Transcript Az élelmiszer-biztonság helyzete Magyarországon és az Európai

.
„ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ”
Dr. Biacs Péter Ákos egyetemi tanár
Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar
MTESZ-MÉTE
A Magyar Műszaki Értelmiség Napja
.
2010. május 13-14.
.
Az élelmiszer-fogyasztás szintjei
•
•
•
Élelmezés-biztonság: elegendő mennyiségű
élelmiszerhez biztosított a hozzáférés, állami
feladat, melynek nem teljesülésekor alultápláltság
(malnutritio), vagy súlyosabb esetben éhezés lép
fel.
Élelmiszer-minőség: piaci viszonyok között sokféle
élelmiszer között válogathatunk, igényeinknek
megfelelően, a kereslet-kínálat feltételeit
figyelembevevő árakon (értéken) megvásárolva.
Élelmiszer-biztonság: megfelelő feltételek között
termelt-feldolgozott és árusított élelmiszerek,
melyek elfogyasztása nem okoz kárt
egészségünknek, munkaképességünknek és
életvitelünknek.
Az élelmiszerek piaci versenyképességét
meghatározó feltételek
•
•
•
Minőség: hagyományosan az élelmiszerösszetétele által biztosított tápérték és az élvezeti
érték(szín, íz, illat, állomány), melyek mérhető, de
szubjektív tulajdonságok.
Biztonság: az élelmiszer által hordott
szennyeződésekből, fertőzésekből adódó objektív
veszélyek, melyek súlyossága, gyakorisága,
kimutathatósága kockázatossá teszi
elfogyasztását.
A fogyasztói (vásárlói) értékítélet valós és nemvalós (feltételezett) veszélyekre alapozhat.
Az élelmiszer-fogyasztás kockázata
•
•
Mindennap fogyasztunk élelmiszert, néha
korábban vásárolt és tartósított, máskor pedig friss
árút. Döntéseinket meghatározza a rendelkezésre
álló pénzösszeg, az előre elhatározott vásárlási
terv vagy szokásaink, hangulatunk, esetleg
egészségtudatos életmódunk.
A fogyasztás kockázata lehet rövid távú
(rosszullét, mérgezés) vagy hosszú távú
(szervkárosodás, betegség). Előbbieknél az
elfogyasztott adag, porció, dózis, míg utóbbiaknál
a rendszeres (nemzeti, tájjellegű) fogyasztás
statisztikai adata, az élelmiszer feldolgozottsági
foka, felszívódási sebessége (megemésztése)
játszik szerepet, de mindkettőnél a fogyasztó
testsúlyára vonatkoztatunk.
Élelmiszerek fogyasztása által okozott
megbetegedések
•
•
A nyers, félig feldolgozott és kész élelmiszerek
egyaránt okozhatnak megbetegedéseket. Nemcsak
a korlátozott (hiányos) vagy túlzott (egyoldalú)
fogyasztás, hanem a fertőzött, romlott, szennyezett
élelem miatt leszünk betegek. A veszélyforrások
kémiai, fizikai és (mikro)biológiai természetűek
lehetnek.
Szokatlan, idegen, még nem ismert élelem is
beteggé tehet (utazók, turisták), de egészségi
állapotunk is közre játszik. A túlérzékenység
(hiperszenzitivitás) korábban szerzett
(immunológiai eredetű, allergiás) vagy öröklődött
(genetikai) okokra vezethető vissza.
A hatósági ellenőrzés hagyományos és Európai Uniós
módszerei
•
•
A korábbi gyakorlat szerint minden piacra kerülő
élelmiszerből mintát vettek és a tételből annak több
tulajdonsága szerint vizsgálatot végeztek (monitoring):
összetétele, érzékszervi tulajdonságai, tömege/térfogata,
csomagolása, jelölése, fertőzöttség (mikrobiológia),
szennyezettség (toxikológia).
Az EU új feladatokat szabott: termékfelelősség (a vállalkozó
vizsgáltatja be), nyomon követhetőség (a beszállító
tájékoztat, dokumentál), kockázatbecslés (mennyire
biztonságos az élelmiszer). A hatóság kizárólag a piacon
ellenőriz és a gyanús termékekre összpontosít (véletlenszerű
mintavétel).
