Transcript ppt

BESZERZÉS A KATONAI
LOGISZTIKÁBAN
Derzsényi Attila alezredes
Ajánlott irodalom
1. Derzsényi Attila: KATONAI LÉGISZÁLLÍTÁSI KÉPESSÉG: (LOGISZTIKA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK ÉS
AZOK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI) - HADMÉRNÖK IX:(1) pp. 40-56. (2014)
2. Derzsényi Attila: KATONAI BESZERZÉS I.: A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS
RENDSZERE -HADMÉRNÖK IX.:(1) pp. 25-39. (2014)
3. Derzsényi Attila: Egészségügyi közbeszerzés 2014- KATONAI LOGISZTIKA 22:(1) pp. 102-120. (2014)
4. Derzsényi Attila: Keretmegállapodásos eljárás alkalmazása a honvédségi ellátásban
KATONAI LOGISZTIKA 21:(1) pp. 35-48. (2013)
5. Derzsényi Attila: Honvédelmi célú beszerzésről közérthetően II. KATONAI LOGISZTIKA 20:(1) pp. 88-101.
(2012)
6. Derzsényi Attila: Gépjárműjavítás és kapcsolódó alkatrész beszerzés aktuális kérdései -KATONAI
LOGISZTIKA 20:(4) pp. 18-33. (2012)
7. Derzsényi Attila: ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK A BESZERZÉSBEN- HADMÉRNÖK VII.:(2) pp. 221-229. (2012)
8. Derzsényi Attila: ÉLELMISZER BESZERZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI- HADMÉRNÖK VII:(2) pp. 213-220.
(2012)
9. Derzsényi Attila: AZ ÉLELMISZER ELLÁTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE- HADMÉRNÖK VII.:(4) pp.
38-49. (2012)
10. Derzsényi Attila: A Magyar Honvédség centralizált beszerzésének története- KATONAI LOGISZTIKA 20:(2)
pp. 192-215. (2012)
11. Derzsényi Attila: Honvédelmi célú beszerzésről közérthetően I. KATONAI LOGISZTIKA 19:(1) pp. 95-108.
(2011)
12. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre bontás tilalma alkalmazásához KÉ. 2013. évi 141. szám
Kérdéssor I.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
Kbt. szerinti értékhatárok
Beszerzési korm. rendeletek szerinti értékhatárok
Becsült érték fogalma
Egybeszámítás fogalma
Honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultsága
Hirdetmény megjelentetése közbeszerzés során
Éves Beszerzési Terv felépítése
Beszerzési Szabályzat kötelező tartalmi elemei
Ki folytatja le a jogorvoslati eljárást?
Legelőnyösebb/Legolcsóbb ajánlat kiválasztás különbsége
Alkalmassági követelmények típusai
Beszerzési eljárások engedélyezése
Állami normatívába tartozó eszközök, szolgáltatások
Védelmi irányelv alá tartozó eszközök, szolgáltatások
CIVIL LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC
új Magyar Logisztikai Stratégia alapján
„A logisztika az a szolgáltatás, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok
zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és
időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és
választékban rendelkezésre álljanak.”
Katonai logisztikában is a logisztika feladata, hogy bizonyos források, alapanyagok,
melyek lehetnek energiahordozók, eszközök, tárgyak, élőlények, személyek, de
akár információk is, megtervezze annak áramlását, szállítását, s mindezek
irányítását, illetve ellenőrzését. A logisztikának ehhez kell megteremtenie a
szükséges erőforrásait, hogy ezeket a folyamatokat minél gyorsabban,
eredményesebben, és hatékonyabban véghezvigye.
A logisztika feladata (fő részei):
az ellátás (beszerzés) - termelés - elosztás (értékesítés)
kapcsolatrendszere, illetve ezek átfutási ideje egyre meghatározóbb a piaci
verseny területén.
LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC
A logisztika azzal foglakozik, hogy
• a megfelelő árut (szolgáltatást),
• a megfelelő mennyiségben,
• a megfelelő minőségben,
• a megfelelő időben,
• a megfelelő helyen,
• a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára,
• a megfelelő ár mellett
lehessen az adott helyre eljuttatni.
KATONAI BESZERZÉS
Műszaki
követelményrendszere
Beszerzés
A beszerzés fogalomrendszere nem egységes. Nagyon sok szinonim
kifejezés terjedt el, mint például a vásárlás, az ellátás, az
anyaggazdálkodás. A beszerzés általános definíciója szerint:
„Beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek az a célja,
hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a
szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem
saját maga állít elő.”
A beszerzés kifejezés a tudományos szakirodalmakban többnyire a civil
logisztika, vállalati logisztika részeként kerül értelmezésre:
„A beszerzés tehát jelenti egyrészt a felhasználandó (anyagok, félkész-,
késztermékek, és ezekhez kapcsolódó információk) erőforrások
megszerzésére irányuló tevékenységet, másrészt pedig azt a szervezetet,
amely e feladat ellátásával foglalkozik.”
Honvédség alaprendeltetése
A katonai beszerzést a Honvédség alaprendeltetésű feladatai teszik különlegessé,
speciálissá. A Honvédség részére az Alaptörvény rendkívül összetett feladatokat
határoz meg, így nemcsak hazánk területén fegyveres katonai feladatok ellátását,
hanem országhatáron kívüli és belüli fegyver nélküli kötelezettségeket is meghatároz:
o
o
o
o
Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme;
Nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása;
Nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
A katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában való
közreműködés.
A Honvédségnek a törvényi kötelezettségeinek ellátása érdekében rendelkeznie kell a
szükséges személyi állománnyal, eszközökkel, anyagokkal, valamint olyan
szolgáltatásokkal, melyeket saját erőből nem képes biztosítani. Azt a tevékenységet,
amely biztosítja azokat a javakat, amelyekre egy adott szervezetnek szüksége van
működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő, beszerzésnek
nevezünk.
KATONAI LOGISZTIKAI GAZDÁLKODÁS
Hasznosítás/
Megsemmisítés
Kivonás/Selejtezés
ÉBT
Tervezés
•
STRATÉGIAI TERVEZÉS
•
KÜLDETÉSEK ÉS FELADATOK
•
KÉPESSÉG CÉLKITŰZÉSE
•
ALKALMAZÁS CÉLKITŰZÉSE
•
KÖLTSÉGVETÉSI FELTÉTELEK
•
VÉDELMI STRUKTÚRA
Beszerzés
K+F
Üzemben tartás
nyilvántartás,
készletezés, tárolás,
kezelés és
felhasználás
Erőforrás/ Költségvetés/
Beszerzés
Csapatpróba
Rendszeresítés
Logisztikai gazdálkodás:
Definíció:a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges
eszközök, anyagok – ideértve az elhelyezési szakanyagellátást is –, készletek és
szolgáltatások
tervezését,
beszerzését,
kutatás-fejlesztését (K+F),
rendszeresítését,
üzemben tartását, nyilvántartását, készletezését, tárolását, kezelését és
felhasználását,
valamint ezek rendszerből történő kivonását, selejtezését,
a kiselejtezett eszközök és anyagok hasznosítását, megsemmisítését,
+a veszélyes anyagok kezelését, ellenőrzését, valamint a felhasználásról történő
elszámolást magába foglaló tevékenységek összessége.
