Transcript Mérsékelt övi biomok

Mérsékelt övi biomok 2.
Lombhullató erdő 1.
Áttekintés a mérsékelt öv biomjairól
Övezet
Öv
Mérsékelt
övezet
Valódi
mérsékelt öv
Kevésbé
meleg
időjárás,
évszakok
megjelenése
(a sarkok felé
csökken a
hőmérséklet)
Hideg
mérsékelt öv
Hűvös
évszakok
Csapadék évi
eloszlása
Biom
Monszun:
csapadékos nyár
Babérlombú
erdők
Mediterrán:
csapadékos tél
Keménylombú
erdők
A tengerektől
távolodva csökken a
csapadék
mennyisége
•Lombhullató
erdő
•Füves puszta
•Mérsékelt övi
sivatag
Sokszor megfagy a
víz a talajban
Tajga
Évszakos erdők
Meleg
mérsékelt öv
(Szubtrópusi
öv)
Hőmérséklet
évi eloszlása
Valódi mérséklet öv éghajlati jellemzői
Valódi mérséklet éghajlat:
• Csapadékot a nyugati szelek ciklonjai szállítanak.
• A csapadék mennyiségében meghatározó az óceánoktól való távolság.
• Az óceánok közelében az évi hőingás nem jelentős, távolodva nő.
• Ebből következik, hogy nő a hőmérséklet maximuma (forró nyár), és
minimuma (hideg tél).
Földrajzi helyzet
Óceánoktól távolodva
csökken a csapadék
mennyisége,
nő a hőingás mértéke.
Mérsékelt öv növényzetét befolyásoló
tényezők
• Az óceáni és nedves kontinentális területeken a hőmérséklet
és a csapadék viszonya elegendő az erdő kialakulásához.
• A száraz kontinentális részeken már nem záródik az erdő:
erdős és füves puszta jelenik meg. (Magyarországon a Dél
Alföldön húzódik ez a határ.)
• A csapadék és hőmérsékleti viszonyokat befolyásolja a
tengerszint feletti magasság és a kitettség (északi és déli
domboldalak közötti eltérés).
Lombhullató erdők biológiai
sokszínűsége
Kedvezőtlenebbek a környezeti viszonyok a trópusokhoz képest:
hőmérséklet alacsonyabb, csapadékmennyisége kisebb.
Kevesebb szint az erdőben.
Kevesebb eltérő környezeti tényező kombináció.
Kevesebb faj.
A lomboserdők növényzetének jellemzése
• A tél hűvös , a fagyott vizet nem lehet felvenni, és alacsony a
hőmérséklet.
A növényzet közepes hőigényű , az északi féltekén ősszel lombhullás,
Az ősz és a tél a nyugalmi időszak.
• A fák lombkoronája hőmérséklet - csapadék aránytól függően zárt
vagy nyitott.: gazdag, illetve szegény cserje szint.
A növényzet fénykedvelő, közepes fényigényű vagy árnyéktűrő.
• A kontinens belsejében és a déli, forró, kevés csapadékot kapó
hegyoldalakon a növényzet szárazságtűrő. Az óceánokhoz közel
közepes vízigényű és kedvező vízellátottság a növényzet.
A környezeti tényezők hatása a növény
és állatvilágra
• A növényvilág évszakonként eltérő képet mutat, ami
megjelenik az állatvilág viselkedésében, aktivitásában is.
• A társulások időbeli periódikus, vissza-visszatérő változása az
aszpektus.
• A lombhullató erdőkben el lehet különíteni tavaszi, nyári, őszi,
téli aszpektusokat. (D. Attenborough: Élő bolygó/ 10. rész 35 -38 )
• Az állatvilág a termelők nyugalmi időszakára vándorlással, téli
álommal, tartalékok felhalmozásával válaszol.
50
10
Lomhullató erdők termelő szintenként:
lombkoronaszint
Bükk
Csertölgy
Gyertyán
Kocsányos tölgy
Magas kőris
Kocsánytalan tölgy
Lombhullató erdő cserjeszintje
Galagonya
Mogyoró
Kökény
Húsos som
Vadrózsa
Kecskerágó
Lombhullató erdő gyepszintje
Tavaszi lednek
Bogláros
szellőrózsa
Pettyegetett orvosi
tüdőfű
Odvas keltike
Méhfű
Salátaboglárka
Lombhullató erdők gerinctelen
állatvilága (ízeltlábúak)
Elsődleges fogyasztók
Másodlagos fogyasztók
Ormányos bogarak
Futrinkák
Cincérek
Pókok
Lombhullató erdők gerinces elsődleges
fogyasztói (emlősök)
Mókus
Gímszarvas
Erdei pocok
Őz
Erdei egér
Muflon
Lombhullató erdők másodlagos
fogyasztói: kétéltűek, hüllők
Sárgahasú unka
Erdei sikló
Erdei béka
Rézsikló
Lombhullató erdő másodlagos
fogyasztói: emlősök
Menyét
Erdei cickány
Görény
Denevérek
Nyest
Sün
Lombhullató erdők másodlagos
fogyasztói: madarak
Cinkék
Fakopáncsok
Rigók
Erdei pinty
Lombhullatóerdők csúcsragadozói
(madarak)
Parlagi sas
Héja
Vándorsólyom
Uhu
Lombhullató erdők csúcsragadozói
(emlősök)
Vadmacska
Farkas
Róka
Hiúz
Borz
Barna medve
Táplálkozási hálózat készítése
Csúcsragadozók
Másodlagos
fogyasztó
Elsődleges
fogyasztó
Termelő
Készítsünk táplálkozási piramist a táplálkozási hálózatból.
(D. Attenborough: Élő bolygó/ 10. rész 2110-2200)
Táplálkozási piramis
• Biomassza: A tápláléklánc adott élőlénycsoportjába beépített
szerves anyag összmennyisége. kg/m2/év
• Biológiai produkció:Időegység alatt a biomassza által
előállított új szerves anyag mennyisége, a biomassza
változása. kg/m2/év
• Ökológiai piramis: Megmutatja a biomassza, biológiai
produkció mértékét a tápláléklánc egyes szintjein.
• Ökológiai piramis változásának magyarázata. (Össztömeg,
egyedszám, egyedi tömeg változása, hőveszteség.)