Közművek liberalizációja

Download Report

Transcript Közművek liberalizációja

A közművek liberalizációja
Az EU jelenlegi irányzatai
V. A Közösség politikái
A közösségi politikák változatos skálája jól tükrözi a modern, számos funkciót ellátó Közösséget. Az Európai
Egységes Okmány, a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés módosításai nyomán a Közösség
tevékenységeinek köre kiszélesedett, jelezve a Közösség szabályozta területek állandó kibővülését.
Belső piac, Áruk szabad mozgása
Az áruk szabad mozgása a tagállamok területén a közösségi struktúra egyik legjelentősebb eleme és a
kereskedelem liberalizációjának kulcsa. Erre tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja,
hogy a Közösség alapja a vámunió, rendelkezik a tagállamok közötti vámok eltörléséről, létrehozza a közös
vámtarifát, és kimondja a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetését. Összefoglalva, e
rendelkezések a kereskedelem szabadságát korlátozó, akadályozó nemzeti szabályok eltörlését tartalmazzák,
amelyek talán a leglátványosabb példái annak, hogyan hatják át a közösségi jogból eredő kötelezettségek a
tagállamok meglévő szabályait.
Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása
E szabályok egyrészről a piaci liberalizációt szolgálják, és a közösségi zsargonban „négy szabadságként” ismert
területet ölelik át az áruk szabad mozgásával együtt. Másrészről a hatékony kereskedelmi övezet kiépítésén
túlmenően mélyebb hatással is bírnak, hiszen személyeket is érintenek. A munkavállalók, az önálló vállalkozók
szabad mozgáshoz való joga - mely kiterjed olyan szolgáltatásnyújtókra, akik harmadik ország állampolgárai
vagy ott honos jogi személyek, de átmenetileg a Közösségen belül telepedtek le -, valamint az ehhez kapcsolódó
olyan járulékos jogok, mint pl. a fogadó állam szociális juttatásaiból való részesedés, mind-mind túlmutat a
csupán gazdasági célokat figyelembe vevő integráción. A tőke szabad mozgásának eddig „elhanyagolt”
kérdésköre a Maastrichti Szerződés előirányozta monetáris unió kapcsán fokozatosan előtérbe került.
A közmű-liberalizáció ideológiai alapja
• Az aláírt csatlakozási szerződés.
(http://www2.datanet.hu/im/CsO_Public/Tartalomjegyzek.htm )
• Az EURÓPAI ALKOTMÁNY
(http://europa.eu.int/eur-lex/lex/JOHtml.do?uri=OJ:C:2004:310:SOM:HU:HTML)
A közművek
.
Közmű csoportok
Információ
Energia
Vízi közművek
TV/Rádió
Gáz
Vízellátás
Telefónia
Olaj
Csatornázás
Internet
Villamosság
Távfűtés
A közmű liberalizáció
A közmű liberalizáció
A közmű liberalizáció problémája
• A szétválasztás: kereskedő – szállító
• eredmény: dupla management, adminisztráció, a
leépítés a szállítónál következik be.
• A költségek és ezzel az ár növekedik, miközben az
effektív nyereség csökken.
• Nem marad pénz sem fejlesztésre, de még a
biztonságos üzemeltetésre sem
• A szakemberek elfogyása a működtetést
veszélyezteti
A 3. energiacsomagban kiadott jogszabályok
•
•
•
•
•
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a
villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a
2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a
villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén
alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a
földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az
1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Néhány fontosabb témakör a 2009/72/EK
irányelvből
• Átviteli rendszerirányítás
– Modell (TSO, ISO, OUSO)
– Vállalatvezetési belső szervezési kérdések
– Munkáltatói jogok, Összeférhetetlenségi szabályok, Felügyelő
testület, Megfelelési program, Megfelelési ellenőr
• Fogyasztóvédelem
– Védelemre szoruló fogyasztók (energiaszegénység)
– Energiahatékonyság előmozdítása (okos mérés)
– Zárt elosztó rendszerek
• A energetikai szabályozó hatóság jogállása
– A függetlenség (független döntéshozatal) erősítése
– Árszabályozással kapcsolatos jogosítványok erősítése
3. Energiacsomag fontosabb kérdései
• Teljes tulajdonosi szétválasztás
• Független rendszerirányítói modell (az ún. ISO Modell);
vagy
• Független átviteli irányító modell (az ún. ITO Modell)
3. Energiacsomag fontosabb kérdései
•
•
•
A teljes tulajdonosi szétválasztás lényege, hogy szétválasztásra kerüljön a
gáz/villamos energia hálózat működtetése és a szolgáltatási/termelési
tevékenység. Ezen modell szerint a vertikálisan integrált energetikai társaság
köteles lenne a hálózat üzemeltetéssel foglalkozó csoport tagot a vonatkozó
hálózattal együtt egy nem csoporttag vállalkozásnak értékesíteni.
Az ISO modell értelmében csupán a rendszerirányító kerülne szétválasztásra a
vertikálisan integrált vállalkozástól, amely utóbbi azonban megtarthatná a
hálózat tulajdonjogát. Ezen túlmenően, a Harmadik Energia Csomag alaposan
megerősíti az ISO társaság jogosítványait a hálózat üzemeltetés, valamint a
hálózat megfelelő karbantartásának és fejlesztésének ellenőrzése tekintetében.
Végül az ITO Modell, amely a Harmadik Energia Csomag kompromisszumos
modellje, nem ír elő tulajdonosi szétválasztást a hálózatüzemeltető
tekintetében, azonban új rendelkezéseket tartalmaz a hálózat üzemeltető
függetlenségének erősítése, és ebből adódóan a hálózathoz való hozzáférés
könnyítése érdekében.
Mindhárom TSO modell átültetésére vonatkozó
kötelezettség
ITO
2010. évi VII. törvény
átültette - az átültetés
hibáinak
hiányosságainak
korrigálása céljából
módosítani kell a VETet legkésőbb 2011.
március 3-ig
ISO
A villamos irányelv 37.
cikk (5) h/ pontja
alapján átültetendő
OUSO
Az irányelv 9. cikk (11)
bekezdése előírja a
tulajdonosi
szétválasztás lehetővé
tételének
kötelezettségét, amely
szükségesé teszi az
OUSO szabályok
átültetését
A három modell átültetésére vonatkozó kötelezettség
nem függ a tagállam szándékaitól!
Az EU tapasztalatok
•
•
•
•
•
A liberalizálás következményei
A végrehajtás elszabotálása
Feszültségek az ellátásban
A bürokrácia tehetetlensége
A gondok megjelenése a bizottságok
munkájában