A logisztikai gazdálkodás magában foglalja továbbá a logisztikai gazdasági
műveletek, folyamatok megtervezését, végrehajtását, valamint a gazdasági események
összességének elszámolását, beszámolást;
A logisztikai gazdálkodás rendeltetése, hogy a honvédelmi szervezetek feladatainak
ellátásához a szükséges eszközök, anyagok és készletek – ideértve az elhelyezési és
egészségügyi eszközöket, szakanyagokat és készleteket is –, valamint a szolgáltatások
megfelelő időben, a költségek optimalizálása mellett, a megfelelő helyen, a szükséges
mennyiségben és az előírt minőségben rendelkezésre álljanak.
Beszerzést befolyásoló tényezők
Jogi előírások: a nemzetközi és hazai
jogszabályokat,
közjogi
szervezete-szabályozó
eszközöket, belső utasítások, stb.
Költségvetés:
a
honvédelmi
tárca
költségvetésén belül, az adott feladatra, az adott
beszerzésre biztosított pénzügyi fedezet, amely
lehet tárgyévi, vagy több évre biztosított
Piac:
az
adott
beszerzési
feladattal
összefüggő piaci szereplők, a piaci ár, a piaci
szereplők
egymáshoz
viszonyított
helyzete,
nemzetközi szerepe, stb.
Idő: egyrészt jelenti azt az időpontot, amikorra
szükséges az áru vagy szolgáltatás beszerzése,
másrészt jelenti az ellátás időtartamát, valamint
jelenti a tervezés- beszerzés időszükségletét.
Igény: a hazai, nemzetközi katonai feladat, a
rendelkezésre álló raktárkészlet és rendelkezésre
álló
kapcsolódó
szolgáltatások
(javítási-,
karbantartási erőforrás) alapján kerül pontosításra a
műszaki követelmény (minőségi, mennyiségi,
teljesítési feltételek)
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
A honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultságait az alábbi tényezők
befolyásolják:
- kormányzati szándék a beszerzések centralizálására;
- civil kontroll biztosítása;
- közpénzek felhasználásának elosztása;
- közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége (nyilvánosság);
- költséghatékonyság;
- egységes minőségbiztosítás;
- HM és MH szintű erőforrás tervezés;
- előirányzat feletti jogosultság;
- (köz)beszerzési eljárások felsőszintű (tárcán belüli és tárcán kívüli)
engedélyeztetése;
- egyes áru-, szolgáltatás (különösen haditechnikai) beszerzésének
kormányzati, valamint HM felsőszintű döntése;
- hadiipari kapacitások fenntartása, fenntarthatósága;
- HM tulajdonú társaságok képességeinek fenntartása, fenntarthatósága.
Beszerzés követelményrendszere
ÁLLAM/EU/NATO
Költségvetés
Cég megfelelő pü. háttere
Pénzügyi
követelmény
Beszerzési
tilalom
Jogszabályi
környezet
Áru/
Szolgáltatás
beszerzése
Műszaki
követelmény
Fizetés utólag 15/30 nap
MH egészére
Offsore tilalom
Pénzügyi garancia
termékkodifikáció
Nem csak békeidőszak minőségbiztosítás
Alkatrész utánpótlás
Referencia!!
A logisztikai gazdálkodás tervezése,
szervezése és végrehajtása során a
haditechnikai eszközök
teljes életciklusát átfogó szemléletet,
valamint az életciklus
költségszámvetés alapelveit
kell alkalmazni.
Handbook on the Phased Armaments Programming System (PAPS) –
AAP-20
NATO System Life Cycle Stages and Processes – AAP-48
BESZERZÉS FOLYAMATA
Pénzügyi, műszaki,
minőségi követelmény
7M megfogalmazása
HM VGH/
saját hatáskör
Alakulat
Igény
Tervezés
Piackutatás
Teljesítés
Megbízás
Számla
Pü.
ellenjegyzés
Szerződés
Beszerzés kötés
Garancia,
jótállás
Vége
BESZERZÉSEK ALAPÍTUSAI
BESZERZÉSEK ALAPTÍPUSAI
Törvény
Kbt.
Uniós/nemzeti
Kormány rendelet
228/2004
Hadfelszerelés
218/2011
Minősített adat
168/2004
Központosított
109/2012
44/2011
NSIP
BV
HM utasítás
Főbb kivételek:
•
•
•
•
In house
BV
Műveleti beszerzések
Felajánlás
Élelmiszer, főzési alapanyag<nettó 54 M
Árubeszerzés/szolgáltatás: < nettó 8 M
Építési beruházás:< nettó 15 M???
18/2014.
(III. 7.)
Értékhatár: nemzeti 8 MFt – Közösségi 54.560.000 Ft
Kbt.
Építési beruházás: Nemzeti 15 MFt – Közösségi 1 364 000 000 Ft
BESZERZÉSEK FAJTÁI
1.) A „közbeszerzésekről szóló” 2011. évi CVIII. törvény:
BESZERZÉSEK FAJTÁI
2.) A „védelem alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt
áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályokról” szóló 228/2004. (VII. 30.)
Korm. Rendelet
BESZERZÉSEK FAJTÁI
„a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges
biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól” szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet
BESZERZÉSEK FAJTÁI
Központosított közbeszerzés
BESZERZÉSEK FAJTÁI
Különleges eljárások
HM ut.
Beszerzés megoszlása
2011-2012 átlag
Beszerzés a hazai katonai logisztikai rendszerben
•
A hazai közbeszerzés első szabályozási elemei egészen az 1874-ben kiadott
közmunka és közlekedési minisztérium királyi rendeletéig (1254/1874. rendelet)
nyúlnak vissza, ahol már előírták az építkezésekre vonatkozó árak alkalmazását.
•
1875-ben már minisztériumi rendelet (12713/1875. I.M rendelet) útján szabályozzák a
beszerzés tárgyát és a beszerzésben részvétel lehetőségét.
