Transcript AFRIKA

AFRIKA







a Föld 3. legnagyobb kontinense
a LEGSZEGÉNYEBB kontinens (az
afrikaiak 50 %-a kevesebb mint
napi 1 dollárból él)
itt a leggyorsabb a
NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS
itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66 %)
itt a legnagyobb a 25 évesnél
fiatalabb lakosok aránya (71 %)
itt a legalacsonyabb a megművelt
területek aránya (kb. 6 %)
itt a legmagasabb az analfabétizmus
(a 15 évesnél idősebb lakosság
körében 60 %)
AFRIKA






Helyzete
Megismerése, felfedezése
Népessége
Felszíne, tájai
Éghajlata, természetes növényzete, talajai,
vízrajza
Gazdasági élete
Észak-Afrika
Nyugat-Afrika
Közép-Afrika
Kelet-Afrika
Dél-Afrika
Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km²
52 országában több mint 900 millió ember él (2005.)
Határai:
Partvonalának hossza 30 490 km,
amely a nagy területéhez képest elég kevés. Partvonala tagolatlan.
Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiadfok, amely az északi szélesség 37°52'-nál található, legdélibb pontja
a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nál található. A
73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.
Afrika megismerése




Portugál
hajósok
már
a
15.
században körülhajózták, a partok
mentén kikötő telepeket alapítottak.
A belső területek felfedezését a 18.
században az angolok kezdték meg.
A folyókon hajóztak be a kontinens
belsejébe.
David Livingstone orvos, hittérítő és
felfedező volt. Bejárta a Zambézi
vízrendszerét, felfedezte a Viktóriavízesést, a Tanganyika-tavat és a
Nyasza-tavat.
Henry Morton Stanley újságíró volt.
Livingstone-t kereste meg, majd
bejárta a Kongó folyó vidékét.
Magyar kutatók Afrikában


Magyar
László
(19.sz.)a
Kongó torkolatvidékét, a mai
Angola
területét
kutatta.
Feleségül
vette
a
biéi
uralkodó
lányát.
Leírásai
felbecsülhetetlen
néprajzi
értékűek.
Teleki Sámuel utazásának
eredeti célja a vadászat volt.
A Kilimandzsáró megmászása
után észak felé fordulva
felfedezte a Rudolf- és a
Stefánia-tavat,
majd
egy
kialudt vulkánt, amit utitársa,
Höhnel Lajos térképész róla
nevezett el Teleki-vulkánnak.
Ez az egyetlen magyar név
Afrika térképén.
Magyar kutatók Afrikában

Kittenberger Kálmán hat alkalommal
járt Afrikában, először 1902-ben, és
összesen tíz és fél évet töltött ott.
Több, mint 60 ezer példányból álló
anyaggal gazdagította a Nemzeti
Múzeum állattani gyűjteményeit.

