egyidejűleg több úton juthat el az energia, ezért
itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy
bonyolult védelmet igényel és a létesítési
költsége nagy. Ilyen kialakítású általában az
elosztóhálózat, az alaphálózat és a városi
középfeszültségű kábelhálózat.
Köszönöm a figyelmet!