•
1893-ban szintén IM rendelet útján került szabályozásra a közbeszerzési eljárás
menete (15.510/1893 I.M. rendelet)
•
Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvénycikkben jelenik meg a
közbeszerzés a ma is használt értelemben: részletezi a szerződések állam nevében
és javára történő megkötésének szabályait
•
1899-ben az igazságügy miniszter módosította a korábbi 15.510/1893-as I.M.
rendeletet: a mai közbeszerzési törvénnyel teljesen megegyezően rendelkezik az
ajánlatok benyújtásának követelményeiről illetve a mai jogszabállyal megegyezően
előnyben részesítette a belföldi pályázókat a helyi ipar védelme érdekében
•
22.631/1901-es királyi igazságügy-miniszteri rendeletben megtiltják, hogy a
közbeszerzési ajánlatok tartalmát nyilvánosságra hozzák, 361/1903 rendelet alapján
pedig a szóbeli megállapodásokat
Beszerzés történeti háttere
•
•
•
•
1995-ben első közbeszerzési törvény, amely a honvédségi beszerzésekre is
kötelező érvényűvé vált. Azonban csak a közbeszerzésekről szóló 1995.évi XL.
törvény 1999. évi módosítása tette lehetővé, hogy a Kormány rendeletben
szabályozza a nemzetbiztonsági és titokvédelmi körbe tartozó eszközök, valamint a
haditechnikai eszközök beszerzésének rendjét.
Az 1999-es NATO csatlakozásunkat követően a szövetségesi katonai műveletekben
történő részvétel megkövetelte új típusú haditechnikai eszközök beszerzését,
amelynek egy hányadát a NATO finanszírozta. Szintén szövetségesi előírás volt a
NATO finanszírozású beszerzési szabályozás átvétele, amely rendszer
nagymértékben eltért a hazai beszerzési előírásoktól.
2004-től már az Európai Unió tagállamaként a közbeszerzés közösségi
előírásainak átvételére került sor, azonban a védelmi beszerzéseket közösségi
szinten is speciálisan került szabályozásra. 2005-ben a közösségi szabályozással
összhangban átalakításra került a közbeszerzési törvény, amely azóta számtalanszor
módosításra került. 2011-ben megalkotott 2011. évi CVIII törvénnyel (a
továbbiakban: Kbt.), a közbeszerzés átfogó reformja a védelmi beszerzéseket is
mélyen érintette.
Speciális szabályozás
•
•
Beszerzés vonatkozásában nem kerülhetjük meg a költségvetés kérdését.
A közbeszerzés épp a központi költségvetés ésszerű felhasználását hivatott
szabályozni. Vannak olyan élethelyzetek, amelyek a közpénzek ésszerű
felhasználását meghaladják, fontosabbak ennél (ilyen a védelmi,
nemzetbiztonsági érdekek). Ilyen helyzetekben a közbeszerzési alapelvek
(pl. nyilvánosság) nem érvényesülhetnek. A honvédség azonban nem csak
a központi költségvetésből gazdálkodik, hiszen a NATO által finanszírozott
feladatokra kizárólag a NATO beszerzési előírások alkalmazhatók.
Az Európai Unió meghatározott esetekben a közösségi irányelvekkel
összhangban szabad kezet adott a kormányok részére, hogy önállóan
alkossanak meg bizonyos beszerzési szabályokat. Napjainkra kialakult a
központosított
közbeszerzés,
hadfelszerelés
(védelmi)-,
nemzetbiztonsági célú-, büntetés végrehajtási-, műveleti-, tartós
külszolgálatot teljesítők ellátását célzó-, NATO biztonsági beruházási
beszerzések, amelyek szabályait törvények, kormányrendeletek és
egyéb utasítások, intézkedések a közbeszerzés szabályaitól eltérően
tartalmazzák.
Beszerzés a hazai katonai logisztikai rendszerben
VSZ
1991- 1995
1995. XI. 01 első
Kbt.
-Kijelölt hazai Vállalatok bevonásával;
-Hadiipari kapacitás fenntartással (egyedi szerződés)
-Haditechnika (VSZ ellátás)
-Hadiipar (civil, amely katonait is gyártott)
MH Gazdálkodási Hivatal az MH Anyagi- Technikai
Főcsoportfőnökség (Hadi)Gazdálkodási Csoportfőnökség
alárendeltségében, az MH szakanyagnem felelős
főnökségei megbízása alapján elsősorban külföldi
forrásból beszerezhető (import) hadfelszerelések központi
beszerző szervezeteként. Később a Hivatal feladatai között
megjelent a hazai forrásból történő beszerzések
végrehajtása is.
MH GH
HM BH
1996.04.30
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
HM GÜF HÁT alárendeltségében
HM BH
•haditechnikai, illetve ezekhez kapcsolódó beszerzési feladatokkal összefüggő
tevékenységek szervezése és nevükben történő végrehajtása.
•A Hivatal az Országgyűlés és Kormány határozatai alapján, illetve a felügyeleti szerv
kezdeményezésére megvalósuló haditechnikai korszerűsítési programok beszerzési
feladatait, a HM és MH szervezetek mindennemű importbeszerzését, továbbá a
haditechnikai eszközök ipari javításának megrendelését,
hajtóanyagok beszerzését kizárólagos hatáskörrel végeztei.
126/1996.
Korm
rendelet
szabadkézi vétel:
500.000 Ft felett
152/1999.
Korm
rendelet
haditechnikai:
HM BH
151/1999.
Korm
rendelet
Nemzetbiztonsági:
valamint
125/1996.
Korm
rendelet
Központosított:
MH alakulat
a
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
1997 ÁSZ
ellenőrzés
HM BH
•a HM kezdeményezésére megvalósuló
haditechnikai korszerűsítési programok
végrehajtásában a fejezeti kezelésű
előirányzatok terhére;
•Az importbeszerzéseire, haditechnikai
eszközök ipari javítására, valamint a
központosított közbeszerzésbe nem
sorolt
hajtóanyagok
beszerzésére
kizárólagosan;
•mindazon beszerzésekre, amelyekre az
anyagnemfelelős szolgálati ág főnökök
megbízást adnak a részére;
Ajánlatkérői jogkör: HM, MH
szervek megbízása alapján
Központi – Csapat beszerzés
Központi
ellátó
•mindazon
hazai
beszerzésre,
amelyre
az
elöljáró
anyagnemfelelős
szolgálati
ág
főnöke
utasítást
ad,
vagy
hatáskörébe utalt
Ajánlatkérői jogkör:
szakágazati gazdálkodás
alapján, anyagnemfelelős
szolgálatfőnök intézkedése
szerint
Csapat
Ajánlatkérői jogkör:
intézményi és csapatgazdálkodási
hatáskörben: az önállóan
gazdálkodó, teljes jogkörrel
rendelkező szervezet
Megj: Központi beszerzés alatt a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a felsőszintű
gazdálkodó szerv hatáskörébe tartozó előirányzat terhére végrehajtott tárgyi eszköz, készlet, anyag,
ipari javítás és szolgáltatás beszerzését kell érteni.
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
1999.