Széchenyi Zsigmond neve elsősorban a
híres Afrika-vadász emlékeit idézi fel.
Könyveiben a vadászat, a vadászkalandok tulajdonképpen csak keretét
képezik
egy
hatalmas,
sokrétű,
hallatlanul színes ismeretanyagnak.
Könyveiben a természet, a vadászat
szépségeit a szakértő alaposságával,
de a kalandos, regényes útleírás
izgalmával írja le.
Népessége
-A lakosság legnagyobb része feketebőrű negroid. Ők a Szaharától délre
eső területeken élnek. Jellegzetes csoportjaik a szudáni és a bantu négerek
csoportjai. Ősközösségi szinten élnek a Kongó-medencében a pigmeusok, a
Kalahári-medencében
a
busmanok.
Fekete-Afrika
népei
törzsi
közösségekben élnek és erős bennük a törzsi összetartozás érzése. Minden
törzsnek saját kultúrája, szokásai, vallása és nyelve van. Gyakoriak a törzsi
ellentétek.
- A Szahara és Észak-Afrika területét fehérek, főleg arabok lakják. Az I.
évezredtől érkeztek az Arab-félszigetről. Többségük mohamedán vallású.
Jellegzetes képviselőik a berberek és a tuaregek.
- Nagy számban élnek a kontinensen a volt gyarmatosítók utódai, a fehérek.
- Afrika K-i partvidékén ázsiai származású indiaiak és malájok élnek.
Felszíne
Ősidei ősföldek,
táblás vidékek
Atlasz
Nílusvölgye
Óidei röghegységek
Szahara
Szudán
Újidő
harmadidőszaki
gyűrthegységek
Etiópmagasföld
Guineai-öböl partvidéke
Újidő
negyedidőszaki
alföldek, medencék
Kongómedence
Kelet-afrikaimagasföld
Dél-afrikaimagasföld
Szahara
Földünk legnagyobb táblás vidéke. Középső részén 2000-3000
méter magas táblahegyek emelkednek ki környezetükből.
Üledékes kőzetei földgázt, kőolajat, rétegvizet rejtenek.
Területén trópusi sivatagi éghajlat uralkodik, ahol a fő felszínformáló erő a szél és az aprózódás
Nevét az itt letelepedő
arab törzsektől kapta. A
vidék vöröses színéről
Sahra-nak, vörösnek
hívták.
Szudán
A Szaharához hasonló felépítésű táj. Táblás vidék, amit táblaszerű
hegyek, medencék, folyóvölgyek tagolnak.
Területén szavanna éghajlat uralkodik. A száraz évszakban az
aprózódás és a szél, a csapadékos évszakban a folyóvíz pusztítja
felszínét.
Etióp-magasföld
Meredeken emelkedik ki környezetéből ez az óidei röghegység.
Tetejét a harmadidőszakban vulkáni kőzetek borították be. Itt
ered a Kék-Nílus.
Éghajlata függőlegesen övezetes, hegyvidéki éghajlat.
Kelet-afrikai-magasföld
Változatos felszínű táj. Ez egy 1200 m átlagmagasságú, több részre
tagolódott fennsík. A Közép- és a Kelet-afrikai-árok fogja közre.
Ezek mentén törtek fel a kontinens legmagasabb vulkáni hegyei,
mint például a Ruwenzori vagy a Kilimandzsáró.
Bár rajta halad keresztül az Egyenlítő, a nagyobb tengerszint feletti
magasság miatt szavanna éghajlata van, magas hegységeiben
pedig hegyvidéki.
Dél-afrikai-magasföld
Ez a vidék a terület közepén elhelyezkedő Kalahári-medencét
körbefogó magas fennsíkok sorozata.
Éghajlata változatos. Belső részein sivatagos, peremein szavanna,
déli részén pedig mediterrán.
Atlasz-hegység
A kontinens ÉNy-i részén húzódik az Eurázsiai-hegységrendszer
kezdő tagja.
Éghajlatválasztó hegység, mert északi lejtőin mediterrán, déli
lejtőin trópusi sivatagi éghajlat található. Növényzete nagyon
szegényes, mert erdőit már az ókorban kiirtották.
Kongó-medence
Lépcsős peremű, tál alakú mélyedés a kontinens közepén.
Átszeli az Egyenlítő, ezért éghajlata egyenlítői, folyói bővizűek és
zuhatagosak.
A fő felszínformáló erő a mállás és a folyóvíz felszínalakító munkája.
Guineai-öböl partvidéke
3000 km hosszú, 500 km széles sáv a Guinai-öböl partján.
Bár éghajlata egyenlítői az esőerdő többnyire hiányzik, mert
kiirtották. Ez a terület a kontinens egyik legsűrűbben lakott területe.
Nílus-völgye
Már az ókor óta lakott és intenzíven művelt terület.
Öntözéses kultúrája magasan fejlett.
