Transcript Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor Tartalom: 1. A világ mezőgazdaságának területi jellemzői 2.

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz
(mezőgazdaság)
Gyakorlat
Ballabás Gábor
Tartalom:
1. A világ mezőgazdaságának területi jellemzői
2. Vavilov zónák – géncentrumok
3. A FAO - VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN
4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága
4. 1. A trópusi övezet
4.1.1. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,
az esőerdők zónája
5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése
1. A világ mezőgazdaságának területi jellemzői
Mezőgazdaságilag hasznosítható területek: Olyan területek,
amelyeken a külső körülmények (pl. fény, hő,
csapadékviszonyok) közepes, vagy nagy fitomassza
(szervesanyag) – produktivitás elérését teszik lehetővé.
(művelt + művelés alól kivont)
Művelés alól kivont terület: Mezőgazdasági művelésre
alkalmas, de nem mezőgazdasági hasznosítású terület. (pl.
városi infrastruktúra építése miatt)
Termőterület: A mezőgazdaságilag művelt terület, valamint
az erdő, a nádas és a hasznosítható vízfelület együttesen.
Mezőgazdaságilag művelt (művelhető) terület: A szántóként,
rét- vagy legelőként, kert-, szőlő-, vagy gyümölcsösként
hasznosított területek összessége
Szántó: Jellemzője a rendszeres talajművelés, zömmel
szántóföldi növényeket, esetleg zöldséget termesztenek rajta.
Rét: Állandó gyeptakaróval borított terület.
Kaszáló: Az állandó gyeptakaróval borított terület azon része,
amelynek fűtermését rendszeresen kaszálják (szénának,
zöldtakarmánynak)
Legelő: Az elsősorban legeltetéssel hasznosított rét. A kaszáló és
a legelő hasznosítása többnyire vegyes, a legelőt is használják
kaszálónak és fordítva.
Ugar: Olyan, növénytermesztéssel hasznosított terület, amelyen
az újabb vetésig – általában hosszabb ideig -, csak talajmunkát
végeznek, többnyire a talaj pihentetése céljából, vagy gazdasági
szempontok miatt.
Tarló: Tág értelemben minden növény betakarítása után
visszamaradt termőhely, ahonnan a csonkokat még nem
takarították el.
Magyarország földterülete főbb művelési ágak szerint
1997, 2001.
Megnevezés
Szántó
Kert
Gyümölcsös
Szőlő
Gyep
Mezőgazdasági terület
Erdő
Nádas
Halastó
Termőterület
Művelés alól kivett terület
Összesen
1997
4711
109
96
131
1148
6195
1767
41
33
8036
1267
9303
%
50,64
1,17
1,03
1,41
12,34
66,59
18,99
0,44
0,35
86,38
13,62
100
2001
4516
98
98
93
1061
5866
1772
60
32
7730
1573
9303
%
48,54
1,05
1,05
1,00
11,40
63,05
19,05
0,64
0,34
83,09
16,91
100
Forrás: Környezetstatisztikai adatok, KSH 2001.
Egyes kontinensek agroökológiai potenciálja
(Értékek millió hektárban)
Kontinens / térség
A. Összes földterület B.Megművelhető terület C.Ebből (B) megművelt
Afrika
3010
158
35
Ázsia (-SZU)
2740
519
431
Ausztrália; Új- Zéland
820
32
7
Európa
480
154
136
É-Amerika
2110
239
122
Latin- Amerika
1750
77
8
volt SZU
2240
227
145
Összes
13150
1406
884
Egyes kontinensek megművelhető illetve ténylegesen megművelt
területei (millió ha) 2000
volt SZU
Latin- Amerika
É-Amerika
Európa
Ausztrália; Új- Zéland
Ázsia (-SZU)
Afrika
0
100
200
Ebből megművelt
300
400
Megművelhető terület
500
600
EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI:
- Afrika: területének 47%-a túl száraz öntözés nélküli
gazdálkodáshoz; talajok szempontjából: 19% csak teljes
termőképességű, öntözési lehetőségek 15%-a kihasználva
Termőképes területek: legnagyobb bevonható területek még
Közép-Afrikában; legkritikusabbak: nagy népsűrűségű,
gyenge termőképességű területek (pl.:Szahel-öv)
- Délnyugat-Ázsia: terület 33%-a sivatag, félsivatag; további
27% csekély termőképességű; rendkívül száraz éghajlat;
megművelhető területek 80%-át már művelik
- Délkelet-Ázsia: termőföldtartalék szinte nincs már,
rendkívül sűrűn lakott terület; éghajlatát a monszun határozza
meg
- Észak-Amerika: Kanada földjeinek 13-14%-a alkalmas
mezőgazdasági hasznosításra
EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI II.:
USA: terület 63 %-a szolgál mezőgazdasági termelésre,
szántóföldi gazdálkodás a legjobb talajokon: pl.:Missisipivölgy; ellentét: Alaszka, Sziklás-hg államai 10% alatt
szántók aránya; délen: sivatagos területek – öntözés!