HM BH
•haditechnikai korszerűsítési programok;
• a honvédelmi szervek importbeszerzéseire, haditechnikai eszközök ipari javítására, haditechnikai
eszközök beszerzésére, a központosított közbeszerzésbe nem sorolt hajtóanyagok beszerzésére,
•valamint a nettó 50 MFt várható beszerzési érték felett kizárólagosan (Kivéve az építési beruházásokhoz,
építési felújításokhoz kapcsolódó beszerzések);
• mindazon beszerzések vonatkozásában, amely adott honvédelmi szerv esetében közbeszerzésnek
minősülnek (a HM Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Főosztályon keresztül kezdeményezett, HM
Gazdasági Ügyekért Felelős Szakállamtitkár által jóváhagyott megbízás alapján);
• mindazon beszerzések vonatkozásában, amelyekre az előirányzattal rendelkező honvédelmi szerv és a HM
BH - közös megállapodás alapján - megbízást kap;
• az illetékes HM és MH szervekkel együttműködve előkészíti, szervezi a beszerzési, valamint egyéb
kereskedelmi témájú tárgyalásokat, haditechnikai és hadfelszerelési konferenciákat, bemutatókat és
konzultációkat;
• megbízás esetén elvégzi a hazai ipari javításokkal és beszerzésekkel kapcsolatos minőségbiztosítási
feladatokat;
•Engedélyezés:
•amennyiben a közbeszerzés várható értéke meghaladta a Kbt. szerinti mindenkori értékhatár 15-szörösét a honvédelmi
miniszter;
•Amennyiben 10-15-szöröse között volt, a HM KÁT;
•Amennyiben 3-10-szerese között volt, a HM GÜFHÁT, és
•Amennyiben 3-szorosát nem érte el, a HM HFBF vezetője, illetve építési beruházás, építési felújítás esetén a HM
Infrastrukturális Főosztály vezetője.
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
2001-es
haderőreform
HM
BBBH
2004 Uniós
csatlakozás
Jogkör
változatlan,
de
központosított
közbeszerzés
szabályozásra került
2004 ÁSZ
ellenőrzés
További
centralizáció
a haditechnikai eszközök, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások (köz)beszerzését;
beszerzési értékhatártól függetlenül az importbeszerzéseket;
beszerzési értékhatártól függetlenül a hajtóanyag, elhelyezési célú tüzelőolaj (közbeszerzéseket;
valamennyi olyan (köz)beszerzést - az infrastrukturális (köz)beszerzések kivételével -, amelynek értéke a
nemzeti közbeszerzési értékhatár felét eléri, vagy meghaladja;
a keretmegállapodás (kiegészítő szerződések) lebonyolítását az infrastrukturális (köz)beszerzések
kivételével;
a jövedéki termékek (köz)beszerzését, - kivéve a HM Nemzetközi és Rendezvényszervező Hivatal (NRH)
hatáskörébe utalt termékek beszerzését;
beszerzési értékhatártól függetlenül a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt
termékek és szolgáltatások beszerzését, kivéve az HM NRH által bonyolított és az infrastrukturális
közbeszerzéseket;
valamint a honvédelmi miniszter külön döntése alapján a hatáskörébe utalt (köz)beszerzéseket;
nem kizárólagos jogosultsággal - a kezdeményező megbízása alapján - ajánlatkérőként eljárva végzi a
nemzeti közbeszerzési értékhatár felét el nem érő értékű (köz)beszerzéseket.
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
Termelői és fogyasztói logisztika szétválasztása
HM FLÜ
MH ÖHP
A termelői és fogyasztói logisztika a NATO definíciója szerint elkülöníthető, ugyanakkor az
elmúlt évek tapasztalata alapján az volt megállapítható, hogy a logisztikai folyamatok ilyen módon
történő szervezeti elkülönítése a tárca szintjén nem eredményez optimális működést, hiszen az egyes
logisztikai részfolyamatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
A tárca gazdálkodásának újraszabályozási folyamatában résztvevő szervezetek egyöntetű véleménye
az volt, hogy a jövőben a logisztikai feladatok ily módon történő szervezeti elkülönítése nem célszerű.
A termelői és fogyasztói logisztika elkülönítése helyett – a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi
és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítást felváltó – új
szabályozóban már a felsőszintű gazdálkodó szervezet és a középirányító szervezet közötti
feladatmegosztás került meghatározásra.
Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben
Logisztika átalakítás
HM FLÜ
MH ÖHP
HM FHH
MH ÖHP
HM VGH
MH ÖHP
?
ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ CSÖKKENTÉSE
FHH
NFM
HM GTSZF/HM
VGHÁT/HM KÁT
Szakértői
Bizottság
HM
FHH
Belső
köröztetés
Megbízó
Átlag 82 nap
HM GTSZF/HM
VGHÁT/ HM KÁT
HVK CSFség
HM
KPH
NFM
Átlag 22 nap
FLÜ
HM FHH
Belső
köröztetés
HM KPH
HVK CSFség
Szakmai
egyeztetés
Megbízó
Szakértői
Bizottság
KIVÉTELES,
INDOKOLT
ESETBEN
HAZAI BESZERZÉSI RENDSZER
Közigazgatási blokk
Katonai blokk
HVKF
HM VGHÁT
Egyedi engedély
megbízásra
Hadfelszerelési
konferencia
HM
ÉBT,
B. felügyelet,
B. ellenőrzés
GTSZF
Egyeztetés
LOGCSF
HM HVF
KIKCSF
HIICSF
Intézményi- Központi
ellátás
Jóváhagyás
HM VGH
ÉBT,
(Köz)beszerzés,
Piackutatás,
Minőségbiztosítás,
Termékazonosítás,
Véleményezés
MH LK
MH ÖHP
MH ARB
MH KKK
Alakulat
Alakulat
HVKF közvetlen
alárendelt alakulat
Beszerzési igény,
Megbízás
FCSF
MH EK
MH BHD
protokoll
Logisztika ellátási rend
A logisztikai gazdálkodás központi és intézményi szinten valósul meg.
32/A. § (1) Az MH logisztikai rendszerének szakmai irányítását a HM VGHÁT a HM
HVF-en keresztül, a HVK LOGCSF bevonásával látja el.
