Transcript 2konzlev

Nemzetközi
gazdaságstatisztika
2.Konzultáció
Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer – ESA
European System of Integrated Economic Accounts
EUROSTAT feladata
Adatok gyűjtése, feldolgozása
Harmonizáció
Összehangolás
Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer
Előfeltétele:
•egységes módszertan
•szabványos osztályozás
•jegyzékek
•Egységes kérdőívek
•kötelező előírások
•szabályozások
•Ajánlások
Fellner Frigyes (1871-1945): Az 1 év alatt
létrehozott nemzeti jövedelem összege.
Keynes: (1936-ban): A jövedelem, a fogyasztás,
a beruházás és a megtakarítás közötti
összefüggés
Meade-Stone: (Meade Nobel díjas 1977) A
nemzeti jövedelem, a kiadások, a megtakarítások
és a beruházás tábláinak felépítése
Hicks: (Nobel díjas 1972) A rendelkezésre álló
jövedelem fogalma.
ENSZ Statisztikai Bizottsága
1993-ban System of National Accounts,
továbbiakban SNA 93
Európai Unió
European System of Accounts ESA 95
ESA




Az ENSZ Nemzeti Számlák Rendszerén (SNA)
alapul.
Az EU Statisztikai Hivatala és a tagországok
dolgozták ki.
Alkalmazása a tagországok számára kötelező.
A költségvetési befizetések és juttatások
alapja.
Az ESA funkciója





Input-output táblákat tartalmaz.
Gazdasági, pénzügyi elszámolásokat tartalmaz.
Egységes rendszerbe foglalja az elszámolásokat.
Meghatározza a számlákban használatos
gazdasági egységeket, szektorokat, azok
csoportosításait.
Meghatározza a gazdasági ügyleteket és az
aggregátumokat.
Hatályos elszámolási rendszer
Az ESA az 1970-es évekre vonatkozó adatokkal
lépett életbe.
Jelenleg érvényes változata – Nemzeti és
Regionális Elszámolások Európai Rendszere – az
SNA új, 1993. évi változatán alapul.
Alkalmazását a 448/98(EK) sz. tanácsi rendelt
írja elő.
Két típusú számlát tartalmaz:


szektorokra, illetve
input-output elszámolásokra vonatkozókat.
A nemzetgazdasági mérlegrendszer
Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló
statisztikai számlarendszer (amely a
létrehozott javakat veti össze a
felhasználásukkal.
Feladata:
− átfogó képet adni a termelés folyamatáról,
− az arra ható tényezőkről,
− a termelés – forgalmazás – fogyasztás
kapcsolat rendszeréről.
Szerepe:
− integráló
− koordináló
Tartalma:
Minden társadalmilag szervezett keretek között
folyó tevékenység értendő, függetlenül azok
anyagi, nem anyagi jellegétől.
A nemzetgazdasági mérlegrendszer részei
− ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM)
− a nemzeti vagyon mérlegei
− munka – munkaidő vizsgálata
− pénzügyi mérlegek
− beruházások mérlegei
− termékmérlegek
− szatelit mérlegek (kultúra, oktatás,
egészségügy, környezetvédelem, szállítás)
A számlák bemutatják
 a termelés során hogyan keletkeznek, vagy
alakulnak át a javak és szolgáltatások;
 hogyan képződnek jövedelmek, hogyan
történik ezek elosztása majd újraelosztása;
 a jövedelmek felhasználását fogyasztásra és
felhalmozásra;
 a finanszírozás folyamatait,
 a vagyont, az aktívákat és a passzívákat.
Az események, jelenségek makrogazdasági
következményeinek leírása:
 teljes körű,
 egységes elvek alapján történik
 számszerűen összefüggő rendszerben
történik
Az egyenlegeknek kitüntetett szerepük van:
 a rendszer legfontosabb mutatószámai
 az egyenlegen keresztül valósul meg a számlák
összefüggő sorozata, az egyik számla egyenlege az
utána következő számla kiinduló adata.
A számlarendszer számlái négy nagy csoportba
sorolhatók:
 termelési számlák
 jövedelem számlák
 tőkeszámlák
 vagyonszámlák
Határesetek, melyeket nem vesz figyelembe a
rendszer
 A háztartásokban saját célra végzett munka
 Szabad javak
 Humán tőke
 Önkéntes munka, karitatív tevékenység
 Az állam hosszú távú társadalmi
kötelezettségei
A nemzeti számláknál az intézményi
egységek osztályozása
Háztartások:
 céljuk: a fogyasztói hasznosság maximalizálása
 Termelése a SZJA-bevallásból, szakértői becslésekből, a
mg-i statisztikákból
 Fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom
termékcsoportos adataiból, és a háztartások kiadásaira
vonatkozó statisztikai felvételből számítják.
Vállalatok:
 Céljuk: a profit maximalizálása
 Adatok az éves társasági adóbevalláson alapulnak.
Pénzintézeti szektor
 céljuk: pénzközvetítés
 Adataik a felügyeletektől és a társasági adóbevallások adatain alapulnak.
Kormányzati szektor
 céljuk: Állam működésének biztosítása,
gazdaság szabályozása, jóléti funkciók,
 Adatok forrása: A költségvetési intézmények
éves beszámolóiból, az állami költségvetés
végrehajtásáról szóló jelentés.
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények:
 Céljuk: Jóléti funkciók, externalitások
kezelésének felvállalása
magánfinanszírozásból.
 Adatok forrása: Szakértői becslések, politikai
pártok nyilvános beszámolói, statisztikai
felvételek
Külföld
Azok a nem rezidens egységek, amelyek a
rezidens egységekkel kapcsolatban vannak
jelentik a külföldet.
Adatok forrása: Vámstatisztikák,
külkerstatisztikák vállaltok éves beszámolói
Rezidens gazdasági egység: Azok a gazdasági
egységek, amelyeket a gazdasági érdekük az
országhoz köt, és tartósan (egy naptári éven túl)
annak földrajzi határain belül tartózkodnak.
Árollók



Egymással összefüggő termékcsoportokra
vonatkozó árindexek összehasonlítása.
Az árolló azt mutatja, hogy a bevétel biztosító
termékek bázisidőszakival azonos, illetve
egységnyi volumenéért mennyivel nagyobb vagy
kisebb volumenű másféle termék kapható
cserébe a tárgyidőszakban.
Legismertebb árollók: agrárolló,
külkereskedelmi cserearányindex.
Külkereskedelmi cserearányindex
I cs 


exp.term.árindexe(Ipx )
imp.term.árindexe(Imp )
Az egységnyi export vásárlóerejének változását
jellemzi.
A bázisidőszakival azonos exportált termék és
szolgáltatás volumenéért hányszor többet, vagy
kevesebbet lehet importálni a tárgyidőszakban.
Bruttó hazai termék
(GDP, Gross Domestic Product)




A gazdaság összteljesítményének legfőbb mérőszáma.
Termelési oldalról: a gazdasági egységek által
létrehozott hozzáadott értékek összege (korrigálva a
termékadók egyenlegével)
Felhasználási oldalról: a végső felhasználásra
(fogyasztásra, bruttó felhalmozásra, export és import
különbözetére) kerülő javak összege
Jövedelem oldalról: a rezidens gazdasági egységek
adott országban keletkező jövedelmeinek összege.
A bruttó hazai termék volumenindexe

Kettős definiálással:
BK1 FTF1
 FTF
BK
I p1 / 0 I p1 / 0
I q (GDP) 
BK0  FTF0

Többféle korrigált változat is létezik, pl.
cserearányhatással korrigált index.
Nemzetközi
gazdaságstatisztika
3. Konzultáció
Fogyasztói árindex



