Transcript Éghajlattan

Az övezetesség
 Földünk jellemzői mindenütt különbözőek
 felszín, domborzat
 éghajlat
 vízrajz
 talaj
 élővilág
 ezen tulajdonságok övezetes elrendeződést mutatnak
 közöttük összefüggés van – Vaszilij Dokucsajev
ismerte fel – ez az összefüggő övezetes elrendeződés a
földrajzi övezetesség
Az éghajlati övezetesség
 éghajlat – egy adott terület időjárásainak átlaga és
annak szabályszerű ismétlődése (nagyjából állandó –
ld. klímaváltozás)
 kialakítói
 Egyenlítőtől való távolság (napsugárzás, hőmérséklet)
 óceánoktól való távolság (csapadék)
 domborzat (hőmérséklet, csapadék, légnyomás, szél)
 módosítói
 kontinensek, tengerek eloszlása
 szélrendszerek
 tengeráramlások
 felszín anyaga, élővilág
 ember
A szoláris éghajlati övek
 napsugarak hajlásszöge alapján három zóna
különíthető el
 forró öv – É.sz. 23,5˚- D.sz. 23,5˚ napsugarak hajlásszöge
lehet 90 fok, a nappal hossza 12 +- 1,5 óra – egész évben
magas hőmérséklet
 mérséklet öv – É.sz. 23,5˚-É.sz. 66,5˚ és D. sz. 23,5˚-D.sz.
66,5˚ napsugarak hajlásszöge 0-90 fok, nappal hossza 024 óra, de minden nap felkel és lenyugszik a nap – a
hőmérséklet ingadozó
 hideg öve – É.sz. 66,5˚-É.sz. 90˚ és D.sz. 66,5˚- D.sz. 90˚
napsugarak hajlásszöge alacsony (max. 45 fok), nem
minden nap kel fel a nap – hőmérséklet egész évben
alacsony
A valódi éghajlati övek
 A szoláris övezeteket a helyi tényezők módosítják –
valódi éghajlati övek (övezetek)
 az éghajlati öveken belül különböztethetők meg az
éghajlatok
 hőmérséklet értékei, járása
 csapadék értékei, járása
 légnyomásadatok és szélrendszerek
Az éghajlati diagram
Az éghajlat jellemzése a
diagram alapján
 A hőmérsékleti adatok alapján:
 Mekkora a havi maximum- és minimum-hőmérséklet?




(leolvasás)
Mekkora a fagymentes időszak hossza? (leolvasás)
Mekkora az évi közepes hőingás? (számolás)
Mekkora az évi középhőmérséklet? (számolás)
Vannak-e évszakok, ha igen, hány? (következtetés)
 A csapadék adatok alapján:




Van-e kifejezetten száraz vagy esős évszak? (leolvasás)
Ha van, milyen hosszú?Hogyan köszönt be?
(leolvasás)
Hány csapadékmaximum van és mikor? (leolvasás)
Mennyi az évi csapadékmennyiség? (számolás)
 Következtess!





Milyen a természetes növényzet és állatvilág?
Milyen a talaj?
Milyen a vízháztartás?
Milyen a vízjárás?
Milyen a felszínformálás?
A forró öv jellemzése
 elhelyezkedése
 Egyenlítő és térítők között
 Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália
 uralkodó szélrendszer a passzát
 tengeráramlások befolyásoló szerepe a hideg
áramlások esetén jelentős
 négy további övre tagolható
 egyenlítői
 átmeneti
 térítői
 trópusi monszun
Az egyenlítői éghajlat
 elhelyezkedése
 Amazonas-medence
 Orinoco-medence
 amerikai földhíd
 Kongó-medence
 Délkelet-Ázsia
Az egyenlítői éghajlat jellemzése
 egész évben egyenletesen magas hőmérséklet (25egyenlítői éghajlat
28˚C)
(Colombo Ész. 6° Kh. 80° tszf. 6 m
mm
˚C
évi kzh.
27 °C évi csö.
2397 mm) két
 minden hónapban
bőséges
csapadék,
400
maximummal
(90 fokos beesési szög) – 250040mm
 minden350napos esők öve
35
300
30
250
25
200
20
 egyetlen évszak
 vízháztartás – csapadék > párolgás – bővizű,
egyenletes vízjárású folyók
150
 gazdag élővilág
15
100
10
50
5
 magas faj- és egyedszám
 trópusi esőerdő
0
 trópusi laterit talaj (kilúgozott
vörösföld)
Axis Title
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
0
A szavanna éghajlat
 elhelyezkedése
 Amerika
 Afrika
 Ausztrália
A szavanna éghajlat jellemzése
Ész.14°,
Nyh.12°
tszf.47 hőmérséklet ingadozással
Kosti Ész. 13° Kh 19°
tszf.381 m
Kayes
egész
évben
magas
(25-
mm
400
350
300
m
évi kzh. 27°C évi csö. 407 mm
35˚C)
évi kzh. 29°C, évi csö. 740 mm
mm
 bőséges csapadék, de˚Cegyenetlen
eloszlásban (500400
40
1500 mm)
350
35
 két évszak – száraz forró és nedves meleg
30
300
˚C
40
35
30
 csapadék és párolgás viszonya250évszakosan változó
25
200
 egyenetlen vízjárású 20folyók
20
150
 uralkodó szél a passzát
(változó
150 irányú)
15
15
100
 gazdag élővilág – erdős-füves
területek
100
10
10
 szavannatalaj
5
250
50
0
25
5
200
50
0
 felszínformálás évszakosan
változik
– mállás és
0
1 2 3 4 5 6 7 8
1
2
3
4
5
6
7
aprózódás
8
9
10
11
12
9
10
11
12
0
A trópusi sivatagi éghajlat
 elhelyezkedés
 térítők mentén – belső szárazföldi területek
 hideg tengeráramlás mellett tengerparton
 uralkodnak a leszálló légáramlatok
 Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália
A trópusi sivatagi éghajlat
jellemzése
Asszuán Ész. 23°, Kh.32°, tszf. 194 m
évi kzh. 27 °C, évi csö. 3 mm
 egész évben magas hőmérséklet kis ingadozással (25-
35˚C), de nagy napi hőingás
 nincs csapadék egyetlen évszak – száraz forró
 időszakos folyók
 uralkodó szél a passzát leszálló ága
 szegényes élővilág
 sivatagi váztalaj
 felszínformálás: aprózódás + szél
mm
˚C
300
40
250
30
200
150
20
100
10
50
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
0
A trópusi monszun éghajlat
 elhelyezkedés
 térítők mentén – óceánhoz közeli területek
 évszakosan változó irányú szél (passzát-monszun)
 Afrika, Ázsia
A trópusi monszun éghajlat
jellemzése
Rangoon, Ész. 16°, Kh. 96° tszf. 23 m
évi kzh. 27,3 °C, évi csö 2618 mm
 egész évben magas hőmérséklet kis ingadozással (25600
60
550
55
500
50
450
45
400
40
350
35
300
30
250
25
200
20
150
15
100
10
50
5
35˚C)
 csapadék mennyisége nagyon nagy, eloszlása
egyenetlen – nagyon nedves és száraz évszak
 erősen ingadozó vízjárású folyók
 uralkodó szél a monszun
 szavanna jellegű élővilág, emberi átalakítással
 trópusi vörösföld
 felszínformálás: aprózódás + szél
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
0