Szakirányítás közös
HVKF
HM KÁT intézkedés alapján
HM VGHÁT
Katonai
HVK
CSF-ek
HVK
LOGCSF
MH ÖHP
Közigazgatási
Felügyelet
HM HVF
HM VGH
MH LK
(tervezés)
HM GTSZF
Központi
(folyamatirányítás)
MH EK
MH KKK
MH BHD
MH LéJü
MH ARB
alakulat
ellátás
Intézményi
HM és háttérintézmény
IDŐSZÜKSÉGLET 2013. év átlaga
Előzetes konzultáció,
műszaki követelmény
pontosítás
Megbízás
beérkezése
Hirdetmény
elkészítése
15 nap
Megbízó, HVK CSFség,
Ajánlattételi szakasz
(Jogszabályban kötelezően
előírt határidők átlaga)
Előzetes
engedélyeztetésre
HM
VGHÁT
Értékelés,
hiánypótlás
NFM
HM
VGHÁT-
39 nap
Engedélyeztetés
HM
VGHÁT
15 nap
Ajánlattevők,
Megbízó, HM VGH
NFM
1 nap
HM VGH BI
NFM
HM GTSZF
utólagos
engedélyeztetésre
Ajánlattétel
14 nap
visszaérkezés
HM VGH BI
felterjesztés
KÉSZB
Előzetes
engedélyeztetés
felterjesztés
Megbízás
befogadása
64 nap
Engedélyeztetés
Szerződéskivonat
utólagos
engedélyeztetés
Eredményhirdetés
/Szerződéskötés
visszaérkezés
HM
VGHÁT
13 nap
HM GTSZF
NFM
16 nap
Szerződéskötési tilalom,
Költségviselő, HM VGH BI
Beszerzési eljárás folyamata
Beszerzési eljárás folyamata
Beszerzési eljárás folyamata
Beszerzési eljárás folyamata
Beszerzési eljárás folyamata
(KÖZ)BESZERZÉS TÍPUSAI
Beszerzés
(köz)beszerzés
Közbeszerzés
(köz)beszerzés: a Kbt. felhatalmazása
közbeszerzés: a Kbt. hatálya
alá tartozó beszerzés;
alapján kiadott kormányrendeletekben
meghatározott eltérő szabályok alapján
végrehajtott beszerzés, valamint a
közbeszerzés;
Megbízói igények pontatlansága
2011. évben érkezett mindösszesen 539 db megbízás
99
100
80
60
35
40
15
8
20
1
0
1
2
3
4
5
Módosítás alkalom száma
Módosított megbízások mindösszesen: 158 db
Összes
megbízásokhoz
viszonyítva
Módosítás
29 %
Ajánlatkérő által elkészített iratok
Előkészítési
szakasz
- megbízás ellenőrzése
kapcsán keletkező iratok;
- megbízás befogadása;
- bizottság kijelölő;
- nyilatkozatok;
- jegyzőkönyvek;
-meghívók;
-felhívás, dokumentáció;
-engedélyeztetési iratok;
15-30 irat
Ajánlattételi
szakasz
- hirdetmény feladása;
-hirdetmény díja,
-hiánypótlás;
-felvilágosítás;
-tárgyalás;
-kiegészítő tájékoztatás,
-előzetes vitarendezés;
-felhívás, dokumentáció
módosítás
10-30 irat
Előzetes
engedélyeztetési
szakasz
Értékelési szakasz
- bontási jegyzőkönyv,
-értékelés;
-hiánypótlás;
- bírálati lapok;
-jegyzőkönyvek;
-meghívók;
-engedélyeztetési
okiratok
15-40 irat
Eredményhirdetési
szakasz
Szerződéskötési
szakasz
- összegezés;
- hirdetmények;
-szerződéstervezet;
-szerződéskivonat;
-tájékoztató levelek;
- számlák;
-reklamációk;
-hirdetmények,
10-20 irat
10-20 irat
Utólagos
engedélyeztetési
szakasz
Közbeszerzés
• A közbeszerzés laikus, egyszerű megfogalmazása szerint
a különféle szolgáltatások és fogyasztási cikkek költségvetési
szervek által történő beszerzését jelenti.
Ezen beszerzések közös jellemzője, hogy a finanszírozás
közpénzekből történik és sokszor igen jelentős értékűek a
megrendelések.
• A közbeszerzés törvényi definíciója szerint:
Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott
szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek
lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása
érdekében.
• Egybeszámítás
• Értékhatár
Részekre bontás tilalma
•
•
Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának
megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.
(2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy
hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés
útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell
figyelembe venni.
A részekre bontás mindig a becsült érték számításával kapcsolatban
elkövetett jogsértés.
Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban
megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a
becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze.
Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel kapcsolatban
több szerződés értékét egybe kell számítani?
• műszaki-gazdasági funkcionális egység
o az egységes tervezés és döntés
o ugyanazon ajánlatkérő személye
o azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések
megkötésekor.
• A Kbt. 18. § (2) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy az
egy közbeszerzés fennállása tekintetében az áruk
hasonlósága meghatározó szempont. Áruk tekintetében
hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek
azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak, például
különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok.
• időbeli összefüggés
Védelmi beszerzés
a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten
katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére,
illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról
szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet
• ML
• HUML
• Az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések
esetén a 400.000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű
beszerzések, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az
5.000.000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű
beszerzések esetén a hirdetményeket (felhívást) az Európai Unió
Kiadóhivatalának kell megküldeni megjelentetésre. Sajátossága a
védelmi beszerzésnek, hogy nyílt eljárás kizárt, továbbá különleges
eljárásmód lehetséges
Biztonsági érdeket érintő beszerzés
A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a
különleges biztonsági intézkedést igénylő
beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011.
(X. 19.) Korm. Rendelet
• Közösségi beszerzést kell lefolytatni, ha:
eléri az irányelv által meghatározott értékhatárt (árubeszerzés/szolgáltatás
esetén: 387.000 €; építési beruházás esetén: 4.845.000 €) és beszerzés tárgya
alapján érzékeny beszerzésnek minősül.
• Nemzeti beszerzést kell lefolytatni, ha
minősített adatot, alapvető biztonsági érdeket vagy nemzetbiztonsági érdeket
érint a beszerzés tárgya és a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt eléri,
• Minden olyan esetben amikor nem az érzékeny közösségi beszerzési
eljárásrendet kell alkalmazni.
• NBF
Központosított közbeszerzés
• A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző
szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet
MH
Összesített igény
HM VGH
Honvédelmi
szervezet/MH KKK
Verseny újraindítása
nélkül
Verseny újraindításával
NFM/ HM
Közvetlen ajánlattételi
felhívás
Írásbeli konzultáció
NFM/HM
Szerződés
Megrendelés
HM VGH
Keretszerződés
Megrendelés
Egészségügyi beszerzés
A fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő
gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések
országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm.
rendelet
A gyógyszerek, orvostechnikai eszközök beszerzését - az OEP beszerzésein kívül - a
GYEMSZI hajtja végre, amelyekre ezen szervezet keretmegállapodásokat, keretszerződéseket
köt. A kórházak a GYEMSZI eljárásainak második részeként rendelhetik meg a termékeket.
Amennyiben a GYEMSZI keretmegállapodást köt, az intézmény az NFM előzetes és utólagos
engedélyével rendelhet meg, indíthatja újra a versenyt.
A Kormányrendelet beszerzési szabályai vonatkoznak a honvédség központi kórházára (MH
Egészségügyi Központ) is, amelynek azonban alaprendeltetésű feladati közé tartozik a katonaegészségügyi képességek kialakítása és fenntartása; a Magyar Honvédség nemzetközi
kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzése; MH Közegészségügyi és
Járványügyi
Szolgálatának
működtetése,
a
Magyar
Honvédség
egészségügyi
tevékenységének felügyelete. Ez jelenti olyan egészségügyi anyagok és szolgáltatások
beszerzését, amelyek a többi (civil) kórházaknál nem jelennek meg. Ilyen többek között a missziós
egészségügyi felszerelések, oltó és ellenanyagok (pld: atropin tartalmú önampulla), amelyek a
védelmi beszerzés hatálya alá tartoznak.