Bár trópusi sivatagi éghajlatú táj, a Nílus termékeny
iszapja és vize révén a kontinens legsűrűbben lakott
területe.
Éghajlata, természetes növényzete, talajai
Mediterrán éghajlat
Trópusi sivatagi
éghajlat
Szavanna éghajlat
Egyenlítői
éghajlat
Szavanna éghajlat
Mediterrán éghajlat
Egyenlítői éghajlat
Jellemzői:
- Állandó felszálló légmozgás
- 1 évszak: meleg, csapadékos nyár
-állandó magas hőmérséklet
- az évi közepes hőingás és a napi hőingás kicsi
- egész évben csapadékos
- a levegő nedvességtartalma állandóan magas
- a folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak
- természetes növénytakarója a trópusi esőerdő
- talaja a vörös színű laterittalaj
A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki:
- első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák
- második lombkoronaszint – közepes termetű, 20 – 25 m-ig nyúló fák
- harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák
- cserjeszint – növényei a pálmák
- gyepszint – páfrányok élnek itt
- liánok szintje – kúszónövények
- epifiták szintje – fán lakó növények
Állatvilág
- Emlősök: emberszabású majmok (gorilla, csimpánz), elefánt, orrszarvú,
zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd
- Madara: papagájok
- Hüllők: krokodil, kígyók, gyíkok
- Rovarok: hangyák, termeszek
Szavanna éghajlat
Jellemzői:
- 2 évszaka van
- nyáron a felszálló légmozgás uralma alatt áll,
ezért nyara meleg és csapadékos
- télen a leszálló légmozgás uralma alatt áll,
ezért tele meleg és száraz
- átmeneti jellegű éghajlat: az Egyenlítőhöz
közelebb a csapadékos évszak a hosszabb (9-10
hónap), míg a térítőkörökhöz közelebb a száraz
évszak
- a folyók ingadozó vízjárásúak
- természetes növénytakarója a csapadékviszonyokhoz alkalmazkodik: az Egyenlítőtől
távolodva erdős, majd cserjés, végül füves
szavanna
- talaja a vörös színű laterittalaj
Növényvilág
A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél
alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok
örökzöld és lián nő az erdőben.
Jellemző fája az akácia.
A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusz él.
A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de
pálmák is előfordulnak. Jellemző fája a majomkenyérfa.
Állatvilág
- A szavanna emlősökben igen gazdag terület: antilopfélék, zsiráf, zebra,
kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán, leopárd, sakál, hiéna, víziló,
gepárd.
- Madarak: flamingó, strucc, keselyű.
Trópusi sivatagi éghajlat
Jellemzői:
- Állandó leszálló légmozgás
- 2 évszak: forró, száraz nyár és enyhe, száraz
tél
-állandó magas nappali hőmérséklet
- az évi közepes hőingás kicsi, de a napi hőingás
nagy (akár 50°C)
- Egész évben száraz. Az évi csapadék mennyisége nem éri el a 200 mm-t.
- a folyók időszakos vízjárásúak
- Összefüggő természetes növénytakaró nem
alakulhatott ki. Gazdag növényzet csak a vizek
közelében lévő oázisokban alakult ki. A kicsit
csapadékosabb félsivatagokban szárazságtűrő,
gyér növényzet alakult ki.
- Összefüggő talajtakarója nincs.
Növényvilág: kopár, foltokban gyér növényzetű terület.
Állatvilág: rágcsálók, teve, sivatagi róka, kígyók, gyíkok, skorpiók.
Mediterrán éghajlat
Jellemzői:
- A mérsékelt éghajlati övezet éghajlata.
- 4 évszaka van
- nyara meleg és száraz, tele enyhe és csapadékos
- a folyók ingadozó vízjárásúak
- természetes növénytakarója az örökzöld,
keménylombú erdő
- talaja a humuszban gazdagabb, fahéjszínű
laterittalaj
Növényvilág
Az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, paratölgy,
macchia, törpecserje
Fokföldön: babérlombú növényzet
Állatvilág
Az Atlasz-vidéken: szarvas, vaddisznó
Vízrajza
Folyói:
Kongó:- legbővizűbb
- egyenletes vízjárású
- tölcsér torkolatú
Nílus: - a Föld leghosszabb folyója
