Transcript Közbeszerzés modul 15. tétel

15. tétel
Alaphelyzet:
• Kormányzati ajánlatkérő beszerzési igényét a
következők szerint határozza meg: a beszerzés
tárgya árubeszerzés, becsült értéke: nettó 24
millió forint a szerződés időtartama alatt.
Ajánlatkérőnek 25 millió forint anyagi fedezet
áll
a
rendelkezésére
a
beszerzés
vonatkozásában. Ajánlatkérő a műszaki
leírásában nevesíteni kívánja az egyik gyártó
termékét.
Kérdések
• Milyen eljárási rendet javasol ajánlatkérőnek a
közbeszerzés lebonyolítása érdekében? A műszaki
leírást milyen feltételekkel határozhatja meg az
ajánlatkérő?
• A közbeszerzési eljárásban két ajánlattevő
nyújtott be ajánlatot: nettó 10 millió forint, 23
millió forint ajánlati árak mellett. Terheli-e
ajánlatkérőt aránytalanul alacsony ár miatt
indokolás kérési kötelezettség?
• Milyen feltételekkel fogadhatja el az indokolást?
Információtartalom vázlata:
• A közbeszerzés alanyi, tárgyi hatálya
• A nemzeti értékhatárok ismerete, a nemzeti
eljárásrend speciális szabályai
• Műszaki leírás meghatározása
• Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési
kötelezettség, indokolás elfogadhatósága,
gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőség
A közbeszerzés alanyi, tárgyi hatálya 1.
A Kbt. 6. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérők:
a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;
b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi
önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés
keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési
rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi
fejlesztési tanács;
c)
az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak
létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés
vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni
vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;
d) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
e) az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében
meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, és amely felett az a)-d) pontokban meghatározott egy
vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti
közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
f)
az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több
közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói
tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós
értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével –, amelynek szolgáltatás-megrendelését,
árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt
elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű
beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;
h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben
vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.
A közbeszerzés alanyi, tárgyi hatálya 2.
A közbeszerzési törvény tárgyi hatálya: A Kbt. 7. § határozza meg a közbeszerzés tárgyait. 7. § tétel szerinti
lényeges részei (1) bekezdése: „A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás
megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió.”
„Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog
tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.”
„Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka
megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez
kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az
ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon
történő kivitelezése.”
„A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes
szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.”
„Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény
hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább
jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.„
„A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás
nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog
vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat
teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.”
A nemzeti értékhatárok ismerete, a nemzeti
eljárásrend speciális szabályai 1.
•
A nemzeti közbeszerzési értékhatárok
– A Kbt. 10. § (3) bekezdése szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat is a költségvetési
törvényben kell meghatározni évente. Ennek megfelelően a Költségvetési törvény a 68-70. §ában a következőképpen rögzíti 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban
irányadó, általános forgalmi adó nélkül számított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat,
melyek a 2012. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz képest változatlanok maradtak.
(KH Elnökének tájékoztatója a 2013. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2013. évi 21.
szám, 2013. február 20.)
•
A Kbt. III. részének – a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő – alkalmazásakor:
–
–
–
–
–
•
Árubeszerzés esetén: 8 millió forint,
Építési beruházás esetén: 15 millió forint,
Építési koncesszió esetén: 100 millió forint,
Szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint,
Szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió forint.
A Kbt. III. részének a Kbt. XIV. fejezetével történő együttes alkalmazásakor:
– Árubeszerzés esetén: 50 millió forint,
– Építési beruházás esetén: 100 millió forint,
– Szolgáltatás megrendelése esetén: 50 millió forint.
A nemzeti értékhatárok ismerete, a nemzeti
eljárásrend speciális szabályai 2.
A Kbt. 10. § tartalmazza a közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó alapszabályokat:
• (1) A közbeszerzési értékhatárok:
a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós
értékhatárok);
b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési
értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok).
A Kbt. Harmadik rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el
nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések
megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében, továbbá
olyan esetben, amelyre a Kbt. III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. §
(2) bekezdés].