NATO beszerzés
A NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló
beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 109/2012. (VI. 1.)
Korm. rendelet
• A NATO, mint nemzetközi szervezet rendelkezik az általa finanszírozott
beszerzésekre vonatkozó szabályokkal (AC-4/D/2261. számú
dokumentum). A szabályok szerint, az abban foglalt beszerzési
eljárástól csak kivételesen és a NATO hozzájárulásával lehet eltérni.
• A NATO Biztonsági Beruházási Program (North Atlantic Treaty
Organization Security Investment Program - NSIP) a NATO egyik
kiemelt jelentőségű infrastrukturális beruházási programja, mely a NATO
közös védelmi képesség biztosítása érdekében a szükséges
beruházások megvalósítását a tagországok gazdálkodó szervezeteinek
bevonásával teszi lehetővé. A beruházási feladatot kivitelező szállítót,
nemzetközi pályázati eljárás során kiválasztják ki.
BV beszerzés
A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a
rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és
szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011
Korm. rendelet
•
•
•
•
A bv.törvényben foglaltak alapján a büntetés-végrehajtási szervezetet (BV) – a központi
államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos
intézetek, szociális intézmények mellett - a Magyar Honvédség részére is ellátási kötelezettség
terheli. Ez a kötelezettség a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított
termékek és szolgáltatások körére terjed ki, ami folyamatosan változik. (Munka, védőruha és
egyenruházati termékek, egyenruházati lábbelik, egyenruházati kiegészítők, háztartási,
egészségügyi papírtermékek, irodabútor, stb.)
A BV ellátás kizárólag a BV Központi Ellátó Szerve (BV KESZ) útján valósulhat meg, az
igények bejelentésével. Az ellátási kötelezettség a nettó 100.000 forintot elérő vagy meghaladó
igényekre terjed ki.
A honvédség speciális (NATO, ENSZ missziók) igényei azonban olyan minőségi
követelményeket határoznak meg, amelyek szélsőséges időjárási körülmények között is
képesek a személy védelmére. Ezzel összefüggésben a BV rendelet is kiemeli, hogy az
igényelt termékek és szolgáltatások kapcsán vizsgálni kell, hogy annak előállítása a
fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történő előállítás keretei között biztosítható
minőségi és mennyiségi korlátok mellett megvalósítható-e.
További támpontot jelent, hogy a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény alapján a
BV-t nem terheli az ellátási kötelezettség a Magyar Honvédség tekintetében, ha a
honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a Magyar Honvédség egyéb beszerzési
uniós támogatásból megvalósuló
(köz)beszerzési eljárások
•
•
•
Az Európai Uniós források felhasználásra speciális közösségi és hazai szabályok
vonatkoznak, amelyek többletkötelezettségeket rónak a kedvezményezettekre,
ajánlatkérőkre, illetve többletjogokat adnak a forrásfelhasználást felügyelő
szerveknek (irányító hatóság, közreműködő szervezetek).
A speciális szabályokat külön rendelet, jelenleg a 2007-2013 programozási
időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális
Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának
rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A Korm. rendelet alapján a benyújtott uniós pályázatnak (támogatási kérelemnek)
már tartalmaznia kell a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani
tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését. A
közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért - a
központosított közbeszerzés kivételével - a támogatást igénylő, illetve a
kedvezményezett felelős. Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az
ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a
felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a
támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható.
Magyar Honvédség műveleti alkalmazásával
közvetlenül összefüggő beszerzés
• műveleti
beszerzés:
az
MH
Összhaderőnemi
Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) szervezeti
egységébe tartozó, műveleti területen telephellyel
rendelkező
ideiglenes
szervezet
feladatainak
végrehajtásához szükséges műveleti területen történő
árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás,
amely a beszerzés tárgyára vonatkozó nemzetközi
szerződés, vagy tárcaszintű nemzetközi megállapodás
hiányában hazai forrásból határidőre, vagy gazdaságosan
nem biztosítható műveleti beszerzéseket a műveleti
beszerzések lefolytatási rendjéről szóló HM KÁT - HVKF
együttes intézkedés szerint kell lefolytatni.
Egyéb beszerzési típusok
• Tartós külszolgálatot teljesítők ellátását célzó
beszerzés
• A
külföldi
szervezetek
által
felajánlott
haditechnikai eszközök beszerzését
• NSPA beszerzés
• Közfoglalkoztatással összefüggő beszerzés
• in house” beszerzés
• Értékhatár alatti beszerzés
• Katasztrófavédelemmel összefüggő beszerzés
• Minősített időszak beszerzése
Közbeszerzés fogalma, célja
Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek
visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni
megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében
A közbeszerzés célja
1. az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése,
2. a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele,
3. széles körű nyilvános ellenőrizhetősége,
4. közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.
A 2011.évi Kbt. újabb célokat is tartalmaz.
1. kisvállalkozások és középvállalkozások (kkv) közbeszerzésben való megjelenésének
fokozása,
2. a fenntartható fejlődés,
3. jogszerű foglalkoztatás.
Közbeszerzés alapelvei
•
a verseny tisztasága,
• nyilvánossága,
• esélyegyenlőség
• az egyenlő bánásmód alkalmazása a nemzeti elbánás fenntartása
mellett.
( Európai Unióban letelepedett ajánlattevőknek nemzeti elbánást kell nyújtani.) Az
Európai Unión kívül ajánlattevők esetén vizsgálni kell az EU és
Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is.
+ az átláthatóság,
amely többet jelent mit a nyilvánosság, az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát is
magában foglalja. A beszerzési eljárás közben az ajánlatkérő nem változtathat a
saját belátása szerint, az előre meghirdetett szempontrendszer szerint kell kihirdetnie
a nyertest.
•
rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye,
a jogszabályok kiforgatása nem megengedett, a beszerzés során végig meg kell felelni a
törvény céljainak.
•
a jóhiszeműség és a tisztesség elve
Törvény felépítése
Első rész (I.-V. Fejezet)
Általános rendelkezések
Második rész (VI-XIV.
Fejezet
EU eljárásrend
Harmadik rész
Nemzeti eljárásrend
Negyedik rész
Szerződések
Ötödik rész
Jogorvoslat
Hatodik rész
Közbeszerzési Hatóság
Hetedik rész
Záró rendelkezések
Kógencia vs. diszpozitivitás
KÓGENCIA VS DISZPOZITIVITÁS
Kógens = Kényszerítő
Kógencia: rendelkezéseitől eltérni csak abban az
esetben lehet, ha arra maga a törvény ad
lehetőséget.
Diszpozitív = Megengedő
Diszpozitivitás: amit a törvény nem tilt azt lehet,
vagyis a felek nagyobb szabadságot kapnak.
