Szeged-alsokozponti leany-asszonysors a huszadik szazad elso

Download Report

Transcript Szeged-alsokozponti leany-asszonysors a huszadik szazad elso

Szeged-alsóközponti leány asszonysors a huszadik század els

ő

felében Készítette: Bakai Bernadett

Vázlat

• A témaválasztás • Szeged-Alsóközpont – Mórahalom • A gyermekáldás • A gyermeknevelés • Az asszonnyá válás, asszonysors • „Pipás Pista” • Összegzés

A témaválasztás

• Hiányosság pótlására került sor • Kiemelném:

Szécsy György munkásságát

Juhász Antal gyűjtőmunkáját

Pukánszky Béla Tanár Úr nőnevelés történeti munkásságát

• Sok-sok év dicsőségét, bánatát,

örömét élhettem át

Szeged-Alsóközpont Mórahalom

• Névadó: Móra Ferenc? – téves információ • 1729: Móra család – Móradomb – Mórahalom

(Inzczefi Géza: Szeged környékének földrjazi nevei c. munkája alapján)

• 1892: Szeged-Alsóközpont, Szeged város

alsótanyai közigazgatási centruma

• 1950: önálló község Mórahalom néven

A gyermekáldás

• Gyermekáldás: döntő jelentőség a

menyecske számára, ekkor tekintik családtagnak

• 1920-as évek: 6-10 gyermekes családideál • 1930-as évek: 2-3 gyermek • Szüléseket gyakran ún. parasztbábák

vezették le

• Alsóközpont híres parasztbábája: Zalavári

Józsefné volt

• „Boldogasszony ágya” • „Szűz Mária pohara” • Babonák • „cuca”, „mákonyozás”, „fáslizás” • A gyermekek táplálása: anyatej, hígított

tehéntej, zsemle cukros vízzel vagy tejjel, krumpligaluska

• Átlagban 15.9% volt az elhalálozások

száma 1926 és 1929 között

Fürdetés a teknőben (1930-as évek eleje) Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd

3 hónapos csecsemő 1943-ban Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd Csecsemő bölcsőben 1930.

Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd

A gyermeknevelés A kisgyermekkor

• „a paraszti munkába

bele köll születni”

• Feladatok: itatni a

csirkéket, őrizni a libákat, a hullott gyümölcsöt felszedni stb.

• Öltözetük szegényes

volt, „pöndölben”, „dókában” jártak, télen: kezeslábas

• Játékok korán

összefonódtak a munkával

Kisleányok Szeged-Alsóközponton az 1950-es évek elején Forrás: Pintér Mátyásné

Az els

ő

óvoda Szeged Alsóközponton

• Az 1. óvoda létrejötte: 1938. június 1.,

Honvéd u. 7. sz. alatt (id. Börcsök Antal)

• Hatalmas fejlődést jelentett mind

oktatási, mind szociális mind gyermekvédelmi szempontból

• Otthon: ingerszegény környezet,

hiányoztak a megfelelő nevelési oktatási alapok

Börcsök család

• Első óvónő: Sipeki Balás Margit • Érdeme: külön konyha, 5 óráig

maradhatnak a gyermekek

• 1942-ben ment nyugdíjba • Szerényi Julianna vette át az óvoda

vezetését

• 1950-ben a szegedi útra költözött az

óvoda

Csoportkép, 1940-es évek eleje. Középen Sipeki Balás Margit Forrás: Ördögh Imréné

Évzáró ünnepség, 1940-es évek eleje Forrás: Ördögh Mihályné

Évzáró ünnepség, Szerényi Julianna óvónővel, 1940-es évek vége Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd

Az iskolás korú leányok feladatai

• Gazdasági munka mellett konyhában is

segédkeztek

• 11-12 évesek: ólak meszelése, mosás, főzés • 12-13 évesek: kenyérsütés • 14-15 évesek: szombati udvarsöprés, takarítás,

kéthetenként mosás, vasalás, foltozás, varrás, staffírung elkészítése

Az asszonnyá válás

• Falun: „hamar” férjhöz köll mönni • A lány akkor ment férjhez, amikor kérték • Gazdacsaládban: hasonló vagyonú házastárs • Kisparasztok: ellenezték, ha leányuk

szögényembör fiához akart feleségül menni

• ’30-as, ’40-es években: gyakrabban

ellenszegültek a szülők akaratának

• Régi szegedi lakodalmas szokások

Paplógó János és felesége 1946.

Forrás: Pintér Mátyásné

„Pipás Pista”

•

Rieger Pálné (Pipás Pista)

•Átokháza környékén a

huszas években követte el a gyilkosságokat

•A gyilkosságokért fizettek

neki terményben, pénzben

•Volt olyan eset, hogy a

négycsaládos asszony szerelmével fizetett

•A börtönben derült ki, hogy

nő

Összegzés

• A század első felében kiszolgáltatottak voltak

a nők

• Sok esetben a házasságuk sem szerelemből

köttetett (suba subához, guba gubához)

• A háztartási- és a földmunkával telt idejük

nagy része, emellett ellátták a sokszor népes családot

• Szórakozást csak a lakodalmak, disznótorok,

esetleg batyubálak jelentettek

• Az idő múltával az unokák nevelése,

felügyelete és a ház körüli könnyebb munkák jelentették az elfoglaltságot

Köszönöm a figyelmet!