- ingadozó vízjárású
- delta torkolat
Zambézi: Viktória-vízesés|
- ingadozó vízjárású
- tölcsér torkolatú
Niger: - ingadozó vízjárású
- delta torkolat
Afrika gazdasági élete
Észak-Afrika
Nyugat-Afrika
Közép-Afrika
Kelet-Afrika
Dél-Afrika
Észak-Afrika
Jellemzői:
- arab lakosság
- sokoldalú gazdaság
- a lakosság nagyobb része mezőgazdaságból él
- mediterrán területeken:
szőlő, narancs, citrom, olajbogyó, primőr zöldségfélék (eper,
dinnye), köles, búza
juh, kecske
-sivatagi oázisokban:
datolya, teve
Az ipar jellemzői:
- a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel:
Tunézia
Marokkó
Algéria LíbiaEgyiptom
az élelmiszeripar, textilipar és bőripar
Tunézia: világ legjelentősebb olívaolajtermelője
- sok ásványkincset bányásznak:
Marokkó: világ legnagyobb foszfát-exportőre
(műtrágya alapanyaga)
Líbia, Algéria, Tunézia: jelentős kőolaj, földgáz
- Nagy jövedelem származik az idegenforgalomból
A régió egyik országa EGYIPTOM:
- Afrika 2. legnépesebb országa
- a sivatagi éghajlat miatt a lakosság többsége a Nílus-völgyében él.
- vezető gazdasági ágazata a mezőgazdaság: legfontosabb terményei:
gyapot (a világon a legjobb minőségű)
datolya (a világ legnagyobb termelője)
cukornád, rizs, búza, kukorica, burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök
- hagyományos ipari ágazatai: pamutipar, élelmiszeripar
- új ipari ágazatai:
kőolaját és földgázát a vegyipar dolgozza fel
egyre több kohászati és gépgyártó üzeme épül
itt van Afrika legnagyobb gyógyszergyára
- jelentős bevételei származnak:
az idegenforgalomból
a Szuezi-csatorna használati díjaiból
Egyiptom
Fővárosa: Kairó (13 millió lakosával az arab világ legnépesebb városa)
Jelentős városai: Alexandria, Asszuán, Szuez
Nyugat-Afrika
Jellemzői:
- az ellentétek földje
- a Szaharától délre eső területe a Száhelövezet, az „éhség övezete”.
gyors népességnövekedés -> szarvasmarhaállomány növekedése -> túllegeltetés ->
elsivatagosodás
Száhel-övezet
Guineai-öböl
partvidéke
- A Guineai-öböl partvidéke:
kedvező adottságok:
megművelhető föld
sok csapadék
sok ásványkincs
mezőgazdaság:
Vándorló kapás földművelés
Ültetvényes gazdálkodás
köles, kukorica, batáta,
kávé, kakaó, olajpálma,
manióka, rizs
kaucsuk, földimogyoró,
gyapot
- A Guineai-öböl partvidékének ásványkincsei:
Guinea
világ legnagyobb bauxitkészlete, 2. termelő
Ghána, Libéria arany- és gyémánt
Nigéria
Afrika legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője
bauxit
kőolaj,
arany, földgáz
gyémánt
Közép-Afrika
Jellemzői:
kedvező adottságok:
megművelhető föld
sok csapadék
sok ásványkincs
mezőgazdaság:
Vándorló kapás földművelés
Ültetvényes gazdálkodás
köles, kukorica, batáta,
kávé, kakaó, olajpálma,
manióka, rizs
kaucsuk, földimogyoró,
gyapot
nemesfák (mahagóni, ébenfa, vasfa, teakfa) kivitele
Ásványkincsei:
Zaire
réz, gyémánt
Zambia
réz
Fejletlen feldolgozóipar
Közép-Afrika
Kelet-Afrika
Kelet-Afrika
Jellemzői:
kedvező adottságok:
kellemes éghajlatú magasföldek
gazdag állatvilág
Gazdasági ágazatai:
-Idegenforgalom
Kenya, Tanzánia (Szerengeti NP,
Ngorongoro NP)
- Mezőgazdaság
kávé, tea, gyapot
Zanzibár, a „fűszersziget”:
szegfűszeg, fahéj, vanília
Dél-Afrika
Itt van Afrika legfejlettebb állama a
Dél-Afrikai Köztársaság
Fővárosa: Pretória
Jellemzői:
-Előnyös földrajzi fekvés
-Jó közút- és vasúthálózat
Dél-Afrika
-Kellemes mediterrán éghajlat (szőlő, déligyümölcs)
és szubtrópusi monszun éghajlat (cukornád, banánültetvények)
-sok ásványkincs -> vezető gazdasági ágazat a bányászat és az ipar
világ első: aranyérc, platina, krómérc bányászata
világ 2.-3.: gyémánt, uránérc, színesércek bányászata
sok casérc, feketekőszén
-fejlett ipar: kohászat, gápgyártás, vegyipar
-ipari központok: Johannesburg, Pretória, Fokváros (kikötő)