Alapszabály (továbbra is): kógencia
lényeges különbség:
a nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás
(ha az ajánlatkérő is úgy akarja)
Végrehajtási rendeletek
Indok: az érintett érdekelti körrel egyeztetve,az adott terület problémáit
előtérbe helyezve, törvénymódosítási igény nélkül, biztosítva a
jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok,a
kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését.
Területei:
•
•
•
•
•
•
•
•
a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályok;
a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok;
a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai;
az elektronikus közbeszerzés egyes szabályai;
az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek
egyes részletes szabályai;
egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében a törvény által lehetővé tett keretek
között pl. szociális, környezetvédelmi szempontok;
az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések kis- és középvállalkozások részére
történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése, meghatározott körben az
egyszerű eljárás szabályai,
illetve a közszolgáltatókra irányadó sajátos rendelkezések.
Hatályos végrehajtási rendeletek
48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet (20. Végrehajtási utasítás)
46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (19. Végrehajtási utasítás)
256/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet (18. Végrehajtási utasítás)
302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (17. Végrehajtási utasítás)
1/2006. (I. 3.) PM rendelet (16. Végrehajtási utasítás)
A 8001/2007.(MK 102.) KüM–IRM együttes tájékoztatója (15. Végrehajtási utasítás)
40/2005. (III. 10.) Korm. rendelet (14. Végrehajtási utasítás)
30/2004. (IX. 8.) IM–PM együttes rendelet (13. Végrehajtási utasítás)
29/2004. (IX. 8.) IM rendelet (12. Végrehajtási utasítás)
228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet (11. Végrehajtási utasítás)
168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (10. Végrehajtási utasítás)
257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (9. Végrehajtási utasítás)
215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet (8. Végrehajtási utasítás)
143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (7. Végrehajtási utasítás)
137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (6. Végrehajtási utasítás)
130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (5. Végrehajtási utasítás)
5/2009. (III. 31.) IRM rendelet (4. Végrehajtási utasítás)
A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE* (3. Végrehajtási utasítás)
34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (2. Végrehajtási utasítás)
1/2004. (I. 9.) FMM rendelet (1. Végrehajtási utasítás)
I. Fejezet:
Célok, alapelvek
V. Fejezet:
II. Fejezet:
Közzététel és
kommunikáció
Értelmező rendelkezések
Kbt.
Első rész
IV. Fejezet:
Ajánlatkérők és
gazdasági szereplők
III. Fejezet:
Személyi és tárgyi hatály
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet: Jogalkotás célja, a törvény alapelvei
 Verseny tisztasága, átláthatóság, nyilvánosság
 Közpénzek ésszerű felhasználása- hatékony és
felelős gazdálkodás elve
 KKV, fenntartható fejlődés, szociális
célkitűzések, jogszerű foglalkoztatás
 Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód
 Jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű
joggyakorlás
+ a magyar nyelv használatának
biztosítása
ELSŐ RÉSZ
II. Fejezet: Értelmező rendelkezések
Eljárás szereplői:
Ajánlatkérő, közös Ajánlatkérő
Ajánlattevő, közös ajánlattevők
Alvállalkozó (25 %-os arány)
Erőforrást nyújtó szervezet (MEGSZŰNIK!)
Többes pozíció tilalma
Ajánlattevő:
az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be
Alvállalkozó:
az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt
vesz, kivéve
a) Tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi;
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót,
alkatrész- vagy alapanyag szállítót
c) Építési beruházás esetén az építőanyag szállítót.
ELSŐ RÉSZ
II. Fejezet: Értelmező rendelkezések
Gazdasági szereplő:
+ ÉRDEKLŐDŐ
Bármely természetes személy,
jogi személy,
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet,
aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését,
és/vagy építmények építését,
áruk szállítását vagy
szolgáltatások nyújtását kínálja
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Személyi és tárgyi hatály
Közbeszerzési eljárást:
Ajánlatkérőként meghatározott szervezetek, visszterhes szerződés
megkötése céljából, megadott tárgyú és értékű beszerzések
megvalósítása érdekében kötelesek lefolytatni.
Ajánlatkérő
a) minisztérium, központosított közbeszerző
b) állam, önkormányzat, költségvetési szerv, közalapítvány…
c) közjogi szervezet
d) „in-house” szervezet 9. (1) bek. k. pont
e) közszolgáltatók
f) közszolgáltatók (kizárólagos jog)
g) támogatott szervezet – több mint 50 %
h) önkéntesen alkalmazó
Közjogi szervezet
2004/18/EK
irányelv
az a jogképes szervezet,
amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység
folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el,
ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, az
Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül
vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni
vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet
(testület) finanszírozza
az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem lényeges, hogy
az itt meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más
tevékenységet is folytat-e haszonszerzési céllal, akár a szervezet egyéb
tevékenységéhez képest jelentősen kisebb arányban.
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Közbeszerzés tárgya
•Árubeszerzés
•Építési beruházás
•Építési koncesszió
•Szolgáltatás megrendelése
•Szolgáltatási koncesszió
Amennyiben a szerződés több közbeszerzési tárgyat foglal
magába a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni.
marad a 80%-20%-os szabály, de a 20%-ra minden esetben
az egyszerű eljárásrend alkalmazandó, és többször is
alkalmazható (egyszerű eljárás kivételei e körben nem
vehetők figyelembe)
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Általános kivételi körök
a) Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek
b) Védelmi, katonai, rendvédelmi, rendészeti célok
c)-e) Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezet eljárásrendje
f) Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, rendelkezésre bocsátása
vagy igénybe vétele
g)Központosított közbeszerzés az igénybe vevők részére
h) Koncesszió, ha releváns tevékenységgel függ össze (XIV. Fejezet!)
i) Szolgáltatási koncesszió, ha: Koncessziós tv.
j) Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás (külön törvény)
k) In-house szerződések
l) Helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak ellátása
+ ingatlan vétel, értékpapír kibocsátás, eladás, vétel, műsorszám vétel-fejlesztés,
választottbírósági,
közvetítői,
békéltetői
tevékenység,
munkaszerződés,
közszolgálati jogviszony, K+F szolgáltatás, kizárólagos jog
In house az EU-ban
kivételt képeznek mind az uniós, mind a nemzeti közbeszerzési szabályok alól, mert
szigorú korlátok között mellőzhetőek a közbeszerzésre irányadó szabályok
EU jogszabály
nem nevesíti
Európai Bíróság joggyakorlata
alakította
1.) Strukturális függés
Teckal-ügy
2.) Gazdasági függés
házon-belüli beszerzésekről akkor beszélhetünk, ha ajánlatkérő
olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan jogilag tőle
elválik, ám (1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan
ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett („strukturális
függés”) és (2) ez a személy a tevékenységét lényegében az őt
fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi („gazdasági függés”).