- Közép-Amerika: terület 64%-a alkalmas természetes
csapadékon alapuló gazdálkodásra; 44%-a pedig talajtanilag
teljes termőképességű; trópusi esőzóna, sok magas hegy;
potenciálisan művelhető területek mintegy fele művelve
- Dél-Amerika: potenciálisan művelhető terület mintegy
hatoda művelve; ritkán lakott területek; Andok mente:
talajdegradáció, elsivatagosodás veszélye
EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI III.:
Ausztrália, Új-Zéland: előbbi a legszárazabb kontinens, (északi,
keleti, délnyugati perem alkalmas növénytermesztésre csapadék
szempontjából); 70% sivatag, félsivatag, száraz puszta; kevés
öntözési lehetőség; kis népsűrűség (parti sáv)
Így is nagy földtartalékok; Új-Zéland: óceáni klíma, elegendő
csapadék DE magashegységek, ritka népesség parti síkságok, kisebb
medencékű
Európa: legsűrűbben lakott kontinens; változatos éghajlat; legjobb
talajok: meleg mérsékelt övezet (de itt aszályok) legtöbb csapadék:
óceáni területek, de itt gyengébb talajok
Szinte minden alkalmas területe már művelésbe vont
2. Vavilov zónák – géncentrumok
Vavilov (1887-1943.) – orosz kutató – géncentrum
elmélet
- Fő műve: Termesztett növények keletkezési központjai
(1926.)
- növények domesztikációs (háziasítás) központjait keresi:
szerinte ezek száraz, félszáraz, többségében fennsíki
területek
-
-
Adott
növényfaj
alapkörének
legnagyobb
változatosságot, fajgazdagságot mutató területe
8 nagy géncentrumot + 5 alcentrumot állapít meg
1. Kínai (száraz, belső magasföldek): köles, szója, retek,
uborka
2.- Burmai-Indiai
a. - Hindusztáni (Dekkán magasabb ék-i területe) rizs,
juta, gyapot
b.
- Indomaláj cukornád, gyapot
3 - Közép-Ázsiai (Irán, Afganisztán, Türkmenisztán):
búza, borsó, bab, lencse, len, kender, hagyma, spenót
4.- Közel-Keleti: búza, árpa, rozs, zab, lucerna
5.- Mediterrán: cukorrépa, spárga, komló, herefélék
6.- Etióp, Abesszín: kávé, cirok, szezám
7.- Közép-Amerika kukorica, dohány, paprika, kakaó, tök
8.- Dél-Amerika:
a.
- Peru, Ecuador: paradicsom, dohány
b.
- Chile: burgonya
c.
- Brazil-felföld: földimogyoró
Forrás: Földi környezetünk atlasza, Cartographia, 2004
Forrás: Földi környezetünk atlasza, Cartographia, 2004
3. A FAO
(Food and Agricultural Organization of United Nations)
- 1945-ben alapították, székhelye: Róma – jelenleg 147 tag
- az ENSZ legnagyobb szakosított szervezete a mezőgazdaság,
erdőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés terén
- Céljai: - tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése
- világon megtermelt élelmiszerek és termények termelésének és
elosztásának javítása
- falusi lakosság életfeltételeinek emelése
- nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítése
-Éves költségvetés: 650 millió US $ (2001.)