A Kbt. 121. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész hatálya alá
tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint
– a) a 123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy
– b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122-122/A §-ban
foglalt eltérésekkel.
Műszaki leírás meghatározása 1.
A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a
közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.)
Kormányrendelet IV. fejezet tartalmazza a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó
rendelkezéseket.
Az 5. bekezdés „A műszaki leírás meghatározása” 26. § alapján:
(1) A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
– a) európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása,
amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai
és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai
műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja
ki;
– b) közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által
elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétettek;
– c) műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely
dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki;
– d) szabvány, nemzeti szabvány, európai szabvány, nemzetközi szabvány: a nemzeti
szabványosításról szóló törvényben meghatározott fogalmak.
Műszaki leírás meghatározása 2.
A közbeszerzési műszaki leírást a következő módon kell meghatározni:
a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az
európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra,
nemzetközi szabványokra, műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre,
illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy
b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy e követelményeknek való megfelelés vélelmét
biztosító hivatkozással; vagy
c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban
meghatározottakra történő hivatkozással; vagy
d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban
meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
Az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy
azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon,
hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott
szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely
megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a
közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.
Megfelelő igazolásnak kell elfogadni a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag
elismert szervezet minősítését. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint
tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles
elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat.
Műszaki leírás meghatározása 3.
A műszaki leírásban foglaltaknak nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a
közbeszerzés verseny előtti megnyitását. A műszaki leírás nem határozható meg oly módon, hogy
egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és
hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának
egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű,
típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást,
a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása
érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell
szerepeltetni.
A műszaki leírás tartalma a 28. § alapján: (1) A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi
teljesítményre, a valamennyi követelménynek megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre
vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a
terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a
címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó
követelményeket.
Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési műszaki leírásnak az (1)
bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a minőségre, a teljesítményre, a termék
rendeltetésére, valamint a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.
Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség,
indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel
összeegyeztethetőség 1.
A Kbt. 69. § alapján az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges
ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást
köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg,
írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára
figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az
ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint
önállóan értékelésre kerül.
Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi
tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés
eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték
meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni.
Köteles az ajánlatkérő indoklást kérni különösen akkor, ha az ajánlatban
foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az
adott elemre eső – 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított
becsült értékétől.
Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség,
indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel
összeegyeztethetőség 2.
Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az
ajánlati elemek megalapozottságáról.
Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást
kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot,
kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés
eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének
gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,
e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos
munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
Aránytalanul alacsony ár, indokolás kérési kötelezettség,
indokolás elfogadhatósága, gazdasági ésszerűséggel
összeegyeztethetőség 3.
Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja
elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás, ha az
ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére
tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív
szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett
szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő
megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz
kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata
során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja
érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az
ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami
támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az
ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai
Bizottságot.
Összegezve:
Milyen eljárási rendet javasol ajánlatkérőnek a közbeszerzés lebonyolítása érdekében?
– Tekintettel a becsült értékre (nettó 24 M), és a tárgyra (árubeszerzés), az
értékhatárok és tárgy alapján nemzeti eljárásrendben hirdetmény közzététele
nélküli tárgyalásos (Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján), vagy nyílt eljárás javasolt.
(Uniós határ 54 560 000 forint)
Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján: „Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli
tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:
a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot
vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;…”
A műszaki leírást milyen feltételekkel határozhatja meg az ajánlatkérő? - A 310/2011.
(XII. 23.) Kormányrendelet IV. fejezet alapján a fentiek szerint.
A közbeszerzési eljárásban két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: nettó 10 millió forint,
23 millió forint ajánlati árak mellett. Terheli-e ajánlatkérőt aránytalanul alacsony ár
miatt indokolás kérési kötelezettség? – 20%-os eltérés esetén a Kbt. 69. § alapján
igen.
Milyen feltételekkel fogadhatja el az indokolást? – fent!