In house az EU-ban
amennyiben az adott szervezetben egy vagy több
Stadt Halle ügy magánvállalkozás részesedéssel bír, még ha ez a részesedés
kisebbségi tulajdon is, kizárja annak lehetőségét, hogy az
ajánlatkérő szerv olyan terjedelemben gyakorolja ellenőrzési
jogait, mint azt a saját, belső szervezeti egységei tekintetében
teszi.
abban az esetben, amikor több közjogi hatóság tulajdonában
áll az a társaság, amelyre az előbbiek valamely közfeladat
Sea ügy
ellátását bízzák, akkor e társaságok közjogi hatóságok általi
ellenőrzése gyakorolható e hatóságok által együttesen
Coditel ügy
2011 évi Kbt.
akkor is megvalósul az együttes irányítás, ha a társaság
legfőbb szerve többségi szavazattal dönt valamely
kérdésről
kiterjesztő rendelkezést tartalmaz a beszerzés tárgyát illetően,
hiszen az nem csak a közszolgáltatás ellátására vonatkozhat,
hanem a közszolgáltatás ellátásának megszervezésével
összefüggő feladat ellátására is
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Közbeszerzési értékhatárok
Lásd jelenleg hatályos rendelkezéseket.
KORMÁNYZATI AJÁNLATKÉRŐ
Nemzeti eljárásrendben :
Árubeszerzés esetében: 8 millió Ft
Építési beruházás esetében: 15 millió Ft
Építési koncesszió esetében: 100 millió Ft
Szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió Ft
Szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft
DE! Építési beruházásnál 15-80 MFt helyett 15-150 MFt
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Közbeszerzés értéke
- közbeszerzés megkezdésekor,
- a közbeszerzés tárgyáért általában kért vagy kínált,
- a Kbt. 12.-18. alapján megállapított,
- legmagasabb összegű nettó teljes ellenszolgáltatás kell
érteni.
(Az ajánlattevők, jelentkezők részére adott díj, jutalékkal
együtt.)
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Becsült érték, egybeszámítás
Részekre bontás tilalma;
Egybe kell számítani:
- hasonló áruk, vagy szolgáltatások szerződésének értékét,
- amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben
merül fel, valamint …..
- ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló
szerződéseket.
Részajánlat: egybeszámítandó.
Példák
Rendeltetés azonos:
ha egy ajánlatkérő ugyanabban a költségvetési évben több intézménye
vonatkozásában is takarítási szolgáltatást kíván beszerezni, akkor ezen
szolgáltatások rendeltetése azonos, mert egymással helyettesíthetőek, így azok
értékét egybe kell számítani.
Hasonló:
Ha egy ajánlatkérő tanácsadókat szeretne foglalkoztatni, pl. közbeszerzési
tanácsadás, adó és pénzügyi tanácsadás, marketing és média tanácsadás stb. akkor
ezek a tanácsadások nem azonosak, de hasonlóak, mert mindegyik azt a célt
szolgálja, hogy a döntéshozó, a döntését megelőzően kikérje a tanácsadók
véleményét, akik segítik a döntéshozót. Ezért ezen szolgáltatások rendeltetése
nem azonos, de hasonló, mert az elérni kívánt cél azonos.
Rendeltetés egymással összefügg:
Ha az ajánlatkérő nagy mennyiségben rendel meg fordítást, mely fordítást
lektorálni is kell, akkor a lektorált fordítás két szolgáltatásból tevődik össze:
fordítás és lektorálás. Értelemszerűen, a kettő csak együtt váltja ki a kívánt
eredményt, egyik a másik nélkül nem tudja a kívánt célt megvalósítani, így
azok rendeltetése egymással közvetlenül összefügg.
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Rendelkezések
Ajánlatkérő bejelenti a Kbt. hatály alá tartozását (30 nap);
Közös ajánlatkérés lehetősége; Közbeszerzési Hatóság naprakész
nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről;
Közbeszerzési szabályzat, (tartalma);
(1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai
előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi
rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek,
illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai
dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal.
Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott
döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.
A megfelelő (4) szakértelem bevonása;
Bíráló Bizottság (3 tag, működése, döntés);
ELSŐ RÉSZ
III. Fejezet: Közös Ajánlattevő
Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben vesz
részt akkor
Közös Ajánlattevő
Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági
szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem
következhet be
Hiánypótlás során nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni, de 25 % feletti
gazdasági szereplőt azonban át lehet minősíteni
ELSŐ RÉSZ
IV. Fejezet: Összeférhetetlenség
Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak
érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny
tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
továbbra sem eredményez összeférhetetlenséget a piacfelmérés,
helyzetfelmérés keretében bekért árajánlat
Nem vehet részt előkészítésben és az eljárás lefolytatásban sem:
aki funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból –
különösen gazdasági érdek, vagy eljárásban részt vevő gazdasági
szereplővel fennálló más közös érdek miatt - nem képes
Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban, ha közreműködése a
verseny tisztaságának sérelmét eredményezi.
Nyilatkoztatni kell az eljárásba bevont személyeket.
ELSŐ RÉSZ
V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció
A Kbt. tételes felsorolást ad a hirdetményekről;
Eredményhirdetés helyett összegezés megküldése;
Eredményhirdetésről szóló tájékoztató – döntést vagy
szerződéskötést követő 10 munkanapon belül kell
közzétételre
megküldeni
(keretmegállapodás
negyedévente);
Szerződés
módosításáról
tájékoztató:
munkanapon belül kell megküldeni;
Részletes szabály: vhr.
15
ELSŐ RÉSZ
V. Fejezet: Közzététel és kommunikáció
KÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTEL (saját vagy a Hatóság honlapján), :
•Közbeszerzési terv és módosítása,
•In-house szerződés(ek)
•Előzetes vitarendezéssel kapcsolatos információ
•Jogorvoslat adatai
•Közbeszerzési szerződés(ek)
•Szerződés teljesítésére vonatkozó adatok
•Éves statisztikai összegezés
ELSŐ RÉSZ
V. Fejezet: Dokumentálás
Alakiság: marad az írásos forma.
Nyilatkozat teljesítése: Közvetlen (postai) kézbesítés, faxon, e-úton
(esélyegyenlőség!)
Elektronikusan is gyakorolhatóak, külön vhr alapján.
Postai kézbesítés: kivételesen!
Valamennyi irat 5 évig megőrzendő.
Továbbra sem kérhetőek a közhiteles vagy hatósági e-nyilvántartásból,
ingyenesen, magyar nyelven nyerhető adatok igazolása
Az elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes
elérhetőségéről a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítő 2014. évi 57.
számában bocsátott ki útmutatót.
Alakiság/Főszabály: egyszerű másolat
Hiteles, eredeti forma abban az esetben kérhető, ha követelés érvényesítésére
szolgál (bankgarancia)
Ajánlatkérő a felelős fordítást is köteles elfogadni . (Felelősség??)
EU- egyenértékű igazolás elfogadható