-Tevékenységi kör:
- Tanácsadás kormányzatoknak (információs bázisra + szakembereire
alapozva – független tanácsadó)
- Gyakorlati segítségnyújtás a fejlesztésekben (mezőgazdasági
fejlesztések terjesztése, szakemberképzés) – operatív programok,
feladatok végrehajtása
- Információszolgáltatás (adatgyűjtés, elemzés, terjesztés)
- Semleges fórum különféle államok számára
-Három fő szerv:
- Konferencia – 2 évente – fő irányvonalak, programok, fedezet
- Tanács – 49 tag – irányítás a feladata
- Titkárság: - végrehajtó szerv – Róma + 7 regionális hivatal
VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN
- évente átlag 84 millió fővel nő a Föld népessége
- 6 milliárd felett van az össznépesség
- Thomas Malthus (1766-1834) és követői
Az élelmiszertermelés képtelen lesz lépést tartania a
népességgyarapodás ütemével – A Föld eltartóképessége
limitált (Ravenstein(1891.) – 5,995 mrd; Fischer (1925.) –
6,2 milliárd fő)
- az emberiség ma átlagosan jobban táplálkozik mint valaha
(kalória napi átlag-fő: 1970.:2360; 2000. 2740)
- világviszonylatban gabonafélék alapvető élelmiszerek
- zöld forradalom – 1960-as évek – új magas hozamú
gabonák, műtrágyázás, öntözés – FAO tanácsadók a fejlődő
országokban
VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN II.
- hatása: viszonylagos, 1 milliárd ember helyett ma 800
millió alultáplált (közben óriási népességnövekedés)
- sok szakember szerint zöld forradalom elérte lehetősége
határait – ha nem történik áttörés az agrotechnikában: újra
növekedni fog az éhezők száma (2020. 7,5 milliárd ember
várható) – világ mezőgazdaságának növekedése lassul
(okok: volt szocialista országok piacgazdaságra áttérés,
fejlettekben csökkenő agrártámogatás a gabonákra + itt nem
lehet már magasabb termésátlagokat elérni, környezeti
degradáció hatása)
- megoldás lehet: 1. jelenlegi feltételek mellett minden
lehetőség kihasználása vagy 2. új agrotechnikai és biotechnológiai eljárások
4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága
4.1. A trópusi övezet
A Föld főbb mezőgazdasági övezetei
A trópusi övezet mezőgazdasága
Megszakítatlan termelést tesz lehetővé a hőmérséklet,
ám ezt a csapadék befolyásolja
•Egyenlítői éghajlat (belső trópusok) – állandó művelés
•Szavanna éghajlat (külső trópusok) – rövidül a tenyészidőszak
– szárazgazdálkodás övezete (5,5 hónap)
Fekete-Afrikában fennmaradtak az elmúlt társadalmi formák
mezőgazdasági alaptípusai (néhol nem sikerült felszámolni
az ősközösségi társadalmakat)
- művelés módja szerint:
• Szárazgazdálkodás
• Öntözéses gazdálkodás – kisebb területre terjed ki, de
nagyobb az eltartóképessége
Egyenlítői éghajlat állandóan nedves területei,
az esőerdők zónája (Amazonas-medence, Kongómedence, Indonézia, D-Ázsia félszigetei, szigetei)
A terület több mint felén trópusi esőerdők vannak,
a mezőgazdasági földhasznosítás a terület ¼-ére korlátozódik,
a szántók és ültetvények pedig mindössze 5%-ot tesznek ki
Az éghajlat jellemzői: 25-27°C, 1500-2500 mm csapadék
két maximummal, laterit
 A föld gyors kimerülése miatt állandó vándorlásra
kényszerített, így a területnek csak töredékét hasznosítják
(pl. Kongói DK – 1/5) – nagyon kicsi az 1 főre jutó
szántóterület (Indonézia, Fülöp-szk. – 0,2 ha/fő)
 Két jellegzetes mezőgazdasági üzemtípus:
- égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás
- ültetvények
Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,
az esőerdők zónája
- égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás
A nedves trópusok emberének alapvető tápláléka
nem a gabonafélék, hanem a gumósok:
átlagos
termésho
zam (t/ha)
fogyaszth
ató
energiatar
talom
(MJ/kg)
átl.
tenyészid
őszak
napokban
manióka
batáta
jamsz
banán
8,72
6,45
7,0
13,0
6,3
4,8
4,4
5,4
330
140
280
365
Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,
az esőerdők zónája
- égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás
két fajtája van:
- szúróbotos, alacsony technikai színvonalú (de nem okoz
eróziót) – Közép-Afrika egyes területein
- kapás művelés – fejlettebb (Közép- és Dél-Amerika
indiánjai, Kelet-Afrika, Indonézia, Hátsó-India)
- növényei: kukorica, manióka, táró, yams, batáta
(édesburgonya) (vegekultúra)
- a fehérjét a vad
és hal adja
Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,
az esőerdők zónája
Az édesburgonya termőterülete Forrás: FAO
Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,
az esőerdők zónája
A világ édesburgonya termelése 2000-ben Forrás: FAO
1%
1%
1%
10%
2%
85%
Kína
Uganda
Vietnam
India
Japán
Többi ország
5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése (nemcsak az
egyenlítői éghajlatra jellemző, hanem a trópusi és
szubtrópusi területekre is!!!)