Hazai és nemzetközi jogszabályok az élelmiszerforgalmazásban
•
•
Magyar élelmiszer-törvények: 1896, 1976 (1988),
1995 (2003) és 2008. Végrehajtási rendeletek
kormány-, minisztériumi- és önkormányzati
szinten. A hatósági ellenőrzés széttagoltsága a
felügyelő minisztériumok között és a költségvetési
háttér hiányosságai.
Nemzetközi élelmiszer-szabványok (Codex
Alimentarius). A jó (helyes) gyakorlatok szerepe:
GAP, GMP, GTP, GCP és GHP, GLP. Az Európai Unió
által kiadott élelmiszer-tárgyú rendeletek
(regulation), irányelvek (directives) és határozatok
(decrees). A nemzeti jogszabályok összehangolása
(harmonizáció) a Közös Piacon működése
érdekében.
Veszélyek az élelmiszer-láncban I. a
mezőgazdasági termelés kemizálása
•
•
A növényvédő-, gyomirtó- és rovarirtó-szerek
terjedése a trópusokon, mérsékelt éghajlatú
országokban, valamint használatuk hatósági és
önkéntes korlátozása (ökológiai (bio) élelmiszertermelés). A fogyasztók tájékoztatása a
veszélyforrásokról, a szerek lebomlásáról és a
szer-maradványokról.
A vegyi anyagok használatának növekedése: a
leszedett gyümölcsök beszórása felületvédő
anyagokkal, a csomagolás szerepe az
áruvédelemben, egységképzésben.
Veszélyek az élelmiszer-láncban II. a
feldolgozás, tartósítás módszerei
•
•
Hagyományos (hőkezeléses, szárítások) eljárások
és a kíméletes élelmiszer-feldolgozás új módszerei
(besugárzás, nagynyomású kezelés, rádióhullámú
felmelegítés, pulzáló fény hatása). A mikrobiológiai
fertőzések megakadályozása és a csíraszámcsökkentés. Aszeptikus élelmiszer-csomagolás. A
pathogén mikróbák és toxinjaik: botulo-toxin és a
mikotoxinok.
Az élelmi anyagok radioaktív szennyezettsége és
más fizikai károsodások. Az élelmiszercsomagolásból keletkező hulladékok környezetszennyező hatása (bio-degradációs problémák).
Veszélyek az élelmiszer-láncban III. az emberi
gondatlanság és felelőtlenség
•
•
•
A természettudományos ismeretek hiányából eredő
hamísítások, csalások és megtévesztések veszélye:
melamin(gyanta) tejkészítményekben. A vegyipari
robbantások és tüzesetek környezet-szennyező hatása:
dioxinok a takarmányokban és élelmiszerekben. A bioterrorizmus megjelenése a szándékos élelmiszerszennyezések, -fertőzések révén.
Az élelmi anyagok dézsmálása (részleges kifosztása).
A közétkeztetés és a háztartások ételkészítési és tárolási
gyakorlatából következő veszélyek és kockázatok. A tojásos
tészták, sütemények, fagylaltok gyors romlása, a sütőipari
termékek penészesedése. Az adalékanyagok túlzott
használata és az E-számoktól félelem. A tartósítószerektől
tartózkodás, édesítőszerek gyakori fogyasztása. A
genetikailag módosított (GMO) alapanyagok, adalékanyagok
és segédanyagok elutasítása Európában.
Az Európai Unió élelmiszer-szabályozásának
átvétele hazánkban
•
•
Az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi
főigazgatóságának (DG SANCO) ellenőrzési
és tanácsadási tevékenysége: missziós
látogatások, határforgalmi ellenőrzés, gyors
riasztási rendszer élelmiszerekre és
takarmányokra.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a
Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal
együttműködése. Biztonságos élelmiszer-előállító
üzemek Magyarországon és az EU más
tagországaiban. A vállalati önkéntes minőségügyi
rendszerek (ISO szabványok) elterjedése.
Összefoglalás
•
•
•
Az élelmiszer világkereskedelem
részeseivé váltunk, több idegen
terméket fogyasztunk.
Az élelmiszer-ellenőrzés paradigmaváltáshoz érkezett: új helyzet, új
feltételek.
Az Európai Unió Közös Piacának
szabályait kell megtanulni és
alkalmazni.
Köszönöm figyelmüket.