A háztartások által a saját felhasználásra vásárolt
termékek és szolgáltatások időben bekövetkező
átlagos árváltozását méri.
mérése reprezentánsokból összeállított
fogyasztói kosár alapján
Reprezentáns: a használati értéket meghatározó,
a legfontosabb minőségi jellemzőkkel
körülhatárolt, nagyvolumenű termékek és
szolgáltatások
Fogyasztó árindex jellemzői





a teljes lakosságra vonatkozik, de a lakosság
egyes rétegeire is készül index
mintavételes módszer
kínálati árakra épül
cél, hogy kifejezze a tényleges keresletet
Közzététel szabályozott
A fogyasztói árindex meghatározása





mintegy 900 reprezentáns ármegfigyelése
156 árucsoport
havonta reprezentánsonként 35-150 ár
a súlyok a fogyasztási arányokat tükrözik
(nemzeti számlák, háztartás-statisztikai
felmérések)
Miden hónapban 3 bázishoz viszonyítva készül
Az fogyasztói árindex számítása


p

Reprezentáns ára i 
p
ij1
/ n j1
ij 0
/ n j0
j

p j1
p j0
ahol p=ár, n=árfelírások száma
wrj  i j

alapsorokra I r 
wr
w I

ahol w a reprezentáns súlya I 
w
r

globális fogyasztói árindex
r
r
Fogyasztói árindex felhasználása







Az infláció jelzőszáma,
a pénz vásárlóerejének a változása,
reálmutatók számítása,
indexálás, érdekegyeztetések,
kamatlábak meghatározása,
valorizálás, üzleti szerződésekben való
felhasználás,
adókulcsok változtatása, stb.
Az infláció és a fogyasztói árindex
Fogyasztói árindex a fogyasztói inflációt méri, de
az infláció általános mérőeszközeként is
használják.
Megjegyzés:
 az infláció szélesebb közgazdasági kategória
 más irányzat az infláció tartós elemeire
koncentrál
(maginfláció)
Harmonizált fogyasztóiár-index (HICP)


Célja: AZ EU tagországaiban a nemzetközi
összehasonlítás biztosítása
Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti
osztályozásának használata (COICOP)
A fogyasztóiár-színvonal alakulása a COICOP
alapján Magyarországon (2007)
Megnevezés
2006. év = 100%
Élelmiszerek és alkoholmentes italok
112,0
Szeszes italok, dohányáruk
106,9
Ruházat, lábbeli
101,0
Lakásszolgáltatás, víz, energia, gáz
115,1
Lakberendezés, rendszeres lakáskarbantartás
101,6
Egészségügy
120,7
Közlekedés és szállítás
103,4
Távközlés
96,5
Szabadidő és kultúra
103,2
Oktatás
106,4
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás
108,2
Egyéb termékek és szolgáltatások
105,0
Mindösszesen
108,0
Maginflációs mutató
Célja: Feltárja az infláció kemény magjának az
alakulását
A fogyasztói árindexet megtisztítja az egyszeri
hatásoktól
A fogyasztói kosárból kimaradnak:








a nem feldolgozott élelmiszerek
háztartási energia
járműüzemanyag
idényáras termékek
A TB által támogatott gyógyszerek
Változatlan adótartalmú árindex (VAI)


Célja: A fogyasztói árak alakulásból az
adóváltozások hatásának kiszűrése
Megmutatja, hogy mekkora lenne az árindex, ha
még mindig a bázisidőszaki adótörvények
lennének hatályban
Reálkeresetindex
Egy keresőer jutó nominálkeresetindex
Reálkeresetindex 
Fogyasztóiárindex

Reálkereset: A termékek és szolgáltatások azon
mennyiségét jelenti, amelyet a lakosság a
keresetéért az adott árakon vásárolhat.
függ: a nominálkeresettől, a fogyasztói áraktól.
Reáljövedelemindex
Egy keresőer jutó nomináljövedelemindex
Reáljövedelemindex 
Fogyasztóiárindex
Reáljövedelem: a termékek és szolgáltatások azon mennyiségét
jelenti, amelyet a háztartások az adott időszaki jövedelmükből
az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek.
függ: a nominálkeresettől,
a kereseten kívüli jövedelmek reálértékétől,
a kereső-eltartott aránytól,
a fogyasztói áraktól.