Fő jellemzők:
- a gyarmatosítás eredményeként alakultak ki a fejlődő országok
modern szektorát képező ültetvények – trópusi, szubtrópusi
növények monokultúrás termelési módja
- nagy területeken gazdálkodnak (50-60 ezer ha is lehet)
- munkásoknak élelmiszernövényeket is termel
- nagy létszámú fizikai munkást igényel (rendészek)
- feldolgozóipar sokszor jelen van – saját termények feldolgozása
- legnagyobb ültetvényeken saját K+F (kutatás, fejlesztés)
- közlekedés jó minősége létfontosságú – világpiacra termelnek
Ültetvényes gazdálkodás jellemzése II.
-fás növények: gumi, kókuszdió, olajpálma, kakaóbab, kávé
trópusokon – hosszabb ideig termelhetők – ültetetés –első termésmaximális hozam –hozam csökkenése – (kókuszdió-100év)
- vagy másodlagos termény, vagy nagyvállalati formában
- 5-10 évvel korábban termelési döntés
- banán, cukornád (évelők), tea (már nem kizárólagos
trópusi növény)
- gyapot, juta, dohány, földimogyoró – egynyáriak (kínálatot
könnyebb a kereslethez igazítani)
-ezeket a növényeket a gyarmatosítások előtt is termelték, de a
gyarmatosítás révén – európai exportra árutermelés
(kontinensenként más és más fejlődés)
Földrajzi elterjedés:
1. Amerikai kontinens: klasszikus ültetvények nagy területek -
Ültetvényes gazdálkodás jellemzése III.
- USA – gyapot, földimogyoró, szója
- Közép-amerikai szigetvilág – cukornád, banán, kakaó, gumi,
pálmafélék
- Dél-Amerika – kávé, tea
- Ázsia: XIX. századtól fejlődő ültetvények – bérmunkások
(pl.: indiaiak malájföldi gumiültetvényeken)
- dél-ázsiai szigetvilág – fűszerek, gumi, cukornád, indigó, kávé
- Ceylon, India - tea, gyapot, fűszerek, kávé
- Afrika – szintén csak a XIX. századtól kialakított ültetvények
(korábban kevés kikötésre alkalmas öböl, sokféle betegség)
- Nyugat-Afrika – kávé, gyapot, cukornád, földimogyoró, kakaó,
gumi, pálmafélék
- Kelet-Afrika – kávé volt meghatározó
1945 után számos ültevény kisajátítása (így Afrikában is)
Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)
Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)
A világ országainak banántermesztése 2000-ben (ezer
tonna) Forrás: FAO
7%
6%
Többi ország
10%
44%
India
Ecuador
Brazília
11%
Fülöp-szigetek
Kína
22%
Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)
A világ első öt termelő országának banántermesztése 2000ben (ezer tonna) Forrás: FAO
4813
4156
13900
6339
India
Ecuador
6816
Brazília
Fülöp-szigetek
Kína
Ültetvények: a világ kaucsuktermesztése (Forrás: FAO)
A világ kaucsuktermelése 1999-ben
6768
7000
5000
2198 1564
4000
970
540
440
1056
3000
2000
Összes
Többi
ország
Kína
India
Malajzia
0
Indonézia
1000
Thaiföld
Ezer tonna
6000
Ültetvények: a világ kaucsuktermesztése (Forrás: FAO)
A világ első öt kaucsuktermelő országának
termésmennyisége 1999-ben (ezer tonna) Forrás:
FAO
440
540
2198
970
Thaiföld
Indonézia
1564
Malajzia
India
Kína
Ültetvények: a világ kakaótermesztése (Forrás: FAO)
A világ kakaó termelése 1998-ban (ezer tonna)
Forrás:FAO
598
Első öt termelő
Többi ország
2297
Ültetvények: a világ kakaótermesztése (Forrás: FAO)
A világ első öt kakaótermelőjének
termésmennyisége 1998-ban (ezer tonna) Forrás:
FAO
145
282
1120
370
Elefántcsontpart
Ghána
Indonézia
Brazília
380
Nigéria
Fekete-Afrika főbb mg-i rendszerei
Forrás: www.fao.org
Fekete-Afrika főbb mg-i rendszerei
Forrás: www.fao.org
Köszönöm a figyelmet!